Közjegyzők Közlönye, 2003 (7/50. évfolyam)
2003 / 12. szám - HÉTKÖZNAPOK SŰRŰJÉBEN - A házassági vagyonközösségi rendszerek a külföldi jogban
Közjegyzők Közlönye Alapvetően három vagyontömeget különböztetnek meg: a házastársi közös vagyont, valamint a feleség és a férj szabad vagyonát. A részleteket tekintve azonban sokszor jelentős különbségek mutatkoznak. A szabad vagy külön vagyon elhatárolása azonban az egyes országokban eltérően alakul, és adott esetben jócskán különbözhet. Az ingyenes szerzés (ajándékozás vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződés), amennyiben csak az egyik házastársnak szól, nem a közös vagyonba, hanem a szabad vagyonba tartozik. A Kínai Népköztársaság családjoga szerint viszont az ajándékozás vagy öröklés útján ingyenesen szerzett vagyon is a közös vagyon része, hacsak a juttató végrendeletileg vagy ajándékozási szerződésben kifejezetten úgy nem rendelkezett, hogy a vagyon egyedül a férjet vagy a feleséget illesse.10 Különbözik annak a vagyonhányadnak a teljes vagyonhoz való tartozása is, amely az egyik házastárs foglalkozásának gyakorlására szolgál. Eltérően alakul az egyes államokban a részesedés szerkezete is, így a legtöbb államban a teljes vagyon egyetemlegesen illeti meg a házastársakat. Egyes államokban, így pl. Horvátországban azonban töredékrészekben illeti meg őket." Végül sokféle változat létezik a rendelkezési jogot illetően is. Sok jogrendben, különösen a volt szocialista országokéban a házastársak csak együttesen rendelkezhetnek a teljes vagyonnal.12 Nyugat-Európában ezzel szemben a teljes vagyon tárgyai körében a férj hagyományosan egyedüli rendelkezési jogáról áttértek a mindkét házastárs egyenjogú, konkuráló rendelkezési jogára, így pl. az olasz jogban mindkét házastársat külön-külön megilleti a közös vagyon kezelésének joga (Codice Civile - Polgári Törvénykönyv, 180. cikkely 1. bek.), rendkívüli, pl. ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelési intézkedésekre azonban a Codice Civile 180. cikkely 2. bek.-e szerint a házastársak csak együttesen jogosultak.1" A hozzájárulás nélkül tett rendelkezés mindazonáltal hatályos; az ingatlanokra vonatkozó hozzájárulás-köteles intézkedést a másik házastárs egy éven belül megtámadhatja. Legkésőbb a határidő lejárta után azonban a hiba már nem érinti a rendelkezés hatályát. 2.3■ Vagyonelkülönítés (séparation de biens), valamint szerzeményközösség (participation aux acquéts) és a szerzeményekből való részesedés Mint házassági vagyonjogi rendszer, a tiszta vagyonközösséghez hasonlóan a tiszta vagyonelkülönítés is visszavonulóban van. Mindenekelőtt olyan államokban tudott megmaradni, amelyekben a családjog vallási jellegű, amilyen különösen az iszlám családjog. A legtöbb más államban a vagyonelkülönítést kötelmi jogi kiegyenlítés módosítja, amely arról gondoskodik, hogy válás esetén agyon európai összehasonlításban - német nyelven), Bielefeld 1999, 147. old.; Döbereiner, MittRayNet 2001, 266. o. 12 Lásd pl. az áttekintést in: Schatten, Das Internationale Privatrecht in der notariellen Praxis (A nemzetközi magánjog a közjegyzői gyakorlatban - német nyelven), 1995 II. 1. függelék: Országjelentések Jugoszláviáról, Magyarországról, a Cseh és a Szlovák Köztársaságról. 15 Vö. Calo, Länderbericht Italien (Olasz országjelentés német nyelven), Nótárius International 2001, 151. o. házasság ideje alatt az egyik házastárs által elért vagyonnövekményt meg kell osztania másik házastárssal. Ez érvényes mind a szerzeményi közösségre (mint törvényes vagyonjogi rendszerre többek között Németországban, Ausztriában, Görögországban) mind a szerzeményekből való részesedésre (Svájcban és 2002. 01. 01-je óta Törökországban is). A kettő közötti elvi különbség abban áll, hogy a szerzeményekből való részesedés esetében a házasságba bevitt vagyon értéknövekedését nem veszik figyelembe. A Common Law jogrendekben a válás esetén bekövetkező hagyományos vagyonelkülönítés hatásait háttérbe szorítják a házassági vagyon bírósági felosztására vonatkozó előírások. Itt azonban a vagyonfelosztás kevésbé az eszközök eredetétől, mint inkább a házastársak szükségleteitől függ. A bíróságnak meg van adva néhány vagyonfelosztásra vonatkozó paraméter, egyebekben a bíró szabad mérlegelése szerint dönt." Mivel ezek a jogrendek azt feltételezik, hogy a házasságkötés érintetlenül hagyja a vagyon hovatartozását, ritkák a szerzésre és rendelkezésre vonatkozó korlátozások. 3. Nemzetközi magánjog A vagyonjogi viszonyokra alkalmazandó jogot (vagyonjogi szabályozás) régebben túlnyomórészt a férjre vonatkozó személyes szabályozás körébe utalták. Ez változatlanul érvényben van néhány északi országban és Angliában. A nemek egyenjogúsításának a kollíziós jogon belül is végbement folyamatában ezt a kapcsolást sok államban egyenlőségkonform kapcsolással helyettesítették. Ebben éllovas funkciója van a Házassági vagyonközösségi rendszerről szóló 1978. 03. 14-i Hágai Egyezménynek.1415 Az egyezmény 4. cikkelye a vagyonjogi rendszert elsősorban a házastársaknak a házasságkötés utáni első szokásos közös tartózkodási helyéhez kapcsolja, kétség esetén pedig a házastársak közös állampolgárságához. Most már sok kontinentális európai országban hasonlóan járnak el, csak azzal a különbséggel, hogy az ott elterjedt állampolgársági alapelv alapján elsősorban a közös állampolgársághoz, kétség esetén pedig a szokásos közös tartózkodási helyhez kapcsolnak.16 Számottevő különbségek vannak még azonban a kapcsolás időpontjának meghatározásában. Így néhány országban a kapcsolás szempontjából mérvadó körülmények változása a vagyonjogi rendszer változását eredményezi (változó vagyonjogi szabályozás pl. Olaszországban és Portugáliában). Más országokban a házasságkötés idején fennálló viszonyok továbbra is meghatározók maradnak (pl. Németországban és Ausztriában). Svájcban és Magyarországon a kapcsolás szempontjából mérvadó körülmények változása még a házasságkötés időpontjára is visszahat. Növekvő elfogadottsága van annak, hogy választani lehet az egyik házastárs hazájának vagy tartózkodási helyének a jogát.1716 Pl. Németországban, Görögországban, Olaszországban, Jugoszláviában, Horvátországban, Ausztriában, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovéniában. 17 A Házassági vagyonközösségi rendszerről szóló 1978. 03. 14-i Hágai Egyezmény 3- és 5. cikkelye. 10 A Kínai NK házassági törvénye, 18. cikkely 3 pont a 2001. 04. 28-i módosított változatban. " Hrabar, in: Henrich/Schwab, Eheliche Gemeinschaft, Partnerschaft und Vermögen im europäischen Vergleich (Házasság, életközösség és val. Vö. Claudet, Länderbericht England (Angliai országjelentés német nyelven), Nótárius International 2002, 39 szám. 15 Az egyezmény Franciaországra, Luxemburgra és Hollandiára érvényes. A szöveg az Interneten olvasható http://www.hcc.net/e/conventions/menu25e.html címen.