Közlekedés, 1971 (61. évfolyam, 1-24. szám)
1971-02-25 / 4. szám
Világ proletárjai, egyesüljetett __________A KÖZLEKEDÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA___________ LXI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1971. FEBRUÁR 25. A szocialista brigádvezetők országos tanácskozása Mintegy 200 szocialista brigádvezető, mozgalmi és gazdasági vezető gyűlt össze február 12-én, hogy értékelje a közlekedési dolgozók eddig végzett munkáját és megjelölje a IV. ötéves tervből adódó feladatokat. Maróti Károly elnök megnyitó szavai után Mátyási Árpád titkár tartott beszámolót a végzett munkáról és körvonalazta a közlekedési dolgozók és ezen belül a szocialista brigádmozgalom tennivalóit. A beszámoló — Szakszervezetünk Központi Vezetősége határozatának teszünk eleget azáltal — hangsúlyozta az előadó —, hogy összehívtuk a szakszervezetünkhöz tartozó szocialista brigádok országos tanácskozását. A tanácskozás jelentőségét kiemeli az a tény, hogy nemrég zajlott le pártunk X. kongresszusa, amely összegezte politikai, társadalmi, gazdasági életünk fejlődésének eredményeit, jellemzőit — mondotta, majd a III. ötéves terv sikeres teljesítésének eredményeit vette sorra. Részletesen elemezte a közhasználatú autóközlekedés növekvő teljesítményeit, a közlekedéspolitikai koncepció végrehajtásának kezdeti tapasztalatait. Ezután rátért az autójavító ipar, a légi közlekedés, a hajózás munkájának elemzésére, majd a városi közlekedés helyzetét ismertette. A tömegek mozgalma A gazdasági eredmények ismertetése után arra emlékeztetett, hogy a szocialista brigádmozgalom a közlekedés területén az elsők között megindult. A Szovjetunió kommunista brigádmozgalmának a példájára több mint tíz évvel ezelőtt eresztett gyökeret hazánkban a szocialista brigádmozgalom. Az elsők között ott voltak a közlekedési és szállítási dolgozók. — Ma már elvitathatatlan tény — állapította meg Mátyási elvtárs —, hogy a szocialista brigádmozgalom a legtömegesebb és legnépszerűbb formája a szocialista munkaversenynek. Ma már a dolgozók valamennyi rétege megtalálta helyét ebben a formában. A szocialista brigádmozgalom népszerűségére az alábbi adatok a jellemzőek: szakmánk dolgozóinak 21,2 százaléka van brigádban. 1960-ban 1939 brigád 21 924 tagja nyerte el a megtisztelő cím valamely fokozatát. Az 1970-es évben pedig 2467 brigád 28 525 tagja büszkélkedhetett a szocialista címmel. A versenymozgalom értékét csak növeli az a tény, hogy a brigádokban 3847 női dolgozó és több mint 7000 harminc éven aluli fiatal. Jelentős erőforrás Érdemes megemlíteni, hogy a múlt év végéig a bronz fokozatot 544, az ezüstöt 243, az arany fokozatot pedig már 109 brigád nyerte el. Tudjuk, hogy az eredmény csak úgy lehet tartós, ha a nagy tömegek magukénak vallják. A mozgalom hatékonyságát bizonyítja, hogy a gazdasági vezetők többsége felismerte jelentőségét, és a benne rejlő erőt. Szilárdan támaszkodnak a szocialista kollektívákra, egy-egy feladat megoldásához bátran kérik segítségüket. És ezt a segítséget — a tapasztalatok szerint — meg is kapják. — A közlekedés területén elért fejlődés példázza — hangsúlyozta az előadó —, hogy növekedett a brigádok igénye, erősödött a kritikai szellem, fokozódott a vállalati ügyek iránti érdeklődés. Döntő többségükre az a jellemző, hogy eleget tesznek a mozgalom lényegét kifejező jelszónak: szocialista módon dolgozni, élni és tanulni! Ezzel szorosan összefügg, hogy az utóbbi időben alig találkoztunk a brigádokban generációs gondokkal, problémákkal. Tehát a közös cél érdekében egyet akar az idős, a fiatal, a férfi és a nő. Növekvő aktivitás Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a szocialista brigádokban megnőtt a politikai aktivitás. Aktívan kapcsolódtak be az üzemi és a közéletbe. Évről évre növekszik az olyan propagandisták száma, akik brigádokban dolgoznak. Egyre többen vállalnak társadalmi munkát. Növekszik részvételük a párt, a szakszervezet és a KISZ tisztségviselőinek a sorában. Az is örvendetes térv, hogy egyre többen vállalak funkciót a különböző állami területeken is. A kulturális színvonalban is az egyenletes fejlődés a mérvadó. Ennek egyik fokmérője, hogy szakszervezetünk elnökségének felhívása a felszabadulási szellemi vetélkedőre, nagy visszhangra talált. Bizonyítja ezt, hogy az összes brigádoknak közel hatvan százaléka, vagyis 1300 szocialista kollektíva nevezett be a vetélkedőre. Az előadó beszédében rámutatott, hogy a jó eredmények ellenére is akadnak fogyatékosságok. Ez egyben arra is figyelmeztet, hogy a mozgalmi szerveknek és a gazdasági vezetőknek jobban kell segíteniük a vállalások megtételében, a brigádok tevékenységének kibontakoztatásában. Főleg a kulturális jellegű és a „szocialista módon élni” vállalás a problematikus. Vannak viszont jó tapasztalatok e téren, és azokat kell szélesebb körben ismertetni. Az előadó részletesen szólott az új kitüntetési és elismerési rendszer alkalmazásáról és befejezésül sikert és egészséget kívánt a tanácskozás résztvevőinek, és valamennyi brigádnak. Eleven vita A beszámolót eleven vita követte, melyre jellemző, hogy húszan szólaltak fel. A vitában az alábbi elvtársak kaptak szót: Udvary Károly (Volán 1.), Dady István (MALÉV) Bosnyák József (BKV Troli), Boross Istvánné (Volán 20.), Orlős Sándor (Autótaxi), ifjú Kaiser György (Volán 1.), Csepel Rudolf (IV. Autójavító), Papp András (Volán 6.), Aradi József (AUTÓKER), Koszta György (Volán 20.), Both Vilmos (Volán 14.), Kurucz János (Volán 12.), Fenyvesi István (BKV), Koliba Lajos (Miskolci Közlekedési V.), Szűcs János (BKV), Hamermann Géza (Volán 23.), Bartel János (Hungarocamion), Csizmár Béla (Volán 3.), Scheibner Károly (FOSPED), és Kőhelyi Gyula (Volán 17.). Szólásra jelentkeztek még Balogh Sándor (BKV Bácsoi a 6.), dr. Bánki Béla (Volán 1.) Hetényi József (BKV Fürstgarázs), Szappanos Mihály (Volán 20.) és Varjas László (Hungarocamion), őket a KSZDSZ Közgazdasági és Munkaügy Osztályának munkatársai a közeljövőben meghallgatják. A beszámoló és a vita alapján állásfoglalás született amely többek között hangsúlyozza, hogy fokozni kell a lakosság számára biztosított szolgáltatás színvonalát, kulturáltabbá téve a közlekedést, a menetrendeket pontosan betartva. Törekedni kell a termelékenység, a munka hatékonyságának a fokozására és a túlmunkaidő csökkentésére. Ugyanígy elő kell segíteni a szocialista tudat kialakítását, elmélyítését. Kitüntetések átadása Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes — előbb tolmácsolta a résztvevőknek dr. Csanádi György miniszter elvtárs személyes üdvözletét és jókívánságait, majd miniszteri kitüntetéseket adott át. A „Közlekedés Kiváló Dolgozója” kitüntetést kapta: Kiss László szállítómunkás. Volán 1. sz. Vállalat, Csizmár Béla gépkocsivezető. Volán 3. sz. Vállalat, Kelemen József csoportvezető. X0. sz. Autójavító V., Ribán Sándor csoportvezető. ,,AURAS” Autóalkatrész-gyár. Hetényi József gépkocsivezető, BKV. Dicsérő oklevelet kaptak: Töreki Ernő, gépkocsivezető, a Volán 15. sz. Vállalat, Rizmaier Nándor gépkocsivezető, a Fővárosi Autótaxi V., Dady István csoportvezető, a MALÉV, Túras Sándor hajójavító, a MAHART, Ruszta György csoportvezető, a Volán 20. sz. Vállalat, Mondok Bálint villamoskocsi-vezető, BKV, Grimm József gépkocsivezető, a Hungarokamion és Csével Rndof, a IV. sz. Autójavító Vállalat dolgozója. • • Összefoglalás Tóth István, szakszervezetünk főtitkára összefoglalójában hangsúlyozta, hogy a X. pártkongresszus szelleméből egyenesen fakad, hogy most összehívtuk a szocialista brigádok vezetőit. Ugyanis készülünk szakszervezetünk XXVIII. kongresszusára, és az elfogadásra kerülő javaslatokon, dokumentumokon most dolgoznak a szövegező bizottságok. Ebben az előkészítő nagy körültekintést igénylő munkában segítettek most a felszólalók, mert nagyon őszintén és reálisan beszéltek a tagságot foglalkoztató kérdésekről . Mindenekelőtt az adja meg a tanácskozás nagy politikai értékét, hogy közös nyelven beszélünk, őszintén és tárgyilagosan mondtak itt véleményt a gépkocsivezetők, szállítómunkások, igazgatók és szakszervezeti tisztségviselők. Valamennyi felszólaló szavából kicsendült, hogy a rendszerünk hívei, támogatói és harcosai. Jó volt hallani, hogy az emberek egyre inkább magukénak érzik vállalatukat, munkahelyüket, és a tulajdonos felelősségével figyelik a dolgokat. Így van ez rendjén, mert nagyon is fontos, hogy milyen a munkahelyi közérzet. Ahol ez rendben van, ott a dolgozók sokszor a csodákkal határos erőfeszítésekre képesek. Tóth elvtárs vitazárójában részletesen kitért azokra a javaslatokra, amelyeket a XXVIII. kongresszus munkájában is felhasználnak. Végezetül pedig annak fontosságát hangsúlyozta, hogy valamenynyi vállalatnál szorgalmazni kell: a vezetők minden feladat megoldásához kérjék a szocialista brigádok tagjainak a véleményét. Jó lenne ezt már a tervek készítése során elkezdeni. Sokkal jobban magáénak érzi a tervet az a kollektíva, amelyik részt vett annak kialakításában. Majd pedig ígéretet tett arra, hogy szakszervezetünk a jövőben is rendszeresen összehívja a szocialista brigádvezetők országos tanácskozását. Szöveg és kép Abrankó Endre Mátyási Árpád titkár a beszámolót mondja Kiss Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes kitüntetést nyújt át Dady Istvánnak, a MALÉV szocialista brigád vezetőjének Tóth István főtitkár összegezi a hasznos tanácskozás gazdag tapasztalatait. Mellette (jobbról) Maróti Károly, szakszervezetünk elnöke és Vigh János titkár A tanácskozás részvevői élénk érdeklődéssel hallgatják a beszámoló után a brigádvezetők felszólalásait 1971. március 26-27. Szakszervezetünk XXVIII. kongresszusa A Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége a szakszervezet soron következő, XXVIII. kongresszusát 1971. március 26-ra és 27-re összehívja az alábbi, javasolt napirenddel: 1. A Központi Vezetőség beszámolója a XXVII. kongresszus óta végzett munkáról és a soron következő feladatokról. Előadó: TÓTH ISTVÁN főtitkár. 2. A Számvizsgáló Bizottság jelentése. Előadó: SZIKLÁSI DEZSŐ, a Számvizsgáló Bizottság elnöke. 3. Az írásos és a szóbeli beszámoló vitája. 4. A Központi Vezetőség és a Számvizsgáló Bizottság megválasztása.