Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1963 / 7. szám - A FŐVÁROSI MÉLYÉPÍTÉSI TERVEZŐ VÁLLALAT KÖZLEMÉNYEI - Erdélyi Zsófia: A parkolás helyzete Budapesten

XIII. ÉVFOLYAM, 1963. 7. SZÁM 297 lakóépület, akár közintézmény — feltétlenül szükséges az előírások­nak megfelelő parkolóhelyek bizto­sítása, akár garázsban, akár az úttesttől elkülönített parkolóhe­lyen. El kellene érni azt, hogy az illetékesek építési engedélyt csak olyan tervekre adjanak ki, ame­lyek ezt az igényt is figyelembe veszik. Ezzel kapcsolatban meg kell emlékezni a Royal szálló hely­zetéről. A nemrég újjáépített reprezentatív jellegű szálloda par­koló gépkocsijai nagyobb for­galmú időszakban a Lenin körút mindkét oldalát elfoglalják, a Majakovszkij utcától a Wesse­lényi utcáig. A parkolásfelvétel alapján a szállodának már ma akkora befogadóképességű par­kolóhelyre, illetve garázsra lenne szüksége, mint amilyen jelenleg a Vörösmarty téren található. A járdaszegély melletti parkolási lehetőségek kihasználása A parkolásra nagy mértékben igénybevett útszakaszokon meg­vizsgáltuk a járművek elhelyez­kedését és a helykihasználást. A következő eredményeket kap­tuk : a gépkocsik a szegély mel­lett különböző távolságokban he­lyezkednek el. Gyakran előfordul, hogy a gépkocsik olyan kis távol­ságra állnak egymástól, hogy a körbezárt parkoló járműnek az eltávozásra sincs lehetősége. Ugyanakkor az is előfordul, hogy­­a gépkocsik egymástól olyan tá­volságban állnak meg, amely a kikanyarodás céljára túlzottan nagy, arra viszont kevés, hogy még egy jármű parkolásra igény­­bevehesse. Az ilyen terület ki­­használhatatlanná válik. A mé­rések azt mutatták, hogy a járda­­szegéllyel párhuzamos elhelyez­kedés esetén egy személygép­kocsira 7,0 m, tehergépkocsira 9,0 m hosszú parkolósáv szüksé­ges. A jelentősebb útszakaszokon tehát kívánatos lenne a szegély melletti parkolóhelyek útburkolati jelzésekkel való megjelölése, és a jelzések előírásainak ellenőrzése, mert ezzel a helykihasználás javítható. A parkoló tehergépkocsik A mérések alapján a járda­­szegély melletti párhuzamos le­állásnál fennálló helyigény alap­ján egy tehergépkocsi átlagosan 1,3 személygépkocsinak felel meg. A tehergépkocsik kérdésének felvetését azonban nemcsak ez teszi szükségessé, hanem az a tény is, hogy a Belvárosban a parkoló járműveknek "sokkal na­gyobb hányadát teszik ki a teher­gépkocsik, mint azt a Belváros jellege, funkciója megkívánná. Ennek bizonyítására szolgáljon az alábbi néhány számadat : az V. kerületben a parkoló járművek 21,6%-a, a Kiskörút és Nagy­körút által bezárt területen a par­koló járművek 30%-a tehergép­kocsi. Ez különösen magas ér­téknek tűnik, ha figyelembe vesz­­szük, hogy a Belváros kiszolgálá­sához szükséges arány legfeljebb 12%-nak vehető. Érdemes meg­említeni, hogy­ pl. az V. kerületen belül ez a szám körzetenként 2,1—66,0% között változik. En­nek az az oka, hogy a Belváros­ban számos olyan vállalati rak­tár stb. van, amelynek tehergép­kocsi forgalma nagy, és melyek helye — funkciójuknál fogva — nem a Belváros lenne. Ezeknek az intézményeknek a város más részeibe való mielőbbi áttelepí­tése — nemcsak forgalmi szem­pontból, hanem a Belváros egész élete szempontjából — kívánatos volna. Összefoglalás A fenti rövid áttekintés nem ad megoldást a felvetett problé­mákra és nem is ez a célja. A ter­vezés feladata meghatározni az igények kielégítésének módját. Ebben a vonatkozásban is öröm­mel lehet fogadni azt az ered­ményt, hogy a Belváros (V. ke­rület) forgalmi rendezési terve, melyet 1962-ben a BUVÁTI ké­szített el, körültekintően foglal­kozik a parkolás problémájával és az igények kielégítésének mód­jával. Figyelembe kell venni azonban, hogy az V. kerületen kívül is­­gondot okoznak a parkolási prob­lémák a VI. és VII. kerületben, sőt a VIII., IX., XIII. kerület egyes részeiben is. Ezekben a kerületekben minél előbb biztosítani kell a parkolásra alkalmas helyek szabadon ha­gyását, mert máris kevés a be­építetlen terület. Ezen kívül a jövőben elkészítendő budapesti közlekedésfejlesztési terv keretében az egész városra kiterjedően meg kell tervezni és meg is kell oldani a parkolást. IRODALOM Budapest V. kerület közúti forgalmi vizsgálata, FÖMTERV, 1962. A Belváros forgalmi rendezési terve, BUVÁTI, 1962. (Tervező : Győrffy , L-) . EKME Ut-, Vasútépítési és Közleke­désügyi Tanszéke 1960. évi jelen­tése. (Összeállította : Bényei And­rás). Koller Sándor : Álló gépkocsik for­galmi kérdései városokban, Köz­lekedéstudományi Szemle, 1960. évi 6. sz. F. Wilhelm : Untersuchungen über den spezifischen Parkraumbedarf in Hamburg, Strasse und Auto­bahn, 1958. 223—230. old. Parkhäuser in Stahlbauweise, Strasse und Autobahn, 1959. 186—188. old. Ramseyer : Das Parkierungsproblem­­in den Städten, Strasse und Ver­kehr, 1952. 215—223. old. Ernst Goerner : Strassenbau von A-Z. J. R. Dorfwirth : Verkehrsprobleme der Innenstadt — gezeigt am Beispiel Wien, Strasse und Auto­bahn, 1962. 65—68. old. J. R. Dorfwirth : Zum städtischen Verkehrsproblem, Österreichische Bauzeitschrift, 1955. 10. k. 4. sz.. J. R. Dorfwirth : Der individuelle Verkehr in Städten, Aufbau, 1961. 16. k. 2. sz. Ramseyer : Funktion rechtlicher • Grundlagen und Möglichkeit von der Einführung von Parkingmeter in Europa, Strasse und Autobahn, 1954. 257—261. old. Goebel : Parkraumbedarf und Belas­tungskennziffern des ruhendem Verkehrs in den Kernen west­­deutsehlicher Grosstädte, Strasse und Autobahn, 1960. 31—42. old.

Next