Közlekedéstudományi Szemle, 1953 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1953 / 1. szám - Kovács László: A közlekedés 1953. évi tervezésének alapelvei
tartalékot tár fel az autóközlekedésnél az ú. n. vegyes igazgatóságok létrehozása. A vidéki városokban még külön és önállóan tevékenykedő különböző autófuvarozási és javító vállalatokat a TEFUT-t, a MAVAUT-ot, a TAXI-t és a városi autóbuszt egy-egy körzeti szervezetben Autófuvarozási Igazgatóságba — kell összevonni, ezáltal az ott lekötött értékes szakmunkaerők és fontos termelőeszközök felhasználása lényegesen észszerűbbé válik. Nagy tartalékok tárhatók fel a társminisztériumok közreműködésével a célfuvarozó és közületi gépkocsik jobb kihasználásával és az eddiginél észszerűbb irányító szolgálat megszervezésével. Bizonyítja a fentieket, hogy népgazdaságunkban a gépkocsiknak mintegy 70%-a van különböző minisztériumok birtokában és csak 30%-a végez közhasználati fuvarozást. A közületi tulajdonban lévő gépkocsik kihasználása pedig kb. 50%-a a közhasználati gépkocsiknak, holott ezek kihasználása sem éri el a 60%-ot. Fenti adatok igazolják, hogy a célfuvarozó és közületi gépkocsik jobb üzemeltetése esetén óriási kapacitástartalékok mozgósíthatók. A vasútt területén a berendezések jobb kihasználása érdekében fokozni kell elsősorban az 500 km-es, a 200 tonnás és az irányvonati mozgalmat, mert ezek a munkaverseny mozgalmak biztosítják a rendelkezésre álló vonó és vontatott járművek jobb kihasználását. A kocsiforduló idő csökkentése és a szállítások egyenletességének fokozása érdekében a vasútnak a szállítókkal egyetemben olyan intézkedéseket kell végrehajtani, amelyek lehetővé teszik, hogy az adott teherkocsiparkkal is biztosítani tudjuk a megnövekedett szállítási feladatokat. A közlekedés 1953. évi tervfeladatainak elérése érdekében a közlekedés valamennyi dolgozójának alapvető feladatát kell képezze, hogy gondosan tanulmányozza a Szovjetunió élenjáró tapasztalatait. A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusán Malenkov és Szahurov elvtársak által adott útmutatásokat, továbbá Rákosi és Gerő elvtársak beszédeiben kijelölt feladatokat. A terv megvalósításához elengedhetetlenül szükséges a közlekedés dolgozó tömegeinek lendületes mozgósítása a tervfeladatok végrehajtására. Ebben a munkában a Közlekedéstudományi Szemlének, továbbá a Közlekedés- és Mélyépítéstudományi Egyesület aktívahálózatának is fontos szerep jut. Kérjük olvasóinkat és az Egyesület tagjait, hogy ebben az építő és alkotó munkában a közlekedés dolgozó tömegeinek lelkes kezdeményezéseit támogassák. A közlekedés 1953. évi tervezésének alapelvei Tv .VÁCS LÁSZLÓ Az 1953. évi népgazdasági terv összeállításának alapvető szempontja, hogy a jóváhagyandó tervfeladatok biztosítsák az ötéves terv 1953. évi előirányzatainak eredményes teljesítését és alapul szolgáljanak az ötéves terv 1954. évben történő teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. A népgazdasági tervet az ötéves terv előirányzatai a Magyar Dolgozók Pártja II. kongresszusának és a Minisztertanácsnak a tervekkel kapcsolatos újabb határozatai, az ötéves terv jóváhagyása óta felmerült rendkívüli szükségletek alapján kellett összeállítani, ugyanakkor tekintettel kellett lenni az időközben felmerült aránytalanságok kiküszöbölésére, továbbá a feltárt új lehetőségek és tartalékok hasznosítására. A népgazdasági terv alapvető célkitűzésein belül a közlekedés 1953. évi terveinek biztosítania kell egyrészt a népgazdaság szállítási igényeinek maradéktalan teljesítését, másrészt a közlekedés állóeszközeinek az egész tervidőszak folyamán való egyenletes igénybevételét. Ezért a közlekedés tervkészítése során fokozott mértékben ki kell mélyíteni a termelő népgazdasági ágakkal, illetőleg a fuvaroztató vállalatokkal való szoros kapcsolatot és a közlekedési terveket a többi termelő népgazdasági ágak szállítási szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani. A szállítások mennyiségét, az egyes közlekedési ágak közötti megosztását és időbeni ütemezését gondosan egybe kell hangolni a termelés és fogyasztás szállítási igényeivel, figyelembevéve a raktározási lehetőségeket, a felhasználás időpontját és minden olyan szempontot, amely egyrészt a szállítás egyenletesebbé tételét, másrészt a szállítási igények kielégítését elősegíti. Népgazdaságunk hatalmas méretű fejlődése a közlekedésre egyre növekvő feladatokat ró és ezek teljesítése csak úgy biztosítható, ha a tervezés során a többi gazdasági ággal egyetértésben történik a szállítási feladatok kiszabása és megfelelő időbeni ütemezése. Az 1953. évi népgazdasági tervezés — közelebbről a közlekedés — tervezési módszereit a fenti irányelvek határozzák meg. Az 1953. évi tervmunka menete A minisztériumok 1953. évi tervjavaslatukat — az 1952. évtől eltérően — a Minisztertanács által jóváhagyott 1953. évi keretszámok és szöveges utasítás alapján készítették el. Ezek a keretszámok minimális feladatoknak voltak tekintendők, amelyeknél a minisztériumok kedvezőtlenebb tervjavaslatot nem készíthettek. A tervező szervek kezdeményező készségének érvényesítése érdekében a Minisztertanács