Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)
1984-06-01 / 6. szám
SZERVEZETI ÉLET Szinte kivétel nélkül mindnyájan eljöttek. Bár volt akinek komoly erőfeszítés volt az a néhány lépés, amit az emléklap átvételekor meg kellett tenni, a többség azonban fiatalos gőggel utasította el a segítő kezeket. Egyenes derékkal ment a 60 éves szakszervezeti tagságot tanúsító emléklapért. Szabó László, ahogy ő fogalmazott, az „öreg szállítómunkás”, csakúgy mint öccse, Szabó Gyula az ötvenévesért. Huszonnyolc jubiláns szakszervezeti tagot köszöntött Moldován Gyula főtitkár, Kuróczi Gyuláné, a kv titkára, dr. Hegyi Kálmán, a szervezési és káderosztály vezetője, dr. Biró Mihály, aki maga is 50 éves szakszervezeti tagságát ünnepelte, és Csaplár Péter, a nyugdíjas bizottság elnöke. Hatvan éve szakszervezeti tag: Vikopál Pál, Prohászka Ferenc, Ágoston Géza, Horváth István, Kovács István, Szabó László, Szopori János, Vajda László, Biczó Ferenc, Németh Ferenc; 50 éve szakszervezeti tag: Remes Ferenc, dr. Biró Mihály, Matuka József, Szabó Gyula, Korodi József, Simon János, Magyari Gyula, Spara István, Ábrahám József, Matula Pál, Benedek Béla, Palvin Kálmán, Móra Pál, dr. Rados György, Sebestyén Pál; 40 éve szakszervezeti tag: Fehérvári Lajos, Szakál Lajos, Végh Albert Gusztáv. A régi lendület, érdeklődés a közügyek és egymás iránt, élénk vitatkozókedv jellemezte a beszélgetést, amely Moldován Gyula, a KSZDSZ főtitkárának köszöntőjét követte. Az idős szakszervezeti tagok nemcsak régi közös emlékeiket melengették, hanem bizonyítva szellemi frisseségüket, és szakmaszeretetüket, nekünk, fiataloknak is hasznos tanácsokat adtak. Szeretnénk ha éreznék, hogy erre mi most is, és még sokáig nagyon rászorulunk. Szakszervezeti munka a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalatnál A PKJV Szobtól Dunaújvárosig — a Duna 130 km-es szakaszán — a dunai átkelő forgalmát biztosítja. A vállalat létszáma mindössze 351 fő, de a 26 telephely szétszórtsága nehezíti a szakszervezeti mozgalmi munka végzését. A forgalmi terület dolgozóinak többsége 24/48 órás szolgálati rendben folyamatos szolgálatot lát el. A hét fős szakszervezeti bizottság tagjai is a vállalat különböző területeit képviselik. A nagy távolságok leküzdését nagyban segíti a szakszervezeti bizottság tagjainak egymáshoz és a dolgozó kollektívákhoz való jó, közvetlen viszonya. Többnyire előre meghatározott munkatervnek megfelelően tevékenykedünk, az ülésekre a napirendek előadóit pontosan felkészítve, úgy érezzük, színvonalas munkát végzünk. Igyekszünk a területeken minél többet tartózkodni, ezzel is biztosítva a dolgozókkal való rendszeres és élő kapcsolat kialakítását. Egyik legfontosabb feladatunk az érdekvédelem. A vállalat minden fontosabb fórumán, vezetői megbeszéléseken, minden dolgozónkat érintő döntésnél az szb jelen van. A gazdasági vezetőkről elmondhatjuk, hogy jó partnerek, minden megbeszélésre meghívást kapunk és el is várják, hogy megalapozott véleményünkkel elősegítsük a vállalat fokozatos erősödését, fejlődését. A döntésekben a gazdasági vezetőkkel és a vállalati pártszervezettel karöltve mindig azt az utat keressük, ami a vállalat gazdasági érdekeinek és a dolgozó kollektíva érdekeinek egyaránt megfelel. Testületi üléseinken rendszeresen foglalkozunk gazdasági témákkal, felhívjuk a figyelmet az előforduló hibákra, javaslatainkkal megkönnyíthetjük a döntések előkészítését. A jövőt illetően, legtöbb tennivaló a szervezettség és a tagdíjfizetési készség terén van, annak ellenére, hogy ezzel a kérdéssel kiemelten foglalkozunk. A jövőben is mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy a közlekedési szakmán belül, ha nem is az élvonalba, de legalább a középmezőnybe jussunk szervezettségünkkel. Az üdülési lehetőségek igazságos elosztására nagy energiát fordítunk. Minden beutalót körlevélben hirdetünk meg, amely valamennyi munkahelyre elkerül. A beérkezett igényeket az szb testületileg bírálja el. A SZOT-beutalók főszezonban az igények nagyon kis részét elégítik ki. A gondok enyhítésére már harmadik éve bérelünk a nyári hónapokra balatoni üdülőt a SZOTOUR-on keresztül. Hagyományainkhoz híven ebben az évben is tervezünk egy kétnapos autóbusz-kirándulást. Vállalatunknál ezeknek a kirándulásoknak mindig nagy sikerük volt." Az ősz folyamán újra megrendezzük a nyugdíjas találkozót. Erre rendszeresen szép számmal eljönnek a szakma veteránjai. Jó hangulatban, hosszasan elbeszélgetünk a vállalat megalakulásának első éveiről és arról, hogy hol tartunk ma, 27 év után. Nagyon sok hasznos tanácsot kapunk, amit napi munkánk során igyekszünk kamatoztatni. A szakszervezeti oktatás megszervezése a vállalat széttagoltsága, nagy területen való szétszórtsága miatt nagyon komoly feladat elé állít bennünket, de igyekszünk ennek is eleget tenni. A KSZDSZ keretében szervezett tanfolyamokra felelősséggel válogatjuk ki és iskolázzuk be az arra érdemes aktivistáinkat. A pártszervezet szervezésében működő politikai oktatásokra évek óta jelentős számban járnak aktivistáink. Az oktatások egy részét a bizalmi testületi ülésekhez kapcsolódóan igyekszünk megszervezni. A vállalat anyagi lehetőségének függvényében a szociális körülmények javítása folyamatos feladatot jelent. Évek óta napirenden van a révházak felújítása, új révházak építése. 1984-ben az első félév végére a horányi üzem rekonstrukcióját befejezzük, és az idén felújítjuk a határcsárdai révházat és bővítjük a központi irodát. Mindez évtizedes gondokat old meg, az érintett dolgozó kollektívák élet- és munkakörülményeiben nagymérvű javulás várható. Tar György szb-titkár A mozgalmi élet minden területére kiterjedt a beszámoló A Volán 1. sz. Vállalat bizalmi küldött-testülete április utolsó hetében tartott ülésén egyetértett a kollektív szerződés idei módosítására vonatkozó előterjesztéssel, melyet a szakszervezeti bizottság előzetes állásfoglalásával is támogatott. E napirenddel együtt tárgyalták szintén Vigrh János igazgatóhelyettes előterjesztésében a múlt évi szociális terv teljesítéséről szóló beszámolót. Mint a vszb állásfoglalása is megállapította, a kedvezőtlen külső és belső gazdasági hatások ellensúlyozására tett vállalati intézkedések eredményeként a múlt évi legfontosabb célkitűzéseket, ezen belül a szociális tervet is teljesítették. A dolgozók testi épségének, egészségének megóvását, munkaképességük fenntartását szolgáló, a munkakörülmények javítására, a nehéz fizikai munka könnyítésére a múlt évben 9,6 százalékkal többet költöttek. A tervezettnél jelentősen többet, 20,4 százalékkal nagyobb összeget fordított az 1-es Volán a szociális körülmények javítására. A nehezebb gazdálkodási körülmények ellenére a múlt évben 9,8 százalékkal növelték a gyermekintézményeknek nyújtott támogatás öszszegét. Ezen túl a szocialista brigádok közvetlen kapcsolatot tartva bölcsődékkel, óvodákkal, jelentős értékű társadalmi munkával segítették azok gondjainak megoldását, állapította meg többek között a bizalmi küldött-testület. Ezen az ülésen számolt be Medgyes Lászlónné titkár a vszb múlt évi munkájáról. Az úgyszólván aprólékos, a mozgalmi élet és munka minden területére kiterjedő beszámoló a legfőbb feladatok köré épült. A vszb a fő figyelmet a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységre, a dolgozóknak a tervezésbe történő bevonására, az életszínvonal és az elért szociálpolitikai vívmányok megőrzésére, az információáramlás biztosítására és hasznosítására törekedtek mindenekelőtt. Az üzemigazgatósági éves beszámolók tapasztalataira is építve, a testület egyetértett azzal a megállapítással, hogy a vállalatnál dolgozó 468 bizalmi nagy többsége felelősséggel, jól látja el feladatát, a bizalmiak és partner gazdasági vezetők között jó a munkakapcsolat. Ezt nagymértékben elősegítette a múlt évben tartott bizalmiak, partner gazdasági vezetők együttes tanfolyami képzése. Egy mondat erejéig foglalkoztak a szakszervezethez tartozás, a szervezettség alakulásával is, mely a múlt évben 97,4 százalékos volt, ami 0,3 százalékkal kevesebb a kívánatos mértéknél. A tanácskozás végül személyi kérdésekben döntött. Dr. Hegyi Kálmán, a szervezési és káderosztály vezetője javasolta Medgyes Lászlónét, a bizalmi küldött-testület és a vszb titkárát nyugdíjba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett, mentsék fel. Egyben javasolta, hogy Kaiser Györgyöt, a bizalmi testület tagjának, a vszb és a bizalmi küldött-testület titkárának válasszák meg. Szólt arról, hogy a tröszti középszerv megszűnésével a nagyvállalatok szakszervezeti bizottságaira nagyobb feladatok hárulnak, s mint az 1-es Volánnál is, bizonyos középszervi feladatokat is el kell végezni. Ezért szükségessé válik azok megerősítése és titkárhelyettes megválasztása. Javaslatára Csernyánszky Imrénét titkárhelyettessé választották, aki eddig a 10-es üzemigazgatóság társadalmi szb-titkáraként dolgozott a mozgalomban, és a bizalmi küldötttestületnek is tagja. 4 KÖZLEKEDÉS Végső búcsú Marjai Józseftől Marjai József, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége életének 84. évében 1984. május 19-én elhunyt. 1900. október 27-én született, sokgyermekes gyomai kubikos családjában. Az akkori elemi iskola elvégzése után béresként helyezkedett el. 17 éves korában a MÁV-nál pályamunkás volt. 1918-ban Gyomán részt vett a Vasutasok szakszervezete helyi csoportjának megalakításában. 1919-ben a Tanácsköztársaság felhívására 60 helyi vasutast szervezett be a Vörös Vasút ezredbe. Velük együtt vett részt a Vörös Hadsereg felvonulásának biztosításában. A Tanácsköztársaság megdöntése után nem térhetett vissza régi munkájához. Kispesten maradt, hogy elkerülje az internálást. Kénytelen volt alkalmi munkákból tengődni. 1920-ban helyezkedett el a Beszkárt-nál — a BKV akkori jogelődjénél — kalauznak. Egyidejűleg belépett a szakszervezetünkbe, amely akkor még illegálisan működött. E nehéz körülmények között tagszervező volt, később a helyi csoport vezetőségi tagja lett. Társaival szenvedélyesen küzdött a szakszervezet elismertetéséért. Ez a küzdelem sikerrel járt. 1926-ban engedélyezték a szakszervezet működését. 1925 és 1929 között részt vett az MSZMP (a Vági párt) munkájában. Közben 1928-ban tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának. A következő évben a főváros déli kerületének egyik sejttitkára volt. 1929- től tizenhárom éven keresztül folyamatosan tagja volt szakszervezetünk központi vezetőségének. Részt vett a Vörös Segély megszervezésében. Szervezte, ösztönözte a bebörtönzött haladó, baloldali személyeknek, illetve családtagjainak a megsegítését. 1931-től közreműködött az addig elkülönülten dolgozó pártsejteket irányító illegális központi pártszerv létrehozásában. Először 1933-ban tartóztatták le kommunista szervezkedés miatt, de bizonyítékok hiányában néhány nap után szabadlábra helyezték. 1942 áprilisában a BESZKÁRT katona parancsnoka a szakszervezet központi vezetőségének és a helyi csoportoknak a baloldali tagjait büntetőszázadba vonultatta be. Marjai Józsefet egy sárbogárdi egységhez vezényelték, ahol váratlanul letartóztatták. Budapestre, az Andrássy laktanyába szállították és az akkori vallatási módszereiről hírhedtté vált defenzív osztály elé került kihallgatásra. Katonai vezérkari bíróság elé állították. 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték, amelyet részben a váci fegyházban töltött le. 1943-ban történt szabadulása után azonnal kapcsolatba került a délvidéki partizánegységekkel, gyógyszert és fegyvert juttatott részükre. Magyarország német megszállása után harmadszor is letartóztatták. A szovjet csapatok gyors előretörése következtében a magyar hatóságoknál keletkezett zavart felhasználva sikerült kiszabadulnia. Az általa is várva várt felszabadulást teljes illegalitásban érte meg. 1945-ben először a kispesti üzemi bizottság elnöke volt, majd ugyanott az állomás vezetője lett. 1948-tól főosztályvezető volt, rövidesen a Fővárosi Vasútépítő Vállalat igazgatójának nevezték ki. A következő években egészen 1956-ban történt nyugdíjazásáig különböző vezető tisztségeket látott el a villamosvasútnál. Közben a lőrinci állomás pártszervezetének vezetőségi tagja, a Népbíróság, a Legfelsőbb Bíróság ülnöke, a vállalati pártbizottság, a VII. kerületi pártbizottság tagja volt. 1946-tól hat éven keresztül ismét tagja volt szakszervezetünk központi vezetőségének. 1956-os magyarországi ellenforradalom idején közreműködésével egy alakulat jött létre a budapesti főkapitányságon, amelyben Marjai József fegyveresen vett részt az ellenforradalmi csoportok szétverésében. Nyugdíjazása után soron kívül nevezték ki a rendőrség őrnagyává és ebben a tisztségben csaknem egy éven keresztül segítette a konszolidációt. Az elmúlt negyedszázadban a megérdemelt nyugalomban teltek évei. Marjai Józsefre is elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti munkából sohasem vonult nyugalomba. A 80. évén túl is tartotta, kereste a kapcsolatokat régi társaival. A betegeket látogatta, rászorultak megsegítését kezdeményezte. A szakszervezet nyugdíjas szakosztályának lelkes, segítőkész aktivistája volt. Egész élete, amely összeforrt a munkásmozgalommal, követendő példa a helytállásról, az önzetlenül vállalt áldozatkész munkáról. Mindezek elismeréseként magas kitüntetésekben részesült. Május 29-én a Farkasréti temetőben katonai tiszteletadással megrendezett gyászszertartáson az állami, párt, társadalmi szervek vezetői, képviselői, régi harcostársai, tanítványai, családtagjai vettek végső búcsút tőle. Burger Péter Pályázati felhívás A KSZDSZ kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztálya hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére KI MIT TUD? VETÉLKEDŐT RENDEZ Jelentkezhet minden 14—50 év közötti közlekedési dolgozó, szólisták, duók, triók, legfeljebb 12 tagú kisegyüttes. (A nem közlekedési vállalatnál dolgozó akkor jelentkezhet, ha olyan együttesben szerepel, amely a közlekedési vállalattal közös fenntartású) A vetélkedő célja, hogy felkutassuk és megismerjük a közlekedés területén dolgozó amatőr énekeseket, versmondókat, zenészeket és táncosokat s biztosítsuk bemutatkozásukat. A „Ki mit tud?”-ot a következő művészeti ágakban hirdetjük meg: — vokális zene: népdal, műdal, opera, dzsessz, sanzon, rock-, pop- és táncdal; — hangszeres zene: klasszikus és kortárs zene, népzene, dzsessz- és countryzene, pop- és tánczene; — vers- és prózamondás; — bábművészet, tánc, néptánc, balett, modern tánc; — egyéb: artista- és pantomimszámok, bűvész-, bohóc-, parodistaprodukciók. A jelentkezők számától függően tartunk területi vagy csak országos döntőt „ . . . A produkciókat szakértő zsűri értékeli. A zsűri döntése alapján fenntartjuk azt a jogunkat, hogy egyes kategóriákban nem, vagy megosztott díjat adunk ki. Díjak a hat kategóriában Az országos döntőt 1985. február 13-án — Budapest felszabadulásának 40. évfordulóján — a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendezzük. Jelentkezni lehet: a KSZDSZ kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztályán (Budapest VIII., Köztársaság tér 3.) 1984. június 30-ig írásban az alábbi adatok feltüntetésével : — név — munkahely — kategória (csoport esetén a jelentkezők létszáma). KSZDSZ kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztálya I. díj 3000,— Ft II. díj 1500,— Ft III. díj 1000,— Ft Háziversenyek, utastájékoztatás A szakszervezet sokat tesz a tömegközlekedés színvonalának emeléséért a Budapesti Közlekedési Vállalatnál . A szakszervezet kezdeményezésére olyan munkaverseny-szabályzat került kidolgozásra, amely elsősorban a minőségi mutatók teljesítéséhez köti az erkölcsi és anyagi elismerést. A brigádvállalások minden területen a közlekedés színvonalának emelését szolgálják. Az üzemegységekben egyre több helyen indítanak házi versenyeket, amelyek elsősorban az adott üzemegység legérzékenyebb pontjait hivatottak erősíteni. Ilyenek például a II. sz. üzemegységben a „Vezess 100 000 km-t baleset nélkül” című, és a Récsei üzemegységben a menetkimaradások csökkentésére kiírt külön versenyek. A BKV szocialista brigádjai jelentős társadalmi munkát végeznek a végállomási létesítményeknél a megállóhelyek s az utastájékoztató táblák tisztántartásában a „Rendet, tisztaságot Budapesten” címmel indított mozgalom keretében. A szakszervezet sokat tesz saját dolgozói munkahelyi közérzetét kedvezően befolyásoló intézkedések elősegítésére. 1979-től közreműködik például a végállomási létesítmények felszereltségét meghatározó vállalati normatívák kialakításában. A kidolgozott normatívát 1983-ban hagyták jóvá. Több, évek óta húzódó végállomási létesítmény megvalósítását szorgalmazta eredményesen, pl. Bosnyák tér, Moszkva tér, Pesterzsébet Ady Endre tér. A szép magyar beszéd elsajátítása érdekében nyelvhelyességi, beszédtechnikai sorozatokat tart a vállalat a járművezetők részére az utastájékoztatás kulturáltságának emelése céljából. Vállalattörténeti sorozatokkal segítik a vállalathoz való kötődés érzelmi motivációinak növekedését.