Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)
1848-08-01 / 53. szám
léteznek e’ hazában, kik a jelenkor áldásteli fordulatát felfogva 's az abból felledező nemzeti kincseket mindenekfelett nagyra becsülve, magukat e' haza hű fiainak büszkén nevezik, kiket sem a' népek rovására űzött fondorkodások, sem mesterkélt illasiók hiúságai meg nem vakitnak, 's e' hazátóli renditletlen hűségtől el nem tántoritnak. Midőn Temesvár város összes g. n. e. lakosi magukat e’ honfiak osztályába sorolhatni szerencséseknek érezve, mind azon jókat, mellyek a' polgári lét boldogságát előidézik, alkotmányos uton elérni, 's törvény szentesitette modorban élvezni remélik ’s akarják , fájdalmas illetődéssel nyilvánítják egyúttal azon epesztő aggodalmat, hogy e’ régtől esengve táplált é s immár teljesedésbe menő reményeink, a’ kitört belzavarok által meghiúsulni, 's a' jövő nemzeti lét sorsa a' feneyegető veszély örvénye felé sodortatni látszatnak; 's midőn ez aggodalommal párosult hazafiui érzelmük nyilvánítását mind ekkorig, a zavarok békés utáni kiegyenlítése reményétől táplálóan halaszták el, azt ezennel hazánk kormánya előtt azon lelkesült hangulattal teljesítik , miszerint bizakodva a' nagy honpolgár e’ szavaiban : ,,A' magyar kebelben van egy érzelem, a' nemes kegyelet szent érzelme, melly a' bizalmas közelítés percze felett, százados bus emlékét kitörli emlékeiéből, — midőn egy részről a’ tévútról visszatért és visszatérendő atyánkfiai számára e pietás érzelmére hivatkozunk, azt részünkről is igénybe venni azon öntudatnál fogva bátorkodunk, melly szerint e' város összes g. n. e. lakosi, kiknek elődei hajdan, midőn az emberiséget porig alázó pogány bitorlónak lángostorát széttépve, a’ megszabadult hazának védfalui, a' későbbi zordon viszonyok rohamában pedig istápul szolgáltak, 's e’ vidék rónáin a' birodalom megmentéséért, jobbágyi ernyedetlen hűségük áldozatai gyanánt hullottak el, ezek utódi most mint szabad honfiak, magasztosb polgári hűséggel áldozandják életüket, a' szent emberiség szellemi alkotmányán hasonjógu polgárok erélyével épített és dicsőnek teremtett magyar haza fentartásáért, boldogságáért! Ezen őszinte lelkülettől áthatva, érintett összes óhitű lakosság, a’ hazaszeretet és tartozó polgári kötelesség öntudatában, legszentebb hazafiui törekvésének tartandja érzelmeit, a' cselekvés terén, mindenkor 's következő minden viszonyokban olly lelkesedéssel, olly buzgósággal bebizonyítani, mi ilyennek jelen nyilatkozatát a magyar felelős kormány és az egész nemes haza színe elibe vinni polgári szent kötelességének tartotta. Melly fentiekben előterjesztett 's a valódi hazafiság inspirátiójából ömledező nyilatkozatunk után fentisztelt magyar felelős kormány gyámolába 's pártfogásába ajánlottak, mély tisztelettel maradunk. Temesvárit, jul. 25. 1848. A' magyar független felelős ministeriumnak. Temesvár város g. n. e. hódoló közönsége.“ Polgártársak! Hazafiak! Az európai mozgalmak színvonalára fölmerült alvidéki lázadás szülte boszus ingerültség, városunk népessége és óhitfi lakói között létezett bizalmasságot és testvéri békés egyetértést, szinte, mint a hazának számos vidékein, mindjárt kezdetben szétrombolni fenyegette. Az emberiség és igazság oltárát leronthatlanul örökre felállítani törekvő időszellemétől, az embernek eszközül ajánlott szabadság , egyenlőség és testvériség megőrzéséért, városunk köztörvényhatóságához intézett nyilatkozatunkban, a' haza és királyhozi tántorithatlan hű ragaszkodásunkat, és a’ korona épsége 's az országos törvények tiszteletben tartatásához, vérünk 's vagyonainkkal való járulási készségünket , nyilvánítani nem készünk. Azonban az érdekelt alvidéki mozgalmak komolyabbá váltával, az olly sok időktől fogva fenállott kölcsönösség és testvériség érzelme, városunk egynémellyikében lehangoltatván, nem kételkedhetünk a’ tisztelt közönséget mindenkori, soha és semmiféle körülményekben sem változandó rokon érzelmeink és testvéries ragaszkodásunk felől biztosítva , ünnepélyesen nyilvánítani. „Hogy az alvidéki bőszült lázongókkal, valamint eddig legkisebb összeköttetésben nem valánk, úgy azoknak országunk épsége és felelős magyar ministeriumunk a belcsend és bátorlét fentartása érdekében tett intézkedései ellen elkövetett vakmerő törvényellenes merényeit kárhoztatjuk, és biztossá kívánunk tenni mindenkit, hogy azok — mint az emberiség és hazára vészt árasztó törekvések — elnyomásában , minden erőnkkel részt venni készek vagyunk." Szegeden, 4848-ik évi julius 20-án. A' helybeli óhitű lakosság. 247 Ausztria, Bécs, jul. 28. Ah ministerium által Insbruckba küldött követ Hannegart tábornok azon hírrel tért vissza, hogy ő felsége még egyhamar nem fog Bécsbe jönni. Azt mondják , hogy Rainer főherczeg lesz jövendőre császári helytartó. A’ ,Wien. Z.‘ azon tudósítást hozza, hogy gr. Brandis tiroli kormányzó nyugalomba helyeztetett. Ma reggeli 9 órakor tisztelkedtek Jellachichnál az itt levő német, tót és olasz csapatok tisztei. A’ bécsi félhivatalos lapok ismét mély meghatottságról beszélnek ezen érzékeny és szivreható jelenetnél. Innen a' magyar katonák laktanyájába ment az említett tisztikar, ez által akarván kijelenteni, hogy a’ magyar nemzet ’s a' magyar fegyveresek ellen egy lépést sem szándékoznak tenni, sőt velők ezután is testvéri viszonyban kívánnak maradni! Valóban szeretetre méltó gyöngédség és figyelem, mellyre nekünk is lehetetlen szivrehatólag el nem érzékenyülnünk ! Bécsi lapok Susan tábornoktól Paduából jul. 25-dikéről telegrafi tudósítást közölnek, melly fényes győzelmet ’s az olaszoknak a’ sánczokbóli kivezetését hirdeti. Rivoli Castel Nuovo , Sommacampagna el vannak foglalva; Monton tábornok, segéde s több tisztek elfogattak ; azonfelül 6 ágyú, 1 zászló és több társzekér. Milánói lapok már i. h. 20-dikán mindenfelől mozgalmak , vonulások , központosulások, megtámadások stb. híreit hozák. — A' piemonti főhadiszállás e' hó 18-dikán Marmiroloba, Mantuától 5 mértföldnyire, tétetett által, mi az osztrák seregeket nem kevéssé meglepte. A „Wien. Z.‘ szerint a’ hadi működések jul. 22-ker éjjel kezdődtek , ’s már másnap elfoglaltattak a’ piemontiak sánczai St Luciánál. Az olaszok Peschiera felé siettek vissza, hová az osztrákok utinok nyomultak. Thurn tábornagy Rivolit elfoglalta. Az olaszoknak e' tájon több hét alatt épitett erős sánczai mind az osztrákok kezébe estek. Németország. A Frankfurtban jelenleg álló ipargyülés jul. 20-án tartott Ülésében az ipar-szabadság ellen nyilatkozott. Schlesvig Holstein. A'fegyverszünet, melly helybehagyás végett a’bírod, kormányzó elé terjesztetett, következő 12 pontból áll: 1. három hónapi fegyverszünet lesz mind szárazon, mind tengeren , ’s a felmondásra mindkét félnek egy hónapi határidő adatik, ’s ha az alatt nyilatkozás nem történik, a’ fegyverszünet meghosszabbítottnak tekitendő ; 2. ha a’ fegyverszünet felmondatik, mindkét seregnek szabadságában lesz jun. 27-éig bírt helyét elfoglalni; 3. a’ Dán hajócsapatok által munkába vett ostromzárak megszüntettetnek; 4. minden hadi és politikai fogoly szabadon bocsáttatik; 5. a’ háború kezdete óta elindult, végfedezetű hajók, 10 nappal a’ fegyverszünet aláírása után visszaadatnak, ’s Dánia kártalanittatik; 6. mindkét herczegségből s a' hozzájok tartozó szigetekből kivonulnak a dán és a’ szövetségi csapatok, Alsen szigetén Dánia állít 400 őrséget, Altonában pedig szövetségi csapatok őrködendnek; 7. hogy a' herczegségben a’ béke és nyugalom fentartassék, a' márczius előtti igazgatásmód állittatik helyre a’ fegyverszünet alatt. A’ közös kormány közbirodalommal biró öt férfi kezébe adatik. Törvényhozó hatalmuk nem lesz. Kettőt közülök a dán király választ, kettőt a’ porosz király. — E' négy tag választ ötödiket elnökül, ’s ha a' választásban meg nem egyezhetnének, Anglia lép fel közbenjáróul. — E' kormányban, sem márczius 17- dike előtti sem az utáni kormánytisztek részt nem vehetnek ’, 8. mig a' fegyverszünet tart, csak bizonyos megnevezett csapatok maradhatnak a' herczegségekben a’ kormány rendelkezésére; 9. a dán és porosz királynak joga lesz egy egy kir. biztost nevezni pártatlan felügyelőkűl , a’ herczegségekbe; 10. a’ lauenburgi hűség azon állapotba tér vissza , mellyben volt a' szövetségi csapatok benyomulta előtt; 11. az egyezkedő felek Nagybritannia kezességét fogják kikérni a fegyverszünet biztosítására. 12. világosan meghatároztatik, hogy az egyesség pontjai semmi tekintetben sem gátolják a’ béke végfeltételeit, ’s hogy sem Dánia, sem Németország nem tartozik feladni azon jogokat és előnyöket , mellyeket magokra nézve fontosoknak tartanak. Poroszország. Berlinben i. h. 23-dikán minden utczaszögleten volt olvasható egy „ felszólítás a' néphez “ az ottani porosz egylettől. Benne Poroszhon felolvadása Németországban sajnáltatik, ’s nyílt ellenszegülésre történik felhívás a frankfurti nemzetgyűlés ellen . . . Ezenkívül feltűnnek még némelly, eddig ugyan elszigetelve álló, egyes jelenetek is, mellyek az egyes Poroszhontól reactiora mutatnak a’ Frankfurtból jövendő rendeletek iránt, így már egyes polgárvédosztályok, főnökeik unszolására, egyesültek, hogy a bírok, kormányzó iránti hűség esküjét megtagadják. Pfuel tábornok , ki Pétervárra volt kiküldve, nem a ministerium nevében ugyan , de ennek bizonyosan egyezésével, remélyileg a király részéről, i. h. 20-dikán érkezett vissza Berlinbe. Sejtik, miszerint az volt különös feladata , hogy a czárban lehetőleg kedvező hangulatot erősítsen meg Poroszország iránt, melly megbízatásban a legszerencsésebben járt volna el . . . Az orosz czár, a’ dolgok komoly helyzetében is, nagyon vígan van. Lázadásoknak vagy aggódtató hangulatnak , Pétervárott semmi nyoma. Mindenütt nyíltan kimondják: Oroszország a Némethonban és Közép-Európában mutatkozó forrongás ellenében közönyösen akar maradni, azonban harczra készen áll, hogy jogainak, valamint a fenálló egyeségeknek, mennyiben ez az orosz álladalomra vonatkoznék, minden megsértését gátolja. A czár a’ berlini eseményekről a’ legapróbb részletekig értesítve van, sőt még a’ falragaszok is eljutnak kezeibe, mellyek gyűlöletet hirdetnek az oroszok ellen, ’s mellyeket ő különös jó kedvvel mutogatott a’ tábornoknak. Berlin, jul. 19. úgy látszik, hogy a pénzügyminister pénzbeszedésével tökéletesen igazolja azt, mikép a kényszerítő kölcsön helybenhagyására való kilátás igen jótékony befolyással van az önkéntes kölcsönzési vállalatra. Rendkívül tódulnak az emberek azon hivatalhoz , mellyben az önkéntes kölcsön elfogadtatik. Minapóban már fegyveres erőt is kellett a tolakodásnál alkalmazni; ezenkívül, berlini hirek szerint, sok gazdag idegen, kinek bizodalma van a porosz pénzügyhöz, magánemberre nézve olly hasznosnak találja e’ kölcsönt, hogy készek vagyonuk egy részét oda fordítani, ’s nehány tőzsért e' tárgyban már meg is bíztak. Berlin, julius 22-dikén. — Mai napon 10 órakor nyinyitotta meg tanácskozásait az alkotmányi congressus. A tegnap tartatott tanácskozmányban előleges tárgyrendet készítettek ’s ideiglenes elnökséget választottak. A napirendben foglaltatik az egyes német álladalmak viszonya az egyetemes hazához. Egy csomó terv, melly nagy részint az egyes alkotmányozó gyűlések viszonyát a frankfurti nemzeti gyűléshez, és a szövetségi központi hatalom szerkezetét illette , együtt tárgyaltatott. Elég legyen a’ tanácskozások fő eredményét ’s vonásait leírnunk. Mintegy 90 egyesület volt képviselve, 67 szóval 20 ellen, kimondatott, hogy a’ congressus a' nemzeti gyűlés határozatait feltétlenül kötelezőknek tekinti az egyes kormányokra nézve; 60 szóval az ellen, hogy a’ congressus az egyes álladalmak egyéniségét egyesithetőnek tartja, és végre, hogy az egyesületek Németországnak egyetemes népszerű alkotmányos-monarchiai kormány alatti egyesítésére törekszenek. A’ congressus örvendő megegyezését nyilvánítja János hg választatásához. Berlin, jul. 24. Arago Manó , mint a’ franczia köztársaság részérőli rendkívüli követ és meghatalmazott minister, ma mutatta be meghatalmazó levelét a királynál. Az alkotmányi bizottmány határozata szerint, a törvényhozó hatalom a' király és mind két kamra által gyakoroltatik; ezek megegyezése kívántatik minden törvényre; de ha valamelly törvényjavaslatot mindkét kamra harmadikszor elfogad, ezáltal az törvényerejűvé válik. A' kamrákat a’ király évenkint híja össze. Francziaorszság. Páris jul. 20-kán. A’ nemzetgyűlés mai ülésében fájdalmas benyomást okozott Corbon alelnök jelentése Dorn és képviselő elhunytéról. A’ derék képviselő, ki a’ júniusi napokban annyi hősi elszántságot tanúsított, a’ torlaszokon kapott sebei következtében halt meg. Sorshúzás által azonnal 50 képviselő jelöltetett ki, temetésénél a gyűlést képviselendő. Azonban az elhunytnak magasztos szilárd jelleme olly általános tisztelet tárgya volt, hogy a’ küldöttséghez a nemzetgyűlés valamennyi pártszinézeteiből számos tag csatlakozott. Az ülés végén Lagrange indítványára határoztatott, miszerint a' temetés napján a’ bizottmányok 's a’ gyűlés összülésének ideje elhalasztassék, hogy a' dicsőűltnek számos baráti s tisztelői a temetésnél megjelenhessenek. Dornés családjában a’ hősi bátorság firól fira szállt örökségül; atyja , ki tábornok volt a' császárság alatt, az 1812-iki táborozás után halt meg Vilnában. Maga Dornés jun. 23-kán reggel, a’ lázadás kitörésekor, élete koczkáztatásával a' torlaszokra ment engesztelő , beszédével a' vérontást akadályozandó, ’s franczia golyó által kellett meghalnia. A „National,“ mellynek dolgozótársa volt egy szivreható gyászos necrologban szenteli meg emlékét. Marrast helyébe a nemzetgyűlés alelnökeül Bixio választatott , 440 szavazó közöl 328 szavazott rá. Olaszország, Róma, jul. 14. Folyó hó 7-én műlt ki Bolognában Galítzia Tódor hg, ki Romában második hazáját találta fel, mellyhez érzékeny szeretettel vonzódott. A' milly áldozat készen fordult előbb a’ kath. vallás felé, épen úgy láttuk őt a' nemzeti lelkesedés napjaiban mint közvitézt Lombardiába jönni, hogy választás szerinti hazáját megszabadítani segítsen. Gyöngéd teste nem bírhatta ki azon nehéz fáradalmakat, mellyeket olly tiszteletre méltó kitartással viselt, s alattok végtére le kellett roskadnia. Ha valami lélekemelő dolog látni embert egy eszméért élni, halni, annyival megragadóbb ezen eset, midőn az elszántság és önfeláldozás, ritka igénytelenség és jellemszilárdsággal egybekötve jelenik meg. Sokan szomorkodnak a’ jeles ifjú elhunyton, mert sokaknak úgy segítője, megszabaditója. — A' schweiziak már most határozottan kinyilatkoztatták egy ezredesük által, hogy tovább nem fogják magokat a’ ministerium parancsaihoz tartani, hanem csupán a’ pápának engedelmeskednek. A római ministerium f. hó 13-án kijelentette a követi kamra ülésében, hogy lemondását beadta, de az még ekkorig sem el nem fogadtatott, sem meg nem tagadtatott. Ezen nyilatkozatra politikai clubbok gyűltek össze tanácskozandók, valljon mit kelljen tenni a’ jelen körülmények között. Roma, jul. 17. Tegnap estve nagy fáklyás demonstratiót vittek végbe Mamiani minister előtt. Mondják, annak hire szolgált reá alkalmul, hogy a’ pápa uj ministeriumot akar alkotni. Az egész történet alatt illy kiáltások hangzottak: „Éljen Károly Albert olasz király, éljen a genuai herczeg szicziliai király, éljen a’ Mamiani-ministerium, nekünk nem kell más ministerium, nekünk nem kellenek papok a' ministeriumban halál Olaszország elleneire, halál az ausztriai jezuitapártra!“ Bolognai levelek szerint, a' pápai legatiókban azon kívánat uralkodik, hogy inkább Piemonthoz csatlakoznak, mint a’ pápának engedelmeskedjenek, ’s a' jelen háborús viszonyokban részvétlenek maradjanak. A nápolyi király, a genuai herczegnek szicziliai királylyá tétele ügyében, jegyzetet küldött az északi udvarokhoz. A’ szicziliai király, a parlament határozatánál fogva, következő névvel és czímmel fog élni : ,1. Amadeus Albert, az ország alkotmánya által Sziczilia királya. Első nevét, Ferdinándot, a’ parlamenti határozat eltörölte, mivel e’ név egész Szicziliában utált és megvetett. Nagybritannia és Izland. Jul. 17-kén a felsőházban Londonderry marquis felszólítást intézett Landsdowne marquis-hoz Anglia és Spanyolország közti viszonyok állapota , különösen pedig Alzaa tábornok kivégeztetése iránt. A minister felelé, miszerint neki az illynemű felszólításokra semmi mondani valója nincs. Alzaa tábornok, úgy látszik, egy más tábornok, parancsára végeztetett ki, a’ ki don Carlos zászlója alatt egykor fegyveres bajtársa volt. A’ diplomaticai közbenjárást pedig az idő rövidsége lehetlenné tette. — Egy tag arra figyelmeztető a’ házat, miszerint Montemolin gróf spanyol trónkövetelőtől sürgetni lehetne, hogy híja vissza párthiveit. Erre Landsdowne marquis megjegyzé, hogy a’ kormány nem bocsátkozhatik alkudozásba egy trónkövetelővel, kinek jogezímét el nem ismeri, ’s a’ vita abban maradt. Az alsóházban John Russel lord szólalt fel, 's kijelölte azon törvényjavaslatokat, miknek szavazás alá vételét még ezen ülés folyta alatt kérni fogja, elsorolván egyszersmind azokat is, miknek tárgyaltatását ez úttal nem kivánja. Amazok a’ legfontosabb törvényjavaslatok, t. i. a városok egészségi állapotát, az izlandi biztosítéki javakat, a római udvarrali diplomaticai viszonyokat ’s a’ választási visszaélések megelőzését illetők. Ami a hajózási törvények módosítására vonatkozót illeti: nem valószínű , hogy az a jelen ülés alatt szavazás alá kerüljön, hanem a’ jövő ülés kezdetén bizonyosan fel fog vétetni. A felsőházban Grenga 11 lord jelenté , miszerint jövő csütörtökön az irlandi lázító clubbok tárgyában indítványt terjesztene elő. Clarendon lord, az irlandi alkirály, néhány napra Londonba jött, hogy az Irland állapota feletti parliamenti vitáknál jelen lehessen. Távollétében hatóságát egy bizottmány gyakorlandja , melly királyi rendeletnél fogva neveztetik ki, s mellynek a' dublini érsek, Izland lordkanczellára , 's a' hadi erő parancsnoka is tagjai lesznek. A' királyné Whig szigetére megy lakni, hol a parliament elhalasztása idejéig maradand. Meaghor-re azon lázitó beszédeiért, miket Rathskedben tartott, az esküttszék a’ vád alá vételt kimondotta. Azt hiszik, hogy Meagher, ügyének a’ limerick-i esküttszékhezi áttételét kivánandja. A’ ,,Dublin Evening Post“ jul. 20-kai száma szerint Garrick on Suipban lázadás tört ki, miről a „Tipperary Free Press“ után a következő tudósítást közli: Jul. 17-kén Marks egy reppal-club titkára, nem tudni minő vád miatt, elfogatott. Ezt más két titkár elfogatása is követte, ’s azon hit szárnyalt, miszerint még sok más egyént is elfogatni szándékoznak. Azonnal fel adatott a’ lázadásra, a’ harangok félrevezettek, ’s a’ különféle dlubbok tagjai összegyülekezvén, a’ fenyitőház felé indultak, a’ hozzájok csatlakozott ’s több ezerre menő népség kíséretében, mellynek nagyobb része lőfegyver-, kasza- ’s vasvillával volt fegyverkezve. A’ dolognak gyászos kimenete leendett, ha a’ foglyok kezességre azonnal szabadon nem bocsáttatnak. Egy tény különös megemlítést érdemel. Épen egy pompás temetés lévén, a’ menet a' sírkert felé útban volt, midőn egyszerre a’ vészharang megkondult; a’ férfiak a’ városba visszairamlottak, a’ temetést a’ nőkre hagyván. Bámulatra méltó, milly sebesen volt mindenki felfegyverkezve. Spanyolország. A‘ spanyol királynő darab ideje reményteljes állapotban van, ’s az orvosok eltiltották neki a’ tánczot és lovaglást. Ez állapot felett, a ,Heraldo’ körülbelöl illy formán fejezi ki hivatalos örömét: „Nézzétek, oh spanyolok! milly derék, egy királynéval birtok ti! Nem elég hogy az ártatlan Izabella irántunki szeretetből viseléssé lesz, hanem mennyei resignatioval lemond a’ lovaglás, sőt a’ mi több a' táncz gyönyöreiről is. Milly nagyszerű feláldozás a' népért! ti ezért kevesebbet nem is tehettek, mint hogy a' hála és lelkesültség érzelmei közt olvadozzatok.“ Madrid, jul. 17. A királynénak egy különös parancs aiért deli, hogy apája, don Francisco de Paula, leányával Jozefával, ki egy gazdag amerikai polgárhoz épen most ment férjhez, külföldre utazzék. Orosz- és Lengyelország, Pétervár, jul. 7. Az izraelitáknak Oroszországban a’ kormány az iparüzletre nézve ismét némi engedményeket adott, mellyek gyakorlásától az előtt eltiltva voltak. Szervia Julil-kan nyittatott meg Kragujevaczban a’ népgyűlés. Czélul volt kitűzve a’ nyugalom és rend fentartása, a’ nép alkotmányos szabadságának és jogainak megóvása a’ folytonosan gyarapodó európai politikai mozgalmak irányában. Törökország, Konstantinápoly, jul. 22. úgy látszik, hogy a porta komoly figyelemmel kiséri a’ dunai fejdelemségek ügyeit. Múlt pénteken maga a szultán tartott vizsgálatot azon hadcsapat felett, melly 12 zászlóalj alatt, 1200 lovasból és egy 12 ágyús telepből áll, ’s melly másnap az Alduna felé indult. Ezenkívül, a’ most Bagdad mellet levő hadsereghez parancs küldetett, hogy gyorsan siessen a fő városba, a’ szükséghez képest leendő alkalmazhatás végett. — Hogy az egyiptomi viszonyok törésig ne vitessenek, az igazságügy-miniszer különös meghagyással gyorsan utazott oda , ’s a’ kérdéses pontok békés megoldását várhatni. A’ Görögország felőli határok a’ Phthiotisből átjött felkelőktől olly módon tisztittattak meg , hogy azok Phthiotisba menni kényszerittettek, hol azóta már a' lázadás ismét teljes lángokban van. Az albaniai lázadás feje ide hozatott, és a’ szultán elébt is vitetett.