Közgazdasági Szemle – 1964.

január - Varga György: A gazdasági vezetés színvonalának emeléséről

VARGA GYÖRGY: A gazdasági vezetés színvonalának emeléséről 6 A szocialista társadalomban a spontán gazdasági mechanizmusok helyébe a központi gazdaságvezetés és a tudatosan kialakított mecha­nizmusok rendszere lép. Míg a tőkés társadalmi-gazdasági rendszerben (még azon országokban is, amelyekben bizonyos tervszerűsítési kísérle­teket folytatnak) csupán az üzemen belüli vezető-irányító tevékenység a termelési folyamat nélkülözhetetlen eleme; addig a szocializmusban nélkülözhetetlen funkcióvá válik ezen felül a népgazdasági szintű, tár­ca- és iparági szintű gazdaságvezetés is. A vezetés termelőerős funkció. Marx „A tőke" I. kötetében utal arra, hogy a gépi nagyipar korszakában szükségképpen kibővül a ter­melőmunkának és a termelő munkásnak a fogalma. Ahhoz, hogy valaki termelő módon dolgozzék, nem szükséges, hogy a munkatárgyat maga vegye kézbe; elegendő, ha az illető az „összmunkás" szerve, annak va­lamilyen részfunkcióját végzi. A vezetés már az egyszerű kooperációban, majd a manufaktúrá­ban termelőtevékenység jelleget ölt, hiszen a termelési összfolyamat­nak nélkülözhetetlen része. Egészen nyilvánvalóvá a gépi nagyipar ki­alakulásával lett, hogy a vezetés az anyagi javak előállítási folyamatá­nak szerves része, tehát közgazdasági értelemben vett munka. A veze­tés termelőerő funkcióját az bizonyítja, hogy a vezetés a gazdasági te­vékenység adott színvonalának feltétele. A vezetés minőségének javu­lása lényegében éppen olyan hatású, mint a termelőeszközök és a köz­vetlen anyagi termelést végző munkások minőségének, alkalmasságá­nak fokozódása: növeli a munka társadalmi termelékenységét. A vezetés színvonalának emelkedése tehát termelékenységnövelő tényező. Szerepe, jelentősége olyan arányban nő, amilyen arányban a termelés bonyolultabbá válik, és amilyen arányban nő a munka tár­sadalmi megszervezésének objektív szükségessége, szélesedik a munka társadalmi (egyre inkább nemzetközi) megosztása, mélyül a speciali­záció, bonyolultabbá válnak a termelési (kooperációs) kapcsolatok, Marx szavaival élve: a tevékenységek cseréje. A vezetés jelentőségét fokozza továbbá a modern ipari vállalatokban az összes termelési folyamatok hirtelen meggyorsulása is. A vezetés hatékonysága ilyen körülmények között egyre nagyobb hatással van a termelőerők többi elemének ha­tékonyságára is, így eredménye potenciálisan szerteágazó és tovább­gyűrűző. A közgazdasági kutatás eddig főképp a vezetés szervezeti, tervezési, ösztönzési oldalaival foglalkozott. Eléggé elhanyagolta azonban a ve­zetés személyi módszereinek, a vezető és a beosztottak viszonyának . Közgazdasági Szemle

Next