Közlöny, 1848. június (1-21. szám)

1848-06-08 / 1. szám

Sikerült neki ez által egész erejével az ellenségnek legszélsőbb jobb oldalát megrohanni, mire 29-kén , a' mantuai erősség fedezvén őt hátulról, a’ Mind­en átkelt, ’s a’ felhányt roppant sánczokat meg­kerülvén , azokat rá nézve ártalmatlanokká tette. A’ tábor királyunk ő felsége névünnepének előestvéjén Mantua előtt Curtatone-n az ellenségnek egy erősített állását megtámadta ’s 3 óra kemény csata után bevette. Mintegy 2000 embert, ezek közt egy ezredest, 66 tisztet és egy egész nápolyi zászlóaljat elfogott, és 5 ágyút, 4 lőporszekeret­­ s egy zászlót nyert zsákmányul. E’ győze­lem következtében most a’ tábornagy az ellenség oldalán ’s háta mö­gött a’ síkon szabadabban remél mozoghatni. Különösen kitüntették magokat e’ csatában a’ hadi test parancs­noka Wratislaw gr., Schwarzenberg hg., Strasoldo , Wohlgemuth , Clam és Lichtenstein tábornagyok, Benedek ezredes és több mások. A­ tábor egész vesztesége 200—300 holt és sebesültből áll, köztük mintegy 40 tiszt. Németorszg. Frankfurtban a­ nemzetgyűlés máj. 27-kén az első hatá­rozatot hozta; kimondta tudniilik Németország egységét egy tör­vényhozó középponti hatalom alatt, mellynek végzéseit az egyes sta­tusok minden további vitatás nélkül végrehajtani kötelesek legyenek. Hogy ezen határozatnak sikere lesz, ámbár a’ nemzetgyűlésnek kezei­ben nincs a’ végrehajtó hatalom, melly a' sikert biztosítsa, előre lát­hatni a' porosz alkotmánytervezet azon pontjából, melly a’ német stá­tusok leghatalmasb 's legönállóbbikának alaptörvényét Németország összes alkotmányának előre feltétlenül alárendeli. A’ német nemzet­gyűlés , mint a' német nemzetnek akarata­ ’s választásából származott orgánum, Németország egysége­­s politikai szabadságának megalapítá­sára , nyilványítja : „miszerint egyes német alkotmányok minden hatá­rozatai , mik az általa megalapítandó közalkotmán­nyal öszhangzásban nincsenek, egyedül ez utóbbi szerint tekintendők érvényeseknek — azoknak addigi gyakorlata sértetlenül hagyatván,“ ezek a’ határozatnak szavai, melly , 600 közül alig húsz szavazat híjával, egyértelműleg elfogadtatott. — Mihelyt a­ nemzetgyűlésben, a’ tárgyak rende megállapít­tatott, 's a’ gyűlés magát végképen alakulna nyilvánitandja, egy ideig­lenes végrehajtó hatalom kinevezése fog indítványoztatni. Igen való­színű , hogy ezen fontos indítvány elfogadtatik, miután, mint állít­ják , az erős bal­közép is mellette nyilatkozott. A nemzeti gyűlésnél május 31-én történt az elnökök választása, az elnöki hivatal meghatározott ideje kitelt. G­a­g­e­rn újabban elnökül,­­ első alelnökül Spfron, másod-alelnökül Adrián bécsi képviselő. Ugyanakkor választatott a nyolcz tollvivő is, de ezen választás ered­ménye csak a jun. 3-dai ülésben tétetik közzé. Az elnök rövid beszéd­ben , melly zajos tetszéssel fogadtatott, köszöné meg az irántai bizal­mat. ” Az alkotmányzó bizottmány indítványára a nemzetgyűlés már az előtt majdnem egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el ha­­tárzatul: „Az alkotmányozó német nemzetgyűlés ünnepélyesen kijelen­ti : mikép teljes mértékben elismeri azon jogot, mellyel a nem német népfajok a német szövetség földén birnak, s mellynél fogva ezek nem­zetiségi fejlődésük utján akadály nélkül haladhatnak, egyházi ügyeik-, tanítás-, irodalom-, belkormányzás- és törvénykezésben nyelvüket, — határaik közt —‘egyenjoggal használhatják, — magától értetvén , hogy mindazon­ jogok, miket a munkában levő egyetemes alkotmány a né­met népnek biztositand, őket is egyenlőn illetik. Az ezentúl egyesült szabad Németország elég nagy és hatalmas, miszerint a kebelében termett másajkú népfajoknak féltékenység nélkül megadhassa mindazt, mit természeti s történeti jogaiknál fogva igényelhetnek ; és a német földlakó legyen az akár szláv, vagy dán ajkú éjszak schleswigi, akár a déli Némethonnak olasz ajkú lakosa, vagy bárki más, ki hozzánk tartozik de idegen nyelven beszél, soha sem panaszolhassa, hogy faja sanyargattatik, vagy német testvéri kezét elvonja tőle ott, hol rá szüksége volna“. Bajorország. A­ bajor kormány is a' frankfurti nemzetgyű­lési tanácskozások nyomott példányait a’ postákon bérfizetés nélkül szétküldetni megengedte. Poroszország. A’ „Vossische Zeitung“ szerint a’ dánokkali békekötés alapja már meg van határozva, mellynek Dánia általi elfo­gadását még kétlik. A’ feltétek ezek: ,,a’ német szövetségi sereg visz­­sza vonul Holsteinba , Schleswig ment marad katonaságtól, ’s ott a' dánoknak sem szabad katonát elhelyezni. — A' tartomány felosztása a’ nemzetiségi elemek szerint fog rendeztetni, úgy hogy német része a' német szövetséghez csatoltatik. A’ szövetségi hadparancsnok által kivetett hadiadó megszűnik , ’s illetőleg visszafizettetik ; ellenben Dánia köteles a’kereskedésben okozott minden kárt teljesen pótolni. Francziaország — A’ nemzeti gyűlés tagjaiból democrats társulat alakult, melly Dupont­ de l’ Eure elnöklete alatt, a’ Palais-Royalban tartja üléseit. A­ National következő jellemzését adja e’ társulatnak: „Egy általá­nos elvet, és különös czélt tűzött maga el­be. Elve a’ democratiai köztársaság rétegesítése és e’ politikai alaknak mint, rétegesitő eszköznek mind azon intézményekrei alkalmazása , mellyek a' család és vagyon iránti tisztelettel összeférnek. Különös feladata a’ dolgok jelenállásában védeni a’ végrehajtó hatalmat minden jogtalan megtá­madások ellen. A’ társulat nem kizárólagos, s tagja mindenki lehet, ki elveihez csatlakozik.“ Az algíri Moniteur Kirli, mikép az ottani helytartó Changar­­nier hat polgárt köz bátorságot veszélyeztető merényökért, 15 évi számkivetéssel büntetett. Ők t. i. május 7. és 10-ik napjai közt, Bona városát rémülésbe hozták, a’ hatóságok ellen fenyegetésekre s erőszakos kitörésekre vetemültek és a’ szomszéd arabok közt veszé­lyes ingerültséget idéztek elő. Ennek következtében, elfogattak ’s ü­­gyök rövid utón megvisgáltatván, „Vautour“ gőzösön a’ helytartó rendelkezése alá küldettek. A’ sajtó jogosnak látja a’ helytartó azon tettét, hogy e’ zavargókat hosszú pórázra nem bocsátotta, minthogy efféle emberek Francziaország hóditmányát könnyen veszélyeztet­hetnék. Nagybritannia: A lordok házának május 25-iki ülésében az alsó­házból felkül­dött zsidóemancipatioi törvényjavaslat e­l­v­e­z­­e­t­e­tt. A’ másodszori olvasás Landsdowne marquis ministertanácsi elnök által inditvá­­nyoztatott. Beszédében, mellyel inditványát indokolá, elismeri, mikép ezen rendszabály, jóllehet ő felsége néhány legloyálisabb alattvalói­nak érdekét illeti, még sem képes hasonló részvétet ébreszteni, mint a’ status polgári jogegyenetlenségek megszüntetésére tett más illynemű rendszabályok. Nagy tekintélyű statusférfiak nyilatkoztak a’ zsidók jog­­egyenlősége mellett, s Britannia alsóh­áza ezen elvet három egymásra következett szavazattöbbséggel szentesítette. A’ minister más európai álladalmak példájára mutatott, mellyek mögött Angolhonnak nem sza­bad elmaradnia , és következetlenségnek bélyegző , ha a’ zsidók , mi­után tisztviselőknek választhatók , és az activ választói jogot gyakorol­ják , tovvábbá is a’ parlamentből kizáratnának. Követé ezt E­l­len­bor­u­g­h gróf módositványa, miszerint a’ törvényjavaslat csak hat­ hónap múlva olvastassék fel másodízben, azaz vettessék el. Vélemé­nye szerint a’ kevés jó, mit ezen rendszabály szülne , semmi arány­ban nincsen az áldozat roppantságával; mert a’ törvényjavaslatban foglalt azon elv, miszerint a’ parlamentbeni ülésjogra nézve az angol­nak hitvallása közönyös lenne, az alkotmány legfontosabb elveit meg­­semmitené. Szerinte a’ kereszténység tagadhatlanul a’ tartományjog kiegészítő része , sőt valódi életlehellete a’ brit statusnak, ’s nem te­kintve a’ kérdésnek vallási oldalát, a’ zsidóknak a’ törvényhozásbani részvéte az ő népi és társadalmi jellemük miatt, minthogy legnagyobb részt nem dolgoznak, hanem csak a’ keresztények munkájából élös­­ködnek, — veszélyes lenne , mert ők a’ nemzethez valódilag nem tar­toznak , hanem világpolgárok, kik az ország instátióival soha össze­olvadni nem birnak. Meglehet, hogy Erzsébet idejében zsidót kizáró törvény nem létezett, de akkor minden a’ parlamentbe dicsvágyból sóvárgó zsidót megköveztek volna. Canning lord pártoló a’ törvényja­vaslatot, mint eredményét a’ humanitás és lelkiismeret szabadság mos­tani szellemének. Ellenborough ellenében állítá, mikép az Angolhon­­ban született, s minden alattvalói kötelességeket teljesítő zsidók nem­zetiségük tekintetében hasonlók a’ keresztényekhez, ’s megjegyzé, hogy a’ zsidók nem azon türetlen nép többé, mint elődeik Palaestiná­­ban, és a’ szeretet viszonszeretetet fog szülni. A’ szavazás eredménye: 128 szavazat a’ másodizbeni felolvasás mellett, 163 ellene. A’tör­vényjavaslat tehát 35 szavazattal kevesebbségben maradt. Majdnem furcsa ellentétben nyilatkoznak ezen szavazásról a’ különbféle színezetek lapjai. A’ M. Post, Standard, és más to­­rylapok úgy vélekednek: a’ felső-ház ezen gyűlöletes és utálatos tör­vényjavaslat elvetése által az alkotmányt s a parlament becsületét menté meg; a’ zsidóügy valószínűleg most mindenkorra elmellőztetett. Ellenben a’ Chronicle mélyen sajnálja a’ lordok házát, hogy hatá­rozata által a’ közvéleménynyel meghasonlott, ’s a’ jövő ülésben ked­vezőbb eredményt remél. A’ Times, melly a’ zsidó emancipatiot kis­sé lágymelegen pártoló, gúnyosan jegyzi meg: „normán báróink a közép korból öröklött eszméikhez hűn, a’ zsidótörvényjavaslatot neve­zetes, de még sem felette nagy többséggel elvetették.“Ők tehát ezentúl is keresztény törvényhozásnak örvendhetnek. Sajnálnunk kell, hogy a’ nemes peerek mégis mindig a’ „samaritánokkal közlekedni“ kénytele­­nítenek. A’ status még nem rég 4 millió font st.-et vett kölcsön egy zsi­dótól a’ szomszéd sziget felsegitésére. Bizonyára, a’ lordok ezen ke­resztény iden kötvény terhét nem viselendik békén, hanem teendnek valamit, hogy a’ szennyfoltot lemossák. A city-ben tehát most más követet kell választani Rotschild báró helyébe, kire a’ Standard Franklinnak ezen közmondását alkalmazó: „Ön pipáját drágán fizette.“ Görögország. Athéni hírek szerint május 19-kétől a’ lázadások a kormány seregei által mindenütt elnyomattak, ’s a’ lakosoknál épen semmi ro­­konszenvre nem találtak. A’ török határseregek főparancsnoka óvást tesz azon vád ellen, mintha ő a’ lázadókat valami módon segítette volna.­­• HIVATALOS HIRDETÉSEK. Felhívások. Dicső magyar hazával egykorú szabad királyi Szeged város közön­sége is a’ nemzeti felelős kormány által a’ haza oltárára leteendő pénzál­dozatra felszólíttatván , miután hazánk jelen veszélykétes perczei a’ sege­­delemnyujtást rögtön , hirtelen ’s egyszerre megtétetni igénylik , minden igaz honfinak ezennel tudtul adatik, hogy 185222n/neo holdnyi kiterjedésű városi határban 833199­,%200 holdakat tevő küzlegelővel bird , és a’hitele­zésre felesleges biztosítékot nyújtó Szegedváros közönsége 150,000 pengős forintot, félévenkint száztuli 6 kamatnak pontos fizetése mellett kölcsön felvenni szándékozván , a’ hazának eme szent ügyében Szegedváros közön­ségének segédkezet nyújtani óhajtó hitelezők a’ kölcsönözésre felhívatnak, és e’ tekintetből városi elnök Vadász Emánuel polgármesterhez utasíttatnak. Kelt Szegeden 1848-ik évi június 1-sején. Szabad kir. Szegedváros közönsége. 31. Zemplinmegye részéről, néhai Kastenbaum­ Márton izraelita végren­­deletes tömegére nézve határoztatott: miként a’ tömeg adósai, a’ kamat • fizetésről szóló ellennyugtatóba írják be, róttak-e le valamit a’ tökéből, vagy nem ; valamint az eredeti kötelezvényre is, a’ kézbentett részletes fizetés mennyiséget jegyezzék fel. — Ellenkező esetre , a’ tömeg feletti számvétel­kor , a’ kötelezvény szám szerinti értékben fog tekintetni ’s a' szerint be­­vételni. 2115. Krassómegye részéről, batyesti eredetű Joseszko vagy Joseszko György, — ki 50 év előtt katonának besoroztatván, azóta holléte nem tuda­­tik , — örökségének átvételére , magának vagy törvényes örököseinek egy évig és egy napig terjedő határidő adatik , mellynek eltelte után az örökség a’ többi osztályosoknak fog kiadatni. 2619. Pestmegye részéröl, Dudás Györgynek, ki 14 év előtt Csővárról nejét odahagyva, eltávozott , viszatérési határidőül, jövő 1849 évi junius lső napja tűzetett ki ; mi ezennel közhírré tétetik. 2024. Hontmegye részéről, Ipolyság mezővárosból ezelőtt 20 évvel eltá­vozott árva , Novák Anna , 141 p. Irt .20 kinyi örökségének fölvétele végett, ezennel felhív­atik , ’s említett öröksége iránt a’ nevezett megye árvaszékéhez utasíttatik. 1938. Sopronymegye részéről, a néhai Jaszovicz Alajos főhadnagynak ár­verés utján eladott, 166 frt 30­5 krnyi vagyonához jogot tartók , joga­knak bejelentésére ezennel fülhivatnak. 1430. Az almagyarországi kerületi bányatörvényszék előterjesztésére, Hont­­megye Pjerg helységében meghalt Knapp András leányának Annának , 26 p. ftnyi öröksége átvételére , megjelenését május 19-töl számítandó egy évi ha­táridő tűzetik ki. Bejegyzések: Flitsch János és társa czím alatt Székesfehérváron létező vaskeres­kedés junius 2-án 1848, az 1840 évi 16-ik t. ez. értelmében hatóságilag be­jegyeztetvén , ezennel hivatalosan köröztetik. 869. Zombor kir. város részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Schwerer Péter Zombor városi polgár és vasárusnak, „Schwerer Péter“ czím alatti vasáru kereskedése , az 1840. 16. t. ez. rendelete szerint, a’ nevezett város által bejegyeztetett. Köröztetések. 941. Brachko Dorottya , árva leány meghalálozván , Kaproncza város ár­vái pénztárában levő öröksége Pámi minszki Imre férjhez ment testvérét, Ka­talint illeti, kinek holléte nem tudatl­an, öröksége átvétele végett ezennel köröztetik. 1064. Nánási közbirtokos Oláh Gergely javaira, pazarlása miatt birdi zár tétetvén, a’ Hajdúkerület közönségének részéröl kihirdettetik. 1065. Tolnamegyének részéről közhirré tétetik , miszerint Malinger Mihály, Lukács József, Mészáros Juliánná ’s Baranyai Pálnak megjelenésére ’s örök­­ségök átvételére, a’ két elsőnek 1. évi junius 1-sejétől, az utóbbiaknak pedig május 1 —séljétől számítandó egy évi és egy napi határidő tűzetett ki. Továbbá Kozma János szökött katonának, ki első köröztetése alkalmával Istvánnak neveztetett, megjelenésre szinte május 1 -sejétől számítandó egy év és nap rendeltetett. — Dőry István huszárhadnagy ősi javai zár alá vé­tettek. 1485. A morvai kormányszék megkeresése következtében, születése he­lyéről Boznauból elszökött Trczka András ezennel köröztetik. Személyes le­­irása: 46 éves , középtermetű, halvány beesett arczú ; szemei szürkék, haja barna, s orra hosszúkás. Öltözeteként posztó dolmány, kopott, foltos vá­szon nadrág, zöld posztó mellény’s durva ing. Sem írni, sem olvasni nem tud ’s csupán csehül beszél. 1973. Debreczen város határában , egy ismeretlen meghalt férfi találtatván, személyes leírása ezennel közli r­é tétetik. Ábrázata tiszta, szeme sárgás, haja őszbe vegyült, bajusza kicsiny. Életideje vi5—50 év. 2067 Veszprémmegyei Téglás nevű vé­rrokonok ré­szé­ről, testvérük József, ki ezelőtt 14 évvel, mint bádogos legény vándorolt el Vesz­prémből, ezennel országszerte köröztetik. 2416. Győrmegye részéről, révfalusi lakos Szilber Györgynek nyúli hegy­ben levő szöllöje révfalusi háza ’s ahhoz tartozó telke Szilber Erzsébet ker­­tére zár alá vétetvén, ezennel közhírré tétetik. 2527. Fejérmegyebeli alsó Szent Iván helységben meghalt, Márton nevű kóbor csizmadiának szíiletéshelye ’s rokonai nem tudatván , megtudása végett a’ megholt személyleirása ezennel köröztetik. Termete sovány magas volt, haja nyírott ősz, szakák szinte ősz. Életkora mintegy 70 év. 62. A’ Szentmártoni uradalom börtönéből Szeder János rab megszökvén, Győrmegye részéröl ezennel köröztetik. Személyes leirása : magas, izmos termet, kerekded, szőke piros arcz, rövid szőke bajusz és haj , fekete szem; öltözete világos kék dohány, fehér zsinórral, gatya, pörge kalap. Egyébiránt dénesdi lakos Pozsonymegyében. Beszél magyarul: 157. Bácsmegye jelentése szerint, egy 45 éves magastermetü, veres sza­kálla és bajusza , szegény köszörűs, kinek ruházata egy rongyos katonai felső öltönyből állott, Tomarisova helységben múlt évi december 14-én meg­halván , miután lak- és származási helye nem tudatit , netalán létező roko­nai értesítése és a’ netalán jelenkezöknek halotti bizonyitványadhatás v­égett, ezennel közhirré tétetik. 203. Biharmegye hegyköz-szentimrei Pisili Károly, német szabó-legényt, kinek holléte m­ár rég nem tudatik, rokonai — a’szülei javak megosztása végett — kerestetni kívánván, ezennel közhirré tétetik. 2388. Fejérmegye részéről, özv. Oláh Józsefné és leánya Oláh Borbálának javai, pazarlásuk miatt bírói zár alá vétetni rendeltetett. Mi ezennel közhírré tétetik. ?:125 717 Torontálmegye részéről, Frányova községéből megszökött go­­gosztevök Radivojevich Dániel és Petrovics Tésának személyleirása, elfogatásuk ’s M. Kikindára küldetésük végett, országszerte köröz­tetik. — Radivojevich Dániel mintegy 25 éves , közép termetű, hos­­­szas barna arczu , fekete hajú és szemöldökű. Szemei sárgásak , ba­jusza és szakála fekete, orra rendes. — Petrovics Tésa 20 éves, ma­gas, him­lőhelyes ábrázatu, gesztenyeszinű­ hosszú hajú, sárga sze­mű. Szemöldöke barna, bajusza gesztenyeszin, orra nagy, mester­sége kerékgyártó. 2069 Temes megyebeli Petromány helységbeli Boldin János elitélt rabnak személyleirása, elfogatása végett, köröztetik. Magas terme­lő, szikár sápadt arczu, szőke hajú, vereses nyírott bajuszu; sze­mei kékek. — Vallása görög n. egyes. Ruházata: rongyos oláh vise­letű. Beszél oláh és rácz nyelven. 205S Újvidék városának poroszlója Putnik Tivadar, f. évi január 14-én eltűnvén, személyleirása köröztetik. Közép termetű, szőke hajú, kék szemű, rendes orrú és szájú, fehér baj­szú. Életkora 27 év. Csupán ráczól beszél. Mikor eltűnt poroszlói kék nadrágja ’s kö­zönséges csizmája volt. 2054 Újvidék városa részéről, Boricsevics Terézia szökött személy­nek leirása , elfogatása ’s Újvidékre küldése végett, közhirré tété—­ik. Termete kicsiny, haja gesztenyeszin; képe tiszta sárga, szemei barnák , orra rendes. Életkora 45 év. Magyar parasztöltönyt visel. 1681. Sopron megyében a’ nagy bőrsányi érdiben f. e. február 16-án egy ismeretlen ember felakasztva találtatván , személyes leirása ezennel körözte­ti. Termete középszerű, ábrázata kerek , haja szőke , szeme kék. Mintegy 41 éves. Öltözete egy fekete kalap , vastag vászoning, gatya, kék kaput ’s egy pár topán. 1812. Debreczen város határában , május 6-án , egy ismeretlen nőszemély halva találtatott, mi ezennel kihirdettetik. Személyleirása: középtermetü, ősz­be vegyült fekete hajú ; szemei zöldes sz­iüek, arcza sovány, fek­etés barna, öltönye, rongyos ködmün , s alsó női ruha. Életkora 45—50 év körül, 1863. Erdély Csík-Szereda városának fogházából elszökött rab Vaszi Mi­hálynak személyiéb­e­n ezennel köröztet k. A’ nevezett szökevény közép­­termetű , barna him­lőhelyes ábrázatu , szürke szemű, gesztenyeszín hajú, szabályos orru , serkedő fekete bajuszu. Beszél magyarul, ’s keveset deákul, 18 éves. Vallása : görög egyesült. 1925. Temesvári lakos , néhai Unger Borbálának , unokája Schleifelder Ja­kab számára tett 300 váltó forintnyi hagyományozása kihirdettetik, olly meg­jegyzéssel , hogy ez üszveg átvételére nevezett Schleifer Jakab minél előbb jelenjék meg. Nyomatott a’ m­. k. egyetemi nyomdában. — Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf.

Next