Közgazdasági Szemle – 1965.
január - Mossóczy Róbert: A vas- és acélgyártás fejlődése a KGST-országokban
MOSSÓCZY RÓBERT: A vas- és acélgyártás fejlődése a KGST-országokban A feketefémek termelésének növelése a korszerű nagyipar fejlődésének, a mezőgazdaság és a közlekedés gépesítésének alapja. A vas- és acélgyártás a nehézipar egyik vezető ága, amely a nyersvas, a nyersacél és a hengerelt acél termelésével alapanyagot szolgáltat a termelőeszközök bővített újratermeléséhez. Emellett nélkülözhetetlen alapanyagot ad a fogyasztási cikkek termeléséhez. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországaiban a népgazdaság általános fejlesztése szempontjából tehát elsőrendű kérdés volt a vas- és acéltermékek iránti szükségletek kielégítésének biztosítása és ezzel összefüggésben a vas- és acélipar fejlesztése. A KGST országaiban 1949—1963 között gyors ütemben fejlődött a gépipar, jelentően emelkedett az egyes országok beruházási tevékenysége, jelentékeny eredményeket értek el a mezőgazdaság gépesítésében. Ennek megfelelően gyors ütemben növekedett a szükséglet a vaskohászat termékei iránt. Az ipari termelés és a hengereltacél-felhasználás között szoros öszszefüggés van. Valamennyi KGST-országban igen jelentős volt az ipari termelés és a vaskohászati késztermékek felhasználásának növekedése, így például Bulgáriában 1950—1962 között az ipari termelés 4,9-szeres emelkedése mellett a hengereltacél-felhasználás majd 5,2-szeresére, az NDK-ban az ipari termelés 3,2-szeres emelkedése mellett a hengereltacél-felhasználás csaknem 5,5-szeresére növekedett. Ugyancsak gyors ütemben növekedett a többi országban is a hengereltacél-felhasználás, bár valamivel alatta maradt az ipari termelés növekedése ütemének. A KGST-országok gyors ütemű ipari fejlődése alapján érthető, hogy a tagországok hengereltacél-fogyasztása 1962-ben elérte a 77 millió tonnát. A vas- és acélgyártás növekedése A KGST megalakulásának időpontjában, 1949-ben, az európai népi demokratikus országok vaskohászati iparát az alacsony termelési színvonal és elmaradott technika jellemezte. Ez alól elsősorban a termelés volumene tekintetében Csehszlovákia volt kivétel, bár a fejlett tőkésországokhoz viszonyítva ebben az országban is alacsony színvonalon mozgott a vaskohászati termelés. A Szovjetunió már ebben az időszakban kivételes helyet foglalt el a KGST országai között, hiszen a világ acéltermelőinek sorában 1938-ban az Egyesült Államok és Németországi Közgazdasági Szemle