Közjegyzők Közlönye, 2007 (11/54. évfolyam)
2007 / 1. szám - A TUDOMÁNY TOLLÁBÓL - Weiss Emília: A családjogi kodifikáció elvi kérdései
2007. január, 1. szám könyvek között kerül majd a Családjog a Személyek című könyv után harmadik könyvként szabályozásra. A családjog átfogó felülvizsgálata - és ebben a kérdésben osztozik a készülő Polgári Törvénykönyv más anyagrészeiben követettel - nem akar a családjog meglevő anyagával szembeni teljes újrakodifikációt, újraszabályozást jelenteni. Abban - Kőrös András szavaival élve - a megőrzendőnek és az új elemeknek egyaránt helyet kell kapnia. Ennek megfelelően a családjogi kodifikáció egyik kérdésévé éppen az vált, hogy a családjogi szabályok felülvizsgálata során mennyiben kerüljenek a családjog hatályos szabályai újragondolásra, módosításra vagy akár pusztán finomításra, és mennyiben maradjanak azok változatlanul. De ehhez a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódó kérdés az is, hogy vajon ma egyes más törvényekben, különösen a Gyermekvédelmi törvényben, vagy éppen alacsonyabb szintű jogszabályokban, így különösen a Gyámrendeletben szabályozottak mennyiben kívánnának a készülő Polgári Törvénykönyv Családjogi Könyvében való elhelyezést. De ugyanígy átgondolást érdemelne az anyagi jogi és az eljárási jogi szabályok közötti összhang megteremtésének igénye is. A kodifikációs munka menetéről való beszámolás nem ennek az előadásnak a tárgya. Amiről mégis szólni kell az az, hogy 2002-ben elkészült az új Polgári Törvénykönyv és benne a Családjogi Könyv Koncepciója, 2005. végére pedig a készülő Polgári Törvénykönyv, ha nem is valamennyi, de több könyvének, közöttük a Családjogi Könyvnek is az első szövegtervezete és indokolásuk. Az új Polgári Törvénykönyv Koncepciója - a vitára bocsátás szándékával - a Magyar Közlönyben közzétételre került, a már elkészült szövegtervezetek pedig, közöttük a Családjogi Könyv szövegtervezete is - ugyancsak a vitára bocsátás szándékával - az Igazságügyi Minisztérium internetes honlapján kerültek közzétételre. Az Igazságügyi Minisztérium és a törvénytervezet elkészítésében résztvevő, az Igazságügyi Minisztérium munkatársaiból és külső szakemberekből álló Szerkesztőbizottság várja, hogy megvitathassa majd ezeket az észrevételeket. Minthogy magam is tagja vagyok a Szerkesztőbizottságnak, nem érzem magamat fogadatlan prókátornak, ha ehelyütt azt mondom, hogy ilyen észrevételeket a közjegyzők részéről is szívesen veszünk. 3. A Kodifikációs Főbizottság 2000 júniusi ülésén a családjognak a készülő Polgári Törvénykönyvbe való integrálása mellett mégis az is elismerést kapott, hogy a családjognak a más polgári jogi viszonyokétól eltérő sajátosságai indokolttá teszik, hogy a Családjogi Könyv élén a családjog önálló, a polgári jog más területeire nem jellemző, azokban nem érvényesülő alapelvek is megfogalmazásra kerüljenek. Ami a családjog alapelveit illeti, e tekintetben a Családjogi Könyv alkotói nem követték vagy csak részben követték a készülő Polgári Törvénykönyv más részei tekintetében tudatosan követett azt a szemléletet, hogy az Alkotmányban megfogalmazott alkotmányos elveket nem vettek át a polgári jog szabályai körébe. A Családjogi Könyv élén a Csjt. ma hatályos szabályaihoz hasonlóan változatlanul szerepelnek az Alkotmányból átvett elvek, esetleg alkotmányos tételeknek a családjog nyelvére lefordított változata formájában, így változatlanul szükségesnek mutatkozott a házasság és a család - a családi viszonyok - védelmének az alapelvek körében való megtartása, vagy a férfiaknak és a nőknek az Alkotmányban kimondott egyenjogúságát a családjog nyelvére lefordítva a házastársak egyenjogúsága elvének a családjog alapelveként való megtartása. A gyermekek, a gyermeki jogok védelmét, a gyermekek érdekeinek elsődlegességét kimondó elv már túllép az Alkotmány 67. § (1) bekezdésében megfogalmazott elven, annak megfogalmazása, és azzal való kiegészítése, hogy a gyermek joga a családjában való nevelkedés, már a Gyermek Jogairól szóló 1989. évi New York-i Egyezmény nyomán került a Családjogi Könyv élére állítandó alapelvek közé. Más, mondhatni szintén alapelvi szintű gyermeki jogok - bár nem egy esetben túlmutatnak a szülői felügyelet kérdésein - a szülői felügyeleti jog című fejezetben kerültek megfogalmazásra. Két további, talán nem elsődlegesen családjogi jellegű alapelv megfogalmazását - nevezetesen a gyengébb fél védelmének elvét és a méltányosság elvét - elsősorban a készülő Polgári Törvénykönyv tudatosan kereskedelmi jogias szemléletet követő tendenciája tette indokolttá. Ez a szemlélet a családi viszonyokra nyilvánvalóan nem alkalmazható. A gyengébb fél védelmének elvéhez megjegyzést kívánhat, hogy a családjogi viszonyokban nemcsak a gyermek lehet gyengébb fél, hanem akár a házastársak, akár az élettársak valamelyike is. Hadd egészítsük még ki az elmondottakat azzal, hogy családjogi vonatkozású elveket kimondó, vagy ilyeneket is kimondó nemzetközi Egyezmény a Gyermek Jogairól szóló már említett 1989. évi New York-i Egyezményen kívül számos más is létezik, közöttük olyanok is vannak, amelyeknek Magyarország is tagja. Az ezekben megfogalmazott családjogi tárgyú elvek - mint például a több Egyezményben is kimondott házasságkötéshez és családalapításhoz való jog - a magyar jog, vagy akár a magyar közfelfogás számára