Közlekedés, 1982 (72. évfolyam, 1-12. szám)

1982-06-01 / 6. szám

A Budapesti Közlekedési Vállalat — az előző évekhez hasonlóan — is­mét megszerezte a Kiváló Vállalat címet. A közel 25 ezer dolgozó kitű­nően helytállt. A jelentős eredmé­nyek önmagukért beszélnek: csök­kentek a menetkimaradások, mér­séklődött a zsúfoltság, nőtt a jármű­vek keringési sebessége, az energia­takarékosságban példát mutattak, hiszen 5,2 millió forint értékű gáz­olajat, 15,9 millió forint értékű vil­lamos és kalorikus energiát takarí­tottak meg az elmúlt esztendőben. Javult a szociális ellátás is a BKV- nál: egy 250 személyes munkásszál­lás, 87 lakás és 28 milliós lakásépítési támogatás jelzi az eredményeket. — Könnyű dolgom van jó ered­mény után nyilatkozni — fogadott Oláh Károly, a vszb titkára —, pe­dig a közlekedés mindig is feszültsé­gekkel terhes marad, sokszor nincse­nek megfelelő feltételek s én a leg­­emelkedettebb pillanatokban is arra gondolok, hogy a dolgozóink milyen feszített, sokszor áldozatos munkája révén ünnepelhetünk.­­ Nálunk mindenben a forgalom a meghatározó. Hogy milyen a Bu­dapesti Közlekedési Vállalat min­dennapi munkája, az a forgalmon mérhető le s azon is mérik mindig és mindenütt. Pedig mennyi minden kell ahhoz, hogy a forgalomban ne legyen zökkenő, fennakadás! Műsza­ki és biztonsági feltételek, s ezek megteremtése hihetetlenül nehéz! Csak be kell nézni egy szerelőcsar­nokba, mondjuk éjszaka, s, látni hogy hatalmas a füst, hogy rossz a szellőzés! A műhely egyik sarkából nem lehet átlátni a másik sarkába! És ez csak egy példa mindabból, ami nem látszik, aminek nem szabad meglátszani a forgalomban. — Csak a nehézségek vázolása mi­att mondom­ el, hogy a járműveze­tőknél nagy a létszámhiány. Akik nálunk dolgoznak, azok a munka­nap 93—94 százalékát teljes intenzi­tással töltik ki. Néha még pár perc pihenő sem jut a végállomásokon és máris indulni kell. A csúcsforgalom­ban mégis „elverődnek” a járműve­ink. A dolgozók sokszor fél 3-kor kelnek, s bizony nehéz a korai kelés. A munka-pihenőnap rendszerről csak annyit, hogy ha feltöltött a lét­szám, akkor minden jó. De jöhet egy influenza-járvány, s ha megemelke­dik a táppénzes állomány, máris többet kell dolgozni a többieknek! Vállalatunk 1972-ben kapott állami támogatást és 1978-ban is, most már 15 ezer forint a forgalmi juttatás a buszvezetőknek. Viszont a villamos és HÉV-állománynál nem állt hely­re a stabilitás. Bizonyos szakmáknál hiányok mutatkoznak: a járműveze­tőknél 300—350 ember hiányzik. Az összforgalomban dolgozókkal együtt ez a szám már 450—500. S az egész vállalati létszámhiány majdnem 1000 ember! — S mindennek ellenére jók az eredményeink! Miért? Mert az em­berek komolyan veszik a belső ér­dekeltséget és a vállalati ösztönzőket. Kitűnően dolgoznak. Nézzük csak: most 34 üzemünk megpályázta az élüzem címet! És tegyük hozzá: ne­héz feltételek között. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a munka- és újítási verseny szabályzatunkat évről-évre finomítjuk. Egységnek fogjuk fel ezt a kettőt! A mi véleményünk, hogy egymásért kell elsősorban jól dol­gozni. És így is dolgoznak a brigád­jaink. Élen járnak a belső üzem­anyag takarékosságban, a gumitaka­rékosságban, a munkavédelmi­, biz­tonsági versenyben! Közös a cél: az üzemegységi feladatokból vállalnak, kérnek részt a szocialista brigádok. Azt­ vállalják, ami nekik megfelel. 11 brigádformában versenyeznek, a munkabrigádtól kezdve a Magyar Népköztársaság kiváló brigádja cím eléréséig. Mondjam a számokat is? 1101 brigád 12 700 taggal versenyez — a vállalat teljes létszáma, mint köztudott, csaknem 25 ezer! — és közülük 882 brigád 10 226 tagja ért el valamilyen brigádfokozatot! A ta­valyi eredmények alapján a 34 pá­lyázó üzemből 12 elérte az élüzem címet. 18 szocialista brigád megkap­ta a vállalat kiváló brigádja címet. Kettő pedig a vállalat kiváló ifjúsági brigádja lett. — Miről szóljak még? Elsősorban a kommunista szombatokról. Ez ta­valy 24 ezer munkanapot jelentett, 200 ezer órát. — Ilyen eredmények mellett ért­hető, hogy örül a BKV kollektívája az elismerésnek. Továbbra is ,„kira­katban” dolgozunk, a főváros lakos­ságának mindennapi jó vagy rossz véleményét tesszük zsebre. Azonban szeretnénk hinni, hogy közmegelége­désre dolgozunk. (tt) Élre állni, amikor a legnehezebb AZ AFIT I. SZ. AUTÓJAVÍTÓ Vállalat évek óta nem tudott bele­szólni a legjobbak versenyébe. S most, amikor nehezebbé váltak a gazdálkodás körülményei, amikor a termékszerkezet-váltás­­s a Csepel tehergépkocsi-nagyjavítás megszűné­se miatt más munka után kellett néz­ni és részt vállalni a lakossági szol­gáltatásban is a személygépkocsi­­javító szervizek létrehozásával — most Kiváló Vállalat lett. Múlt évi eredményeiket röviden összegezni leginkább úgy lehetne, hogy 1981- ben kiemelkedő eredményt értek el a munkatermelékenység növelésében. Javult az eszközkihasználás, kedve­zően alakult a minőség és növekedett a lakosságnak végzett szolgáltatás. Jelentősek voltak a szociálpolitikai és a munkavédelmi helyzet javításá­ra tett intézkedések. Javult a vál­lalat szervezettsége, piaci kapcsolatai megalapozottabbak. Mindezekről részletesebben szólt dr. Borbély Mihály igazgató a kitün­tetés átvétele alkalmából rendezett ünnepségen, melyen a díszes okle­velet Arató Árpád, a kv titkára adta át a vállalat kollektívájának. Az újjávarázsolt kultúrterem szék­soraiban a vállalat dolgozóinak kép­viseletében a legjobbak foglaltak he­lyet. Meghívást kaptak annak a 81 brigádnak a képviselői, akiknek, ösz­­szesen 612 brigádtagnak, döntő ré­szük volt a múlt évi, országos­­elis­merést hozó eredményekben. A bri­gádkollektívák közül kettő a válla­lat kiváló, kettő a vállalat kiváló if­júsági brigádja címet is kiérdemelte. Meghívták az ünnepségre azt a 45 dolgozót, akik múlt évi eredményes munkájukért május elseje alkalmá­ból, illetve a nőnapon kiváló dolgo­zó kitüntetést kaptak. Az üzemegy­ségenként rendezett ünnepségeken — a 2-es üzemegység másodszor szer­zett élüzem címet — összesen­ 624 ezer forint jutalmat osztottak szét. Hallgatva a vállalat igazgatójának rövid ünnepi beszédét, visszaidéző­­dött az utóbbi két-három, súlyos gon­dokkal terhes, mégis kimagasló eredményt hozó év. — Az a feladat állt előttünk, hogy a megváltozott igényekhez rugalmasan igazodva új tevékenységbe kezdjünk. Az évről év­re csökkenő nagyjavításhoz igazodó termékszerkezet-váltás termelésszer­vezési feladataival kellett megbirkóz­nunk. Tehergépkocsi nagyjavító üzemegységeinkben áttértek a kar­bantartásra, a motorfelújító egység­nél átszerveztük a munkát a Rába— MAN típusok javítására. Eredmé­nyeként a tíz évvel ezelőtti 9 száza­lékos tehergépkocsi karbantartás ará­nya a múlt évben elérte a 32 szá­zalékot. Tanácsi és tröszti támoga­tással bekapcsolódtunk a lakossági szolgáltatásba és a Váci úti, vala­mint a mátyásföldi telepen 300 ezer órás kapacitású személygépkocsi szervizt hoztunk létre. A DINAMIKUS FEJLŐDÉST jelzi, hogy az árbevétel 47 százalékkal nőtt, s eközben 15 százalékkal javult a termelékenység. A nyereség 72 szá­zalékos emelkedése lehetővé tette, hogy a váltás három éve alatt a dol­gozók bérszínvonala 10,8 százalékkal növekedjen. Az ünnepség kitüntetések átadásá­val folytatódott. Kovács Béla, az Autófenntartó Ipari Tröszt vezér­­igazgatója a miniszteri és tröszti ki­tüntetéseket, Arató Árpád, a kv tit­kára a szakszervezet, többek között Koncsik József vszb-titkárnak a Szakszervezeti Munkáért ezüst foko­zatát adta át. A részvevők lelkes tap­sa köszöntötte a négy vállalat kiváló címmel kitüntetett brigádkollektívát. Az M 1-es üzemegység Petőfi Sándor brigádja kiemelkedő, egyenletesen fejlődő tevékenységével, a munkafe­gyelem példamutató megtartásával érdemelte ki a legmagasabb vállalati elismerést. A DH-munkarendszerben hiba nélkül dolgozó brigád a terme­lékenység növelésére tett vállalását 103 százalékra teljesítette. Példás ter­melőmunkájukon felül tavaly 877 óra társadalmi munkát is végeztek, s je­lentős mértékben segítették az üzem­egységet a veszteségidő és a gépkocsi javítási idő csökkentésében. A 2-es üzemegység Petőfi Sándor brigádja is vállalat kiváló címet ka­pott. A komplex ifjúsági brigád ter­melési feladatain túl nagymértékben hozzájárult az üzemegység átszerve­zésének sikerre viteléhez. Szívesen és sokat segítettek gyermekintézmé­nyeknek. Fejlett közösségi magatar­tásukat egy év alatt 3056 óra társa­dalmi­ munka teljesítése fémjelzi. AZ AUTÓJAVÍTÓ IPARBAN jól ismert a 3-as üzemegység József At­tila brigádja, a szintén vállalat ki­váló címet kapott kollektíva. A tak­­sok brigádja a múlt évben is nagy­szerűen helytállt. Nagy segítséget nyújtottak a termeléskiesés nélküli belső átszervezésben. Értékes felújí­tási, fejlesztési és beruházási munká­kat végeztek el, 12 megvalósított újí­tást is elkönyvelhettek a múlt év­ben. Az üzemegységben végzett tár­sadalmi munkán felül dolgoztak a vállalati üdülőkben, részt vettek kór­ház, bölcsőde, óvoda karbantartásá­ban, összességében 1820 óta tár­sadalmi munkát végezve. A vállalat kiváló ifjúsági brigádja címet kapta a Mása Batrakova bri­gád. A Budapest felszabadításában hősi halált halt szovjet pilótanő ne­vét viselő, fiatal szakmunkásokból álló kollektíva a múlt évben kifogás­talan minőségi munkával 114 száza­lékos tervteljesítést ért el. Fiatalok­hoz illően részt vettek a KISZ ak­cióprogramjaiban is. Lelkes közös­ségi magatartásukról is közismertek, szívesen vállalnak társadalmi meg­bízatást és tisztséget. Múlt évi tár­sadalmi munkájuk hatvaneggyel meghaladta a kétezer órát. Pócza S. 2 KÖZLEKEDÉS A mérce magasan marad A kaposvári Volán dolgozói május elsejét ünnepelve kettős ünnepet ül­tek: múlt évi eredményeik alapján átvehették a Volán Tröszt vezérigaz­gatójának és bizalmi testületének zászlaját és dicsérő oklevelét. A vál­lalat teljesítményét méltatta dr. Csúcs András, a tröszt képviselője is, amikor átadta a zászlót és az okle­velet. — A kaposvári Volán dolgozói a jó eredményt elért Volán-vállalatok között is előkelő helyet foglalnak el — mondotta. Bors István igazgató a kívülállók számára is megvilágította a siker okait. Időben felismerték, hogy nem lehet a régi módon dolgozni, s ezért arra törekedtek, hogy kihasználják a gazdasági egyensúlyt biztosító le­hetőségeket. Az óvatos, mértéktartó tervezés mellett rugalmassá tették az üzletpolitikát, növelték a belső szer­vezettséget. A vállalat dolgozói — főként a szocialista­­brigádok — a maguk területén, saját eszközeikkel mindent megtettek az eredmények növeléséért. Nagyrészt ennek köszön­hető, hogy a személyszállítás 4,6, az áruszállítás 6,9 százalékkal emelke­dett az előző évihez képest. 1980-hoz viszonyítva 9 millió forinttal nőtt a nyereség, s a tröszti átlagot megha­ladva, 7,8 százalékkal emelték a bé­reket. Sikerült tovább javítani a dolgozók élet- és munkakörülménye­it, növelni a munkások általános és szakmai műveltségét. Az utóbbiért most kapta meg a vállalat a TIT or­szágos elnökségének aranykoszorús plakettjét. Az igazgató nem hagyott kétséget az iránt, hogy a megkezdett útról nem térnek le, s annak ellenére, hogy a lehetőségek szerényebbek az előző évinél, nem teszik alacso­nyabbra a mércét. Az eddig bevált üzletpolitikával, szigorú költséggaz­dálkodással, a rendszeres munkát adó megrendelések elnyerésével és megtartásával biztosítani akarják az új sikereket. Szegedi Nándor A 15-ös Volán működési területe az egyik legiparosodottabb megye — Veszprém —, ugyanakkor nagy je­lentőségű üdülőkörzet is. Mindez meghatározza a személy- és áruszál­lítás feladatát. — Mi az elért eredmények, a ki­váló vállalat kitüntető cím elnyeré­sének titka? — Erre a kérdésre ke­restük a választ Demény Zoltán igazgatóval és Freund Béla vszb-tit­­kárral beszélgetve — Vállalatunk ez évi kitüntetése egy folyamat eredménye —, kezdte a választ Demény Zoltán. — Az el­múlt években célul tűztük ki a mi­nőség, a hatékonyság javítása, a sze­mélyszállítási feladatok kulturáltsá­ga és a szolgáltatásaink színvonalá­nak javítása mellett a közületek fu­varfeladatai átvételével nagyobb nö­vekedési ütem megvalósítását. En­nek érdekében már 1979-ben meg­kezdtük az előkészítő munkát. Több kisebb fuvarfeladat után a legna­gyobb jelentőségű a Bakonyi Ba­uxitbányától átvett bauxitfuvarozás. Ez az elmúlt év áprilisában történt. Mindez igen jelentős súly- és bevé­telnövekedést jelentett. — Valóban, a szervezés, a fuvar­feladatok átvétele, az egészséges koc­kázatvállalás és a jó együttműködés hozta a sikert — kapcsolódott be a beszélgetésbe Freund Béla. 1980 vé­gén szakszervezeti testületeink igen komolyan vették az 1981. évi terv in­dítását. Javaslatunkra a gazdasági vezetés a terveket négy variációban készítette el. A bizalmi testület ala­pos megfontolás után fogadta el ezek közül a legjobb variációt. Kü­lönösen hosszú vita folyt a létszám­­gazdálkodás és bérezés kérdéseiről. — Amint azt Freund Béla is mondja — vette vissza a szót az igazgató — nagy jelentőséggel bírt a szakszervezeti testületek segítő közreműködése. A mozgósító, neve­lő munkájuk, a dolgozók alkotókész­ségének kibontakoztatása jól érzé­kelhető volt. Csupán egy példát: a népgazdaság számára az energiagaz­dálkodás igen fontos kérdés. Válla­latunk a szakszervezet támogatásával szinte elsőként élt a megtakarított üzemanyag árának 100 százalékos ki­fizetési lehetőségével. Ennek ered­ménye az elmúlt évben 730 ezer li­ter üzemanyag-megtakarítás. — Valóban konkrét, a termelést se­gítő tevékenység alakult ki — folytat­ta a vszb-titkár. — Éltünk jogaink­kal, és év közben folyamatosan szá­moltattuk be a gazdasági vezetőket a termelés és a gazdálkodás kérdé­seiről. Megtettük konkrét észrevé­teleinket, javaslatainkat. Természe­tesen nem csupán a gazdasági fel­adatok esetében, hanem szociális kérdésekben is. Konkrétan: a szak­­szervezet kezdeményezte, s vállala­tunk vezetése messzemenően támo­gatta és támogatja a 80 főt foglalkoz­tató rehabilitációs üzem építését. Úgy gondoljuk, az idén el is készül. A dolgozókról való gondoskodás jegyé­ben­ az elmúlt évben 6,9 millió fo­rintot fordítottunk a lakásépítési és vásárlási igények támogatására. De jelentős az óvodai, bölcsődei férőhe­lyek megváltására adott összeg is. Filep Zoltán Kiváló a 15-ös... Demény Zoltán igazgató átveszi dr. Tőzsér István­tól az oklevelet

Next