Közlekedés, 1984 (74. évfolyam, 1-12. szám)

1984-06-01 / 6. szám

SZERVEZETI ÉLET Szinte kivétel nélkül mindnyájan eljöttek. Bár volt akinek komoly erő­feszítés volt az a néhány lépés, amit az emléklap átvételekor meg kellett tenni, a többség azonban fiatalos gőggel utasította el a segítő kezeket. Egyenes derékkal ment a 60 éves szakszervezeti tagságot tanúsító em­léklapért. Szabó László, ahogy ő fo­galmazott, az „öreg szállítómunkás”, csakúgy mint öccse, Szabó Gyula az ötvenévesért. Huszonnyolc jubiláns szakszerve­zeti tagot köszöntött Moldován Gyu­la főtitkár, Kuróczi Gyuláné, a kv titkára, dr. Hegyi Kálmán, a szer­vezési és káderosztály vezetője, dr. Biró Mihály, aki maga is 50 éves szakszervezeti tagságát ünnepelte, és Csaplár Péter, a nyugdíjas bizottság elnöke. Hatvan éve szakszervezeti tag: Vi­­kopál Pál, Prohászka Ferenc, Ágos­ton Géza, Horváth István, Kovács István, Szabó László, Szopori János, Vajda László, Biczó Ferenc, Németh Ferenc; 50 éve szakszervezeti tag: Remes Ferenc, dr. Biró Mihály, Ma­­tuka József, Szabó Gyula, Korodi Jó­zsef, Simon János, Magyari Gyula, Spara István, Ábrahám József, Ma­­tula Pál, Benedek Béla, Palvin Kál­mán, Móra Pál, dr. Rados György, Sebestyén Pál; 40 éve szakszervezeti tag: Fehérvári Lajos, Szakál Lajos, Végh Albert Gusztáv. A régi lendület, érdeklődés a­ köz­­ügyek és egymás iránt, élénk vitat­kozókedv jellemezte a beszélgetést, amely Moldován Gyula, a KSZDSZ főtitkárának köszöntőjét követte. Az idős szakszervezeti tagok nemcsak régi közös emlékeiket melengették, hanem bizonyítva szellemi frissesé­­güket, és szakmaszeretetüket, ne­künk, fiataloknak is hasznos taná­csokat adtak. Szeretnénk ha éreznék, hogy erre mi most is, és még sokáig nagyon rászorulunk. Szakszervezeti munka a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalatnál A PKJV Szobtól Dunaújvárosig — a Duna 130 km-es szakaszán — a du­nai átkelő forgalmát biztosítja. A vállalat létszáma mindössze 351 fő, de a 26 telephely szétszórtsága nehe­zíti a szakszervezeti mozgalmi mun­ka végzését. A forgalmi terület dol­gozóinak többsége 24/48 órás szolgá­lati rendben folyamatos szolgálatot lát el. A hét fős szakszervezeti bizottság tagjai is a vállalat különböző terüle­teit képviselik. A nagy távolságok leküzdését nagyban segíti a szak­­szervezeti bizottság tagjainak egy­máshoz és a dolgozó kollektívákhoz való jó, közvetlen viszonya. Többnyi­re előre meghatározott munkaterv­nek megfelelően tevékenykedünk, az ülésekre a napirendek előadóit pon­tosan felkészítve, úgy érezzük, szín­vonalas munkát végzünk. Igyek­szünk a területeken minél többet tartózkodni, ezzel is biztosítva a dol­gozókkal való rendszeres és élő kap­csolat kialakítását. Egyik legfontosabb feladatunk az érdekvédelem. A vállalat minden fontosabb fórumán, vezetői megbe­széléseken, minden dolgozónkat érintő döntésnél az szb jelen van. A gazdasági vezetőkről elmondhatjuk, hogy jó partnerek, minden megbe­szélésre meghívást kapunk és el is várják, hogy megalapozott vélemé­nyünkkel elősegítsük a vállalat fo­kozatos erősödését, fejlődését. A dön­tésekben a gazdasági vezetőkkel és a vállalati pártszervezettel karöltve mindig azt az utat keressük, ami a vállalat gazdasági érdekeinek és a dolgozó kollektíva érdekeinek egy­aránt megfelel. Testületi üléseinken rendszeresen foglalkozunk gazdasági témákkal, felhívjuk a figyelmet az előforduló hibákra, javaslatainkkal megkönnyíthetjük a döntések előké­szítését. A jövőt illetően, legtöbb tennivaló a szervezettség és a tagdíjfizetési készség terén van, annak ellenére, hogy ezzel a kérdéssel kiemelten fog­lalkozunk. A jövőben is mindent meg kívánunk tenni annak érdekében, hogy a közlekedési szakmán belül, ha nem is az élvonalba, de legalább a középmezőnybe jussunk szerve­zettségünkkel. Az üdülési lehetőségek igazságos elosztására nagy energiát fordítunk. Minden beutalót körlevélben hirde­tünk meg, amely valamennyi munka­helyre elkerül. A beérkezett igénye­ket az szb testületileg bírálja el. A SZOT-beutalók főszezonban az igé­nyek nagyon kis részét elégítik ki. A gondok enyhítésére már harmadik éve bérelünk a nyári hónapokra ba­latoni üdülőt a SZOTOUR-on keresz­tül. Hagyományainkhoz híven ebben az évben is tervezünk egy kétnapos autóbusz-kirándulást. Vállalatunknál ezeknek a kirándulásoknak mindig nagy sikerük volt." Az ősz folyamán újra megrendez­zük a nyugdíjas találkozót. Erre rendszeresen szép számmal eljönnek a szakma veteránjai. Jó hangulatban, hosszasan elbeszélgetünk a vállalat megalakulásának első éveiről és ar­ról, hogy hol tartunk ma, 27 év után. Nagyon sok hasznos tanácsot kapunk, amit napi munkánk során igyek­szünk kamatoztatni. A szakszervezeti oktatás megszer­vezése a vállalat széttagoltsága, nagy területen való szétszórtsága miatt nagyon komoly feladat elé állít ben­nünket, de igyekszünk ennek is ele­get tenni. A KSZDSZ keretében szer­vezett tanfolyamokra felelősséggel válogatjuk ki és iskolázzuk be az ar­ra érdemes aktivistáinkat. A párt­­szervezet szervezésében működő po­litikai oktatásokra évek óta jelentős számban járnak aktivistáink. Az ok­tatások egy részét a bizalmi testületi ülésekhez kapcsolódóan igyekszünk megszervezni. A vállalat anyagi lehetőségének függvényében a szociális körülmé­nyek javítása folyamatos feladatot jelent. Évek óta napirenden van a révházak felújítása, új révházak épí­tése. 1984-ben az első félév végére a horányi üzem rekonstrukcióját be­fejezzük, és az idén felújítjuk a ha­­tárcsárdai révházat és bővítjük a központi irodát. Mindez évtizedes gondokat old meg, az érintett dol­gozó kollektívák élet- és munkakö­rülményeiben nagymérvű javulás várható. Tar György szb-titkár A mozgalmi élet minden területére kiterjedt a beszámoló A Volán 1. sz. Vállalat bizalmi küldött-testülete április utolsó heté­ben tartott ülésén egyetértett a kol­lektív szerződés idei módosítására vonatkozó előterjesztéssel, melyet a szakszervezeti bizottság előzetes ál­lásfoglalásával is támogatott. E na­pirenddel együtt tárgyalták szintén Vigrh János igazgatóhelyettes előter­jesztésében a múlt évi szociális terv teljesítéséről szóló beszámolót. Mint a vszb állásfoglalása is megállapítot­ta, a kedvezőtlen külső és belső gaz­dasági hatások ellensúlyozására tett vállalati intézkedések eredménye­ként a múlt évi legfontosabb célki­tűzéseket, ezen belül a szociális ter­vet is teljesítették. A dolgozók testi épségének, egész­ségének megóvását, munkaképessé­gük fenntartását szolgáló, a munka­­körülmények javítására, a nehéz fi­zikai munka könnyítésére a múlt év­ben 9,6 százalékkal többet költöttek. A tervezettnél jelentősen többet, 20,4 százalékkal nagyobb összeget fordított az 1-es Volán a szociális kö­rülmények javítására. A nehezebb gazdálkodási körülmé­nyek ellenére a múlt évben 9,8 szá­zalékkal növelték a gyermekintéz­ményeknek nyújtott támogatás ösz­­szegét. Ezen túl a szocialista brigá­dok közvetlen kapcsolatot tartva bölcsődékkel, óvodákkal, jelentős értékű társadalmi munkával segítet­ték azok gondjainak megoldását, ál­lapította meg többek között a bizal­mi küldö­tt-testület. Ezen az ülésen számolt be Med­­gyes Lászlónné titkár a vszb múlt évi munkájáról. Az úgyszólván apró­lékos, a mozgalmi élet és munka minden területére kiterjedő beszá­moló a legfőbb feladatok köré épült. A vszb a fő figyelmet a termelést, gazdálkodást segítő tevékenységre, a dolgozóknak a tervezésbe történő bevonására, az életszínvonal és az elért szociálpolitikai vívmányok megőrzésére, az információáramlás biztosítására és hasznosítására töre­kedtek mindenekelőtt. Az üzemigazgatósági éves beszá­molók tapasztalataira is építve, a testület egyetértett azzal a megálla­pítással, hogy a vállalatnál dolgozó 468 bizalmi nagy többsége felelősség­gel, jól látja el feladatát, a bizalmi­ak és partner gazdasági vezetők kö­zött jó a munkakapcsolat. Ezt nagy­mértékben elősegítette a múlt évben tartott bizalmiak, partner gazdasági vezetők együttes tanfolyami képzése. Egy mondat erejéig foglalkoztak a szakszervezethez tartozás, a szerve­zettség alakulásával is, mely a múlt évben 97,4 százalékos volt, ami 0,3 százalékkal kevesebb a kívánatos mértéknél. A tanácskozás végül személyi kér­désekben döntött. Dr. Hegyi Kálmán, a szervezési és káderosztály vezetője javasolta Medgyes Lászlónét, a bizal­mi küldött-testület és a vszb titká­rát nyugdíjba vonulása miatt, érde­mei elismerése mellett, mentsék fel. Egyben javasolta, hogy Kaiser Györgyöt, a bizalmi testület tagjá­nak, a vszb és a bizalmi küldött-tes­tület titkárának válasszák meg. Szólt arról, hogy a tröszti középszerv meg­szűnésével a nagyvállalatok szakszer­vezeti bizottságaira nagyobb felada­tok hárulnak, s mint az 1-es Volán­nál is, bizonyos középszervi felada­tokat is el kell végezni. Ezért szük­ségessé válik azok megerősítése és titkárhelyettes megválasztása. Ja­vaslatára Csernyánszky Imrénét tit­kárhelyettessé választották, aki ed­dig a 10-es üzemigazgatóság társa­dalmi szb-titkáraként dolgozott a mozgalomban, és a bizalmi küldött­testületnek is tagja. 4 KÖZLEKEDÉS Végső búcsú Marjai Józseftől Marjai József, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége éle­tének 84. évében 1984. május 19-én elhunyt. 1900. október 27-én született, sokgyermekes gyomai kubikos családjában. Az akkori elemi iskola elvég­zése után béresként helyezkedett el. 17 éves korában a MÁV-nál pálya­munkás volt. 1918-ban Gyomán részt vett a Vasutasok szakszervezete helyi csoportjának megalakításában. 1919-ben a Tanácsköztársaság felhívására 60 helyi vasutast szervezett be a Vörös Vasút ezredbe. Velük együtt vett részt a Vörös Hadsereg felvonulásának biztosításában. A Tanácsköztársaság megdöntése után nem térhetett vissza régi munkájához. Kispesten maradt, hogy elkerülje az internálást. Kénytelen volt alkalmi munkákból tengődni. 1920-ban helyezkedett el a Beszkárt-nál — a BKV akkori jogelődjénél — kalauznak. Egyidejűleg belépett a szakszervezetünkbe, amely akkor még illegálisan működött. E nehéz körülmények között tagszervező volt, később a helyi csoport vezetőségi tagja lett. Társaival szenvedélyesen küzdött a szakszervezet elismertetéséért. Ez a küzdelem sikerrel járt. 1926-ban enge­délyezték a szakszervezet működését. 1925 és 1929 között részt vett az MSZMP (a Vági párt) munkájában. Köz­ben 1928-ban tagja lett az illegális Kommunisták Magyarországi Pártjának. A következő évben a főváros déli kerületének egyik sejttitkára volt. 1929- től tizenhárom éven keresztül folyamatosan tagja volt szakszervezetünk központi vezetőségének. Részt vett a Vörös Segély megszervezésében. Szervezte, ösztönözte a be­börtönzött haladó, baloldali személyeknek, illetve családtagjainak a meg­segítését. 1931-től közreműködött az addig elkülönülten dolgozó pártsejte­ket irányító illegális központi pártszerv létrehozásában. Először 1933-ban tartóztatták le kommunista szervezkedés miatt, de bizonyítékok hiányában néhány nap után szabadlábra helyezték. 1942 áprilisában a BESZKÁRT katona parancsnoka a szakszervezet köz­ponti vezetőségének és a helyi csoportoknak a baloldali tagjait büntető­­századba vonultatta be. Marjai Józsefet egy sárbogárdi egységhez vezényel­ték, ahol váratlanul letartóztatták. Budapestre, az Andrássy laktanyába szállították és az akkori vallatási módszereiről hírhedtté vált defenzív osz­tály elé került kihallgatásra. Katonai vezérkari bíróság elé állították. 10 hónapi börtönbüntetésre ítélték, amelyet részben a váci fegyházban töltött le. 1943-ban történt szabadulása után azonnal kapcsolatba került a dél­vidéki partizánegységekkel, gyógyszert és fegyvert juttatott részükre. Ma­gyarország német megszállása után harmadszor is­ letartóztatták. A szovjet csapatok gyors előretörése következtében a magyar hatóságoknál keletke­zett zavart felhasználva sikerült kiszabadulnia. Az általa is várva várt fel­­szabadulást teljes illegalitásban érte meg. 1945-ben először a kispesti üzemi bizottság elnöke volt, majd ugyanott az állomás vezetője lett. 1948-tól főosztályvezető volt, rövidesen a Fővárosi Vasútépítő Vállalat igazgatójának nevezték ki. A következő években egé­szen 1956-ban történt nyugdíjazásáig különböző vezető tisztségeket látott el a villamosvasútnál. Közben a lőrinci állomás pártszervezetének vezető­ségi tagja, a Népbíróság, a Legfelsőbb Bíróság ülnöke, a vállalati párt­­bizottság, a VII. kerületi pártbizottság tagja volt. 1946-tól hat éven keresz­tül ismét tagja volt szakszervezetünk központi vezetőségének. 1956-os magyarországi ellenforradalom idején közreműködésével egy alakulat jött létre a budapesti főkapitányságon, amelyben Marjai József fegyveresen vett részt az ellenforradalmi csoportok szétverésében. Nyugdí­jazása után soron kívül nevezték ki a rendőrség őrnagyává és ebben a tisztségben csaknem egy éven keresztül segítette a konszolidációt. Az elmúlt negyedszázadban a megérdemelt nyugalomban teltek évei. Marjai Józsefre is elmondhatjuk, hogy a szakszervezeti munkából sohasem vonult nyugalomba. A 80. évén túl is tartotta, kereste a kapcsolatokat régi társaival. A betegeket látogatta, rászorultak megsegítését kezdeményezte. A szakszervezet nyugdíjas szakosztályának lelkes, segítőkész aktivistája volt. Egész élete, amely összeforrt a munkásmozgalommal, követendő példa a helytállásról, az önzetlenül vállalt áldozatkész munkáról. Mindezek elisme­réseként magas kitüntetésekben részesült. Május 29-én a Farkasréti temetőben katonai tiszteletadással megrende­zett gyászszertartáson az állami, párt, társadalmi szervek vezetői, kép­viselői, régi harcostársai, tanítványai, családtagjai vettek végső búcsút tőle. Burger Péter Pályázati felhívás A KSZDSZ kulturális, agitációs, pro­paganda- és sportosztálya hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére KI MIT TUD? VETÉLKEDŐT RENDEZ Jelentkezhet minden 14—50 év kö­zötti közlekedési dolgozó, szólisták, duók, triók, legfeljebb 12 tagú kis­együttes. (A nem közlekedési válla­latnál dolgozó akkor jelentkezhet, ha olyan együttesben szerepel, amely a közlekedési vállalattal közös fenn­­tartású) A vetélkedő célja, hogy felkutassuk és megismerjük a közlekedés terüle­tén dolgozó amatőr énekeseket, vers­­mondókat, zenészeket és táncosokat s biztosítsuk bemutatkozásukat. A „Ki mit tud?”-ot a következő mű­vészeti ágakban hirdetjük meg:­ — vokális zene: népdal, műdal, opera, dzsessz, sanzon, rock-, pop- és táncdal; — hangszeres zene: klasszikus és kortárs zene, népzene, dzsessz- és countryzene, pop- és tánczene; — vers- és prózamondás; — bábművészet, tánc, néptánc, balett, modern tánc; — egyéb: artista- és pantomim­számok, bűvész-, bohóc-, parodista­­produkciók. A jelentkezők számától függően tar­tunk területi vagy csak országos dön­tőt­ „ . . . A produkciókat szakértő zsűri érté­keli. A zsűri döntése alapján fenn­tartjuk azt a jogunkat, hogy egyes kategóriákban nem, vagy megosztott díjat adunk ki. Díjak a hat kategóriában Az országos döntőt 1985. február 13-án — Budapest felszabadulásának 40. évfordulóján — a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában rendez­zük. Jelentkezni lehet: a KSZDSZ kulturális, agitációs, pro­paganda- és sportosztályán (Buda­pest VIII., Köztársaság tér 3.) 1984. június 30-ig írásban az alábbi adatok feltünteté­sével : — név — munkahely — kategória (csoport esetén a je­lentkezők létszáma). KSZDSZ kulturális, agitációs, propaganda- és sportosztálya I. díj 3000,— Ft II. díj 1500,— Ft III. díj 1000,— Ft Háziversenyek, utastájék­oz­tat­ás A szakszervezet sokat tesz a tö­megközlekedés színvonalának emelé­séért a Budapesti Közlekedési Vál­lalatnál . A szakszervezet kezdeményezésére olyan munkaverseny-szabályzat ke­rült kidolgozásra, amely elsősorban a minőségi mutatók teljesítéséhez köti az erkölcsi és anyagi elismerést. A brigádvállalások minden terüle­ten a közlekedés színvonalának eme­lését szolgálják. Az üzemegységek­ben egyre több helyen indítanak há­zi versenyeket, amelyek elsősorban az adott üzemegység legérzékenyebb pontjait hivatottak erősíteni. Ilyenek például a II. sz. üzemegységben a „Vezess 100 000 km-t baleset nélkül” című, és a Récsei üzemegységben a menetkimaradások csökkentésére ki­írt külön versenyek. A BKV szocialista brigádjai jelen­tős társadalmi munkát végeznek a végállomási létesítményeknél a meg­állóhelyek s az utastájékoztató táb­lák tisztántartásában a „Rendet, tisz­taságot Budapesten” címmel indított mozgalom keretében. A szakszervezet sokat tesz saját dolgozói munkahelyi közérzetét ked­vezően befolyásoló intézkedések elő­segítésére. 1979-től közreműködik például a végállomási létesítmények felszereltségét meghatározó vállalati normatívák kialakításában. A kidol­gozott normatívát 1983-ban hagyták jóvá. Több, évek óta húzódó végál­lomási létesítmény megvalósítását szorgalmazta eredményesen, pl. Bos­­nyák tér, Moszkva tér, Pesterzsébet Ady Endre tér. A szép magyar beszéd elsajátítása érdekében nyelvhelyességi, beszéd­technikai sorozatokat tart a vállalat a járművezetők részére az utastájé­koztatás kulturáltságának emelése céljából. Vállalattörténeti sorozatok­kal segítik a vállalathoz való kötődés érzelmi motivációinak növekedését.

Next