Közgazdasági Szemle – 1956.
1. szám - SZEMLE - Nyugat-Németország előretörése a tőkés világpiacon (Buzás József)
SZEMLE behatoltak más országok gazdaságába, s ott jelentős hadállásokra tettek szert más imperialista országok rovására. Brazíliában például 50 nagy nyugatnémet konszern, köztük a Volkswagenwerke, az AEG stb. szándékozik üzemeket építeni. II. A német áru- és tőkekivitel gyors és nagyméretű növekedésével kapcsolatban felvetődik a kérdés: milyen eszközökkel érte el a német monopoltőke ezeket az eredményeket. A nyugatnémet kereskedelem világpiaci terjeszkedésének elemzésekor elsősorban két kérdést kell megvizsgálni : 1. Mi a nyugatnémet áru versenyképességének fő forrása? " 2. Milyen eszközökkel, milyen mértékben támogatja a nyugatnémet állam a monopóliumok terjeszkedését? A második viágháború után a tőkés világpiacon kiéleződött verseny arra kényszeríti a tőkéseket, hogy csökkentsék az áruk önköltségét, növeljék a munka termelékenységét, fokozzák a dolgozók kizsákmányolását. Ha tehát azt vizsgáljuk, hogy mi tette lehetővé a nyugatnémet áruk térhódítását a tőkés világpiacon, elsősorban azt kell megnéznünk, hogyan Nyugat-Németország kereskedelmi és fizetési mérlege a legutóbbi három évben jelentős aktívummal zárult: alakult a munka termelékenysége és milyen a kizsákmányolás foka. Minthogy Nyugat-Németország kivitelében döntő részük van az ipari termékeknek (1954-ben Nyugat-Németország kivitelében az iparcikkek részaránya 77 százalék volt. Összehasonlításképpen közöljük, hogy ez az arány 1929-ben 70 százalék volt. Adatok: Wirtschaftskonjunktur. Berichte des IFO Institutes München, 1955. 1. sz. füzet, 25. old.), elsősorban a német ipar, illetve egyes, a kivitelben különösen érdekelt iparágak termelékenységét, és ezzel kapcsolatban az ipari munkásság kizsákmányolási fokának alakulását kell megvizsgálni. A munka termelékenységét az iparban elsősorban a tőke koncentrációja és centralizációja, valamint az ipar műszaki színvonala határozza meg. A második világháború után nagyfokú centralizáció és koncentráció ment végbe. A nyugatnémet acéliparban az évi 1 millió tonnát, vagy annál többet termelő üzemek 1938-ban az egész acéltermelés 60 százalékát szolgáltatták, 1952—53-ban viszont már mintegy 70 százalékát. Az évi 100 000 tonnánál kevesebbet termelő vállalatok részesedése az 1938. évi 3,2 százalékról 1952-ben 2,8 száza- Rhein-Ruhr Bank. Merkblätter für den Ausscnhandel. 1955. VII. 28. A külföldi tőkebefektetések is 16- 3 évben a következőképp alakultak hamasan növekedtek, s a legutóbbi (millió márkában) , Kereskedelmi mérleg aktívuma Fizetési mérleg aktívuma Millió dollár 1952 1953 1954 530,4 882,6 951,7 537,3 913,9 750,8 1952 1953 1954 1955. első negyed Összesen 27,6 132,8 214,5 60,4 435,3 BIKI. 1955. VIII. 27. 75