Közgazdasági Szemle – 1989.

január - Csikós-Nagy Béla: A magyar gazdasági reform néhány tanulsága és kritikus pontok

Közgazdasági Szemle, XXXVI. évf., 1989.1. sz. (1—8.1.) CSIKÓS-NAGY BÉLA A magyar gazdasági reform néhány tanulsága és kritikus pontok* Csikós-Nagy Bélának ez a XXVI. (gyulai) Közgazdász-Vándorgyűlést le­záró előadására épülő írása figyelemre méltó éles kritikai észrevételeket tesz, amelyek egyaránt érintik a múltban követett és a jelenleg folyta­tott gazdaságpolitikát, de az aktuális reformfrazeológia jónéhány tételét is. Kemény szavakkal illeti azokat a — politikai indíttatású — opportu­nista döntéseket, amelyek végülis túlfogyasztásra és az ezt átmenetileg megfinanszírozó eladósodásra vezettek. Megkapják a magukét néhány ma divatos metafora használói is, akik gazdaságunk helyzetét „alagút­hoz" vagy „gödörhöz" hasonlítják. Bírálja a ma veszteségesnek minő­sülő vállalatok problémáinak hebehurgyán „radikális" kezelését, álta­lában a hibásan alkalmazott restrikciókat, amelyek a gazdaság leépülésé­re vezetnek, mint ahogy azokat a feltételezéseket is, amelyek szerint a belső vásárlóerő-korlátozás egy az egyben növelné az exportálható árualapokat. Végül év a leértékelő árfolyampolitika veszélyeitől és nai­vitásnak minősíti az infláció problémamegoldó szerepében való biza­kodást. A reformfolyamat négy fő tanulsága A XXVI. Közgazdász Vándorgyűlés a vállalati gazdasági stratégia kérdéseiről folytatott vitát. A vita arról tanúskodott: lassan kibontakozik az az út, amelyen haladva jobb esélyek lesznek a racionális vállalati magatartás számára. Arról sem feledkezhetünk meg azonban, hogy számos elgondolás a gyakorlatban nem hozta meg a tőle várt eredményt. Gazdaságunk ma nem lenne kritikus helyzetben, ha nem lenne űr az elképzelések és a történések között. Ilyen körülmények között ké­zenfekvő, hogy szükség van az okok vizsgálatára, a tanulságok levonására. Az első tanulság az, hogy a politika és a gazdaság közötti viszony deformált ér­telmezéséből súlyos következmények adódnak. Mindannyian tudjuk, hogy a gazda­ság nem működhet steril közegben. A tőkés társadalmakban könyvtárnyi irodalom jelent meg arról, milyen kölcsönhatások mutatkoztak és erősödtek fel a gazdasági és a politikai ciklusok között, amit ezekben az országokban döntően a pártharcok, illetve a választások determinálnak. Más a helyzet a szocialista társadalmakban. * Az 1988. szeptember 12—13-án Gyulán tartott XXVI. Közgazdász Vándorgyűlésen tartott zárszó alapján. Csikós-Nagy Béla akadémikus.

Next