Közgazdasági Szemle – 1983.

január - Csikós-Nagy Béla: Az értéktörvény szerepe a szocialista gazdaságban (Akadémiai székfoglaló előadás)

CSIKÓS-NAGY BÉLA: Az értéktörvény szerepe a szocialista gazdaságban (Akadémiai székfoglaló előadás) A KGST-országok mind belső fejlődésükben, mind külső kapcsolataik­ban sok új és egyáltalán nem könnyű feladattal találják magukat szemben. Ezekről nemrégiben D. T. Bogomolov tartott nagy érdeklődést keltő elő­adást „A KGST-országok gazdasági közössége és a nyolcvanas évek kihívása" címmel.­ Az új problémákon nem lehet a régi módszerekkel úrrá lenni. Vi­szonylag széles fronton kell felülvizsgálni az alkalmazott gazdaságirányítási gyakorlatot. Az új utak keresésében a tudományos kutatókra és a gazda­ságpolitikusokra egyaránt nagy felelősség hárul. Előzetes megjegyzések Az újszerű problémák részben abból adódnak, hogy a KGST-ben foko­zódik a természeti erőforrások viszonylagos szűkössége, részben pedig a kelet—nyugati kereskedelemben mutatkozó feszültségekből. A közgazdaságtant megalkotó angol klasszikusok a gazdasági életben működő törvényszerűségeket egyrészt a szükségletkielégítéshez, másrészt a termelésben a korlátozottan rendelkezésre álló föld, tőke és munkaerő ész­szerű kombinációjához kapcsolódóan tárták fel. De a földről, egyebek mel­lett mint az ásványkincsek hordozójáról a tudományos kutatás és a gaz­daságpolitika egyaránt megfeledkezett. A tőkés világgazdaságban a tőke­hatékonyság, a szocialista világgazdaságban pedig a teljes foglalkoztatott­ság került a második világháború után a figyelem előterébe. A második világháború után a szocialista fejlődés útjára tért európai országok gyors iparosítással kívánták mihamarabb megszüntetni a kapita­lizmustól örökölt munkanélküliséget, és megoldani a háztartásbeli nők fog­lalkoztatását, figyelembe véve azt is, hogy a kollektivizálással csökken a me­zőgazdaság munkaerő-szükséglete. Ezért a nem mezőgazdasági szektorokban minél nagyobb számú új munkahely létesítését tekintették fő feladatnak. Ehhez az extenzív irányú iparosítás tűnt a legcélravezetőbb megoldásnak. Az ilyen iparosításnak ugyanis éppen az a jellemzője, hogy a termelési szer­kezet átalakítása elsődlegesen a növekedés fizikai tényezőiben, a gépek és az iparban dolgozók számának a növelésében, a gépipar mennyiségi expanziójában fejeződik ki. 1 O. T. Bogomolov Baden bei Wienben tartott előadását Magyarországon a Közgaz­dasági Szemle publikálta [4]. 1 Közgazdasági Szemle

Next