Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-04 / 56. szám
262 tLex» Ügy a’ kereskedésnek és ezzel párosult iparnak biztosítása érdekében szükségesnek talált egy különös ítélő széket „harminczad-csempészeti itélőszék1 nevezete alatt újabb törvényes rendelkezésig alakítani rendeli, hogy ezen itélőszék ítéleteit a’ hatóságok pontosan végrehajtsák , ’s jelentést tegyenek. E’ rendelet ellen legelőször Latinovis Károly bácsmegyei másod alispán ’s városunk képviselő polgára emelt szót. Szerinte törvénytelen a’ pénzügyministeri rendelet, mert sok megye, jelesen Bács, nemcsak soha el nem ismerte a volt k. kincstár csempészeti bíróságát, sőt ellene mindég fellépett; ’e előfordúlt esetekben a bíróságot gyakorló is. De az 1848. 23 tezikk 2-ikk szerint a' városnak, mint önálló törvényhatóságnak, rendőri, büntető 's magánjogi tekintetben, alá lévén vetve minden a’ város határában létező egyének és javak különbség nélkül, a' város lakosai a’ kérdéses csempészeti itélőszék alá többé nem is eshetnek. Csodálkozik szóló, hogy épen pénzügyminister Kossuth Lajos ur, ki egykor a pesti gyűléseken legtöbbet szónokolt a’ kincstári csempészeti bíráskodás törvénytelensége ellen, illyetén önkényes rendeletet bocsát ki, ’s a’ helyhatósági bíróság körét megszorítja, ’s azt letiporja Szóló a' rendeletét félretétetni kívánja, ’s felszólítja polgártársait, hogy saját tanácsukon, ezen Ön választotta törvényes bírójukon kívül, mást el ne ismerjenek s magukat a’ ministeri ítélőszéknek alá ne vessék annyival inkább, mert pénzügyminister úr maga is elismerni látszik a' rendelet törvényellemességét, midőn említi, hogy a’ kérdéses ítélőszéket újabb törvényes rendelkezésig alakitá. Ezen indítványra, melly elég morgadalmas-dörgedelmes hangon tétetett, felütő fejét az ellenzék, és erejét a nemmagyar érzelmüek ellenszenvétől nem látván , a szerb nyelven tanácskozó vezérszónoka, Alhanaczkovics Trifon képviselő és volt kapitány secundáló nyilatkozatai mellett, kimerité okoskodásainak bőségszarvát, csak hogy demonstrálhasson 's győzzön. És jön harcz. Azonban a tisztviselőség s több képviselőkből ez úttal alakult kormánypárt sem hallgatott; s a' ministeri rendelet pártolásáért vitézül megküzdött a’ szócsata terén. Felemlítette e' párt, miként az 1715. 15. és 1723. 13 tezikk s több törvényeink szerint a' csempészet eseteiben a’ bíráskodás világosan s egyedül a’ volt k. kincstárt illette; az 1848. 3. tezikk 6-ik és 14-ik §. értelmében pedig mindazon tárgyakban, melyek ez előtt a' k. kincstárnak korához tartoztak, vagy tartozniok kellett volna, a végrehajtást a ministerium gyakorolja. "S igy a’ pénzügyminister intézkedését a’ csempészeti itélőszék tekintetében, miután az idézett törvények nem csak nem töröltettek el, sőt a’ III. tzikk szerint nyilván épségben fentartatták, törvénytelennek tartani nem lehet; nem lehet jelesül városunkra nézve, hol csempészeti esetekben a’ volt k. kincstár tettlegesen gyakorlá is törvényadta bíráskodási jogát. De különben is a magyar ministerium felelős lévén, ha e’ tekintetben törvényellenesen járna is el, a böngyülés elött majd számol. Ezen elvek körül folyt a’ tanácskozás tüzesen jó két óráig, mig végre szavazásra tűzetvén ki a tárgy, miután e közben sokan szavazni nem mervén, a’ zöld asztalt remény nélkül elhagyták, mások s különösen egy pár tanácsnok a’ habozás kínos gyötrelmein keresztül esve nyilatkozataik ellenére a' ministeri rendeletet pártolólag szavaztak, s ezen színváltozáson jóízűen mosolyogtunk, a' körlevél 35. szavazat ellenében 39. szótöbbséggel elfogadtatott ’s alkalmazkodásul vétetni határoztatok így kevésbe múlt, hogy mi, kik több hatóság megkeresésére a’ ministerium irányában annyiszor bizodalmunkat jegyzőkönyvileg kifejezők, most ellenkezésünkkel bizalmatlanságot nem árultunk el. Ezt azonban a szavazók közül sokan talán nem is sejditették! — A földmivelés s kereskedési ministernek azon körlevele, mellyben felszólíttatunk, hogy a’ hatósági ügyvitel azon szükségletei, miket a’ hazai ipar képes kiszolgáltatni, és a' szolgaszemélyzet öltözési kelméi hazai gyárakból és műhelyekből szereztessenek, hazafiui lelkesedéssel fogadtatván, a’ gazdasági bizottmánynak, ahoz való alkalmazkodás végeit, kiadatni rendeltetést. — Belügyminiszer úr az elemi tanodánk épületének czélszerű módosításokkal ellátott terveit a hozzátartozó költségvetéssel együtt olly hozzáadással küldé vissza, hogy az építés megengedetlén, az erre számvevőileg megállapított 21,781 pft. s 166 bokr. házi pénztárunkból kifizetethetik. Azonban, mivel házi pénztárunk gyönge ereje a szándéklott építést foganatba hozni nem engedi, de építészeti pénztárunk is az építési költségek fedezésére elégtelen, az egész terv boldogabb időre halasztatott. — E’ tárgy kapcsolatában kérdés tételeit: adassék-e továbbá is haszonbérbe az építési költség forrását képező közlegelőnk? Némellyek politicai nézetből indulván ki, mivel a’ köznép részéről panaszok emeltettek a' legelő haszonbérbeadása ellen, s ennek folytán a panaszolkodóknak — nem tudom, kik által — kedvező ígéret is tétetett, nehogy úgy járjunk, mint a’ kikindai tanács : a' haszonbérlők beegyezésével a bérlést azonnal megszüntetni kívánták. Azonban a’ többség jogi indokainál fogva, mik szerint a’ szerződéseken alapuló viszonyok a' hitel megingatása és a' társas életben okozandó bonyodalmak nélkül meg nem háborithatók, s azért a város szoros, törvényben feneklő kötelessége, a kötött szerződéseket, nem figyelve a netán itt ott nyilvánuló jogtalan követelésekre , a maguk épségében fentartani, sőt azoktól visszalépnie a törvény megsértése nélkül nem is lehet: a közlegelő a kötött szerződések lejártáig haszonbér alatt maradand. A többi ministeriális rendeletek, hivatalos tudósítások, és hatóságok körlevelei részint zsinórmértékül , részint tudomásul vétetvén , felolvasottak a gazdasági bizottmány , és a tanács jegyzőkönyvei. E’ közben későre haladván az idő, képviselőink már nagyobbrészt elszéledtek, midőn Zsulyevics Dömjén tanácsnok a tanácsi jegyzőkönyvbe vezetett tiszti ügyészi óvás nyomán kikelt a gazdasági bizottmánynak azon rögtönzött ’s a tanács által is jóváhagyott rendelete ellen , minél fogva a múlt tisztválasztás utján hivatalaikból kiesett egyének nyugpénzeinek kifizetése a házi pénztárra utalványoztatott; és mivel az úgynevezett nyugalmazott tanácsnokok közül többen Csongrád- és Arad megye törvényszékei előtt még mindig perben állanak , másrészt hivatalaikat át nem nézhető legnagyobb rendetlenségben , anélkül, hogy a teljesitendők iránt végső tudosito ülést tartottak volna, hagyták el, mivel tovább a főmérnöki és levéltári hivatalok , mellyekre ezt ott kevés gond forditatott, mindeddig megvizsgálva s az új hivatalnokoknak átadva nincsen k inditványozá a hivatalaikból kimaradt egyének nyugpénzei kifizetését egy időre függőben tartatni. Ez indítvány azonban egyedül tiszti főügyvéd Koczik Pál által pártoltatván, viszhangra nem talált, sőt a nyugalmazott s ekkép érdekelt kapitányt, Athanaczkovics Trifont annyira föllobbanta , hogy az indítványozó tanácsnok irányában méltatlan személyeskedésre fakadt. Sok jelen nem volt képviselő zúgolódik, mert nem tréfa minden évben három ezer p.forintot fizetni nyugpénz fejében, azoknak, kik ellen a’ nép számtalan visszaélések miatt panaszait minden itt működött kir. biztosságnak sűrűen előterjeszta s legfelsőbb helyre is vivé. Népünk ritka türelmű, de ha vallaha innen ismét újabb teher nehezül s ezt egyszer észreveszi: a jó isten tudja , mit fog művelni. E sulyos időben úgy is rendkívüli kiadásaink, roppant folyó adónk s adói hátramaradásunk lévén, terheinket sokáig elviselnünk lehetetlen lesz. Óhajtható, hogy a’ hongyülésén, szüntessék meg vagy legalább könnyítsék azon törvényt, melly minden arány nélkül nyakunkra sózta a’ nyugpénzt. Hiszen volt hivatalnokaink egy kettőt kivéve — gazdagok, szereztek mindenhatóságuk mellett, nem szorultak a nyugpénzre. Igen szereztek, miként? érzi és tudja azt a’ köznép Krencsénből. Az idők változékony folyama megfoghatatlan , nem rég a’ mostoha termés szülte éhezés, s ebből keletkezett eszüket elsodr* idegié? sanyargatta fem vjéki jaji & ajyj, dókiek zsírosan falatoztak, — 's ime ők a szerb és illír dühöngésnek gitere, 's mi, ámbár e napokban a szárnyaló különbféle utczai hírek a kíváncsiság legfelsőbb fokáig csigázták fel csendes közönségünket, olly annyira, hogy a politizálás a’műhelyekbe is behatolt, mégis a legszebb békét élvezzük. Némellyek ti. az oroszok berohanásától remegtek, midőn mások az ilr és szerb dühöngés fékezésére, sorshúzás utján a ministerium által felhivatva lenni megfelemlettek , nem ugyan a’ hazafiuságot nélkülöző lelkűlétből, hanem iparosaink élelemkeresete olly szűk korlátokhoz lévén szabva miszerint egyetlenegy munkálatlanúl töltött nap is másnapi élelmüket tetemesen nehezíti: a honhagyandó többnyire kézimunkából élemedett nejeik s magzatjaik éhezés veszedelméből. —• Nemzetőrseregünk tagjai részint saját vadászpuskákkal, részint a város részéről hosszú dárdákkal ellátva, mindekkoráig, kivéve az aratási szünetet, buzgó pontossággal gyakorolták a fegyverforgatást. Az egyenruházás némi lassúsággal történik ugyan, — és igenis jól tudjuk, miszerint ez a mostoha múlt idők nyomorszülte maradványa; — egyébiránt hazafias lelkesedésük annyi takarékosságról biztosit, hogy honunk szent szózatát forróan felkarolva , e' részben is szép kötelességüknek nem sokára megfelelnek. Julius 6 dk, 7-dik és 8-kán tartott közgyűlésünk tárgyait, többnyire a' ministeri rendelvények képezek, ’s mi, komoly szívvel hódoltunk paraneserejöknek. Azok egyike, mellynél fogva városunkban lakozó zsidó családok összeírása , 's észrevételekkel felterjesztése rendeltetik, tanácskozásunk csendes modorát kissé felélénkítő , irányukban felhasznált panaszaink tanúsították, hogy mi nem igen szeretnénk velők összerokonulni. — Torna-, Bihar-, Nógrádmegyék, a' független magyar ministerium iránti bizodalmunk kifejezését felhívó leveleik, miután ez városunk részéről jóval előbb megtörtént, tudomásul vétettek. Ezekután a’ magánosok folyamodásai, a' városi haszonbérlések, főképen pedig a' molnárok és pékek iránt éber figyelmet igénylő intézkedések megtétetvén, a’ gyűlés eloszlott. Tata, julius 26 án. Az idő mindent meghoz. Kis hitű embernek tartom is én azt, ki, ha kedvencz vágyai rögtön életbe nem léphetnek , mélységes aggodalommal telik el. — így vártak az idő okszerű folyamától a’ catholica vallás hívein kívül minden egyházfelekezetek biztosabb léteit állodalmilag és őket a remény nem szégyenité meg. Nemzetünk felüdültével, felüdültenek az ellankasztott jogok. Az uralkodó ’s egyedül üdvözítő vallás ' féle ideák mint absurditások a' kigyuladt szellem sugárainál elgőzölögtek. Az állodalom ezután minden felekezetnek gyermekét egyenlő joggal de egyszersmind kötelességgel is ruházza fel. így jön a' cultus minister rendeleténél fogva a’ tatai tractusban. — 28 ekklesia — papi gyűlést tartva a' reformált lelkészek által Tatában a‘ végett, hogy a* September 1-ső napjára Budapestre hirdetett tanácskozásra képviselők küldessenek egyházi ügyeik 's különösen a' lelkészi fizetések érdemleges elintézése végett. A' gyűlés július 20-án meg volt tartva 23 egyházból jelentek meg képviselők a’ többiből nem, mert a’ körlevél — mint többnyire szokott — elkésett. A' gyűlés folyamáról semmi dicséretet nem mondhatni , a' legkuszáltabb modorban ment, a’ pedanteria egy kettőt kivéve mindenkit nyűgben tartott. Sajnálni lehet mikor a’ keresztény vallás oppositionalistái elvekben úgy mint tettekben conservativ systemát követnek. Sárközy József a világiakból, Tót Pál az egyháziakból lett képviselővé, furcsa módon ez utóbbi. Császári lelkész urat kérjük, ne kösse máskor véleményét mindenki nyakára. Stettner Ignácz urra már csak azért is jó volna hallgatni, mert a’ jelen idő szellemében szeret, tud, akar beszélni. Mennyi volt az „alázatos vélemény 11 , a' tekintetes ábrabiró elnök ur" ’s több eféle még az özönvíz előtt kifaragott frázisok! De már nem szólok e’ gyűlésről tovább mert émelygést okoz. Julius 23-án volt az őrsereg zászlójának felszentelése az őrsereg felesküvése. Ugyebár jókor megtörtént ? Hj a mi tataiak igy szoktunk, nem hamarkodjuk el a’ dolgot, bolondjában semmit sem teszünk, meghányjuk vetjük a’ „mit" és „miért"-et. Beszélt a' pápista és protestáns lelkész. Iazafiui lelkesedéssel szónokolt közszeretetben álló ezredesünk Eszterházy Pál gróf, s minthogy mozaita nemzetőrök is vannak nagy számmal, szerettük volna a’ viszonyosság elvénél fogva egyszersmind a’ t. rabbit is hallani. De halljuk hogy nem tud magyarul, no ezért nem mi szégyeneljük magunkat. A’ piarista papok — kik közül Fejér György és Rátkovics Károly derek s mivelt tanárok önkintesek már rég felcsaptak — és a' kapucinus barátok mint halljuk szinte felakartak eskünni, de bizonyos ok miatt elmaradt. Hisszük jövőre nem marad el. A jogszerű kötelesség bármilly alakban, nem pirítja a’ tiszta keblű hazafit. — Benyács Mátyás, Molnár Mihály , Schindler Gedeon ’s több lelkes polgártársak eljárását a nemzetőrség ügyében, ha ugyan Szerénységük nem tiltja jövőre — hogy most hosszak ne legyünk — bővebben megemlítjük. Esztergom városa , jul. 20-ai közgyűlésén miután a ministerialis levelek tárgyalása bevégeztetett, Kollár Antal főjegyző szóba hozá, hogy a nemzeti őrsereg összeirására és felosztására még májusban kiküldött választmány eljárásáról jelentést mind ez ideig nem adott, mire nézve a’ küldöttség elnöke felszólítandó lenne, hogy a’ dolog mibenlétéről mielőbb körülményes jelentést tegyen. Az erre keletkezett élénk Vita azon határozattal szakitatott meg, hogy az összeírás és felosztással megbízott választmány jelentését f. h. 25-kete adja be. Kollár Antal szőnyegre hozá, hogy még múlt követ választáskor B. J. a v. tanácsot meggyalázó czimekkel illette volna, a melly iráni vizsgálat mibenlétét szeretné tudni. Erre nézve a volt főügyész Kiss Mihály felszólittatik, hogy eddigi eljárását mutassa be. Június 25-iki folytatólagos közgyűlésen Besze János beadá a" nemzeti őrsereg összeírásáról jelentést — mellynek felolvasása után elmondá: miszerint őrnagysága alatt nemcsak városi, hanem megyei nemzetőrök is állanak, s meddig mindnyájan rendezve nem lesznek, tökéletes jelentést nem tehet — egyébiránt mind az összeírást, mind a tisztválasztást a hadi tanácsnak már bejelentő. Neheztelt szónok a’ miatt, hogy akkor midőn nincs jelen , támadtalak meg. Kik eljárása ellen kelnek ki — úgymond —kik azt törvénytelennek nyilvánítják, azok zavart akarnak előidézni, azok a’ szónok régi ellenei, kinek irányában mindent megpróbált, hogy köztük béke és egyetértés legyen. A tanács iránt szóló mindig tisztelettel volt, azt soha sem sértette, ’s ártatlanságai a vád alatt is befogja bizonyítani, stb Kollár Antal — szó nélkül nem hagyhatja, hogy a’ nemzetőrség felállítása és rendezése a’ hatóság mellőzésével történjék, s mindekkoráig a’ nemzetőrségről hatóságilag semmi tudományunk nincs. Erre Besze János válaszolá, hogy a hatóság nem mellőztetett, mert minden a’ városi küldöttség befolyásával történt, a’ tiszt választási eljárását pedig mint őrnagy teljesítő, s a nemzetőrség a’ hatóság minden befolyása nélkül választja tiszteit. A többfelé ágazó vitatkozások után végre Matina, az eddig történtekre nézve végzésül kimondatni kívánja, hogy a’ választmány eljárása, minthogy jelentését annak idejében be sem adá, és kellőleg el nem járt — helyteleniltessék — s hogy a’ nemzetek irányában a törvény értelmében a' helyhatóság befolyása nem mellőzhető. Unghvár, julius 28. Ha anyagi eszközeink jó akaratunknak megfelelnének , a’ tettek mezején mi is alkalmasint több sikerrel állhatnánk elő. Fájdalom azonban jelenleg sok hőn ápolt óhajtásaink, a szükséges eszközök hiánya miatt, eredmény nélkül enyésznek el. így történt, hogy több levelei Vitáis Sándor őrnagynak, mellyekben a’ kassai honvéd-zászlóaljak kiegészítése végett, a’ toborzást folytattatni kéri, több bizottmányi ülésekben siker nélkül hangzottak el. Mi ugyan már küldöttünk Kassára 130 haszra kész egyént, 's küldenénk még igy a sokat, ha annyi pénzünk sincs, hogy a' toborzási költségeket folytathatnék: —1 Adótartozásaink is istentelen nagyok , igy egy közelebbi bizottmányi ülésben felolvastatott a’ pénzügyminister levele, mellyben adótartozásunkat 40,000 forintra teszi, erre ugyan feleltetetett, adóbeli tartozásunk csak 28,000 forint. De ha csak ennyi is , nincs kilátás, hogy megfizethessük! mert a' folyó hó 19-kén tartott városi gyűlésen felhozván egy képviselő , miképen mutattassék ki, a’ hátra levő 8,000 forintnyi adó kiknél léte : — feleltetett, hogy ez már részint, mert régi dolog, nem eszközölhető, részint behajthatlak 'S ezen példa áll alkalmasint az egész vármegyére. A folyó hó 18-diki bizottmányi ülésben ritka szerencsében részesültünk. Ugyanis Benzur ezredbeli őrnagy' Zichy felszólító levelet intézett hozzánk,'s több szomszédmegyékhez is, honnan ezen ezred ujonczait szedi, miként ezredében tiszti helyek megürülvén, ezeknek betöltésére alkalmas egyéneket ajánlanánk. Volt bezzeg sok olly ifjú urak futkosása, kik akkor midőn a’ haza szent szerelme vétetett igénybe és semmi más nem igértetett, 's folyt a' toborzás a’ honvédi zászlóaljakhoz, nem igen mutatták magokat. —* Hiszen ki is ne akarna egyszerre hadnagy lenni. Mi e’ helyeket mint jutalmat adtuk, részint polgári, részint szeretett hazánkért bizonyított önfeláldozási erényekért; s megválasztók Földváry Ferencz , 's Csicsery Gusztáv polgártársainkat. A' megürült másodalispáni szék betöltése végett folyó hó 25 -én gyűltünk össze. Már az előbbi bizottmányi ülésekben, heves szóharczot vívtunk a felett, hogy ha igaz a' mit hirlenek, miként tisztelt főispánunk hivataláról lemondott , a’ másodalispáni hivatal betöltése felett bizottmányilag intézkedjünk-e? Elhatározók megtudni az első alispán közbenjárása által, mennyiben igaz e’ lemondási hír. Ki által midőn főispánunk azon írásbeli nyilatkozását vennők, hogy ő lemondott ugyan, de még tudva nincs előtte , lemondása elfogadtatik-e vagy sem; győzött azoknak véleménye, kik nem csak a megszaporodott hivatalbeli teendők, de a szoros felelősség terhe miatt is, az alispáni hivatalnak tüsténti betöltését szükségesnek tartották. "S a bizottmányi tagok titkos szavazata által, Orosz András eddigi főjegyző másodalispánná , Budaházy Károly eddigi alszolgabiró főjegyzővé , alszolgabiróvá Szabó Lajos eddigi másod aljegyző,s másod-aljegyzővé Őri Ödön választattak. Megjegyzendő miként az úgynevezett ellenzék, mert ereje az önérdekek miatt szétforgácsolódott kisebbségben maradt. — Erzsébetvárosául. 24. Az 1-ső székelyezred ideiglenesen városunkban állomásozó két százada, és Segesvár-Szék, Holdvilágnevű szomszéd falva szászajku lakosai között, mintegy két hét óta támadott, és a közvélekedés szerint a' szászok által okozott kedvetlen 's nehány szász egyének megverését eredményezett egyenetlenség és ingerültség elenyesztelésére eszközlött béke épen ez érában hajtaték végre; mint két fél írásban kötelezvén magát minden további súrlódások megszüntetésére, egymásnak barátságos kezek nyújtására — minek annál inkább örvend városunk, mivel azon ingerültség nem csak a’ holdvilági, és más szomszéd, ezeket pártoló szászokra nézve — kik már aratásaik folytatására se merészkedtek kimenni — de városunkra nézve is úgy káros , mint aggodalmas eredményűvé válandhatott — káros, mert piaczunk, mellyet a’ minden oldalról városunkat környelő szászajkuak szoktak nagyobb részint élelmi czikkekkel ellátni, máris üressé vált vala — aggodalmas, mert a' kezdet óta Magyarhonnal egyesülésért buzgó városunk polgárai ellen, az uniónak városunkat környelő szászajku dühös ellenei azon ármányos valótalan hirt koholták, mintha városunk polgárai ingerlették volna a’ székely katonaságot a’ szászok ellen, polgáraink a' szász helységekben máris több megtámadtatásokat szenvedtek a' szászoktól, és a' székely katonaságnak városunkból elmenetele esetére fenyegetésekkel is illettettek. — Tudósításomat történeti hitelesség tekintetéből a' feladott panaszára elrendeltetni remélt kinyomozás végrehajtása utánra kívántam vala halasztani, de a' kinyomozás szüksége a’ holdvilági lelkész , és a' katonaság érdemteljes századosa közbejöttekkel végrehajtott békével elenyészvén ; itt a' székely jellemre nézve még csak azt jegyzem meg, miként a' holdvilági szászok a' béke megejthetésére a' katonaságot egy hordó borral kínálván meg, ez azt el nem venni, hanem a’ kívánt békét a’ nélkül is elfogadni elég lelkes volt. — Egyébiránt városunk csendes, 's csak némi szász bujtogatási aggodalmak érdeklik néha — mellyekről más alkalommal. —* Követeink eddig a’ nemzeti gyülésen a’ verification átestek, meg vagyunk győződve minden legkisebb akadály nélkül, mert őket az általános közbirodalom minden ellenmondás nélkül választó, kikben a' lélek a’ közjóra törekvésben nem is fog hiányzani. Zarándból. Körösbánya, jul. 27-kén. Jelenleg csend és béke köröz bennünket. Meddig tart e nyugalom? a jó isten tudja ! A’ nép nemcsak nem ingerült, sőt eszélyességén a’ szomszéd vidék lázitó kísérletei is hajótörést szenvedtek. Nem bánt senkit, inkább attól tart, nehogy maga bántassék, vagy katonának vitessék. Mind emellett nincs okunk örvendeni, mert helyzetünket 's a nemzet sorsát elfogultan tekintjük — sőt saját ügyeink iránt lágymelegek vagyunk. Nemzetőrségünk még bölcsőjében ring; a’ hon oltárára keveset adtunk; a' minapi tény megvizsgálására kiküldött biztosság dolgában olly serényen járt el, miként munkálata eredményit máig sem tudjuk ; ha ehhez járulsz is, hogy a' keblünkben tanyázó két század tisztjei ministeriumunk iránti ellenszenvüket többé nem titkolják— semmi jót nem remélhetünk. No de van főispánunk, kiben bízni akarunk addig is, mig megismernők , kiről szeretjük előre feltenni, hogy magát minden pártok fülibe emelve , 's a' camarilla kifolyásinak ártalmas levélletitül megóva — független leend; reméljük, hogy jogait törvény értelmében gyakorlandja — é s a’ rend tovább is fenmaradt Ausztria. Egy ImCti levél írja a ,Frankf. Ó. I. Z.-nak : Milly gonosz felügyelés alatt volt a' nemzet birtoka , most mind inkább kitűnik, mert a’ pénz szűke napról napra növekszik Ausztriában , 's már eddig is a’ legaggasztóbb jelenetekre szolgált okul. A' bank szabadalmazottai biztosították ugyan szerzeményeiket, de miként szól a’ nép az e' szabadalmakkal való visszaélésről ! Az ezüst pénz egyre ritkább lesz; ellenben elözönli a papír az országot. A’kereskedők zavarba jőnek, ha egy két pengőst adunk nekik váltani, s most is már gyakran inkább hiteleznek , mint az illy papirt elfogadják, mellyről erősen hiszik, hogy előbb utóbb értékét veszti. Annyi valóban igaz, miszerint a’ bank kész értéke alig képes a’ futkározó jegyek 20 száztalisát beváltani; ezek ez okból némelly tartományban — p.o. Gácsországban — cursust kaptak.S nincs kilátás ez állapotokon segitniÉpen a’ középsorsuak érzik leginkább sújtva magukat vagyonúkban; a' vagyonosok őrzik holt tőkéiket, s roppant pénzösszeget vonnak el a forgalomtól, így közéig a' crisis mindig inkább... Az egyetlen eszközt, melly e' csapástól menthetne, a’ zárdajószágok elkobzását, kerülni látszanak, meglehet, egykor — már késő — hozzá nyúlnak. A’ papok kincstárai napról napra üresbülnek, a’ zárdai jószágokat elzálogosítják, a' kincsek eltűnnek, 's valószínűleg soha sem térnek többé vissza... Németország Frankfurt, jul. 25. A’ nemzetgyűlés 4’J’ ik ülésében a’ poseni kérdés folytattatott. Janiczewsky hatályosan szólt a’ bizottmányi javaslat ellen. Állítják, úgymond, hogy Posen földét elfoglalta a’ német szorgalom. Van nálam egy porosz cabineti intézmény másolata 1833. évi mart. 30-dikáról. (Ezt a’ szónok felolvassa. Benne rendelet van, miszerint lengyel jószágok elfoglalásánál, álladalmi pénztár segítségével, a német prémaíásu megszegőkre gond (onüuwsek) 1 5 '