Közlöny, 1848. július (22-52. szám)

1848-07-01 / 22. szám

mány az összeirásrai határozatot nem maga fogalmazta, hanem a’ me­gyei tisztviselők: innen történt, hogy első napokban városunkat a’ környékbeli nép sokasága elözönlé; mert az hirdettetett a’ helységek­ben , hogy 2­ottal fog az büntettetni, ki személyesen Szakolczára meg nem jelenend. A’ qualificatiók igazolása végett a’ bírák jelenvén meg, ezek be­vallása nyomán írattak be a’ zavazók, s igy csak hamar meggyőződ­tünk , hogy a’ sok nép idáig zaklatása, csak a’ megyei párt részére könyebben eszközlendő korteskedés végett történt, ezt tehát az ösz­­szeirás 4-ik napján már elkelte törülni, nehogy a' városi és megyei elem közti nézetek külömbsége m­a­r­k­á­l­i­s demonstratióknak anya­gúl szolgáljon, így tehát ezután a’ hátralévő nagyobb számú helységek vá­lasztóinak összeírására csak a’ bírák, illető sorozataikkal rendel­tettek be. A’ választók összeírása f. hó 19-én fejeztetett be, s eredmé­nye­sen: 3558 szavazat. E’ kerületi követségre két különböző elemű párt tartván számot, minden pártnak csak egy jelöltje volt, a’ városinak : Szmazsenka Ferdinand, városi főbíró, ki az utolsó országgyűlésen képviselte e’ várost, a’ megyeinek: Vagyon Antal megyei főbíró. A’ csend, és rendnek fentartására abban állapodtak meg a' pár­tok, hogy f. hó 23 ig bezárólag mindenik szabadon puhatolhatja ki a’ rokonszenvet, mellyel a’ választók egyik vagy másik párthoz viseltet­nek , 24-én már mind a’ két párt részéröli korteskedés erősen meg­­tiltatott. A’ városiak tisztelvén a’ törvény adta szabadságot, és a' feneb­­bi szabályt f. hó 23-án az illető helységekből visszavonultak, min­denütt őszintébb ragaszkodást, találván mint a' megyebeliek. És igy történt, hogy a' Vagyon-párt kortesei számos helységbeli lakosságot szabadságukban korlátozának. Ugyan­is, még f. hó 24-én is a’ szabály ellen, korteskedve, a midőn több helység választóinak te­­temesb része, kik szabadságukat, úgy mint szabad emberhez illik aka­­rák élvezni, és külön válva az ellenpárttól, hozzánk átjönni kivánkozá­­nak arra kényszeritették, hogy a’ Vagyon-párt kijelölt helyén foglalja­nak állást. Mind ezen intézkedések mellett azonban a’ túlsó oldalon állók közül sokan , kik a’ szabadság eszméjét felfogták, önkint mentek , a’ városi párt melletti szavazásra. — A’ szavazásban kitűzött rend azon­ban nem tartatott meg,­­s a’ két pártot alig lehetett az összeütközés­től visszatartóztatni. — Ennek reggeli 7 órától estvéli 10 óráig ered­ménye lön, hogy Szmazsenka Ferdinand csak 1328, Vagyon Antal pedig, a’ nem voksolt két utolsó helységen kivül 1890 voksot nyert, mellyet a' szavazásnáli szabadság korlátozása miatt a’ város, 's vele együtt több mezőváros és helységek érvényteleníteni kívántak. Katonaságunk volt, de azt, valamint a’ nemzetőrséget a’ válasz­tási elnök a’ választás helyén , a’ rend fentartására, és a’ nőttön nö­vekedő zavarok elmellőzésére, a’ szavazás helyén alkalmazni nem en­gedte, de hála az égnek, eddig minden felingerült kedélyeket lecsilla­pítani szerencsések valánk,­­s reméljük, hogy idővel kibékülnek a’ kedélyek, hogy a’ felszabadult nép, a’ szabadságot jobban jobban fogja érteni és használni, 's joga élvezésében magát, semmiféle módon erő­­szakoltatni nem engedendi. Városunk részéről 864 szavazat volt összeírva , szavaztak pe­dig mellette 826-an, a’ többi szavazat Verbeg m.város és más helysé­gekből jutott városunk jelöltje részére. — Reméljük, hogy azon köz­ségek lakosi, kik a’ városi jelöltre szavaztak, — szavazatukért nem fognak háborgattatok Márm­aro­s - S­z­i­g­e­t, jun. 21 kén. A’ közvélemény óhajtása nagy részben teljesült. Mihály Gábor alispánunk a’ visói, — S­z­a­p­­lonczay József, főbírónk, a’ szigeti, — Selevér Elek szol­­gabiránk, az ökörmezői kerületben, közakarattal képviselőkül válasz­tattak. A’ kaszói kerületben Mánn József főszolgabíró győzött Búd lelkész ellenében; ez utóbbi 575, az elsőbb 1787 szavazatot nyert. Az értelmesség és közvélemény legszebb diadala volt ez; tá­vol az aljas korteskedés minden jelenségeitől, egyszerű capacitatio fegyverei használtattak, s a’ közügy érdekében tett erélyes agitatio nagyszerű sikerrel lön koronázva. Mind a’ négy választásnál a’ legszebb rend uralkodott, ’s a’ nyugodt, és békés kedélyek szemlélése mind­nyájunknak kimondhatlan élvezeteket szerzett. A’ választásnál egy itta­san tántorgó embert, egy veszekedést, vagy összezördülést sem lát­hatónk ; mondja már most valaki, hogy az alkotmány sánczaiba bevett új tényezők nem fogták fel szabadságukat teljes mértékben, vagy hogy­ őket az eddigi kiváltságosak nem zárják most testvéri keblökre ! Igen! csakhogy mindenütt, mint nálunk, erélyes tisztviselők, 's a’ közügyért nem önérdekből működő lelkészek kellenek. — Két képviselő megvá­lasztása még hátra van , — erről később. H­u­s­z­t, junius 23. A’ választás helyéről irom e’ sorokat. Asz­talos Pál a’ huszti kerületben, Szöllősy Károly 469 szavazata el­lenében 830 szavazattal,­­s így 361 szótöbbséggel, a’ lelkesedés leg­­zajongóbb nyilvánulási közt — képviselőül választatot. — Ennyit rö­viden e’ kevés perczek alatt. A’ holnapi képviselő választásra Técsőre sietünk. — Bár egész hazánkban olly béke és rend uralkodnék, minő e’ pillanatban , megyénket áthatotta. Lapunk 16-dik számában közlött fehérvári tudósí­tást érdeklő következő czikk felvételére szólíttattunk fel: Széke­s-Fejérvár, jun. 28-án. Tisztelt szerkesztőség ! — A' bodajki követválasztási szomorú események, a’ Közlöny 16-ik szá­ma alatt egészen elferdítve, — valótlanul, és gyanusitólag adatván elő; nehogy a’ közvélemény ítélete ártatlant sújtson, az esemény mibenléte kitüntetésére, maga, és az érdeklettek igazolására alulirt következők­­­ben nyilatkozik: :— ugyan 13 Valótlan közlőnek azon állítása, hogy a’ verekedést Festetich Géjza pártja idézte elő; mert ez a’ kérdéses követválasztás kezdete előtt egyesült — 's a’ megkezdett választás óta, alulirt gyakori felszó­lalása ellenére is, a’ Festetich párton levő, 's b. Luzsinszky Alajos ve­zérletében nemzeti lobogók alatt, dob szó és zene közt megjelent, még is mind akkor, mind szavazás közben legszebb rendet tartó, különbféle boszantó szavakkal illetett, ’s a’ szavazás helyéről czivakodás közbeni kőhajigálásokkal mintegy kétszáz lépésnyire megszalasztott, 's e’ sze­rint választó jogaik gyakorolhatásában gátolt, többnyire német ajkú választóknak — magyar ajkú ellenfeleik kihágásai következménye volt. Nem igaz, „hogy alulirt mint elnök mindjárt a’ zavar kezdetén eltávozva, biztos menhelyen várta a’ vihar elvonulását“ mert köztudo­más szerint mindenkor a' veszély közepette forogván , nem volt törvé­nyes eszköz , mellyet a’ felingerült kedélyek lecsilapitása , 's a’ rend és csend visszaállítása végett — Viczenti Ferencz főszolgabíró, 's b. Luzsinszky Alajos közre munkálódása, hivatalos felhívása mellett — meg nem kisértett; 's ekkép sikerült, hogy a’botrányos merényt meg­kezdő, és a’ Festetich-párton levők által csak nem tízszeresen felül haladott magyar ellenfelek ezet közt, még botrányosb jelenetek nem mu­tatkoztak.­­S az sem való, mintha alulirt, a’ szavazást félbeszakasztotta volna; mert ezt mint említetett a’ vérengzést előidéző, 's elnöki gya­­kori rendreutasítás után is a' szavazási térről el nem távozó, és Fes­tetich felekezetet számtalan gúnyokkal illető, 's capitulatio előtt Boros Mihály részére izgatott magyarság töredékének féktelensége szakító félbe; 's csilapodván kevéssé a’ zavar, 's a' szavazás folytatása elnö­kileg kijelentetvén, minthogy a’ szétvert szavazatszedő választmány tagjai többé fel nem találtattak, és e’ miatt annak folytatása eszközöl­hető nem vala , ismételve kijelentetett, hogy — a' szavazatszedő vá­lasztmány alakulhatása után — mind addig folytatandja, mig szavazó jelentkezik; ’s miután sem a' törvény szellemével — melly a’ válasz­­­tási jog gyakorlata meg nem foszthatásában pontosul — sem az igaz­sággal, sem a’ méltányossággal nem látta összeférhetőnek, hogy azok, kik ebbeli joguk gyakorlata végett megjelenve, nem magok hibája, ha­nem ellenfeleik részéről előgörditett akadályok miatt gátoltattak ; ezen nézetből indulva , a’ folytatásra junius 24-két ki is tűzte. Egyébiránt Alulirt, követválasztás megnyitásakor tartott beszédében töb­bek közt — a’ választási téren álló városház kül csarnokára, úgy a’ templom,­­s más közhelyeken már kiragasztott statáriumra, figyelmez­tető hivatkozás lévén, annak szóbeli ki nem hirdetésében , hogy sem­mi lényeges, 's megrovást maga után vonható hiba nem rejlik, vilá­gos. Végtére A’ sebesültek gyógyítása érdemében — mint már említtetett — a’ szükséges rendelkezés mindjárt megtétetvén, habár a’ megyei alis­­páni hivatalhoz intézett, azonban közbejött hiba miatt a’ vizsgálódó bizottmány kineveztetése előtt nem kézbesíthetett jelentés is elkésett; mivel a’ megverettekre ebből semmi káros következés nem háromlott, de késedelmezéssel alálirt sem vádoltathatik; úgy hiszi, hogy a’ meg­­rovatás mérlegében mit sem nyomhat ez is. E’ szerént tehát a’ zavar lecsillapodása után, a’ szavazást mind­járt folytatni kívánó — azonban a’ szavazatszedő választmány elűzetése miatt azt nem eszközölhető — de a’ kiegészítés után azt mindaddig, míg szavazni kívánó nem jelentkezik folytatandónak , nyilatkozott , s illy rendkívüli esetekben a’ formalitást a’ törvény szellemének min­denkor alá rendelő alálirt elnök hibázott-e akkor? mikor a’ folytatás lehetetlenségében törvény szellemét követve arra folyó hó 24-két tűzte ki ? úgy hiszi, hogy valamint hazánk mostani rendkívüli körülményei közt az 1847/a V-dik t.cz. 24-dik §-a a) és b) alatti pontjának forma­litást tárgyazó rendelete meg nem tartása miatt senki fel nem szólalt; a’ szavazásnak folyó hó 24 éve kitűzött folytatási idő határa ellen köz­bejött rendkívüli események, 's el nem hárítható gátok miatt — alulirt ebbeli rendelete törvényellenisége felett pálczát csak az törhet, 's csak az jajdulhat fel, ki czéljától már eleve elüttetvén, keblét emésztő vá­gya kivívására, az annyira óhajtott uj választáskor kedvezőbb csillag feltűnésére számol. Ezekkel tartozván tehát alulrrt az igazságnak, 's önvédelemnek, valamint kötelessége törvényszerű és pontos teljesítése tudatában leli alulirt legfőbb nyugalmát; úgy más részről forró óhajtása, hogy a’ köz­lő keblét olly érzés lepje meg, min­t a’ kérdéses vérengzés elő­idézé­sében sem közvetve, sem közvetlenül részt nem vevőtől mindenki várhat! — Mert elégtételért kiált fel az ártatlanok kiontott vére, Nagy Antal. Szerkesztőségünk a' következő levél közlésére szólittatott fel: 1 „A* 1 i p 10­0­ f­őTs”pá"rT TéTé'Té n­­egy­éj­e "v­á­l­a­szt­na­á­n­y­á­h­o­z. Tisztelt megyei választmány! A’ kormány szem előtt tartva hihetőleg a’ tisztelt megye és közöttem 12 éven át szakadatlanul fenállott bizalomteljes egyetértést, sőt mondhatnám testvéri kapcsot, távolabbi lakásom daczára is e’ megye főispánságában megerősitett.A ’ megerősítést velem tudató, és a' kormányzás folytatására utasító, alt hó 20-án 84-ik szám alatt kelt ministeri rendeletet (melly Rozsh­­egyet, Nyitrát, Pozsonyt, Hont vármegyét — itt — ott nagyobb idő­­ésekkel — megjárta) csak e’ napokban vehetvén itt Pozsonyban ke­­eimhez, — ennek következésében épen induló félben voltam Liptó­iba , midőn magán de hiteles után tudósittatám a’ folyó hó 6-án tar­tatott választmányi ülés eseményeiről, mellyek szerint ott alig tarthat­nék többé az olly igen megszokott szives fogadtatásra számot. — Va­lamint felette boldogító és díszes volt reám nézve a’ liptói főispánság, mig bizalommal és rokonszenvvel találkozhatom, úgy ezek nélkül egy perczig sem tudok, sem akarok főispán lenni. És igy főispáni hivata­lomról a’ belügyminister urnál mai napon—lemondottam. — Illy vál­tozott érzések közt a’ bucsuzás talán — időnkivüli is, de részint azon erős öntudat, miszerint én e' változásra okot nem adtam, részint a’ múltnak édes emléke ellenállhatlanul vonz egy — szivem mélyéből eredő — „isten hozzátok!“ mondására, és azon kívánatra: a’ min­denható legjobb áldása lebegjen Lipthó felett! — Hazafiui tisztelettel. Pozsony, jun. 17-én 1848. Tisztelő polgártársuk B. Majthényi Antal. P­ilésilélek Sz ág. 1­­..­Frankfurt, junius 22-dikén. A’ pártküzdelem elkezdődött. A' Pál temploma jön a’ szellemi csatatér, hol e’ pillanatokban Német­ország legszentebb érdekei felett tanácskoztak: az ideiglenes központi hatalom , aztán a­ magna charta, s végre a’ német álladalmi alapal­kotmány felett. Három nap óta tart a’ központi hatalom feletti heves vita. Élesen és határozottan fejtik ki programmjaikat a’, pártvezérek, 's lélekemelő látvány nézni, milly tisztán és természetben tükröződnek vissza a’ Pál templomában a’ német nemzet reményei, várakozásai, kivánatai és szenvedélyei, sőt a’ népnek és az egyes törzseknek egész politikai élete i­s Németország erőteljes egységének előállításáról, nincs vita a’ gyűlésben; csak azon út és módra nézve, melly ezen czél­hoz vezet, térnek el egymástól a’ vélemények. Nincs vita a' népfel­ség, az összes népben nyugvó legfensőbb teljhatalom felett; csak ezen fogalom alkalmazásánál jönek elő legmerőbb ellentétek. Mig a’ balolda­lon — szinte észrevehetlenül hajolván a' balközpont felé — legélesebb logicai következtetéseket fejtenek ki e’ fogalomból, addig a’ más olda­lon , a’ jobb központhoz menvén át, kívánják, hogy a’ népfelség fo­galma , a’ meglevő történeti emlékekkel és a’ még bár gyengén fen­­álló intézményekkel, szükséges öszhangzásba hozassék. A’ baloldal szi­gorú következtetést von a’ népfelségnek , Németországra nézve új fo­galmából ; az ellenpárt annak szelíd alkalmazását kívánja méltányosság tekintetéből. Ott egysége, oszthatlansága, elidegeslíthetlensége a’ nép­felségnek ; itt oszthatósága , elidegeníthetősége vagy átadhatósága. Mi­dőn az egyik oldal, a’ nép teljhatalmát mindenkor kezében akarja tar­tani , addig a’ másik már kielégítő teljhatalomnak véli a' felség azon egyes cselekvényét, melly által az legalább részben, a' kormány élére állíttatik.­­ Míg Blum, Jordan, Simon (Trierbel) és mások csak az egy népet ismerik el, mellyben minden fejdelmet és kormányokat meg­szüntetnek , addig Welcker, Wincke és véleménytársaik rokonszenvö­­ket nyilvánítják a' fejedelmek és állandó kormányok iránt,­­s a’ köz­ponti hatalom és alkotmány meghatárzása mellett, az elismerési jogot megadják nekik. Egy oldalon teljes hit és bizodalom uralkodik a’ nép teljhatalma s a’ felségjoggal biró nemzetgyűlés határzatainak kivihető­sége iránt; kivihetőknek mondván azokat a’ fejdelmek és kormányok közrehatása nélkül, sőt szükség esetében akaratja ellenére is; más ol­dalon teljes bizodalom a' kormányok jó akarata iránt, de csak a’ ha­­tárzatokra vagy legalább ezek elfogadására, különös közremunkálás ese­tében. A’ baloldal az ideiglenes központi hatalmat egyesegyedül a’ nemzetgyűlés felségi akaratából származtatja, 's ezen hatalmat, csak mint az önkormányzás felelős orgánumát tekinti; elleneseik az egész rendezésben csak úgy találnak üdvöt, ha a’ kormányok (mint másod­hatalom a' felségjogi nemzetgyűlés mellett) közremunkálásokat a’ sze­mély- vagy a’ központi hatalom személyeinek választásánál is életbe léptetik. Blum és barátai azt mondják: „csak mi vagyunk következe­tesek , mert mi a’ forradalom terén állunk“. Welcker és baráti ellen­ben: „csak mi vagyunk következetesek, mert mi a' reform terén ál­lunk,“ így hon,lokegyenest ellenkezve egymással, nem boldogulhatni, és a’ hon egysége, e' rég óhajtott szent egység, mellyet mindnyájan kívánnak, kik a' nemzet nagy tanácsában ülnek, csak úgy érethetik el, ha a’ forradalom a' reformhoz , a’ reform ismét a' forradalomhoz kö­zeledik. — E’ két párt mögött a’ Pál templomban, a' két részre osz­lott német nemzet áll, vallyon megérthetjük-e illy esetben, elismeré­sét az úgy nevezett „helyes közép“ alapelvének, nemzeti egysé­günk nyereségére, hazánk fenyegetett kül- és belbékéjének fentartá­sára , a’ nyilvános bizalom visszaállítása , ipar és kereskedés felvirág­zására? Reméljük, hogy ezen kérdésekre minden eszélyes férfi , ki­nek a’ haza java szivén fekszik , jó kívánattal fog felelni. Frankfurt, jun. 23. A’ nemzetgyűlés 22-dik ülése (Köz­ponti hatalom). Saucken (Tarputschenből) a’ bizottmányi javaslat mel­lett szól. A' bizottmány többsége három személyt fogadott el a’ végre­hajtó hatalomra, mivel e’ számot, Némethon viszonyainak tekintetbe vételével, könnyen kivihetőnek találja. Szónok mindig egy személy mellett volt, 's hiszi, hogy e’ vitatkozás után a’ bizottmány is a’ mel­lett szavazand. A’ nép felsége szónok előtt eléggé megóva van a' köz­ponti hatalom megalapításának meghatározása által, hogy ennek az egész nép bizalma , 's ezzel a’ szükséges erő megadassák, szükséges­nek látszik, a' fejdelmek azaz kormányaik megegyezését, valamint az egyes néptörzseket és a’nemzetgyűlését is, összeolvasztani. A’ nép egy trónt sem döntött meg , akarja tehát a’ monarchiát. Mohi Móricz saját indítványát pártolja, t. i. egy elnök kinevezését a' nemzetgyűlés szabad választása által; Németország felosztását 34 monarchiára, mellyek a’ központi hatalom képezéséné köz.remunkálhítnak, össze­­egyeztethetlennek tartja az e­ gyűlésben pártolásra talált egységgel. Szónok a’ maga indítványában közvetítést talál minden oldalra; a’ bal oldalra nézve megóva van az elv, a' jobb oldal engedményt talál a’ szabad választásban. Philipps (Münchenből) a’ Mering-féle indítvány mellett szól, 's ennek a’ bizottmányi javaslat felett nagy előnyt tulaj­donít azon okból, mivel a’ legnagyobb fontosságú kérdés felett, t. i. valljon fejdelmek választassanak-e vagy mások ? határzottan nyilatko­zik. Szónok megjegyzi, miszerint a’ népek ragaszkodása a’ fejdelmek­­hez épen nem enyészett el. Wippermann: A’ központi hatalom leg­jobban letetetik egynek kezébe. A’ felelősségről teltes törvényessége felett nem lehet kétkedni. Más az, ha czélszerűségről van szó a' gyű­lés irányában a’ felelősség felől. E’ felelősséget nem kívánhatni, mint­hogy az elnök vagy birodalmi helytartó választása a’ gyűléstől ered. Mi Welcher javaslatát illeti, a’ központi hatalomra nézve erkölcsi kö­telesség , az egyes kormányokkal érintkezésbe helyezkedni a’ tekin­tetbe veendő érdekek felett. Erre való a’ szövetségi gyűlés folytonos fenmaradása. Ha e' tekintetbe vétel meg nem történik, akkor a’ köz­ponti hatalomnak az egyes részekbeli küzdelmétől lehet tartani, mint ez már régebben o­ly sok bajt okozott. Widenmann, a Schoder indít­ványa mellett: a’ bizottmányi javaslat ellen (a’ triást illetőleg) véghez vitt csata valódi irtó háború volt, és most már befejezve van. Erős és valódi egységet kívánunk, és nem dolgozunk többé a’ particu­­larismus rovására. Felelős ministerium csak egyes személlyel szem­közt állhat fen. Legnagyobb hiánya a’ bizottmányi javaslatnak, hogy nem mondatik meg benne, teljesítse-e a’ végrehajtó hatalom a’ nem­zetgyűlés határzatait. Az alkotmányozó nemzetgyűlés lényege az al­­kotmányműre vonatkozik. A’ gyűlés már, hol szükséges, más tár­gyakba bocsátkozott. Ez okból több bizottmányok vannak kinevezve. .Ez azonban nem annyi, mint a’kormány rúdját megragadni; mert­­épen hogy ezt ne kellessék tenni, alkottatott a’ kormányhatalom. Ha a ' végrehajtó hatalom a' nemzetgyűlés határozatait teljesíti, akkor a’ ép felséggel bír 's a’ baloldal elve megóva van. Ha már most nem kar csatlakozni, maga okozta a’ szakadást, mellyet kilátásba állít, 's sieljen róla. Waitz Mayern indítványa mellett: a'monarchia minden­k­­ében élt; egyes viselője által le nem alacsonyíttathatik. Németor­­s­ágban is a’ nép érzetében gyökerzik; azért még nem lesz az örökös c­sászár szükségessé. Németország soha sem fog egy álladalom lenni, c­sak a’ szövetségi alkotmányban egyesülhet. A’ körmányok és nem a' f­édelmek nevezzenek ki. Béke és háború felett a’ birodalmi kormányzó h­atároz; ezzel a’ nemzetakarat befolyása nincs kizárva. Mi a' nemzet­gyűlés határzatait illeti, a’ végrehajtó hatalo­mnak kell megfontolási jogot adni, ha a’ gyűlés általában egy tőle elkülönzött hatalmat akar megállapít T M. Zimmermann (Stuttgart) Zitz indítványa mellett: Egy férfi a' végrehajtó hatalom élén a’ mostani viszonyokban veszélyes ki­vált ha a’ parancsnokság minden hadsereg felett kezeibe adatik. A' Zitz által javasolt 5 tagból álló bizottmány máshol is jónak mutatko­­z’ zo’­t. A’ bizottmányi javaslatban hiányzik annak meghatárzása, misze­rint fejdelmeket és a' régi szövetséggyűlés tagjait nem lehet választa­ni. Illy választás mellett a’ központi hatalom népszerűtlen lenne. A' fejdelmek eddig megmutatták , hogy értik ugyan saját érdeköket, de a' népét nem. Azok , kik az eddigi fejdelmek iskoláiba jártak , ez által lehetlenné tették magukat. Ha az új hatalomban még a’ régi színt akarnék megtartani, ebben a’ nép kevés tetszést találna. A’ központi hatalomnak nem szabad cselekedni, mivel a’ régi styl szerint: kegyes­kedik , hanem mivel kötelessége. Mondják, hogy ne a' fejdelmek, hanem az ő, a’ népből eredt 's az előbbiekkel ellentétben álló, kor­mányok válasszanak. Ha azt hiszik, hogy a' központi hatalom, fej­delmek által képeztetve , könnyebben számolhatna a' hadseregre , ak­kor meg kell említni, miszerint észrevétethetett, hogy a’ hadsereg nagy része barátsággal viseltetik a' polgárság iránt. Edel (Würzburg) a’ bizottmányi javaslat mellett: Minden népnek joga van, önválasztott alkotmány szerint élni. Erre nézve két forma van : köztársasági s al­kotmányos monarchiái. Blum javaslata nyíltan köztársasági. Szónok nem szavazhat mellette , mert elve ellen van. Lelkismeretének tarto­zik , hogy hű maradjon választói akaratához. Mondják , hogy az egyes álladalmakat belügyikben önmagukra bízzák. Szónok kétkedik , hogy ezt a’ bal valóban hiszi­k. (Zaj: ezek gyanúsítások). A’ két elv­ben nem állhat egymás mellett; összeütközésre fog kerülni a’ dolog, s a' mi alulálland, elfog sülyedni. A' német nemzetnél eredetileg minden sza­bad férfi választási joggal birt; ezt a' fejdelmek, később a választó fejdelmek ragadták maikhoz. A’ néptől elragadták. A’ torlaszokon a’ nép ismét visszafoglalta azt, 's kell hogy gyakorolhassa is, a’ végre­hajtó hatalom megalapításánál. Az ideiglenes hatalomnál a’ politica kí­vánja­, hogy az egyes törzsek jó akaratjokban megtartassanak, 's hogy a’ még fenálló részletességek iránt minél több tekintet legyen. Abban azónok megegyezik a’ Schoderféle indítványban, hogy a’ választandó feletti "vita meg b­e szakasztassék. A' mostani időben úgyis minden megbíráltatik, 's jobb’, ha a’ választás alá kerülő felett inkább a’ vá­lasztás e­lő­tt mint után vitatkozzanak. 'Poros­zorsz­ág. Briegből jun. 17-dikéről írják: „Az egész város rettegésben van. Híre futamodott, hogy határunkon Kempen és Myslowitz közt nagy orosz tábor vonult össze. A’ hír valósága még ki nem tudható. Annyi azonban bizonyos, hogy 14 nap óta az orosz és porosz határőrségnek megtiltatott, egymással mint azelőtt, barátságo­san társalogni. Nem hihetlen, hogy, mivel a­ háború Oroszorság és Ausztria közt a­ dunai tartományok miatt alig lesz elkerülhető, a hatá­runk hosszában felállított orosz csapatok azon 3 hadlábbal, melly Ka­lis mellett áll, egyesülni fognak. Az Odera egész jobb oldaláról is ag­godalmak nyilvánulnak. Az oroszok látogatásától e­ szerint Szilézia alig foghat menekülni.“ — A’ harczias hírek minden oldalról ismétlődnek, így írják az ,Osts. Z.'nak a’ felső sziléziai határszélről. E’ pillanatban kapjuk biztos úton a’ hírt, hogy az oroszoknak porosz földre átlépés« 22* 87

Next