Közlekedéstudományi Szemle, 1963 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1963 / 7. szám - A FŐVÁROSI MÉLYÉPÍTÉSI TERVEZŐ VÁLLALAT KÖZLEMÉNYEI - Erdélyi Zsófia: A parkolás helyzete Budapesten

XIII. ÉVFOLYAM. 1963. 7. SZÁM eltérést csak a szombat és vasár­nap eredményei mutatnak. Szom­bati munkanapon a hétköznapok­hoz képest az az eltérés, hogy már 1300 órától kezdve rohamosan csökken a járművek száma. Va­sárnap a parkoló járművek száma a Belvárosban kevés (7. ábra). Megvizsgáltuk a napi parko­lás alakulását külön az állami és a magántulajdonban levő gép­kocsiknál. Megállapítható, hogy a napi lefolyás alakulásában nagy a szerepe az állami gépkocsiknak ; a magángépkocsik parkolási igé­nye a késő délutáni órákban is nagy. Mindezek alapján megállapít­ható, hogy a személygépkocsik számának növekedésével a par­kolási csúcsidőszak meghosszab­bodása, illetve eltolódása vár­ható. Ugyancsak a fentiekkel összhangban áll a szállodák előtt végzett felvételek eredménye is. A szállodák előtt ugyanis a reg­geli, illetve esti órákban a leg­nagyobb a parkoló járművek száma. A parkolási időtartamok alakulá­sára vonatkozó összefüggések A rendszámfelírásos felvétel le­hetőséget nyújtott arra, hogy a járművek parkolási időtarta­mára vonatkozóan összefüggése­ket kapjunk. Megállapítható, hogy jelenleg a járművek arány­lag rövid ideig parkolnak. Az V.­­ kerületben végzett felvételek eredménye pl. azt mutatta, hogy a járművek 52,8%-a negyedórá­nál rövidebb ideig parkol és csak 15,4% parkol 1 óránál to­vább (8. ábra). Megállapítható az is, hogy az úttesten kívül fekvő parkolóhelyet elsősorban azok használják, akik hosszabb ideig várakoznak gépkocsijukkal. Leszűrhető továbbá az az össze­függés is, hogy a magántulajdon­ban levő gépkocsik általában hosszabb ideig parkolnak, mint az állami tulajdonban levők. Ez utóbbi észrevételből viszont az következik, hogy — mint ezt előzőekben már említettük — mivel a magántulajdonban levő személygépkocsik száma egyre nő, a jövőben az átlagos par­kolási időtartam növekedésével kell számolni (9. ábra). Bár a gépkocsik ma még álta­lában aránylag rövid ideig par­kolnak, nem kapunk ilyen ked­vező képet akkor, ha azt vizsgál­juk meg, hogy az összes parko­lásra felhasznált idő hány %-a esik a hosszabb ideig parkoló járművekre. Az V. kerület ered­ményeit vizsgálva az adódik, hogy bár a járműveknek csupán 15,4%-a parkol 1 óránál hosz­­szabb ideig, ezek a járművek az összes parkolásra fordított idő 54,8%-át használják fel. Ez az arány a parkolási időtartam nö­vekedésével még kedvezőtleneb­bül alakul. Ezek a tényezők teszik szük­ségessé a gépjármű darabszám növekedésével a parkolási idő korlátozását a nagyvárosok bel­városában. A parkolási időt ott korlátozzák, ahol már nincs to­vábbi parkolóhelyek létesítésére lehetőség, tehát a meglevő par­kolóhelyek igénybevételét úgy szabályozzák, hogy minél több gépkocsi részére biztosítsanak — ha rövid időre is — parkolási lehetőséget. A parkolási idő korlátozása többféle módon történhet. Van­nak városok, ahol bizonyos te­rületen (zónában) korlátozott a parkolási időtartam (pl. Párizs). 5. ábra. A József nádor tér az V. kerület egyik legnagyobb parkolóhelye 6. ábra. Várakozó járművek a közelmúltban megépített Vörösmarty téri parkolóhelyen 295

Next