Közgazdasági Szemle – 1964.
január - Varga György: A gazdasági vezetés színvonalának emeléséről
VARGA GYÖRGY: A gazdasági vezetés színvonalának emeléséről 6 A szocialista társadalomban a spontán gazdasági mechanizmusok helyébe a központi gazdaságvezetés és a tudatosan kialakított mechanizmusok rendszere lép. Míg a tőkés társadalmi-gazdasági rendszerben (még azon országokban is, amelyekben bizonyos tervszerűsítési kísérleteket folytatnak) csupán az üzemen belüli vezető-irányító tevékenység a termelési folyamat nélkülözhetetlen eleme; addig a szocializmusban nélkülözhetetlen funkcióvá válik ezen felül a népgazdasági szintű, tárca- és iparági szintű gazdaságvezetés is. A vezetés termelőerős funkció. Marx „A tőke" I. kötetében utal arra, hogy a gépi nagyipar korszakában szükségképpen kibővül a termelőmunkának és a termelő munkásnak a fogalma. Ahhoz, hogy valaki termelő módon dolgozzék, nem szükséges, hogy a munkatárgyat maga vegye kézbe; elegendő, ha az illető az „összmunkás" szerve, annak valamilyen részfunkcióját végzi. A vezetés már az egyszerű kooperációban, majd a manufaktúrában termelőtevékenység jelleget ölt, hiszen a termelési összfolyamatnak nélkülözhetetlen része. Egészen nyilvánvalóvá a gépi nagyipar kialakulásával lett, hogy a vezetés az anyagi javak előállítási folyamatának szerves része, tehát közgazdasági értelemben vett munka. A vezetés termelőerő funkcióját az bizonyítja, hogy a vezetés a gazdasági tevékenység adott színvonalának feltétele. A vezetés minőségének javulása lényegében éppen olyan hatású, mint a termelőeszközök és a közvetlen anyagi termelést végző munkások minőségének, alkalmasságának fokozódása: növeli a munka társadalmi termelékenységét. A vezetés színvonalának emelkedése tehát termelékenységnövelő tényező. Szerepe, jelentősége olyan arányban nő, amilyen arányban a termelés bonyolultabbá válik, és amilyen arányban nő a munka társadalmi megszervezésének objektív szükségessége, szélesedik a munka társadalmi (egyre inkább nemzetközi) megosztása, mélyül a specializáció, bonyolultabbá válnak a termelési (kooperációs) kapcsolatok, Marx szavaival élve: a tevékenységek cseréje. A vezetés jelentőségét fokozza továbbá a modern ipari vállalatokban az összes termelési folyamatok hirtelen meggyorsulása is. A vezetés hatékonysága ilyen körülmények között egyre nagyobb hatással van a termelőerők többi elemének hatékonyságára is, így eredménye potenciálisan szerteágazó és továbbgyűrűző. A közgazdasági kutatás eddig főképp a vezetés szervezeti, tervezési, ösztönzési oldalaival foglalkozott. Eléggé elhanyagolta azonban a vezetés személyi módszereinek, a vezető és a beosztottak viszonyának . Közgazdasági Szemle