Közgazdasági Szemle – 2005.
január - Voszka Éva: Állami tulajdonlás – elvi indokok és gyakorlati dilemmák
Közgazdasági Szemle, LII. évf., 2005. január (1-23. o.) VOSZKA ÉVA Állami tulajdonlás - elvi indokok és gyakorlati dilemmák Az 1990-es években uralkodó általános felfogás szerint a közép-kelet-európai gazdasági rendszerváltás egyik sarokköve a magántulajdon kiterjesztése, ezen belül az állami vagyon magánkézbe adása. Ezért az elmúlt években a szakirodalom és a politika is főként ahhoz keresett érveket, hogy miért célszerű privatizálni az állami cégeket. A végjáték, a maradékvagyon eladása és esetenként a sikertelen ügyletek korrekciója ismét a politikai viták kereszttüzébe állította a privatizáció kezdetétől vitatott elméleti alapkérdéseket. Fontos-e egyáltalán a tulajdonos kiléte? Mi indokolhatja az állami tulajdon fenntartását-kiterjesztését? Működhet-e az állam jobb tulajdonosként piacgazdasági feltételek között, mint a tervgazdasági háttérrel? Az elméletek érvényessége most, a piacgazdasági átalakulás közel másfél évtizedes tapasztalatainak birtokában a gyakorlat alapján is vizsgálható.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: L33, G34. A privatizáció lezárása és a megmaradó állami vagyon kezelésének szervezeti-intézményi reformja kisebb-nagyobb megszakításokkal 1997 óta napirenden van Magyarországon. Erre azonban mindmáig nem került sor, és az eladásokkal megbízott Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV Rt.) 2004 közepén 154 cég 822 milliárd forintos -nagyobb részt elvileg privatizálható - vagyona felett rendelkezett. Ráadásul a magántulajdon részesedése a gazdaságban két év stagnálás után 2002-ben majdnem másfél százalékponttal csökkent, és 2003-ban kisebb volt, mint az ezredfordulón. Ennek oka lehet az állami cégek tőkéjének növekedése vagy a magánszektor szűkülése, például a külföldi befektetések egy részének kivonása, de az is, hogy a privatizáció nem egyirányú utca, sor kerülhet kényszerű vagy önkéntes visszaállamosítására, illetve tágabb értelemben az állami tulajdon kiterjesztésére. Részben ezért - de részben az állami intézmények közöt t A cikk Ludányi Arnolddal közösen jegyzett tanulmányunk (Ludányi-Voszka [2004]) alapján készült, amelyet a Bábolna Rt. megbízására írtunk. Köszönettel tartozom a támogatásért a Pénzügykutató Alapítványnak is. Ebbe a körbe tartozott 2004 őszén 19 erdőgazdaság, 24 Volán-cég, öt állami gazdaság, kilenc kiemelt, jelentős súlyú társaság, köztük a Magyar Villamos Művek, az Antenna Hungária, a Malév, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Rt., négy speciális bank, öt filmvállalat, a Mahart néhány részlege, valamint a Mol kisebbségi pakettje és a Richter Gedeon gyógyszergyár feltételesen, átváltható kötvényekkel privatizált része - de olyan kis cégek is, mint a Mese Cukrászda Rt. vagy a Helena Biokozmetikai Szalon. 2 Pitti Zoltán adatai vállalati beszámolók alapján, a pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások nélkül, a kettős könyvelést vezető társaságok jegyzett tőkéjében számítva. 3 A legnagyobb tételek: a Postabank konszolidációja, a Malév, a Concordia Rt. és a Bizományi Áruház Vállalat, illetve az M1-es autópálya koncessziós szakaszának és a szövetkezeti üzletrészeknek az állami megvásárlása (lásd részletesen Voszka [2001], [2002]) után pedig az M5-ös és a Nagyatádi Konzervgyár állami kézbe vétele. Voszka Éva a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa.