Közgazdasági Szemle – 1995.

január - Andorka Rudolf–Anna Kondratas–Tóth István György: A jóléti rendszer jellemzői és reformjának lehetőségei

Közgazdasági Szemle, XLII. évf., 1995. 1. sz. (1-29. o.) ANDORKA RUDOLF-ANNA KONDRATAS-TÓTH ISTVÁN GYÖRGY A jóléti rendszer jellemzői és reformjának lehetőségei A Magyar­ Nemzetközi Kék Szalag Bizottság keretében készült tanulmány fő megállapításait és javaslatait foglalja össze a cikk. A kiindulópont az, hogy 1. a piacgazdaságra való átmenet körül­ményei között szükség van szociális védőhálóra, amely az átmenet veszteseit a súlyos elszegényedéstől megvédi, 2. a szociális kiadá­sok magasabbak annál, amit a magyar gazdaság jelenlegi feltételei mellett vállalni lehet, továbbá automatikus növekedési tendenciá­juk van, 3. a szocialista rendszerből örökölt jóléti rendszer nem képes a szegények számára védőhálót biztosítani, továbbá a szo­ciális kiadások jelentős részét a jobb módú rétegeknek juttatja, végül bizonyos területeken pazarlásra ösztönöz. Ezért a jelenlegi jóléti rendszer alapvető reformja szükséges. A tanulmány végigvizsgálja a jóléti rendszer egyes programjait, éspedig a nyugdíjrendszert, a családi támogatásokat, a táppénzt, a munkanélküli segélyt, a szociális segélyezést, az egészség­ügyi el­lá­tást, az oktatást, a lakásprogramokat. A tanulmány szó szerint tar­talmazza a Kék Szalag Bizottság által elfogadott ajánlásokat. A nemzetközi szakirodalomban az utolsó tíz-tizenöt évben széles körű és meglehető­sen heves vita bontakozott ki a jóléti állam jövőjéről.­ A tudományos vitát nagyon is gyakorlati, politikai kérdések váltották ki: sok fejlett országban a jóléti rendszer kiadásai gyorsan nőttek, és fedezetük biztosítása egyre nagyobb nehézségekbe ütkö­zött. A jóléti állam úgynevezett válságát két - egy rövid és egy hosszú távú - tényező okozta. A rövid távú tényező az 1973. évi olajár-emelkedést követő gazdasági recesszió és a nyomában - a megelőző évtizedekhez képest - lassú gazdasági növekedés, és m­ég inkább a legújabb gazdasági depresszió, amely sokak szerint nem egyszerűen egy szokásos konjunkturális visszaesés, hanem mélyebb strukturális válság megnyilvánu­lása. Ennek egyik jellemzője a munkanélküliség megnövekedése és viszonylag magas . Ez a tanulmány a Magyar­ Nemzetközi Kék Szalag Bizottság munkásságának keretében készült hosszabb dokumentum (Andorka-Kondratas-Tóth [1994]) erősen rövidített és a magyar olvasók számára átdolgozott változata. A tanulmányból elhagytuk a Kék Szalag-dokumentum első részét, mert annak témájával - a szociális kiadások együttes összegével, annak növekedésé­vel - Tóth István Györgynek a Közgazdasági Szemle 1994. áprilisi számában megjelent munkája részletesen foglalkozott (Tóth [1994]). Változatlan szövegezésben szerepel viszont cikkünkben a Kék Szalag dokumentum összes javaslata.­­ Az igen nagy külföldi szakirodalomból itt csak néhány tételre utalunk: Flora-Heidenhei­mer [1981], Flora (szerk.) [1986, 1987], Esping-Andersen [1985], Korpi, [1989], Sacisse-Engel­hardt [1990], Pierson [1991]. Magyar nyelven jó áttekintést nyújt Ferge-Lévai (szerk.) [1991]. Andorka Rudolf a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. Anna Kondratas a Hudson Intézet főmunkatársa. Tóth István György a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) ügyvezető igazgatója.

Next