Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-01 / 53. szám

léteznek e’ hazában, kik a jelenkor áldásteli fordulatát felfogva 's az abból felledező nemzeti kincseket mindenekfelett nagyra becsülve, magukat e' haza hű fiainak büszkén nevezik, kiket sem a' népek ro­vására űzött fondorkodások, sem mesterkélt illasiók hiúságai meg nem vakitnak, 's e' hazátóli renditletlen hűségtől el nem tántoritnak. Midőn Temesvár város összes g. n. e. lakosi magukat e’ honfiak osztályába sorolhatni szerencséseknek érezve, mind azon jókat, mel­­­lyek a' polgári lét boldogságát előidézik, alkotmányos uton elérni, 's törvény szentesitette modorban élvezni remélik ’s akarják , fájdalmas illetődéssel nyilvánítják egyúttal azon epesztő aggodalmat, hogy e’ régtől esengve táplált é s immár teljesedésbe menő reményeink, a’ ki­tört belzavarok által meghiúsulni, 's a' jövő nemzeti lét sorsa a' fe­­neyegető veszély örvénye felé sodortatni látszatnak; 's midőn ez ag­godalommal párosult hazafiui érzelmük nyilvánítását mind ekkorig, a­ zavarok békés utáni kiegyenlítése reményétől táplálóan halaszták el, azt ezennel hazánk kormánya előtt azon lelkesült hangulattal teljesí­tik , miszerint bizakodva a' nagy honpolgár e’ szavaiban : ,,A' magyar kebelben van egy érzelem, a' nemes kegyelet szent érzelme, melly a' bizalmas közelítés percze felett, százados bus emlékét kitörli emléke­iéből­, — midőn egy részről a’ tévútról visszatért és visszatérendő atyánkfiai számára e­ pietás érzelmére hivatkozunk, azt részünkről is igénybe venni azon öntudatnál fogva bátorkodunk, melly szerint e' város összes g. n. e. lakosi, kiknek elődei hajdan, midőn az emberi­séget porig alázó pogány bitorlónak lángostorát széttépve, a’ megsza­badult hazának védfalui, a' későbbi zordon viszonyok rohamában pe­dig istápul szolgáltak, 's e’ vidék rónáin a' birodalom megmentéséért, jobbágyi ernyedetlen hűségük áldozatai gyanánt hullottak el, ezek utódi most mint szabad honfiak, magasztosb polgári hűséggel áldozand­­ják életüket, a' szent emberiség szellemi alkotmányán hasonjógu pol­gárok erélyével épített és dicsőnek teremtett magyar haza fentartásá­­ért, boldogságáért! Ezen őszinte lelkülettől áthatva, érintett összes óhitű lakosság, a’ hazaszeretet és tartozó polgári kötelesség öntudatában, legszentebb hazafiui törekvésének tartandja érzelmeit, a' cselekvés terén, minden­kor 's következő minden viszonyokban olly lelkesedéssel, olly buzgó­sággal bebizonyítani, mi ilyennek jelen nyilatkozatát a magyar felelős kormány és az egész nemes haza színe elibe vinni polgári szent köte­lességének tartotta. Melly fentiekben előterjesztett 's a valódi hazafiság inspirátió­­jából ömledező nyilatkozatunk után fentisztelt magyar felelős kor­mány gyámolába 's pártfogásába ajánlottak, mély tisztelettel maradunk. Temesvárit, jul. 25. 1848. A' magyar független felelős ministerium­­nak. Temesvár város g. n. e. hódoló közönsége.“ Polgártársak! Hazafiak! Az európai mozgalmak színvonalára fölmerült alvidéki lázadás szülte boszus ingerültség, városunk népessége és ó­hitfi lakói között létezett bizalmasságot és testvéri békés egyetértést, szinte, mint a­ ha­zának számos vidékein, mindjárt kezdetben szétrombolni fenyegette. Az emberiség és igazság oltárát leronthatlanul örökre felállítani törekvő időszellemétől, az embernek eszközül ajánlott szabadság , e­­gyenlőség és testvériség megőrzéséért, városunk köztörvényhatósá­­gához intézett nyilatkozatunkban, a' haza és királyhozi tántorithatlan hű ragaszkodásunkat, és a’ korona épsége 's az országos törvények tiszteletben tartatásához, vérünk 's vagyonainkkal való járulási készsé­günket , nyilvánítani nem készünk. Azonban az érdekelt alvidéki mozgalmak komolyabbá váltával, az olly sok időktől fogva fenállott kölcsönösség és testvériség érzelme, városunk egynémellyikében lehangoltatván, nem kételkedhetünk a’ tisz­telt közönséget mindenkori, soha és semmiféle körülményekben sem változandó rokon érzelmeink és testvéries ragaszkodásunk felől bizto­sítva , ünnepélyesen nyilvánítani. „Hogy az alvidéki bőszült lázongókkal, valamint eddig legkisebb összeköttetésben nem valánk, úgy azoknak országunk épsége és felelős magyar ministeriumunk a­ bel­csend és bátorlét fentartása érdekében tett intézkedései ellen elkövetett vakmerő törvényellenes merényeit kárhoztatjuk, és biztossá kívánunk tenni mindenkit, hogy azok — mint az emberiség és hazára vészt árasztó törekvések — elnyomásá­ban , minden erőnkkel részt venni készek vagyunk." Szegeden, 4848-ik évi julius 20-án. A' helybeli óhitű lakosság. 247 Ausztria, Bécs, jul. 28. Ah ministerium által Insbruckba küldött követ Hannegart tábornok azon hírrel tért vissza, hogy ő felsége még egy­ha­mar nem fog Bécsbe jönni. Azt mondják , hogy Rainer főherczeg lesz jövendőre császári helytartó. A’ ,Wien. Z.‘ azon tudósítást hozza, hogy gr. Brandis tiroli kormányzó nyugalomba helyeztetett. Ma reggeli 9 órakor tisztelkedtek Jellachichnál az itt levő német, tót és olasz csapatok tisztei. A’ bécsi félhivatalos lapok ismét mély meghatottságról beszélnek ezen érzékeny és szivreható jelenetnél. In­nen a' magyar katonák laktanyájába ment az említett tisztikar, ez által akarván kijelenteni, hogy a’ magyar nemzet ’s a' magyar fegyveresek ellen egy lépést sem szándékoznak tenni, sőt velők ezután is testvéri viszonyban kívánnak maradni! Valóban szeretetre méltó gyöngédség és figyelem, mellyre nekünk is lehetetlen szivrehatólag el nem érzé­­kenyülnünk ! Bécsi lapok Susan tábornoktól Paduából jul. 25-dikéről telegra­­fi tudósítást közölnek, melly fényes győzelmet ’s az olaszoknak a’ sán­­czokbóli kivezetését hirdeti. Rivoli Castel Nuovo , Sommacampagna el vannak foglalva; Monton tábornok, segéde­­ s több tisztek elfogattak ; azonfelül 6 ágyú, 1 zászló és több társzekér. Milánói lapok már i. h. 20-dikán mindenfelől mozgalmak , vo­nulások , központosulások, megtámadások stb. híreit hozák. — A' pie­­monti főhadiszállás e' hó 18-dikán Marmiroloba, Mantuától 5 mért­­földnyire, tétetett által, mi az osztrák seregeket nem kevéssé meg­lepte. A­ „Wien. Z.‘ szerint a’ hadi működések jul. 22-ker éjjel kez­dődtek , ’s már másnap elfoglaltattak a’ piemontiak sánczai St Luciá­nál. Az olaszok Peschiera felé siettek vissza, hová az osztrákok u­­tinok nyomultak. Thurn tábornagy Rivolit elfoglalta. Az olaszoknak e' tájon több hét alatt épitett erős sánczai mind az osztrákok kezébe estek. Németország. A Frankfurtban jelenleg álló ipargyülés jul. 20-án tartott Ülé­sében az ipar-szabadság ellen nyilatkozott. Schlesvig Holstein. A'fegyverszünet, melly helybeha­­gyás végett a’bírod, kormányzó elé terjesztetett, következő 12 pont­ból áll: 1. három hónapi fegyverszünet lesz mind szárazon, mind ten­geren , ’s a­ felmondásra mindkét félnek egy hónapi határidő adatik, ’s ha az alatt nyilatkozás nem történik, a’ fegyverszünet meghosszabbí­tottnak tek­itendő ; 2. ha a’ fegyverszünet fel­mondatik, mindkét sereg­nek szabadságában lesz jun. 27-éig bírt helyét elfoglalni; 3. a’ Dán hajócsapatok által munkába vett ostromzárak megszüntettetnek; 4. min­den hadi és politikai fogoly szabadon bocsáttatik; 5. a’ háború kezde­te óta elindult, végfedezetű hajók, 10 nappal a’ fegyverszünet aláírása után visszaadatnak, ’s Dánia kártalanittatik; 6. mindkét herczegségből s a' hozzájok tartozó szigetekből kivonulnak a dán és a’ szövetségi csapatok, Alsen szigetén Dánia állít 400 őrséget, Altonában pedig szö­vetségi csapatok őrködendnek; 7. hogy a' herczegségben a’ béke és nyugalom fentartassék, a' márczius előtti igazgatásmód állittatik hely­re a’ fegyverszünet alatt. A’ közös kormány közbirodalommal biró öt férfi kezébe adatik. Törvényhozó hatalmuk nem lesz. Kettőt közülök a­ dán király választ, kettőt a’ porosz király. — E' négy tag választ ötödiket elnökül, ’s ha a' választásban meg nem egyezhetnének, Anglia lép fel közbenjáróul. — E' kormányban, sem márczius 17- dike előtti sem az utáni kormánytisztek részt nem vehetnek ’, 8. mig a' fegyverszünet tart, csak bizonyos megnevezett csapatok ma­radhatnak a' herczegségekben a’ kormány rendelkezésére; 9. a dán és porosz királynak joga lesz egy egy kir. biztost nevezni pártatlan fel­ügyelőkűl , a’ herczegségekbe; 10. a’ lauenburgi hűség azon állapotba tér vissza , mellyben volt a' szövetségi csapatok benyomulta előtt; 11. az egyezkedő felek Nagybritannia kezességét fogják kikérni a­ fegyver­­szünet biztosítására. 12. világosan meghatároztatik, hogy az egyesség pontjai semmi tekintetben sem gátolják a’ béke végfeltételeit, ’s hogy sem Dánia, sem Németország nem tartozik feladni azon jogokat és elő­nyöket , mellyeket magokra nézve fontosoknak tartanak. Poroszország. Berlinben i. h. 23-dikán minden utczaszög­­leten volt olvasható egy „ felszólítás a' néphez “ az ottani porosz egy­lettől. Benne Poroszhon felolvadása Németországban sajnáltatik, ’s nyílt ellenszegülésre történik felhívás a­ frankfurti nemzetgyűlés ellen . . . Ezenkívül feltűnnek még némelly, eddig ugyan elszigetelve álló, egyes jelenetek is, mellyek az egyes Poroszhontól reactiora mutatnak a’ Frankfurtból jövendő rendeletek iránt, így már egyes polgárvéd­­osztályok, főnökeik unszolására, egyesültek, hogy a­ bírok, kor­mányzó iránti hűség esküjét megtagadják. Pfuel tábornok , ki Pétervárra volt kiküldve, nem a ministerium nevében ugyan , de ennek bizonyosan egyezésével, remélyileg a­ ki­rály részéről, i. h. 20-dikán érkezett vissza Berlinbe. Sejtik, misze­rint az volt különös feladata , hogy a­ czárban lehetőleg kedvező han­gulatot erősítsen meg Poroszország iránt, melly megbízatásban a leg­szerencsésebben járt volna el . . . Az orosz czár, a’ dolgok komoly helyzetében is, nagyon vígan van. Lázadásoknak vagy aggódtató han­gulatnak , Pétervárott semmi nyoma. Mindenütt nyíltan kimondják: Oroszország a­ Némethonban és Közép-Európában mutatkozó forrongás ellenében közönyösen akar maradni, azonban harczra készen áll, hogy jogainak, valamint a­ fenálló egyeségeknek, mennyiben ez az orosz álladalomra vonatkoznék, minden megsértését gátolja. A czár a’ berlini eseményekről a’ legapróbb részletekig értesítve van, sőt még a’ falragaszok is eljutnak kezeibe, mellyek gyűlöletet hirdetnek az oroszok ellen, ’s mellyeket ő különös jó kedvvel mutogatott a’ tábor­noknak. Berlin, jul. 19. úgy látszik, hogy a pénzü­gyminister pénz­­beszedésével tökéletesen igazolja azt, mikép a­ kényszerítő kölcsön helybenhagyására való kilátás igen jótékony befolyással van az önkén­­tes kölcsönzési vállalatra. Rendkívül tódulnak az emberek azon hiva­talhoz , mellyben az önkéntes kölcsön elfogadtatik. Minapóban már fegyveres erőt is kellett a­ tolakodásnál alkalmazni; ezenkívül, berlini hirek szerint, sok gazdag idegen, kinek bizodalma van a­ porosz pénzügyhöz, magánemberre nézve olly hasznosnak találja e’ kölcsönt, hogy készek vagyonuk egy részét oda fordítani, ’s nehány tőzsért e' tárgyban már meg is bíztak. Berlin, julius 22-dikén. — Mai napon 10 órakor nyi­­nyitotta meg tanácskozásait az alkotmányi congressus. A­ tegnap tarta­tott tanácskozmányban előleges tárgyrendet készítettek ’s ideiglenes elnökséget választottak. A­ napirendben foglaltatik az egyes német ál­­ladalmak viszonya az egyetemes hazához. Egy csomó terv, melly nagy részint az egyes alkotmányozó gyűlések viszonyát a­ frankfurti nemzeti gyűléshez, és a­ szövetségi központi hatalom szerkezetét illet­te , együtt tárgyaltatott. Elég legyen a’ tanácskozások fő eredményét ’s vonásait leírnunk. Mintegy 90 egyesület volt képviselve, 67 szóval 20 ellen, kimondatott, hogy a’ congressus a' nemzeti gyűlés határoza­tait feltétlenül kötelezőknek tekinti az egyes kormányokra nézve; 60 szóval az ellen, hogy a’ congressus az egyes álladalmak egyéniségét egyesithetőnek tartja, és végre, hogy az egyesületek Németország­nak egyetemes népszerű alkotmányos-monarchiai kormány alatti egye­sítésére törekszenek. A’ congressus örvendő megegyezését nyilvánítja János hg választatásához. Berlin, jul. 24. Arago Manó , mint a’ franczia köztársaság ré­­szérőli rendkívüli követ és meghatalmazott minister, ma mutatta be meghatalmazó levelét a­ királynál. Az alkotmányi bizottmány határozata szerint, a törvényhozó hatalom a' király és mind két kamra által gyakoroltatik; ezek mege­gyezése kívántatik minden törvényre; de ha valamelly törvényjavasla­tot mindkét kamra harmadikszor elfogad, ezáltal az törvényerejűvé válik. A' kamrákat a’ király évenkint híja össze. Francziaorszság. Páris jul. 20-kán. A’ nemzetgyűlés mai ülésében fájdalmas benyomást okozott C­o­rbo­n alelnök jelentése D­o­r­n é­s képviselő elhunytéról. A’ derék képviselő, ki a’ júniusi napokban annyi hősi elszántságot tanúsított, a’ torlaszokon kapott sebei következtében halt meg. Sorshúzás által a­­zonnal 50 képviselő jelöltetett ki, temetésénél a­ gyűlést képviselendő. Azonban az elhunytnak magasztos szilárd jelleme olly általános tiszte­let tárgya volt, hogy a’ küldöttséghez a nemzetgyűlés valamennyi pártszinézeteiből számos tag csatlakozott. Az ülés végén Lagrange indítványára határoztatott, miszerint a' temetés napján a’ bizottmá­nyok 's a’ gyűlés összülésének ideje elhalasztassék, hogy a' dicsőűltnek számos baráti s tisztelői a temetésnél megjelenhessenek. Dornés csa­ládjában a’ hősi bátorság firól fira szállt örökségül; atyja , ki tábornok volt a' császárság alatt, az 1812-iki táborozás után halt meg Vilná­­ban. Maga Dornés jun. 23-kán reggel, a’ lázadás kitörésekor, élete koczkáztatásával a' torlaszokra ment engesztelő , beszédével a' véron­tást akadályozandó, ’s franczia golyó által kellett meghalnia. A „Na­tional,“ mellynek dolgozótársa volt egy szivreható gyászos necrolog­­ban szenteli meg emlékét. M­a­r­r­a­s­t helyébe a nemzetgyűlés alelnökeül B­i­x­i­o válasz­tatott , 440 szavazó közöl 328 szavazott rá. Olaszország, Róma, jul. 14. Folyó hó 7-én műlt ki Bolognában Galítzia Tódor hg, ki Romában második hazáját találta fel, mellyhez érzékeny szeretettel vonzódott. A' milly áldozat készen fordult előbb a’ kath. val­lás felé, épen úgy láttuk őt a' nemzeti lelkesedés napjaiban mint köz­­vitézt Lombardiába jönni, hogy választás szerinti hazáját megszabadí­tani segítsen. Gyöngéd teste nem bírhatta ki azon nehéz fáradalmakat, mellyeket olly tiszteletre méltó kitartással viselt, s alattok végtére le kellett roskadnia. Ha valami lélekemelő dolog látni embert egy esz­méért élni, halni, annyival megragadóbb ezen eset, midőn az elszánt­ság és önfeláldozás, ritka igénytelenség­ és jellemszilárdsággal egy­bekötve jelenik meg. Sokan szomorkodnak a’ jeles ifjú elhunyton, mert sokaknak úgy segítője, megszab­aditój­a. — A' schweiziak már most határozottan kinyilatkoztatták egy ezredesük által, hogy tovább nem fogják magokat a’ ministerium parancsaihoz tartani, hanem csupán a’ pápának engedelmeskednek. A római ministerium f. hó 13-án kijelentette a követi kamra ülésében, hogy lemondását beadta, de az még ekkorig sem el nem fogadtatott, sem meg nem tagadtatott. Ezen nyilatkozatra politikai clubbok gyűltek össze tanácskozandók, valljon mit kelljen tenni a’ jelen körülmények között. Roma, jul. 17. Tegnap estve nagy fáklyás demonstratiót vit­tek végbe Mamiani minister előtt. Mondják, annak hire szolgált reá a­lkalmul, hogy a’ pápa uj ministeriumot akar alkotni. Az egész tör­ténet alatt illy kiáltások hangzottak: „Éljen Károly Albert olasz király, éljen a genuai herczeg szicziliai király, éljen a’ Mamiani-ministerium, nekünk nem kell más ministerium, nekünk nem kellenek papok a' mi­­nisteriumban halál Olaszország elleneire, halál az ausztriai jezuita­­pártra!“ Bolognai levelek szerint, a' pápai legatiókban azon kívánat uralkodik, hogy inkább Piemonthoz csatlakoznak, mint a’ pápának enge­delmeskedjenek, ’s a' jelen háborús viszonyokban részvétlenek marad­janak. A nápolyi király, a­ genuai herczegnek szicziliai királylyá téte­le ügyében, jegyzetet küldött az északi udvarokhoz. A’ szicziliai király, a parlament határozatánál fogva, következő névvel és czímmel fog él­ni : ,1. Amadeus Albert, az ország alkotmánya által Sziczilia királya.­ Első nevét, Ferdinándot, a’ parlamenti határozat eltörölte, mivel e’ név egész Szicziliában utált és megvetett. Nagybritannia és Izland. Jul. 17-kén a felsőházban Londonderry marquis felszólí­tást intézett Landsdowne marquis-hoz Anglia és Spanyolország közti viszonyok állapota , különösen pedig Alzaa tábornok kivégezteté­­se iránt. A minister felelé, miszerint neki az illynemű felszólításokra semmi mondani valója nincs. Alzaa tábornok, úgy látszik, egy más tá­­bornok, parancsára végeztetett ki, a’ ki don Carlos zászlója alatt egy­kor fegyveres bajtársa volt. A’ diplomaticai közbenjárást pedig az idő rövidsége lehetlenné tette. — Egy tag arra figyelmeztető a’ házat, mi­szerint Montemolin gróf spanyol trónkövetelőtől sürgetni lehetne, hogy híja vissza párthiveit. Erre Landsdowne marquis megjegyzé, hogy a’ kormány nem bocsátkozhatik alkudozásba egy trónkövetelővel, kinek jogezímét el nem ismeri, ’s a’ vita abban maradt. Az alsóházban John Russel lord szólalt fel, 's kijelölte azon törvényjavaslatokat, miknek szavazás alá vételét még ezen ülés folyta alatt kérni fogja, elsorolván egyszersmind azokat is, miknek tárgyalta­tását ez úttal nem kivánja. Amazok a’ legfontosabb törvényjavaslatok, t. i. a városok egészségi állapotát, az izlandi biztosítéki javakat, a­ római udvarrali diplomaticai viszonyokat ’s a’ választási visszaélések megelőzését illetők. A­mi a­ hajózási törvények módosítására vonat­kozót illeti: nem valószínű , hogy az a jelen ülés alatt szavazás alá kerüljön, hanem a’ jövő ülés kezdetén bizonyosan fel fog vétetni. A felsőházban G­r­e­n­ga 11 lord jelenté , miszerint jövő csütör­tökön az irlandi lázító clubbok tárgyában indítványt terjesztene elő. Clarendon lord, az irlandi alkirály, néhány napra Londonba jött, hogy az Irland állapota feletti parliamenti vitáknál jelen lehessen. Tá­­vollétében hatóságát egy bizottmány gyakorlandja , melly királyi rende­letnél fogva neveztetik ki, s mellynek a' dublini érsek, Izland lordkan­­czellára , 's a' hadi erő parancsnoka is tagjai lesznek. A' királyné Whig szigetére megy lakni, hol a parliament elha­lasztása idejéig maradand. M­e­a­g­h­o­r-re azon lázitó beszédeiért, miket Rathsked­ben tar­tott, az esküttszék a’ vád alá vételt kimondotta. Azt hiszik, hogy Mea­gher, ügyének a’ limerick-i esküttszékhezi áttételét kivánandja. A’ ,,D­u­b­l­i­n Evening Post“ jul. 20-kai száma szerint Garrick on Suipban lázadás tört ki, miről a­ „Tipperary Free Press“ után a­ következő tudósítást közli: Jul. 17-kén Marks egy reppal-club titkára, nem tudni mi­nő vád miatt, elfogatott. Ezt más két titkár elfogatása is követte, ’s a­­zon hit szárnyalt, miszerint még sok más egyént is elfogatni szándé­koznak. Azonnal fel adatott a’ lázadásra, a’ harangok félrevezettek, ’s a’ különféle dlubbok tagjai összegyülekezvén, a’ fenyitőház felé indultak, a’ hozzájok csatlakozott ’s több ezerre menő népség kíséretében, melly­nek nagyobb része lőfegyver-, kasza- ’s vasvillával volt fegyverkezve. A’ dolognak gyászos kimenete leendett, ha a’ foglyok kezességre azon­nal szabadon nem bocsáttatnak. Egy tény különös megemlítést érde­mel. Épen egy pompás temetés lévén, a’ menet a' sírkert felé útban volt, midőn egyszerre a’ vészharang megkondult; a’ férfiak a’ városba visszairamlottak, a’ temetést a’ nőkre hagyván. Bámulatra méltó, milly sebesen volt mindenki felfegyverkezve. Spanyolország. A‘ spanyol királynő darab ideje reményteljes állapotban van, ’s az orvosok eltiltották neki a’ tánczot és lovaglást. Ez állapot felett, a­ ,Heraldo’ körülbelöl illy formán fejezi ki hivatalos örömét: „Nézzétek, oh spanyolok! milly derék, egy királynéval birtok ti! Nem elég hogy az ártatlan Izabella irántunki szeretetből viseléssé lesz, hanem men­­­nyei resignatioval lemond a’ lovaglás, sőt a’ mi több a' táncz gyönyö­reiről is. Milly nagyszerű feláldozás a' népért! ti ezért kevesebbet nem is tehettek, mint hogy a' hála és lelkesültség érzelmei közt olvadoz­­zatok.“ Madrid, jul. 17. A királynénak egy különös parancs aiért deli, hogy apája, don Francisco de Paula, leányával Jozefával, ki egy gazdag amerikai polgárhoz épen most ment férjhez, külföldre utazzék. Orosz- és Lengyelország, P­é­t­e­r­v­á­r, jul. 7. Az izraelitáknak Oroszországban a’ kor­mány az iparüzletre nézve ismét némi engedményeket adott, mellyek gyakorlásától az előtt eltiltva voltak. Szervia Jul­­il-kan nyittatott meg Kragujevaczban a’ népgyűlés. Czélul volt kitűzve a’ nyugalom és rend fentartása, a’ nép alkotmányos sza­badságának és jogainak megóvása a’ folytonosan gyarapodó európai politikai mozgalmak irányában. Törökország, Konstantinápoly, jul. 22. úgy látszik, hogy a porta komoly figyelemmel kiséri a’ dunai fejdelemségek ügyeit. Múlt pénte­ken maga a szultán tartott vizsgálatot azon hadcsapat felett, melly 12 zászlóalj alatt, 1200 lovasból és egy 12 ágyús telepből áll, ’s melly másnap az Alduna felé indult. Ezenkívül, a’ most Bagdad mel­let levő hadsereghez parancs küldetett, hogy gyorsan siessen a fő városba, a’ szükséghez képest leendő alkalmazhatás végett. — Hogy az egyiptomi viszonyok törésig ne vitessenek, az igazságügy-miniszer különös meghagyással gyorsan utazott oda , ’s a’ kérdéses pontok bé­kés megoldását várhatni. A’ Görögország felőli határok a’ Phthiotis­­ből átjött felkelőktől olly módon tisztittattak meg , hogy azok Phthio­tisba menni kényszerittettek, hol azóta már a' lázadás ismét telje­s lángokban van. Az albaniai lázadás feje ide hozatott, és a’ szultán elébt is vitetett.

Next