Közlöny, 1848. június (1-21. szám)
1848-06-08 / 1. szám
Sikerült neki ez által egész erejével az ellenségnek legszélsőbb jobb oldalát megrohanni, mire 29-kén , a' mantuai erősség fedezvén őt hátulról, a’ Minden átkelt, ’s a’ felhányt roppant sánczokat megkerülvén , azokat rá nézve ártalmatlanokká tette. A’ tábor királyunk ő felsége névünnepének előestvéjén Mantua előtt Curtatone-n az ellenségnek egy erősített állását megtámadta ’s 3 óra kemény csata után bevette. Mintegy 2000 embert, ezek közt egy ezredest, 66 tisztet és egy egész nápolyi zászlóaljat elfogott, és 5 ágyút, 4 lőporszekeret s egy zászlót nyert zsákmányul. E’ győzelem következtében most a’ tábornagy az ellenség oldalán ’s háta mögött a’ síkon szabadabban remél mozoghatni. Különösen kitüntették magokat e’ csatában a’ hadi test parancsnoka Wratislaw gr., Schwarzenberg hg., Strasoldo , Wohlgemuth , Clam és Lichtenstein tábornagyok, Benedek ezredes és több mások. A tábor egész vesztesége 200—300 holt és sebesültből áll, köztük mintegy 40 tiszt. Németorszg. Frankfurtban a nemzetgyűlés máj. 27-kén az első határozatot hozta; kimondta tudniilik Németország egységét egy törvényhozó középponti hatalom alatt, mellynek végzéseit az egyes statusok minden további vitatás nélkül végrehajtani kötelesek legyenek. Hogy ezen határozatnak sikere lesz, ámbár a’ nemzetgyűlésnek kezeiben nincs a’ végrehajtó hatalom, melly a' sikert biztosítsa, előre láthatni a' porosz alkotmánytervezet azon pontjából, melly a’ német státusok leghatalmasb 's legönállóbbikának alaptörvényét Németország összes alkotmányának előre feltétlenül alárendeli. A’ német nemzetgyűlés , mint a' német nemzetnek akarata ’s választásából származott orgánum, Németország egységes politikai szabadságának megalapítására , nyilványítja : „miszerint egyes német alkotmányok minden határozatai , mik az általa megalapítandó közalkotmánnyal öszhangzásban nincsenek, egyedül ez utóbbi szerint tekintendők érvényeseknek — azoknak addigi gyakorlata sértetlenül hagyatván,“ ezek a’ határozatnak szavai, melly , 600 közül alig húsz szavazat híjával, egyértelműleg elfogadtatott. — Mihelyt a nemzetgyűlésben, a’ tárgyak rende megállapíttatott, 's a’ gyűlés magát végképen alakulna nyilvánitandja, egy ideiglenes végrehajtó hatalom kinevezése fog indítványoztatni. Igen valószínű , hogy ezen fontos indítvány elfogadtatik, miután, mint állítják , az erős balközép is mellette nyilatkozott. A nemzeti gyűlésnél május 31-én történt az elnökök választása, az elnöki hivatal meghatározott ideje kitelt. Gagern újabban elnökül, első alelnökül Spfron, másod-alelnökül Adrián bécsi képviselő. Ugyanakkor választatott a nyolcz tollvivő is, de ezen választás eredménye csak a jun. 3-dai ülésben tétetik közzé. Az elnök rövid beszédben , melly zajos tetszéssel fogadtatott, köszöné meg az irántai bizalmat. ” Az alkotmányzó bizottmány indítványára a nemzetgyűlés már az előtt majdnem egyhangúlag a következő nyilatkozatot fogadta el határzatul: „Az alkotmányozó német nemzetgyűlés ünnepélyesen kijelenti : mikép teljes mértékben elismeri azon jogot, mellyel a nem német népfajok a német szövetség földén birnak, s mellynél fogva ezek nemzetiségi fejlődésük utján akadály nélkül haladhatnak, egyházi ügyeik-, tanítás-, irodalom-, belkormányzás- és törvénykezésben nyelvüket, — határaik közt —‘egyenjoggal használhatják, — magától értetvén , hogy mindazon jogok, miket a munkában levő egyetemes alkotmány a német népnek biztositand, őket is egyenlőn illetik. Az ezentúl egyesült szabad Németország elég nagy és hatalmas, miszerint a kebelében termett másajkú népfajoknak féltékenység nélkül megadhassa mindazt, mit természeti s történeti jogaiknál fogva igényelhetnek ; és a német földlakó legyen az akár szláv, vagy dán ajkú éjszak schleswigi, akár a déli Némethonnak olasz ajkú lakosa, vagy bárki más, ki hozzánk tartozik de idegen nyelven beszél, soha sem panaszolhassa, hogy faja sanyargattatik, vagy német testvéri kezét elvonja tőle ott, hol rá szüksége volna“. Bajorország. A bajor kormány is a' frankfurti nemzetgyűlési tanácskozások nyomott példányait a’ postákon bérfizetés nélkül szétküldetni megengedte. Poroszország. A’ „Vossische Zeitung“ szerint a’ dánokkali békekötés alapja már meg van határozva, mellynek Dánia általi elfogadását még kétlik. A’ feltétek ezek: ,,a’ német szövetségi sereg viszsza vonul Holsteinba , Schleswig ment marad katonaságtól, ’s ott a' dánoknak sem szabad katonát elhelyezni. — A' tartomány felosztása a’ nemzetiségi elemek szerint fog rendeztetni, úgy hogy német része a' német szövetséghez csatoltatik. A’ szövetségi hadparancsnok által kivetett hadiadó megszűnik , ’s illetőleg visszafizettetik ; ellenben Dánia köteles a’kereskedésben okozott minden kárt teljesen pótolni. Francziaország — A’ nemzeti gyűlés tagjaiból democrats társulat alakult, melly Dupont de l’ Eure elnöklete alatt, a’ Palais-Royalban tartja üléseit. A National következő jellemzését adja e’ társulatnak: „Egy általános elvet, és különös czélt tűzött maga elbe. Elve a’ democratiai köztársaság rétegesítése és e’ politikai alaknak mint, rétegesitő eszköznek mind azon intézményekrei alkalmazása , mellyek a' család és vagyon iránti tisztelettel összeférnek. Különös feladata a’ dolgok jelenállásában védeni a’ végrehajtó hatalmat minden jogtalan megtámadások ellen. A’ társulat nem kizárólagos, s tagja mindenki lehet, ki elveihez csatlakozik.“ Az algíri Moniteur Kirli, mikép az ottani helytartó Changarnier hat polgárt köz bátorságot veszélyeztető merényökért, 15 évi számkivetéssel büntetett. Ők t. i. május 7. és 10-ik napjai közt, Bona városát rémülésbe hozták, a’ hatóságok ellen fenyegetésekre s erőszakos kitörésekre vetemültek és a’ szomszéd arabok közt veszélyes ingerültséget idéztek elő. Ennek következtében, elfogattak ’s ügyök rövid utón megvisgáltatván, „Vautour“ gőzösön a’ helytartó rendelkezése alá küldettek. A’ sajtó jogosnak látja a’ helytartó azon tettét, hogy e’ zavargókat hosszú pórázra nem bocsátotta, minthogy efféle emberek Francziaország hóditmányát könnyen veszélyeztethetnék. Nagybritannia: A lordok házának május 25-iki ülésében az alsóházból felküldött zsidóemancipatioi törvényjavaslat elvezetett. A’ másodszori olvasás Landsdowne marquis ministertanácsi elnök által inditványoztatott. Beszédében, mellyel inditványát indokolá, elismeri, mikép ezen rendszabály, jóllehet ő felsége néhány legloyálisabb alattvalóinak érdekét illeti, még sem képes hasonló részvétet ébreszteni, mint a’ status polgári jogegyenetlenségek megszüntetésére tett más illynemű rendszabályok. Nagy tekintélyű statusférfiak nyilatkoztak a’ zsidók jogegyenlősége mellett, s Britannia alsóháza ezen elvet három egymásra következett szavazattöbbséggel szentesítette. A’ minister más európai álladalmak példájára mutatott, mellyek mögött Angolhonnak nem szabad elmaradnia , és következetlenségnek bélyegző , ha a’ zsidók , miután tisztviselőknek választhatók , és az activ választói jogot gyakorolják , tovvábbá is a’ parlamentből kizáratnának. Követé ezt Ellenborugh gróf módositványa, miszerint a’ törvényjavaslat csak hat hónap múlva olvastassék fel másodízben, azaz vettessék el. Véleménye szerint a’ kevés jó, mit ezen rendszabály szülne , semmi arányban nincsen az áldozat roppantságával; mert a’ törvényjavaslatban foglalt azon elv, miszerint a’ parlamentbeni ülésjogra nézve az angolnak hitvallása közönyös lenne, az alkotmány legfontosabb elveit megsemmitené. Szerinte a’ kereszténység tagadhatlanul a’ tartományjog kiegészítő része , sőt valódi életlehellete a’ brit statusnak, ’s nem tekintve a’ kérdésnek vallási oldalát, a’ zsidóknak a’ törvényhozásbani részvéte az ő népi és társadalmi jellemük miatt, minthogy legnagyobb részt nem dolgoznak, hanem csak a’ keresztények munkájából élösködnek, — veszélyes lenne , mert ők a’ nemzethez valódilag nem tartoznak , hanem világpolgárok, kik az ország instátióival soha összeolvadni nem birnak. Meglehet, hogy Erzsébet idejében zsidót kizáró törvény nem létezett, de akkor minden a’ parlamentbe dicsvágyból sóvárgó zsidót megköveztek volna. Canning lord pártoló a’ törvényjavaslatot, mint eredményét a’ humanitás és lelkiismeret szabadság mostani szellemének. Ellenborough ellenében állítá, mikép az Angolhonban született, s minden alattvalói kötelességeket teljesítő zsidók nemzetiségük tekintetében hasonlók a’ keresztényekhez, ’s megjegyzé, hogy a’ zsidók nem azon türetlen nép többé, mint elődeik Palaestinában, és a’ szeretet viszonszeretetet fog szülni. A’ szavazás eredménye: 128 szavazat a’ másodizbeni felolvasás mellett, 163 ellene. A’törvényjavaslat tehát 35 szavazattal kevesebbségben maradt. Majdnem furcsa ellentétben nyilatkoznak ezen szavazásról a’ különbféle színezetek lapjai. A’ M. Post, Standard, és más torylapok úgy vélekednek: a’ felső-ház ezen gyűlöletes és utálatos törvényjavaslat elvetése által az alkotmányt s a parlament becsületét menté meg; a’ zsidóügy valószínűleg most mindenkorra elmellőztetett. Ellenben a’ Chronicle mélyen sajnálja a’ lordok házát, hogy határozata által a’ közvéleménynyel meghasonlott, ’s a’ jövő ülésben kedvezőbb eredményt remél. A’ Times, melly a’ zsidó emancipatiot kissé lágymelegen pártoló, gúnyosan jegyzi meg: „normán báróink a közép korból öröklött eszméikhez hűn, a’ zsidótörvényjavaslatot nevezetes, de még sem felette nagy többséggel elvetették.“Ők tehát ezentúl is keresztény törvényhozásnak örvendhetnek. Sajnálnunk kell, hogy a’ nemes peerek mégis mindig a’ „samaritánokkal közlekedni“ kénytelenítenek. A’ status még nem rég 4 millió font st.-et vett kölcsön egy zsidótól a’ szomszéd sziget felsegitésére. Bizonyára, a’ lordok ezen keresztény iden kötvény terhét nem viselendik békén, hanem teendnek valamit, hogy a’ szennyfoltot lemossák. A city-ben tehát most más követet kell választani Rotschild báró helyébe, kire a’ Standard Franklinnak ezen közmondását alkalmazó: „Ön pipáját drágán fizette.“ Görögország. Athéni hírek szerint május 19-kétől a’ lázadások a kormány seregei által mindenütt elnyomattak, ’s a’ lakosoknál épen semmi rokonszenvre nem találtak. A’ török határseregek főparancsnoka óvást tesz azon vád ellen, mintha ő a’ lázadókat valami módon segítette volna.• HIVATALOS HIRDETÉSEK. Felhívások. Dicső magyar hazával egykorú szabad királyi Szeged város közönsége is a’ nemzeti felelős kormány által a’ haza oltárára leteendő pénzáldozatra felszólíttatván , miután hazánk jelen veszélykétes perczei a’ segedelemnyujtást rögtön , hirtelen ’s egyszerre megtétetni igénylik , minden igaz honfinak ezennel tudtul adatik, hogy 185222n/neo holdnyi kiterjedésű városi határban 833199,%200 holdakat tevő küzlegelővel bird , és a’hitelezésre felesleges biztosítékot nyújtó Szegedváros közönsége 150,000 pengős forintot, félévenkint száztuli 6 kamatnak pontos fizetése mellett kölcsön felvenni szándékozván , a’ hazának eme szent ügyében Szegedváros közönségének segédkezet nyújtani óhajtó hitelezők a’ kölcsönözésre felhívatnak, és e’ tekintetből városi elnök Vadász Emánuel polgármesterhez utasíttatnak. Kelt Szegeden 1848-ik évi június 1-sején. Szabad kir. Szegedváros közönsége. 31. Zemplinmegye részéről, néhai Kastenbaum Márton izraelita végrendeletes tömegére nézve határoztatott: miként a’ tömeg adósai, a’ kamat • fizetésről szóló ellennyugtatóba írják be, róttak-e le valamit a’ tökéből, vagy nem ; valamint az eredeti kötelezvényre is, a’ kézbentett részletes fizetés mennyiséget jegyezzék fel. — Ellenkező esetre , a’ tömeg feletti számvételkor , a’ kötelezvény szám szerinti értékben fog tekintetni ’s a' szerint bevételni. 2115. Krassómegye részéről, batyesti eredetű Joseszko vagy Joseszko György, — ki 50 év előtt katonának besoroztatván, azóta holléte nem tudatik , — örökségének átvételére , magának vagy törvényes örököseinek egy évig és egy napig terjedő határidő adatik , mellynek eltelte után az örökség a’ többi osztályosoknak fog kiadatni. 2619. Pestmegye részéröl, Dudás Györgynek, ki 14 év előtt Csővárról nejét odahagyva, eltávozott , viszatérési határidőül, jövő 1849 évi junius lső napja tűzetett ki ; mi ezennel közhírré tétetik. 2024. Hontmegye részéről, Ipolyság mezővárosból ezelőtt 20 évvel eltávozott árva , Novák Anna , 141 p. Irt .20 kinyi örökségének fölvétele végett, ezennel felhívatik , ’s említett öröksége iránt a’ nevezett megye árvaszékéhez utasíttatik. 1938. Sopronymegye részéről, a néhai Jaszovicz Alajos főhadnagynak árverés utján eladott, 166 frt 305 krnyi vagyonához jogot tartók , jogaknak bejelentésére ezennel fülhivatnak. 1430. Az almagyarországi kerületi bányatörvényszék előterjesztésére, Hontmegye Pjerg helységében meghalt Knapp András leányának Annának , 26 p. ftnyi öröksége átvételére , megjelenését május 19-töl számítandó egy évi határidő tűzetik ki. Bejegyzések: Flitsch János és társa czím alatt Székesfehérváron létező vaskereskedés junius 2-án 1848, az 1840 évi 16-ik t. ez. értelmében hatóságilag bejegyeztetvén , ezennel hivatalosan köröztetik. 869. Zombor kir. város részéről ezennel közhirré tétetik, hogy Schwerer Péter Zombor városi polgár és vasárusnak, „Schwerer Péter“ czím alatti vasáru kereskedése , az 1840. 16. t. ez. rendelete szerint, a’ nevezett város által bejegyeztetett. Köröztetések. 941. Brachko Dorottya , árva leány meghalálozván , Kaproncza város árvái pénztárában levő öröksége Pámi minszki Imre férjhez ment testvérét, Katalint illeti, kinek holléte nem tudatlan, öröksége átvétele végett ezennel köröztetik. 1064. Nánási közbirtokos Oláh Gergely javaira, pazarlása miatt birdi zár tétetvén, a’ Hajdúkerület közönségének részéröl kihirdettetik. 1065. Tolnamegyének részéről közhirré tétetik , miszerint Malinger Mihály, Lukács József, Mészáros Juliánná ’s Baranyai Pálnak megjelenésére ’s örökségök átvételére, a’ két elsőnek 1. évi junius 1-sejétől, az utóbbiaknak pedig május 1 —séljétől számítandó egy évi és egy napi határidő tűzetett ki. Továbbá Kozma János szökött katonának, ki első köröztetése alkalmával Istvánnak neveztetett, megjelenésre szinte május 1 -sejétől számítandó egy év és nap rendeltetett. — Dőry István huszárhadnagy ősi javai zár alá vétettek. 1485. A morvai kormányszék megkeresése következtében, születése helyéről Boznauból elszökött Trczka András ezennel köröztetik. Személyes leirása: 46 éves , középtermetű, halvány beesett arczú ; szemei szürkék, haja barna, s orra hosszúkás. Öltözeteként posztó dolmány, kopott, foltos vászon nadrág, zöld posztó mellény’s durva ing. Sem írni, sem olvasni nem tud ’s csupán csehül beszél. 1973. Debreczen város határában , egy ismeretlen meghalt férfi találtatván, személyes leírása ezennel közli ré tétetik. Ábrázata tiszta, szeme sárgás, haja őszbe vegyült, bajusza kicsiny. Életideje vi5—50 év. 2067 Veszprémmegyei Téglás nevű vérrokonok részéről, testvérük József, ki ezelőtt 14 évvel, mint bádogos legény vándorolt el Veszprémből, ezennel országszerte köröztetik. 2416. Győrmegye részéről, révfalusi lakos Szilber Györgynek nyúli hegyben levő szöllöje révfalusi háza ’s ahhoz tartozó telke Szilber Erzsébet kertére zár alá vétetvén, ezennel közhírré tétetik. 2527. Fejérmegyebeli alsó Szent Iván helységben meghalt, Márton nevű kóbor csizmadiának szíiletéshelye ’s rokonai nem tudatván , megtudása végett a’ megholt személyleirása ezennel köröztetik. Termete sovány magas volt, haja nyírott ősz, szakák szinte ősz. Életkora mintegy 70 év. 62. A’ Szentmártoni uradalom börtönéből Szeder János rab megszökvén, Győrmegye részéröl ezennel köröztetik. Személyes leirása : magas, izmos termet, kerekded, szőke piros arcz, rövid szőke bajusz és haj , fekete szem; öltözete világos kék dohány, fehér zsinórral, gatya, pörge kalap. Egyébiránt dénesdi lakos Pozsonymegyében. Beszél magyarul: 157. Bácsmegye jelentése szerint, egy 45 éves magastermetü, veres szakálla és bajusza , szegény köszörűs, kinek ruházata egy rongyos katonai felső öltönyből állott, Tomarisova helységben múlt évi december 14-én meghalván , miután lak- és származási helye nem tudatit , netalán létező rokonai értesítése és a’ netalán jelenkezöknek halotti bizonyitványadhatás végett, ezennel közhirré tétetik. 203. Biharmegye hegyköz-szentimrei Pisili Károly, német szabó-legényt, kinek holléte már rég nem tudatik, rokonai — a’szülei javak megosztása végett — kerestetni kívánván, ezennel közhirré tétetik. 2388. Fejérmegye részéről, özv. Oláh Józsefné és leánya Oláh Borbálának javai, pazarlásuk miatt bírói zár alá vétetni rendeltetett. Mi ezennel közhírré tétetik. ?:125 717 Torontálmegye részéről, Frányova községéből megszökött gogosztevök Radivojevich Dániel és Petrovics Tésának személyleirása, elfogatásuk ’s M. Kikindára küldetésük végett, országszerte köröztetik. — Radivojevich Dániel mintegy 25 éves , közép termetű, hosszas barna arczu , fekete hajú és szemöldökű. Szemei sárgásak , bajusza és szakála fekete, orra rendes. — Petrovics Tésa 20 éves, magas, himlőhelyes ábrázatu, gesztenyeszinű hosszú hajú, sárga szemű. Szemöldöke barna, bajusza gesztenyeszin, orra nagy, mestersége kerékgyártó. 2069 Temes megyebeli Petromány helységbeli Boldin János elitélt rabnak személyleirása, elfogatása végett, köröztetik. Magas termelő, szikár sápadt arczu, szőke hajú, vereses nyírott bajuszu; szemei kékek. — Vallása görög n. egyes. Ruházata: rongyos oláh viseletű. Beszél oláh és rácz nyelven. 205S Újvidék városának poroszlója Putnik Tivadar, f. évi január 14-én eltűnvén, személyleirása köröztetik. Közép termetű, szőke hajú, kék szemű, rendes orrú és szájú, fehér bajszú. Életkora 27 év. Csupán ráczól beszél. Mikor eltűnt poroszlói kék nadrágja ’s közönséges csizmája volt. 2054 Újvidék városa részéről, Boricsevics Terézia szökött személynek leirása , elfogatása ’s Újvidékre küldése végett, közhirré tété—ik. Termete kicsiny, haja gesztenyeszin; képe tiszta sárga, szemei barnák , orra rendes. Életkora 45 év. Magyar parasztöltönyt visel. 1681. Sopron megyében a’ nagy bőrsányi érdiben f. e. február 16-án egy ismeretlen ember felakasztva találtatván , személyes leirása ezennel körözteti. Termete középszerű, ábrázata kerek , haja szőke , szeme kék. Mintegy 41 éves. Öltözete egy fekete kalap , vastag vászoning, gatya, kék kaput ’s egy pár topán. 1812. Debreczen város határában , május 6-án , egy ismeretlen nőszemély halva találtatott, mi ezennel kihirdettetik. Személyleirása: középtermetü, őszbe vegyült fekete hajú ; szemei zöldes sziüek, arcza sovány, feketés barna, öltönye, rongyos ködmün , s alsó női ruha. Életkora 45—50 év körül, 1863. Erdély Csík-Szereda városának fogházából elszökött rab Vaszi Mihálynak személyiében ezennel köröztet k. A’ nevezett szökevény középtermetű , barna himlőhelyes ábrázatu , szürke szemű, gesztenyeszín hajú, szabályos orru , serkedő fekete bajuszu. Beszél magyarul, ’s keveset deákul, 18 éves. Vallása : görög egyesült. 1925. Temesvári lakos , néhai Unger Borbálának , unokája Schleifelder Jakab számára tett 300 váltó forintnyi hagyományozása kihirdettetik, olly megjegyzéssel , hogy ez üszveg átvételére nevezett Schleifer Jakab minél előbb jelenjék meg. Nyomatott a’ m. k. egyetemi nyomdában. — Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf.