Közlekedéstudományi Szemle, 1992 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1992 / 1. szám - Borotvás Elemér - Veroszta Imre: A magyar közlekedés fejlődése nemzetközi összehasonlításban III. rész
KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI SZEMLE XLII. évfolyam 1.szám 1992. január A magyar közlekedés fejlődése nemzetközi összehasonlításban III. rész A magyar vasúti és közúti közlekedés fejlettségének számszerű alakulása nemzetközi összehasonlításban Dr. Borotvás Elemér—Dr. Veraszta Imre Elöljáróban hivatkozunk a Közlekedéstudományi Szemle 1991.11. és 12. havi számaiban megjelent előző és azonos főcímű cikkeinkre, amelyekben — részletes kutatási jelentésünk alapján — ismertettük az egyes nemzetgazdasági ágak, alágazatok helyzetének, fejlettségének értékelésénél a nemzetközi összehasonlítások jelentőségét, az összehasonlításra használt korábbi módszereket, vizsgálati eljárásokat, valamint az alkalmazásra javasolt új vizsgálati módszerünk lényegét, s az elért eredmények rövid összefoglalását. E befejező harmadik cikk keretében — terjedelmi okokból — nincsen mód a nemzetgazdaság valamennyi területének az értékelésére, sőt, még a közlekedési ágazatot sem elemezhetjük a maga teljességében. Csak arra vállalkozhatunk, s akkor is röviden, hogy a hazai vasúti és közúti közlekedés fejlettségének számszerű értékeit összehasonlítjuk a vizsgált további 26 ország hasonló értékeivel, s ezekből határozzuk meg a javasolható legfontosabb fejlesztési célkitűzéseket. Rövid hivatkozásként megemlítjük, hogy a nemzetközi összehasonlító módszerünkkel 26 ország, mégpedig — 16 európai tőkésország (A, B, CH, D, DK, E, F, GR, I, N, NL, P, TR, S, SF és UK); — 8 európai volt szocialista ország (BG, CS, PL, DDR, H, R, SU és YU); — USA és Kanada (CND) 1960—1988. évek közötti fejlődését elemeztük*, számos naturális mutatószám és viszonyszám alkalmazásával. A módszert a közlekedés egyes alágazataira, a közlekedés egészére, a hírközlésre, az infrastruktúra egyéb területeire, a mezőgazdaságra, az iparra és a nemzetgazdaság egészére egységesen alkalmaztuk, a hozzáférhető fajlagos mutatók és azok viszonyszámainak segítségével. Az egységes eljárás után a vizsgált országokból csoportokat is képeztünk, amelyek egymás között ugyancsak összehasonlíthatók. Ez a lépésünk különösen célszerűnek bizonyul e cikkírás keretében, amikor fontos feladat a takarékos helyfoglalás, a célszerű tömörség. Mivel az egy-egy országcsoporton belül is jelentős eltérések mutatkoznak az összehasonlításoknál, indokolt a csoportátlagok . A szerzők „Közlekedésünk fejlődése nemzetközi összehasonlítása"c. és 2—176. sz. TUKUFA téma keretében kidolgozott tanulmánya (480 p.) 7. fejezetének rövidített anyaga.