Közjegyzők Közlönye, 1998 (2/45. évfolyam)
1998 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Koday Zsuzsanna: A társaság átalakítása vállalkozásának felszámolása nélkül
Közjegyzők Közlönye jogtípusból az Ön országának joga szerinti másik társaságtípusba átalakuljon? Magyarországon lehetőség van arra, hogy a gazdasági társaságok (továbbiakban: társaság) cégformaváltással más gazdasági társasággá átalakuljanak. Ennek jogi kereteit elsősorban a gazdasági társaságokról szóló törvény (továbbiakban: Gt.), a számviteli törvény és a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban: Ptk.) teremti meg. Az átalakulás folyamatának „koreográfiája” viszonylag bonyolult, az átalakulás lebonyolítása a jogalkalmazóktól komoly szakértelmet igényel. A társaságok egymás közti átalakulásának részletes szabályait a Gt. Vil. fejezetében találhatjuk meg, de az átalakulás során alkalmazni kell a társaságok alapítására vonatkozó szabályokat is. A Gt. csak azoknak a társaságoknak az átalakulási lehetőségét zárja ki, amelyek felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt állnak. A végelszámolási eljárás a tagok akaratából történő, a társaság jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás, amelynek feltétele, hogy a társaság vagyona a hitelezők követelését teljes egészében fedezze. A végelszámolási eljárás folyamatban léte alatt (a cég törlését megelőzően) azonban a tagoknak lehetőségük van arra, hogy a végelszámolási eljárás keretében történő megszüntetésre vonatkozó határozatot megváltoztassák és a társaság további működtetése mellett döntsenek. Ezt követően határozhatnak a társaság cégforma-váltással történő átalakulásáról. A végelszámolási eljárás megszakításáról a társaság legfőbb szervének ugyanolyan szótöbbséggel (legalább háromnegyedes szótöbbséggel, illetve közkereseti és betéti társaságnál egyhangúan hozott határozata szükséges, mint a végelszámolási eljárás megindításához. Ezen lehetőség következtében valódi akadályt az átalakulásnál csak a felszámolási eljárás jelent. Az alábbiakban az átalakulási eljárás néhány szabályát ismertetem a kérdőívben szereplő holland példákat mintául véve: 1. Az átalakulásról történő határozathozatal a társaság legfőbb fórumának hatáskörébe tartozik. A határozat érvényességéhez legalább háromnegyedes szótöbbség, közkereseti társaságnál és betéti társaságnál pedig egyhangúság szükséges. 2. Az átalakulási eljárásban vagyonmérleg-tervezetet kell készíteni, amit könyvvizsgálóval - és ha a gazdasági társaságnál felügyelő bizottság működik, a felügyelő bizottsággal is - ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság állandó könyvvizsgálója az ellenőrzésre nem jogosult, hanem ezt a társaságtól, annak tagjaitól és tisztségviselőitől független könyvvizsgáló teheti meg. Erre azért van szükség, mert az átalakulás során a társaság vagyona átértékelhető, ami azt jelenti, hogy a vagyon a könyv szerinti értéktől eltérő piaci értéken (fel- vagy leértékelve) kerülhet meghatározásra. Az átértékelési különbözettel helyesbített saját tőke lesz az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéje, ha a jogutód társaság társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) ettől eltérően nem rendelkezik. Az átalakulás során nem kell a társaság teljes vagyonát a jegyzett tőkébe helyezni. Az átalakuló társaság vagyonában lehetnek olyan vagyontárgyak is, amelyek nem felelnek meg a Gt.-nek az apporttal szemben támasztott követelményeinek, pl.: korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság jegyzett tőkéjébe csak olyan végrehajtható dolog, szellemi alkotás vagy jog kerülhet, amit utóbb a társaság harmadik személy hozzájárulása nélkül elidegeníthet. 3. A társaság jegyzett tőkéjébe csak olyan vagyontárgyak kerülhetnek, amelyek rendelkeznek az apportra előírt jogszabályi feltételekkel. Apport csak forgalomképes dolog, szellemi alkotás vagy vagyoni értékű jog lehet, és korlátolt felelősségű társaságnál és részvénytársaságnál további követelmény az előbb ismertetett végrehajthatóság és harmadik személy hozzájárulása nélküli elidegeníthetőség. 4. A jogelőd társaság tagjai általában a jogutód társaságnak is tagjaivá válnak. Lehetőség van azonban arra, hogy az átalakulási eljárás során a tag a tagsági viszonyát megszüntesse vagy új tag tagsági viszonyt létesítsen. Új tagként azok a személyek vehetnek részt a vállalkozásban, akik alapítók lehetnek (állam, jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek, belföldiek és külföldiek egyaránt). 5. Lehetőség van arra, hogy az átalakulási eljárás során az átalakuló társaság tagjai vagy új tag (ok) további vagyoni hozzájárulást teljesítsen(ek) a társaság vagyonába. Ennek következtében a jogutód társaság jegyzett tőkéje illetve induló vagyona magasabb lesz a jogelőd társaság jegyzett tőkéjénél illetve vagyonánál. Az új vagyoni hozzájárulással szemben ugyanazok a jogszabályi követelmények állnak fenn, amelyek a társaság alapításakor. 6. Külföldi részvételéhez devizahatósági engedély nem szükséges. 7. Az átalakuló társaság tagjainak védelmét szolgálja az a jogszabályi rendelkezés, amely arról szól, hogy azokkal a tagokkal, akik nem kívánnak az átalakulással létrejövő társaságnak tagjai lenni, el kell számolni. Ennek során nem alkalmazhatóak a Gt.nek azok a szabályai, amelyek a társasági vagyon tagok részére történő kifizetését tiltják, illetve amelyek az üzletrész vagy részvénytársaság részéről történő megvásárlását korlátozzák. Ilyen korlát az, hogy a korlátolt felelősségű társaság a saját üzletrészek legfeljebb egyharmadát vásárolhatja meg, és a részvénytársaság az alaptőke legfeljebb egyharmadát képviselő részvényeket szerezheti meg tulajdonába, és mindkettőnek feltétele, hogy a gazdasági társaságnak legyen jegyzett tőkén felüli vagyona. A jogelőd társaság tagjainak védelmét szolgálja korlátolt felelősségű társaság részvénytársasággá, és részvénytársaság korlátolt felelősségű társasággá történő átalakulása esetére az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint ha a taggal történő elszámolás alapján a tagnak járó összeg kifizetésére a társaságnak nincs elegendő vagyona, akkor az átalakulásról szóló döntés meghozatala előtt a törzstőkét/alaptőkét le kell szállítani. 8. A hitelezők védelmére született az a jogszabályi rendelkezés, amely szerint ha közkereseti társaság vagy betéti társaság alakul át korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá, az átalakulás elhatározása előtt keletkezett társasági tartozásokért az átalakuló társaság tagjai (kivéve: a betéti társaság kültagja) öt évig felelnek, ha jogszabály valamely követelésre ennél rövidebb elévülési határidőt nem állapít meg. Ezeknél az átalakulásoknál ugyanis a társaság kötelezettségeiért a tagokat terhelő korlátlan és egyetemleges felelősséget a tagok vagyoni hozzájárulása mértékéig korlátozott felelősség váltja fel. Egyesülés és közös vállalat korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá történő átalakulása a tagok számára szintén kedvezőbb felelősségi alakzatot eredményez, azonban az ilyen átalakulás esetére nincs az előbbihez hasonló felelősséget megállapító jogszabályi rendelkezés. Nincs szükség átalakulási tervre és átalakulási hirdetményre, ha a közkereseti társaság betéti társasággá, és betéti társaságnak közkereseti társasággá történő átalakulása esetében akkor, ha a korlátlanul felelős tagok száma az átalakulás során nem csökken, átalakulási vagyonmérleg pedig csak akkor kell, ha a vagyon átértékelésre kerül. Ez a szabály tehát azt biztosítja, hogy a közkereseti társaság betéti társasággá, és betéti társaság közkereseti társasággá történő cégforma váltása kizárólag egyszerű társasági szerző