Közgazdasági Szemle – 1974.
április - Kárpáti Pál–Noszkay Erzsébet: Az iparvállalati vezetés problémái
KÁRPÁTI PÁL ,NOSZKAY ERZSÉBET : tanulmányoznunk kell a törvények működési szféráját és mechanizmusát, az emberek tudatos tevékenységének lehetőségeit és határait. Különösen fontos megvizsgálnunk a törvények konkrét megnyilvánulásait az emberek tetteiben, cselekvéseiben, valamint az emberi tevékenység mozgatóit, tényezőit, elemeznünk és feltárnunk az irányítási folyamatok megvalósításával kapcsolatos ellentmondások megoldásának útjait."* A vezetés szervezetének hatékony munkáját fékező negatív tényezők egyúttal konfliktustényezők is. Ezek a tényezők a háttérbe húzódnak, de mindenütt jelen vannak. A vállalat mindenkori belső helyzetétől függ, hogy milyen károkat okoznak. Ha feltárjuk a vezetési rendszerben rejlő nemkívánatos konfliktusok forrásait, akkor hatásukkal előre is számolhatunk, és olyan vezetési rendszert hozhatunk létre, amelyben az e fajta konfliktusok kibontakozásának lehetősége kisebb. E káros konfliktusokat és gazdasági hatásukat vizsgáló hazai kutatásokról nincs tudomásunk. (Pszichikai következményeikkel azonban gyakran találkoznak például az idegorvosok.) A feszültségek gazdasági jelentőségét csak külföldi, főleg szovjet szociálpszichológusok megállapításaival illusztrálhatjuk. Utóbbiak megállapították, hogy a konfliktusokkal terhes munkacsoportok teljesítménye — egyébként azonos feltételek között — tartósan 6—23 százalékkal alacsonyabb a többi munkacsoportokénál. Egyelőre — a további kutatásokig — csak sejteni lehet, hogy mit jelent ez a vezetés szervezetének vonatkozásában. Az eddigi vizsgálatokból az sem derül ki, hogy a munkacsoportokban jelentkező konfliktusok mennyiben vezethetők vissza a munkamegosztásra, a csoporton kívüli körülményekre, illetve a személyi problémákra. Azt azonban tapasztalataink alapján valószínűsítjük, hogy a konfliktusok zöme nem ezekből, hanem a vezetés szervezetének jellegéből és struktúrájából adódik. A továbbiakban azt vizsgáljuk, melyek ennek a szervezetnek a gyenge pontjai, „konfliktustermelő" jellemzői. Az iparvállalatok vezetési szervezetének modellje Vállalatainknál az ipar fejlődése során kialakult és általánossá vált lineáris-törzskari vezetési struktúra honosodott meg. Széles körű alkalmazását — a többi között — indokolja, hogy megfelelő áttekintést nyújt a feladatok, a hatáskörök és a felelősség megoszlásáról. Biztosítja a vezetési kapcsolatok áttekinthetőségét, a dolgozók és az egyes szervezeti egységek tevékenységének a szervezet egyetemes céljára való viszonylag könnyű „beirányzását". Lehetővé teszi 1. azoknak az embereknek és szervezeti egységeknek a kihasználását, akik (amelyek) képesek biztosítani a szervezet egyes funkcióinak, alfunkcióinak és résztevékenységeinek magas színvonalú ellátását, 2. a vezető beosztású dolgozók ismereteinek kiszélesítését és megsokszorozását. A vállalatok vezetési szervezetében a vezető beosztású és a végrehajtó dolgozókat ún. lineáris és törzskari dolgozókra osztják. A lineáris dolgozók formális döntési hatalommal rendelkeznek, a törzskariak viszont csak véleményezési, tanácsadói jogkörrel vannak felruházva. A ve * Lásd V. G. Afanaszjev: A társadalom tudományos irányítása. Kossuth, 1969. 380. 1.