Közgazdasági Szemle – 1983.
január - Csikós-Nagy Béla: Az értéktörvény szerepe a szocialista gazdaságban (Akadémiai székfoglaló előadás)
CSIKÓS-NAGY BÉLA: Az értéktörvény szerepe a szocialista gazdaságban (Akadémiai székfoglaló előadás) A KGST-országok mind belső fejlődésükben, mind külső kapcsolataikban sok új és egyáltalán nem könnyű feladattal találják magukat szemben. Ezekről nemrégiben D. T. Bogomolov tartott nagy érdeklődést keltő előadást „A KGST-országok gazdasági közössége és a nyolcvanas évek kihívása" címmel. Az új problémákon nem lehet a régi módszerekkel úrrá lenni. Viszonylag széles fronton kell felülvizsgálni az alkalmazott gazdaságirányítási gyakorlatot. Az új utak keresésében a tudományos kutatókra és a gazdaságpolitikusokra egyaránt nagy felelősség hárul. Előzetes megjegyzések Az újszerű problémák részben abból adódnak, hogy a KGST-ben fokozódik a természeti erőforrások viszonylagos szűkössége, részben pedig a kelet—nyugati kereskedelemben mutatkozó feszültségekből. A közgazdaságtant megalkotó angol klasszikusok a gazdasági életben működő törvényszerűségeket egyrészt a szükségletkielégítéshez, másrészt a termelésben a korlátozottan rendelkezésre álló föld, tőke és munkaerő észszerű kombinációjához kapcsolódóan tárták fel. De a földről, egyebek mellett mint az ásványkincsek hordozójáról a tudományos kutatás és a gazdaságpolitika egyaránt megfeledkezett. A tőkés világgazdaságban a tőkehatékonyság, a szocialista világgazdaságban pedig a teljes foglalkoztatottság került a második világháború után a figyelem előterébe. A második világháború után a szocialista fejlődés útjára tért európai országok gyors iparosítással kívánták mihamarabb megszüntetni a kapitalizmustól örökölt munkanélküliséget, és megoldani a háztartásbeli nők foglalkoztatását, figyelembe véve azt is, hogy a kollektivizálással csökken a mezőgazdaság munkaerő-szükséglete. Ezért a nem mezőgazdasági szektorokban minél nagyobb számú új munkahely létesítését tekintették fő feladatnak. Ehhez az extenzív irányú iparosítás tűnt a legcélravezetőbb megoldásnak. Az ilyen iparosításnak ugyanis éppen az a jellemzője, hogy a termelési szerkezet átalakítása elsődlegesen a növekedés fizikai tényezőiben, a gépek és az iparban dolgozók számának a növelésében, a gépipar mennyiségi expanziójában fejeződik ki. 1 O. T. Bogomolov Baden bei Wienben tartott előadását Magyarországon a Közgazdasági Szemle publikálta [4]. 1 Közgazdasági Szemle