Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1963 / 7. szám - A FŐVÁROSI MÉLYÉPÍTÉSI TERVEZŐ VÁLLALAT KÖZLEMÉNYEI - Erdélyi Zsófia: A parkolás helyzete Budapesten
XIII. ÉVFOLYAM, 1963. 7. SZÁM 297 lakóépület, akár közintézmény — feltétlenül szükséges az előírásoknak megfelelő parkolóhelyek biztosítása, akár garázsban, akár az úttesttől elkülönített parkolóhelyen. El kellene érni azt, hogy az illetékesek építési engedélyt csak olyan tervekre adjanak ki, amelyek ezt az igényt is figyelembe veszik. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékezni a Royal szálló helyzetéről. A nemrég újjáépített reprezentatív jellegű szálloda parkoló gépkocsijai nagyobb forgalmú időszakban a Lenin körút mindkét oldalát elfoglalják, a Majakovszkij utcától a Wesselényi utcáig. A parkolásfelvétel alapján a szállodának már ma akkora befogadóképességű parkolóhelyre, illetve garázsra lenne szüksége, mint amilyen jelenleg a Vörösmarty téren található. A járdaszegély melletti parkolási lehetőségek kihasználása A parkolásra nagy mértékben igénybevett útszakaszokon megvizsgáltuk a járművek elhelyezkedését és a helykihasználást. A következő eredményeket kaptuk : a gépkocsik a szegély mellett különböző távolságokban helyezkednek el. Gyakran előfordul, hogy a gépkocsik olyan kis távolságra állnak egymástól, hogy a körbezárt parkoló járműnek az eltávozásra sincs lehetősége. Ugyanakkor az is előfordul, hogya gépkocsik egymástól olyan távolságban állnak meg, amely a kikanyarodás céljára túlzottan nagy, arra viszont kevés, hogy még egy jármű parkolásra igénybevehesse. Az ilyen terület kihasználhatatlanná válik. A mérések azt mutatták, hogy a járdaszegéllyel párhuzamos elhelyezkedés esetén egy személygépkocsira 7,0 m, tehergépkocsira 9,0 m hosszú parkolósáv szükséges. A jelentősebb útszakaszokon tehát kívánatos lenne a szegély melletti parkolóhelyek útburkolati jelzésekkel való megjelölése, és a jelzések előírásainak ellenőrzése, mert ezzel a helykihasználás javítható. A parkoló tehergépkocsik A mérések alapján a járdaszegély melletti párhuzamos leállásnál fennálló helyigény alapján egy tehergépkocsi átlagosan 1,3 személygépkocsinak felel meg. A tehergépkocsik kérdésének felvetését azonban nemcsak ez teszi szükségessé, hanem az a tény is, hogy a Belvárosban a parkoló járműveknek "sokkal nagyobb hányadát teszik ki a tehergépkocsik, mint azt a Belváros jellege, funkciója megkívánná. Ennek bizonyítására szolgáljon az alábbi néhány számadat : az V. kerületben a parkoló járművek 21,6%-a, a Kiskörút és Nagykörút által bezárt területen a parkoló járművek 30%-a tehergépkocsi. Ez különösen magas értéknek tűnik, ha figyelembe veszszük, hogy a Belváros kiszolgálásához szükséges arány legfeljebb 12%-nak vehető. Érdemes megemlíteni, hogy pl. az V. kerületen belül ez a szám körzetenként 2,1—66,0% között változik. Ennek az az oka, hogy a Belvárosban számos olyan vállalati raktár stb. van, amelynek tehergépkocsi forgalma nagy, és melyek helye — funkciójuknál fogva — nem a Belváros lenne. Ezeknek az intézményeknek a város más részeibe való mielőbbi áttelepítése — nemcsak forgalmi szempontból, hanem a Belváros egész élete szempontjából — kívánatos volna. Összefoglalás A fenti rövid áttekintés nem ad megoldást a felvetett problémákra és nem is ez a célja. A tervezés feladata meghatározni az igények kielégítésének módját. Ebben a vonatkozásban is örömmel lehet fogadni azt az eredményt, hogy a Belváros (V. kerület) forgalmi rendezési terve, melyet 1962-ben a BUVÁTI készített el, körültekintően foglalkozik a parkolás problémájával és az igények kielégítésének módjával. Figyelembe kell venni azonban, hogy az V. kerületen kívül isgondot okoznak a parkolási problémák a VI. és VII. kerületben, sőt a VIII., IX., XIII. kerület egyes részeiben is. Ezekben a kerületekben minél előbb biztosítani kell a parkolásra alkalmas helyek szabadon hagyását, mert máris kevés a beépítetlen terület. Ezen kívül a jövőben elkészítendő budapesti közlekedésfejlesztési terv keretében az egész városra kiterjedően meg kell tervezni és meg is kell oldani a parkolást. IRODALOM Budapest V. kerület közúti forgalmi vizsgálata, FÖMTERV, 1962. A Belváros forgalmi rendezési terve, BUVÁTI, 1962. (Tervező : Győrffy , L-) . EKME Ut-, Vasútépítési és Közlekedésügyi Tanszéke 1960. évi jelentése. (Összeállította : Bényei András). Koller Sándor : Álló gépkocsik forgalmi kérdései városokban, Közlekedéstudományi Szemle, 1960. évi 6. sz. F. Wilhelm : Untersuchungen über den spezifischen Parkraumbedarf in Hamburg, Strasse und Autobahn, 1958. 223—230. old. Parkhäuser in Stahlbauweise, Strasse und Autobahn, 1959. 186—188. old. Ramseyer : Das Parkierungsproblemin den Städten, Strasse und Verkehr, 1952. 215—223. old. Ernst Goerner : Strassenbau von A-Z. J. R. Dorfwirth : Verkehrsprobleme der Innenstadt — gezeigt am Beispiel Wien, Strasse und Autobahn, 1962. 65—68. old. J. R. Dorfwirth : Zum städtischen Verkehrsproblem, Österreichische Bauzeitschrift, 1955. 10. k. 4. sz.. J. R. Dorfwirth : Der individuelle Verkehr in Städten, Aufbau, 1961. 16. k. 2. sz. Ramseyer : Funktion rechtlicher • Grundlagen und Möglichkeit von der Einführung von Parkingmeter in Europa, Strasse und Autobahn, 1954. 257—261. old. Goebel : Parkraumbedarf und Belastungskennziffern des ruhendem Verkehrs in den Kernen westdeutsehlicher Grosstädte, Strasse und Autobahn, 1960. 31—42. old.