Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Fekete András: A közlekedés feladatai az 1953. évben
A közlekedés feladatai az 1953. évben FEKETE ANDRÁS Közlekedésünk az 1952. évben teljesítette úgy az áruszállítás, mint a személyszállítás területén az előírt feladatokat. Ezek a feladatok évről-évre növekednek, így az 1953. évben is fokozott teljesítményeket kívánunk a közlekedéstől. Népgazdaságunk fejlesztésének fő célkitűzései megkívánják, hogy a hatalmas arányú ipari és a fokozódó mezőgazdasági termelés, valamint az építkezések anyagszállításainak zavartalan lebonyolítását a közlekedés biztosítsa. A szocializmus építése, az ipar és mezőgazdaság fejlesztése, hatalmas beruházásaink, az életszínvonal emelkedése előírja, hogy az 1953. évben a közforgalmú vasutak 11,8%-kal több árut és 10,2%kal több utast szállítsanak el, mint az 1952. évben. A többi közlekedési ág — amelyeknek összes árut annak a teljesítménye kb. 20%-át, az összes utaskm teljesítménye pedig kb. 40%-át képviseli az összes szállítási feladatoknak — még nagyobb fejlődést mutat az 1953. évre. Ezen közlekedési ágaknál az 1952. évhez viszonyítva árutonnakm-ben kereken 25%-kal, személyforgalom tekintetében pedig kereken 22%-kal nagyobb teljesítményt ír elő az 1953. évi terv. A szállítási feladatok jelentőségét fokozza az a körülmény, hogy a bővített szocialista újratermelés alapelveinek megfelelően az elérendő teljesítmények jóval nagyobb mértékben növekednek, mint amilyen arányban a megvalósításhoz szükséges közlekedési eszközök, berendezések és munkerő növekszik. Ez más szóval azt jelenti, hogy közlekedésünk 1953. évi tervfeladatait csak akkor tudja biztosítani, ha az állóeszközök kihasználását, a termelékenységet emeli, illetőleg az önköltséget csökkenti és mindezek érdekében fokozottabban igénybe veszi a rendelkezésre álló belső tartalékokat. Mindezeket a körülményeket az 1953. évi terv is számításba vette, amikor előírta, hogy a Közlekedésügyi Minisztérium területén a munka termelékenységét az év során 11%-kal emelni és ugyanakkor az önköltséget 3,7%-kal csökkenteni kell. Pártunk II. Kongresszusának útmutatása alapján folyamatban van a nehézipar erősütemű fejlesztése és a népgazdaság szocialista alapokra való átépítése. Ezen feladatok végrehajtásához a közlekedésnek fokozott segítséget kell nyújtania, így elsősorban az alapanyagipar és a mezőgazdaság szállítási igényeinek kielégítése területén. A feladatok elvégzéséhez közlekedésünknek alaposan fel kell készülnie. A végrehajtás során a rendelkezésre álló termelőerőket az eddiginél jóval takarékosabban, illetőleg hatékonyabban kell felhasználni. Rákosi és Gerő elvtársak irányt mutató beszédei alapján határozottan állnak előttünk azok a feladatok, amelyeket a takarékosság fokozása érdekében végre kell hajtani. A takarékossággal kapcsolatos intézkedéseket elsősorban az alábbi területeken kell megvalósítani : 1. a különböző anyagok (szerkezeti és üzemanyagok) felhasználása tekintetében; 2. az állóeszközök kihasználása és új állóeszközök létesítése területén; 3. a munkaerővel, illetőleg munkaidővel való takarékosság vonalán; 4. a rendelkezésre bocsátott pénzeszközökkel való takarékosság területén. Ezek a takarékossági célok különböző műszaki és szervezési intézkedések végrehajtását követelik meg. A megnövekedett szállítási feladatok és a rendelkezésre álló anyagok megkívánják, hogy úgy az üzemanyagok, mint az egyéb anyagok felhasználása területén a dolgozók ezerszámra beérkező újítási és észszerűsítési javaslatait a leggondosabban felülvizsgáljuk és azokat a belső erőforrások mozgósítása érdekében minél hatékonyabban alkalmazzuk. A műszaki szervezési intézkedéseknek tartalmazniuk kell az egyik legnagyobb tartalékforrás, az állóeszközök kapacitásának jobb kihasználását. Ennek során belső és külső kooperációk jobb megszervezésével, a diszpécser-szervezet kifejlesztésével, a rendelkezésre álló állóeszközök jobb kihasználtsága biztosítható. Ugyanakkor tekintettel kell lennünk a műszaki minőségi színvonal emelésére, úgy a közlekedés, mint a javítóipar területén. A javítások minőségének emelkedése fokozza a járművek jobb kihasználását. Ugyanakkor a balesetek számának csökkentése tekintélyes anyag- és munkaerőmegtakarítást tesz lehetővé, azon kívül, hogy a munkavédelem színvonalát is emeli. További fontos takarékossági feladat a munkaerővel való takarékosság, illetőleg a munkatermelékenység növelése. Elsőrendű feladatunk a munkavédelem elmaradottságának felszámolása, a nehéz testi munkák és a munkaigényes folyamatok gépesítése, így valamennyi közlekedési ágnál fokozott gondot kell fordítanunk a rakodás gépesítésére, ami egyidejűleg a közlekedési eszközök jobb időkihasználását is biztosítja. A munkaerővel való takarékossághoz tartozó kérdés az érvényben lévő bérezések átvizsgálása abból a szempontból, hogy a dolgozók érdekelve legyenek a teljesítmények fokozásában. További feladat a politikai képzettség fokozása és a szakképzés emelése, különösen pedig a középfokú műszaki káderképzés kellő megszervezése. A munka termelékenységét nagy mértékben növelik a különböző versenymozgalmak, főképpen a Sztahanov-mozgalom. Súlyponti feladatnak kell tekintenünk e mozgalmak fejlesztését, különös tekintettel arra, hogy mindezek a munka termelékenységén kívül a kapacitás jobb kihasználásának módszereit is biztosítják. A műszaki szervezési intézkedések nagy részét a dolgozók kezdeményezik és ezek támogatásán felül számos olyan intézkedés szükséges, melyet a közlekedés irányító szerveinek kell kezdeményezniük, így a Közlekedésügyi Minisztérium területén sok 9-7