Közlöny, 1848. július (22-52. szám)
1848-07-01 / 22. szám
mány az összeirásrai határozatot nem maga fogalmazta, hanem a’ megyei tisztviselők: innen történt, hogy első napokban városunkat a’ környékbeli nép sokasága elözönlé; mert az hirdettetett a’ helységekben , hogy 2ottal fog az büntettetni, ki személyesen Szakolczára meg nem jelenend. A’ qualificatiók igazolása végett a’ bírák jelenvén meg, ezek bevallása nyomán írattak be a’ zavazók, s igy csak hamar meggyőződtünk , hogy a’ sok nép idáig zaklatása, csak a’ megyei párt részére könyebben eszközlendő korteskedés végett történt, ezt tehát az öszszeirás 4-ik napján már elkelte törülni, nehogy a' városi és megyei elem közti nézetek külömbsége markális demonstratióknak anyagúl szolgáljon, így tehát ezután a’ hátralévő nagyobb számú helységek választóinak összeírására csak a’ bírák, illető sorozataikkal rendeltettek be. A’ választók összeírása f. hó 19-én fejeztetett be, s eredményesen: 3558 szavazat. E’ kerületi követségre két különböző elemű párt tartván számot, minden pártnak csak egy jelöltje volt, a’ városinak : Szmazsenka Ferdinand, városi főbíró, ki az utolsó országgyűlésen képviselte e’ várost, a’ megyeinek: Vagyon Antal megyei főbíró. A’ csend, és rendnek fentartására abban állapodtak meg a' pártok, hogy f. hó 23 ig bezárólag mindenik szabadon puhatolhatja ki a’ rokonszenvet, mellyel a’ választók egyik vagy másik párthoz viseltetnek , 24-én már mind a’ két párt részéröli korteskedés erősen megtiltatott. A’ városiak tisztelvén a’ törvény adta szabadságot, és a' fenebbi szabályt f. hó 23-án az illető helységekből visszavonultak, mindenütt őszintébb ragaszkodást, találván mint a' megyebeliek. És igy történt, hogy a' Vagyon-párt kortesei számos helységbeli lakosságot szabadságukban korlátozának. Ugyanis, még f. hó 24-én is a’ szabály ellen, korteskedve, a midőn több helység választóinak tetemesb része, kik szabadságukat, úgy mint szabad emberhez illik akarák élvezni, és külön válva az ellenpárttól, hozzánk átjönni kivánkozának arra kényszeritették, hogy a’ Vagyon-párt kijelölt helyén foglaljanak állást. Mind ezen intézkedések mellett azonban a’ túlsó oldalon állók közül sokan , kik a’ szabadság eszméjét felfogták, önkint mentek , a’ városi párt melletti szavazásra. — A’ szavazásban kitűzött rend azonban nem tartatott meg,s a’ két pártot alig lehetett az összeütközéstől visszatartóztatni. — Ennek reggeli 7 órától estvéli 10 óráig eredménye lön, hogy Szmazsenka Ferdinand csak 1328, Vagyon Antal pedig, a’ nem voksolt két utolsó helységen kivül 1890 voksot nyert, mellyet a' szavazásnáli szabadság korlátozása miatt a’ város, 's vele együtt több mezőváros és helységek érvényteleníteni kívántak. Katonaságunk volt, de azt, valamint a’ nemzetőrséget a’ választási elnök a’ választás helyén , a’ rend fentartására, és a’ nőttön növekedő zavarok elmellőzésére, a’ szavazás helyén alkalmazni nem engedte, de hála az égnek, eddig minden felingerült kedélyeket lecsillapítani szerencsések valánk,s reméljük, hogy idővel kibékülnek a’ kedélyek, hogy a’ felszabadult nép, a’ szabadságot jobban jobban fogja érteni és használni, 's joga élvezésében magát, semmiféle módon erőszakoltatni nem engedendi. Városunk részéről 864 szavazat volt összeírva , szavaztak pedig mellette 826-an, a’ többi szavazat Verbeg m.város és más helységekből jutott városunk jelöltje részére. — Reméljük, hogy azon községek lakosi, kik a’ városi jelöltre szavaztak, — szavazatukért nem fognak háborgattatok Mármaros - Sziget, jun. 21 kén. A’ közvélemény óhajtása nagy részben teljesült. Mihály Gábor alispánunk a’ visói, — Szaplonczay József, főbírónk, a’ szigeti, — Selevér Elek szolgabiránk, az ökörmezői kerületben, közakarattal képviselőkül választattak. A’ kaszói kerületben Mánn József főszolgabíró győzött Búd lelkész ellenében; ez utóbbi 575, az elsőbb 1787 szavazatot nyert. Az értelmesség és közvélemény legszebb diadala volt ez; távol az aljas korteskedés minden jelenségeitől, egyszerű capacitatio fegyverei használtattak, s a’ közügy érdekében tett erélyes agitatio nagyszerű sikerrel lön koronázva. Mind a’ négy választásnál a’ legszebb rend uralkodott, ’s a’ nyugodt, és békés kedélyek szemlélése mindnyájunknak kimondhatlan élvezeteket szerzett. A’ választásnál egy ittasan tántorgó embert, egy veszekedést, vagy összezördülést sem láthatónk ; mondja már most valaki, hogy az alkotmány sánczaiba bevett új tényezők nem fogták fel szabadságukat teljes mértékben, vagy hogy őket az eddigi kiváltságosak nem zárják most testvéri keblökre ! Igen! csakhogy mindenütt, mint nálunk, erélyes tisztviselők, 's a’ közügyért nem önérdekből működő lelkészek kellenek. — Két képviselő megválasztása még hátra van , — erről később. Huszt, junius 23. A’ választás helyéről irom e’ sorokat. Asztalos Pál a’ huszti kerületben, Szöllősy Károly 469 szavazata ellenében 830 szavazattal,s így 361 szótöbbséggel, a’ lelkesedés legzajongóbb nyilvánulási közt — képviselőül választatot. — Ennyit röviden e’ kevés perczek alatt. A’ holnapi képviselő választásra Técsőre sietünk. — Bár egész hazánkban olly béke és rend uralkodnék, minő e’ pillanatban , megyénket áthatotta. Lapunk 16-dik számában közlött fehérvári tudósítást érdeklő következő czikk felvételére szólíttattunk fel: Székes-Fejérvár, jun. 28-án. Tisztelt szerkesztőség ! — A' bodajki követválasztási szomorú események, a’ Közlöny 16-ik száma alatt egészen elferdítve, — valótlanul, és gyanusitólag adatván elő; nehogy a’ közvélemény ítélete ártatlant sújtson, az esemény mibenléte kitüntetésére, maga, és az érdeklettek igazolására alulirt következőkben nyilatkozik: :— ugyan 13 Valótlan közlőnek azon állítása, hogy a’ verekedést Festetich Géjza pártja idézte elő; mert ez a’ kérdéses követválasztás kezdete előtt egyesült — 's a’ megkezdett választás óta, alulirt gyakori felszólalása ellenére is, a’ Festetich párton levő, 's b. Luzsinszky Alajos vezérletében nemzeti lobogók alatt, dob szó és zene közt megjelent, még is mind akkor, mind szavazás közben legszebb rendet tartó, különbféle boszantó szavakkal illetett, ’s a’ szavazás helyéről czivakodás közbeni kőhajigálásokkal mintegy kétszáz lépésnyire megszalasztott, 's e’ szerint választó jogaik gyakorolhatásában gátolt, többnyire német ajkú választóknak — magyar ajkú ellenfeleik kihágásai következménye volt. Nem igaz, „hogy alulirt mint elnök mindjárt a’ zavar kezdetén eltávozva, biztos menhelyen várta a’ vihar elvonulását“ mert köztudomás szerint mindenkor a' veszély közepette forogván , nem volt törvényes eszköz , mellyet a’ felingerült kedélyek lecsilapitása , 's a’ rend és csend visszaállítása végett — Viczenti Ferencz főszolgabíró, 's b. Luzsinszky Alajos közre munkálódása, hivatalos felhívása mellett — meg nem kisértett; 's ekkép sikerült, hogy a’botrányos merényt megkezdő, és a’ Festetich-párton levők által csak nem tízszeresen felül haladott magyar ellenfelek ezet közt, még botrányosb jelenetek nem mutatkoztak.S az sem való, mintha alulirt, a’ szavazást félbeszakasztotta volna; mert ezt mint említetett a’ vérengzést előidéző, 's elnöki gyakori rendreutasítás után is a' szavazási térről el nem távozó, és Festetich felekezetet számtalan gúnyokkal illető, 's capitulatio előtt Boros Mihály részére izgatott magyarság töredékének féktelensége szakító félbe; 's csilapodván kevéssé a’ zavar, 's a' szavazás folytatása elnökileg kijelentetvén, minthogy a’ szétvert szavazatszedő választmány tagjai többé fel nem találtattak, és e’ miatt annak folytatása eszközölhető nem vala , ismételve kijelentetett, hogy — a' szavazatszedő választmány alakulhatása után — mind addig folytatandja, mig szavazó jelentkezik; ’s miután sem a' törvény szellemével — melly a’ választási jog gyakorlata meg nem foszthatásában pontosul — sem az igazsággal, sem a’ méltányossággal nem látta összeférhetőnek, hogy azok, kik ebbeli joguk gyakorlata végett megjelenve, nem magok hibája, hanem ellenfeleik részéről előgörditett akadályok miatt gátoltattak ; ezen nézetből indulva , a’ folytatásra junius 24-két ki is tűzte. Egyébiránt Alulirt, követválasztás megnyitásakor tartott beszédében többek közt — a’ választási téren álló városház kül csarnokára, úgy a’ templom,s más közhelyeken már kiragasztott statáriumra, figyelmeztető hivatkozás lévén, annak szóbeli ki nem hirdetésében , hogy semmi lényeges, 's megrovást maga után vonható hiba nem rejlik, világos. Végtére A’ sebesültek gyógyítása érdemében — mint már említtetett — a’ szükséges rendelkezés mindjárt megtétetvén, habár a’ megyei alispáni hivatalhoz intézett, azonban közbejött hiba miatt a’ vizsgálódó bizottmány kineveztetése előtt nem kézbesíthetett jelentés is elkésett; mivel a’ megverettekre ebből semmi káros következés nem háromlott, de késedelmezéssel alálirt sem vádoltathatik; úgy hiszi, hogy a’ megrovatás mérlegében mit sem nyomhat ez is. E’ szerént tehát a’ zavar lecsillapodása után, a’ szavazást mindjárt folytatni kívánó — azonban a’ szavazatszedő választmány elűzetése miatt azt nem eszközölhető — de a’ kiegészítés után azt mindaddig, míg szavazni kívánó nem jelentkezik folytatandónak , nyilatkozott , s illy rendkívüli esetekben a’ formalitást a’ törvény szellemének mindenkor alá rendelő alálirt elnök hibázott-e akkor? mikor a’ folytatás lehetetlenségében törvény szellemét követve arra folyó hó 24-két tűzte ki ? úgy hiszi, hogy valamint hazánk mostani rendkívüli körülményei közt az 1847/a V-dik t.cz. 24-dik §-a a) és b) alatti pontjának formalitást tárgyazó rendelete meg nem tartása miatt senki fel nem szólalt; a’ szavazásnak folyó hó 24 éve kitűzött folytatási idő határa ellen közbejött rendkívüli események, 's el nem hárítható gátok miatt — alulirt ebbeli rendelete törvényellenisége felett pálczát csak az törhet, 's csak az jajdulhat fel, ki czéljától már eleve elüttetvén, keblét emésztő vágya kivívására, az annyira óhajtott uj választáskor kedvezőbb csillag feltűnésére számol. Ezekkel tartozván tehát alulrrt az igazságnak, 's önvédelemnek, valamint kötelessége törvényszerű és pontos teljesítése tudatában leli alulirt legfőbb nyugalmát; úgy más részről forró óhajtása, hogy a’ közlő keblét olly érzés lepje meg, mint a’ kérdéses vérengzés előidézésében sem közvetve, sem közvetlenül részt nem vevőtől mindenki várhat! — Mert elégtételért kiált fel az ártatlanok kiontott vére, Nagy Antal. Szerkesztőségünk a' következő levél közlésére szólittatott fel: 1 „A* 1 i p 100 főTs”pá"rT TéTé'Té negyéje "választnaányához. Tisztelt megyei választmány! A’ kormány szem előtt tartva hihetőleg a’ tisztelt megye és közöttem 12 éven át szakadatlanul fenállott bizalomteljes egyetértést, sőt mondhatnám testvéri kapcsot, távolabbi lakásom daczára is e’ megye főispánságában megerősitett.A ’ megerősítést velem tudató, és a' kormányzás folytatására utasító, alt hó 20-án 84-ik szám alatt kelt ministeri rendeletet (melly Rozshegyet, Nyitrát, Pozsonyt, Hont vármegyét — itt — ott nagyobb időésekkel — megjárta) csak e’ napokban vehetvén itt Pozsonyban keeimhez, — ennek következésében épen induló félben voltam Liptóiba , midőn magán de hiteles után tudósittatám a’ folyó hó 6-án tartatott választmányi ülés eseményeiről, mellyek szerint ott alig tarthatnék többé az olly igen megszokott szives fogadtatásra számot. — Valamint felette boldogító és díszes volt reám nézve a’ liptói főispánság, mig bizalommal és rokonszenvvel találkozhatom, úgy ezek nélkül egy perczig sem tudok, sem akarok főispán lenni. És igy főispáni hivatalomról a’ belügyminister urnál mai napon—lemondottam. — Illy változott érzések közt a’ bucsuzás talán — időnkivüli is, de részint azon erős öntudat, miszerint én e' változásra okot nem adtam, részint a’ múltnak édes emléke ellenállhatlanul vonz egy — szivem mélyéből eredő — „isten hozzátok!“ mondására, és azon kívánatra: a’ mindenható legjobb áldása lebegjen Lipthó felett! — Hazafiui tisztelettel. Pozsony, jun. 17-én 1848. Tisztelő polgártársuk B. Majthényi Antal. Pilésilélek Sz ág. 1..Frankfurt, junius 22-dikén. A’ pártküzdelem elkezdődött. A' Pál temploma jön a’ szellemi csatatér, hol e’ pillanatokban Németország legszentebb érdekei felett tanácskoztak: az ideiglenes központi hatalom , aztán a magna charta, s végre a’ német álladalmi alapalkotmány felett. Három nap óta tart a’ központi hatalom feletti heves vita. Élesen és határozottan fejtik ki programmjaikat a’, pártvezérek, 's lélekemelő látvány nézni, milly tisztán és természetben tükröződnek vissza a’ Pál templomában a’ német nemzet reményei, várakozásai, kivánatai és szenvedélyei, sőt a’ népnek és az egyes törzseknek egész politikai élete is Németország erőteljes egységének előállításáról, nincs vita a’ gyűlésben; csak azon út és módra nézve, melly ezen czélhoz vezet, térnek el egymástól a’ vélemények. Nincs vita a' népfelség, az összes népben nyugvó legfensőbb teljhatalom felett; csak ezen fogalom alkalmazásánál jönek elő legmerőbb ellentétek. Mig a’ baloldalon — szinte észrevehetlenül hajolván a' balközpont felé — legélesebb logicai következtetéseket fejtenek ki e’ fogalomból, addig a’ más oldalon , a’ jobb központhoz menvén át, kívánják, hogy a’ népfelség fogalma , a’ meglevő történeti emlékekkel és a’ még bár gyengén fenálló intézményekkel, szükséges öszhangzásba hozassék. A’ baloldal szigorú következtetést von a’ népfelségnek , Németországra nézve új fogalmából ; az ellenpárt annak szelíd alkalmazását kívánja méltányosság tekintetéből. Ott egysége, oszthatlansága, elidegeslíthetlensége a’ népfelségnek ; itt oszthatósága , elidegeníthetősége vagy átadhatósága. Midőn az egyik oldal, a’ nép teljhatalmát mindenkor kezében akarja tartani , addig a’ másik már kielégítő teljhatalomnak véli a' felség azon egyes cselekvényét, melly által az legalább részben, a' kormány élére állíttatik. Míg Blum, Jordan, Simon (Trierbel) és mások csak az egy népet ismerik el, mellyben minden fejdelmet és kormányokat megszüntetnek , addig Welcker, Wincke és véleménytársaik rokonszenvöket nyilvánítják a' fejedelmek és állandó kormányok iránt,s a’ központi hatalom és alkotmány meghatárzása mellett, az elismerési jogot megadják nekik. Egy oldalon teljes hit és bizodalom uralkodik a’ nép teljhatalma s a’ felségjoggal biró nemzetgyűlés határzatainak kivihetősége iránt; kivihetőknek mondván azokat a’ fejdelmek és kormányok közrehatása nélkül, sőt szükség esetében akaratja ellenére is; más oldalon teljes bizodalom a' kormányok jó akarata iránt, de csak a’ határzatokra vagy legalább ezek elfogadására, különös közremunkálás esetében. A’ baloldal az ideiglenes központi hatalmat egyesegyedül a’ nemzetgyűlés felségi akaratából származtatja, 's ezen hatalmat, csak mint az önkormányzás felelős orgánumát tekinti; elleneseik az egész rendezésben csak úgy találnak üdvöt, ha a’ kormányok (mint másodhatalom a' felségjogi nemzetgyűlés mellett) közremunkálásokat a’ személy- vagy a’ központi hatalom személyeinek választásánál is életbe léptetik. Blum és barátai azt mondják: „csak mi vagyunk következetesek , mert mi a’ forradalom terén állunk“. Welcker és baráti ellenben: „csak mi vagyunk következetesek, mert mi a' reform terén állunk,“ így hon,lokegyenest ellenkezve egymással, nem boldogulhatni, és a’ hon egysége, e' rég óhajtott szent egység, mellyet mindnyájan kívánnak, kik a' nemzet nagy tanácsában ülnek, csak úgy érethetik el, ha a’ forradalom a' reformhoz , a’ reform ismét a' forradalomhoz közeledik. — E’ két párt mögött a’ Pál templomban, a' két részre oszlott német nemzet áll, vallyon megérthetjük-e illy esetben, elismerését az úgy nevezett „helyes közép“ alapelvének, nemzeti egységünk nyereségére, hazánk fenyegetett kül- és belbékéjének fentartására , a’ nyilvános bizalom visszaállítása , ipar és kereskedés felvirágzására? Reméljük, hogy ezen kérdésekre minden eszélyes férfi , kinek a’ haza java szivén fekszik , jó kívánattal fog felelni. Frankfurt, jun. 23. A’ nemzetgyűlés 22-dik ülése (Központi hatalom). Saucken (Tarputschenből) a’ bizottmányi javaslat mellett szól. A' bizottmány többsége három személyt fogadott el a’ végrehajtó hatalomra, mivel e’ számot, Némethon viszonyainak tekintetbe vételével, könnyen kivihetőnek találja. Szónok mindig egy személy mellett volt, 's hiszi, hogy e’ vitatkozás után a’ bizottmány is a’ mellett szavazand. A’ nép felsége szónok előtt eléggé megóva van a' központi hatalom megalapításának meghatározása által, hogy ennek az egész nép bizalma , 's ezzel a’ szükséges erő megadassák, szükségesnek látszik, a' fejdelmek azaz kormányaik megegyezését, valamint az egyes néptörzseket és a’nemzetgyűlését is, összeolvasztani. A’ nép egy trónt sem döntött meg , akarja tehát a’ monarchiát. Mohi Móricz saját indítványát pártolja, t. i. egy elnök kinevezését a' nemzetgyűlés szabad választása által; Németország felosztását 34 monarchiára, mellyek a’ központi hatalom képezéséné köz.remunkálhítnak, összeegyeztethetlennek tartja az e gyűlésben pártolásra talált egységgel. Szónok a’ maga indítványában közvetítést talál minden oldalra; a’ bal oldalra nézve megóva van az elv, a' jobb oldal engedményt talál a’ szabad választásban. Philipps (Münchenből) a’ Mering-féle indítvány mellett szól, 's ennek a’ bizottmányi javaslat felett nagy előnyt tulajdonít azon okból, mivel a’ legnagyobb fontosságú kérdés felett, t. i. valljon fejdelmek választassanak-e vagy mások ? határzottan nyilatkozik. Szónok megjegyzi, miszerint a’ népek ragaszkodása a’ fejdelmekhez épen nem enyészett el. Wippermann: A’ központi hatalom legjobban letetetik egynek kezébe. A’ felelősségről teltes törvényessége felett nem lehet kétkedni. Más az, ha czélszerűségről van szó a' gyűlés irányában a’ felelősség felől. E’ felelősséget nem kívánhatni, minthogy az elnök vagy birodalmi helytartó választása a’ gyűléstől ered. Mi Welcher javaslatát illeti, a’ központi hatalomra nézve erkölcsi kötelesség , az egyes kormányokkal érintkezésbe helyezkedni a’ tekintetbe veendő érdekek felett. Erre való a’ szövetségi gyűlés folytonos fenmaradása. Ha e' tekintetbe vétel meg nem történik, akkor a’ központi hatalomnak az egyes részekbeli küzdelmétől lehet tartani, mint ez már régebben oly sok bajt okozott. Widenmann, a Schoder indítványa mellett: a’ bizottmányi javaslat ellen (a’ triást illetőleg) véghez vitt csata valódi irtó háború volt, és most már befejezve van. Erős és valódi egységet kívánunk, és nem dolgozunk többé a’ particularismus rovására. Felelős ministerium csak egyes személlyel szemközt állhat fen. Legnagyobb hiánya a’ bizottmányi javaslatnak, hogy nem mondatik meg benne, teljesítse-e a’ végrehajtó hatalom a’ nemzetgyűlés határzatait. Az alkotmányozó nemzetgyűlés lényege az alkotmányműre vonatkozik. A’ gyűlés már, hol szükséges, más tárgyakba bocsátkozott. Ez okból több bizottmányok vannak kinevezve. .Ez azonban nem annyi, mint a’kormány rúdját megragadni; mertépen hogy ezt ne kellessék tenni, alkottatott a’ kormányhatalom. Ha a ' végrehajtó hatalom a' nemzetgyűlés határozatait teljesíti, akkor a’ ép felséggel bír 's a’ baloldal elve megóva van. Ha már most nem kar csatlakozni, maga okozta a’ szakadást, mellyet kilátásba állít, 's sieljen róla. Waitz Mayern indítványa mellett: a'monarchia mindenkében élt; egyes viselője által le nem alacsonyíttathatik. Németorságban is a’ nép érzetében gyökerzik; azért még nem lesz az örökös császár szükségessé. Németország soha sem fog egy álladalom lenni, csak a’ szövetségi alkotmányban egyesülhet. A’ körmányok és nem a' fédelmek nevezzenek ki. Béke és háború felett a’ birodalmi kormányzó határoz; ezzel a’ nemzetakarat befolyása nincs kizárva. Mi a' nemzetgyűlés határzatait illeti, a’ végrehajtó hatalomnak kell megfontolási jogot adni, ha a’ gyűlés általában egy tőle elkülönzött hatalmat akar megállapít T M. Zimmermann (Stuttgart) Zitz indítványa mellett: Egy férfi a' végrehajtó hatalom élén a’ mostani viszonyokban veszélyes kivált ha a’ parancsnokság minden hadsereg felett kezeibe adatik. A' Zitz által javasolt 5 tagból álló bizottmány máshol is jónak mutatkoz’ zo’t. A’ bizottmányi javaslatban hiányzik annak meghatárzása, miszerint fejdelmeket és a' régi szövetséggyűlés tagjait nem lehet választani. Illy választás mellett a’ központi hatalom népszerűtlen lenne. A' fejdelmek eddig megmutatták , hogy értik ugyan saját érdeköket, de a' népét nem. Azok , kik az eddigi fejdelmek iskoláiba jártak , ez által lehetlenné tették magukat. Ha az új hatalomban még a’ régi színt akarnék megtartani, ebben a’ nép kevés tetszést találna. A’ központi hatalomnak nem szabad cselekedni, mivel a’ régi styl szerint: kegyeskedik , hanem mivel kötelessége. Mondják, hogy ne a' fejdelmek, hanem az ő, a’ népből eredt 's az előbbiekkel ellentétben álló, kormányok válasszanak. Ha azt hiszik, hogy a' központi hatalom, fejdelmek által képeztetve , könnyebben számolhatna a' hadseregre , akkor meg kell említni, miszerint észrevétethetett, hogy a’ hadsereg nagy része barátsággal viseltetik a' polgárság iránt. Edel (Würzburg) a’ bizottmányi javaslat mellett: Minden népnek joga van, önválasztott alkotmány szerint élni. Erre nézve két forma van : köztársasági s alkotmányos monarchiái. Blum javaslata nyíltan köztársasági. Szónok nem szavazhat mellette , mert elve ellen van. Lelkismeretének tartozik , hogy hű maradjon választói akaratához. Mondják , hogy az egyes álladalmakat belügyikben önmagukra bízzák. Szónok kétkedik , hogy ezt a’ bal valóban hiszik. (Zaj: ezek gyanúsítások). A’ két elvben nem állhat egymás mellett; összeütközésre fog kerülni a’ dolog, s a' mi alulálland, elfog sülyedni. A' német nemzetnél eredetileg minden szabad férfi választási joggal birt; ezt a' fejdelmek, később a választó fejdelmek ragadták maikhoz. A’ néptől elragadták. A’ torlaszokon a’ nép ismét visszafoglalta azt, 's kell hogy gyakorolhassa is, a’ végrehajtó hatalom megalapításánál. Az ideiglenes hatalomnál a’ politica kívánja, hogy az egyes törzsek jó akaratjokban megtartassanak, 's hogy a’ még fenálló részletességek iránt minél több tekintet legyen. Abban azónok megegyezik a’ Schoderféle indítványban, hogy a’ választandó feletti "vita meg be szakasztassék. A' mostani időben úgyis minden megbíráltatik, 's jobb’, ha a’ választás alá kerülő felett inkább a’ választás előtt mint után vitatkozzanak. 'Poroszország. Briegből jun. 17-dikéről írják: „Az egész város rettegésben van. Híre futamodott, hogy határunkon Kempen és Myslowitz közt nagy orosz tábor vonult össze. A’ hír valósága még ki nem tudható. Annyi azonban bizonyos, hogy 14 nap óta az orosz és porosz határőrségnek megtiltatott, egymással mint azelőtt, barátságosan társalogni. Nem hihetlen, hogy, mivel a háború Oroszorság és Ausztria közt a dunai tartományok miatt alig lesz elkerülhető, a határunk hosszában felállított orosz csapatok azon 3 hadlábbal, melly Kalis mellett áll, egyesülni fognak. Az Odera egész jobb oldaláról is aggodalmak nyilvánulnak. Az oroszok látogatásától e szerint Szilézia alig foghat menekülni.“ — A’ harczias hírek minden oldalról ismétlődnek, így írják az ,Osts. Z.'nak a’ felső sziléziai határszélről. E’ pillanatban kapjuk biztos úton a’ hírt, hogy az oroszoknak porosz földre átlépés« 22* 87