Közgazdasági Szemle – 2001.

január - Erich W. Streissler: Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe

Közgazdasági Szemle, XLVIII. évf., 2001. január (1-17. o.) ERICH W. STREISSLER Globalizáció, tőkepiacok és az állam szerepe Napjaink közgazdasági irodalmának a globalizáció egyik leggyakrabban tárgyalt fo­galma. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásában a szerző bemutatta, hogy a globalizáció jóval régebbi jelenség, mint gondolnánk. I. Ferenc József osztrák császárnak például már a 19. század közepén ugyanúgy el kellett fogadnia a külföldi tőketulajdonosok utasításait, mint napjaink hitelfelvevőinek. A globalizáció földrészün­kön elsősorban „európaizáció" formájában jelentkezik. Éppen ezért kulcsfontosságú a kontinens csaknem valamennyi - elsősorban persze a csatlakozás előtt álló - or­szágának az Európai Unióhoz való helyes viszony kialakítása, az EU jogszabályainak, működési mechanizmusainak a lehető legalaposabb ismerete. A globalizáció körül­ményei közepette alaposan átalakult az állam szerepe is. A korábbi adószedő és szabályozó-korlátozó állam napjainkban sajátos feladatot vállalhat át gazdasági sze­replőként a piac többi résztvevőjétől, nagyobb kockázatviselő képessége révén elő­nyösebb feltételekkel vehet föl külföldi hiteleket. A probléma „Economists economize on love" (a közgazdászok a szeretetet gyarapítják) - állapította meg Dennis Robertson.­ Vagy ahogy Adam Smith oly emlékezetesen megfogalmazta: „Nem a hentes, a sörfőző vagy a pék jóindulatától várhatjuk vacsoránkat, hanem attól, hogy saját önérdeküket követik" (Smith [1776]). A szabad piacgazdaság csökkenti az érzelmi alapú kapcsolatok iránti igényt. És, ne feledjük, a 18. századi brit társadalomtudósok a „termé­szetes szabadság nyilvánvaló és egyszerű rendszerének" (Smith [1776] IV. ix. 51.) felszaba­dító vonását látták, gazdasági köntösében. Mert amikor a közgazdászok a szeretetet gyara­pítják, akkor egyúttal csökkentik a gyűlölet és a fanatizmus terét. Másrészről viszont meg kell jegyeznünk, hogy az érzelmi alapú társadalmi kapcsolatok iránti igénnyel, a szeretet iránti igénnyel a „közgazdászok" (a robertsoni értelemben) csökkentik a szeretet alkalma­zásának terét is. A szabad vállalkozásra épülő gazdaság erénye, de ugyanúgy bűne is, hogy a névtelenségre épít, és erősíti a névtelenséget. Megteremti a tipikus „société anonyme"-ot. „A közgazdászok a szeretetet gyarapítják" - ez lehetne a globalizációról szóló cik­kem mottója. Nagyon igaz ugyanis az, hogy a globalizáció a szeretet gyarapítja. Ez az előnye és a hátránya is.­ ­ Robertson ezt kevésbé tömören fogalmazta meg: „Mivel gazdálkodnak a közgazdászok? A szeretet­tel, a szeretettel - mondta a hercegnő.... Ha mi, közgazdászok jól végezzük a dolgunkat, akkor, azt hiszem, nagymértékben hozzá tudunk járulni e szűkös erőforrással, a szeretettel való takarékoskodás­hoz." (Robertson[ 1956] 154. o.). Erich W. Streissler akadémikus a Bécsi Egyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja.

Next