Közlöny, 1848. augusztus (53-83. szám)

1848-08-07 / 59. szám

282 vívott szabadágunk gyümölcseit átalánosan ugyan minden hon­polgár kivétel nélkül, de főleg a' műiparos osztály, melly a’ reactiónak vészt hozó ármányai által előidézett pangás követ­kezményeit­ már is súlyosan érezi, minél előbb békében élvez­hesse. „Szabadon élni független hazánkban“­—ez legyen jelsza­vunk , és azért minden órában készek legyünk harczot vívni élethalálra a’ szabadságnak akár elnyomói, akár pártütői ellen. Most az alvidéket rágja a’ pártütés fenéje; —■ oda tehát, polgártársaim, a’ szabadságharcz és dicsős g mezejére ! *). Kiss Miklós, őrnagy: Nemzeti gyűlés. XXVI. ülés a’ képviselőt]­ázban aug. 5-kén­t. 10 ór. Elnök: Pázmándy Dénes; tárgy : igazoló választmányok folytatólagos jelentései; az elemi i­rodákróli törvényjavaslat. vastatni.Elnök: Az ülés megnyílik. A’ tegnapi jegyzőkönyv fog felöl­ Kazinczy jegyző olvassa a’ jegyzőkönyvet. Nem volt rá észrevétel. . . Elnök: Erdélyből a' szász földről Uj egyházszék Bransch Mi­hályt és Friedenfels Ödönt választván követeinek, megbízóleveleiket be­nyújtották. Hasonlóképen Verőcze vármegyének verőczei kerülete ré­széről Tallián Ede (éljen!), Somogy megyének egyik választókerülete részéről pedi­g Farkas Lajos választatván el követül — beadott megbí­zó leveleik az igazoló választmányhoz lesznek utasítva. — Továbbá ér­kezett egy petitio csongrádmegyei lakosok részéről a mindszenti ura­­dalombeli sironhegyi haszonbérlők közt létező dohánytermesztésieli szerződés iránt; ezen úgynevezett dohánykertészek, kik leginkább al­­lodiális földön laknak, folyamodnak a­ házhoz, nem épen azért, hogy az általuk lakott föld örökre az övék legyen, hanem, hogy sorsukon kön­­­nyittessék. Ez a’ kérvényi választmányhoz lesz utasítva. — Hadügymi­­nister ur benyújtotta azon átalános tervezetet, melly az újabb ujonczo­­zási rendszert foglalja magában átalánosan. Ez ki fog nyomatni. Had­­ügyminiszer urnak nincsen ugyan szándékában benyújtott tervezetét ezen országgyűlés folyama alatt törvény erejére emeltetni, de legin­kább a’ ház határozata következtében nyújtja be csak azért, miszerint a ház meglássa, hogy ezen állandó tervezet nem ellenkezik azon ujoncz­­állitási tervezettel, mit legközelebb törvény erejére fog a’ ház emelni. Benyújtott tervezetét hadügyminister úr a’ gyűlés jövő folyama alatt kívánja tárgyaltatni.­­• Egyébiránt a kérvényi választmányra nézve je­lentem a háznak, hogy számtalan petitiók vannak már nála tárgyalás végett, de tőle mindeddig semmi jelentést nem kaptam. Az elnök álta­lam felszólittatván, oda nyilatkozott, hogy tegnap is ki volt tű­zve az óra, mellyben a’ kérvényi választmánynak össze kellett volna ülni, de maga az elnök eljővén, a' tagok nem jelentek meg. A’ petitiók naponként sza­porodnak. A’ ház szabályaiban meg van határozva, miként kell tárgyalni ezen petíciókat, három nappal előbb ki kell nyomatniok, mielőtt tár­gyalás alá jönnének; következőleg ha az országgyűlés igen hos­szú idő­re nem akar folytattatni, igen szükséges, hogy ezen kérvényi választ­mány a maga kötelességét mielőbb teljesítse. Az elnök úr tehát ki fog­­ja tűzni a választmány ös­szeülésének óráját, és azokat, a­­kik m­eg nem fognak jelenni, elnök úr nekem be fogja jelenteni, és innen fogom őket megnevezni. (Helyest) Az osztályokra nézve jelentem a’ háznak, hogy midőn országgyűlés elején az osztályok, alakultak, akkor 50—60 an is hibáztak a követ urak közül kik most már jelen vannak; az igazoló vá­lasztmány előtt is van 15—20 igazolandó követ, különösen a­ szászok részéről; következőleg kívánatos, hogy az igazoló választmány bevé­gezve jelentését, a­kik itt vannak , jövő kedden az osztályokba beso­­roztathassanak, mert többen vannak a' követ urak közül, kik sem egy sem más osztályhoz nem tartoznak. 6. Bethlen János: A­ kérvényi választmány összejöheté­­sére nézve bátor vagyok megjegyezni, hogy hiába van kitűzve az ös­­­szeülés órája , ha az ugyanazon időre esik, midőn az osztályok mun­kálkodnak : méltóztassék tehát olly órát kitűzni, mellyben osztálygyü­­lések nincsenek. Elnök. A’ kérvényi választmány kevés tagból áll. Ha az osz­tályok ugyanazon órában működnének is, mellyben a’ kérvényi vá­lasztmány ül össze, nem tesz nagy nehézséget; mert ha valamennyi osz­tályból , hol 300 nehány tag működik, 9 tag nem jelenik is meg, az nem akasztja meg az osztályok működését; tehát a’ kérvényi választ­mány összeülhet annyival is inkább, mert gyakran lehetetlen az igen szűk időt czélszerűbben felosztani. (Helyes !) Smertich Károly (igazoló választmányi előadó): Seges­vár szabad, kir. város és szék részéről általános szótöbbséggel Grósz Károly és Vennich Mihály képviselők törvényes módon megválasztatván, az osztály igazolt képviselőknek elismeri. (Helyes !) Úgy szintén Med­­gyes kir. város és szék részéről megválasztott Schnell József és Fa­­bim Frigyes ,­­ valamint Kőhalomszék részéről Jakaby János és Fáik Ká­oly törvényesen megválasztott képviselőknek tekintetvén, igazoltat­nak. (Helyes !) Pétervári ezred részéről megválasztott Fésűs György igazolt képviselőnek elismertetik. (Helyes!) Végre Verőcze megye réth­­falusi kerületében megválasztott Antal Mihály képviselő igazoltatik. (Helyes!) Bl a b­k: Hétfőn a Vírusicationalis választmány megtegye a’ vég­ső jelentést. Lukács Sándor olvassa az igazolási bizottmány jelenté­­sét. „Sárosmegyei zborói kerületbeli országgyűlési követnek Jakovics Józsefnek elválasztási jegyzőkönyve minden tekintetben törvényesnek találtatott, azért az igazoló választmány által igazoltatik. (Helyes !) Győr megye ottevényi kerületbeli elválasztott követnek B­a­­l­o­g­h Kornél­nak választása ellen 14 helységbelieknek 596 válasz­tó által aláirt petitioja nyujtatott be, —­ valamint e’ petitio ellenében 8 helységnek 522 választó által aláirt nyilatkozata is. A választás érvényessége mellett s a beadott petitio elleni be­nyújtott nyilatkozványnak főbb pontjai ezek: 1-az első választás al­kalmakor a választó főhely méltánytalanul volt kitűzve Öttevényre, mert Öttevény a kerület szélén lévén, a­ választói községek tőle távol esnek, ezen okból folyamodtak ők a megyei bizottmányhoz a* választókerü­letnek Öde­vényről Zámolyra leendő áttételére, melly folyamodásuk az ide mellékelt bizottmányi határozatnál fogva a' bizottmány által tel­­jesittetett. 2­ár hogy választás alkalmakor Zámolyra a’ Balogh elleni párt ismét ármánykodásaival a választói hely ellen tett kifogást, mert látta, hogy kisebbségben van. Minthogy azonban a’ választói hely me­gyei bizottmányilag volt elhatározva s Zámolyra átléva, ők a’ Balogh­­párt ellennek illy cselekedeteit, törvénytelenségnek, zsarnokságnak nyilatkoztatják, s igy Balogh választását érvényesíttetni kérik. A választás ellen benyújtott petitio főpontja leginkább abban sarkallik, hogy az 1848. évi 5. t. sz. 7. § a szerint Győr megyének május 1-én tartott népgyülésében választókerületekre lett felosztása­kor az ottevényi kerület választó főhelyévé Öttevény község jelöltetvén ki, a választók összeírása , és az első követválasztás is , minden el­lenmondás nélkül ott ment végbe. De miután Balogh Kornélnak meg­vesztegetett többség általi elválasztását az országgyűlés megsemmisí­tette , és uj választást rendelt a’ folyó évi junia 25-én tartott bizott­mányi ülés, a’ nagy Dunán túl fekvő néhány nemes községnek pártér­dek szülte folyamodására a’ törvény értelmében megállapított ’s már a ministeriumnak is a’ május 1-i közgyűlésből bejelentett ker illeti főhelyet Öttevényről Önhatalmilag Zámolyra áttenni elhatározta. — A’ petitiónak aláirt 14 helységbeli 596 választók Zámolyon a’ választás helyén megjelenvén , ünnepélyes óvásukat nyilatkoztatták ki a' válasz­tókerület főhelyének Öttevényről Zámolyra tett törvénytelen áttétele ellen, 's azt egyedül Balogh Kornél aljas czéljainak biztos kivitelére irányzott törvényellenes törekvésnek nyilvánítván, a' követválasztás­ban részt venni nem akartak, ’s kérik az országgyűlést, hogy az 1848. 5 ik l­er. 7~ik §-a szerint tartott közgyűlésben kijelölt választókerület főhelyére Öttevényre uj választást rendelni, 's ez által törvény és válasz­tói jogukon ejtett sérelmet orvosolni méltóztassék. Az 1848. évi 5-ik t. er. 7-ik (S ának A) pontja szerint a törvény kihirdetése után 20 nap alatt, azaz május 1-én tartott közgyűlésnek volt joga,csak a’ választói kerületek főhelyeit kitűzni; törvény szerint jön teh­ét Öttevény választói helynek kitűzve. Ezen közgyűlési törvé­nyes határozat a­ ministeriumnak is megküldetett. A’ választmány vé­leménye szerint a’ választói főhelyről rendelkezni tehát csak a’ májusi népgyűlésnek volt joga , 's annak határozatát a’ megyei bizottmánynak fontos okok nélkül és a' ministerium engedelme és beleegyezése nél­kül megváltoztatni nem lehet.­—­ Ezen okból, de tekintve, hogy u­­gyanazon választók az összeírásra és első alkalommal történt válasz­tásra mindig Öttevényen jelenvén meg , a' választói hely ellen semmi nehézséget nem tettek, — fontolóra vévén, hogy az óvást tett 596 választók a' szavazó szám irányában méltó figyelmet érdemelnek, 's hogy ők a’ választási jegyzőkönyvben is látható törvényes óvás mellett ál­lottak el választói joguk gyakorlatától, — de különösen figyelve arra, hogy a’ választói helynek a’ ministerium beleegyezése nélkül bármi okból történt egyoldalú határozatok nyomán leendő megváltoztathatá­­sa több zavarokra , ármánykodásokra és igy súlyos következmények­re adhat alkalmat, mindezen okoknál fogva a’ jelen választást, mint törvénytelen helyen történtet, a’ választmány megsemmisíti, ’s az ille­tő Öttevény kerületbeli választókat Öttevényen, mint az 1848-iki 5-ik t. ez. 7. § a értelmében közgyűlésiig megállapított főhelyen, teendő uj követválasztásra utasittatni akarja. Egyébiránt véleményét a’ ház ítéle­te alá bocsátja.“ (Helyes 1) Elnök: A’ háznak eddigi gyakorlata szerint, ha valamelly vá­lasztás megsemmisítendő volt, az irományok mindig felolvastattak. (Felszólalás: csak akkor, ha kétség van.) (Halljuk!) Lukács Sándor: Felolvassa a’ választási jegyzőkönyvet. Elnök: Nem kíván senki hozzá szólani ? (Nem!) Pap János: Óhajtanám felolvastatni a’ bizottmányi határo­zatot , melly szerint a’ választás helye Öttevényről Zámolyra tétetik által, hogy ezen áttétel okát megtudjuk. Lukács Sándor felolvassa a’ megyei bizottmány ebbeli határozatát. Puky Miklós: Helyesnek nem tartom az általtételt Ötte­vényről Zámolyra, 's a' mennyiben joga nem volt a' bizottmánynak az öttevényi kerületet megváltoztatni, ez törvénytelen tett. De nem mel­lőzheti el figyelmemet egy kitétele az igazoló bizottmánynak, hol t. i. az mondatig, hogy a’ ministerium beleegyezése nélkül tette át a’ me­­gyei bizottmány a­ választási helyet. Ebből az látszik következni, mint­ha joga lett volna a’ megyei bizottmánynak a' ministerium megegye­zésével által tenni a’ helyet. Ha ezen jogot a’ ministeriumnak kezébe adjuk, akkor a­ választásokat kedve szerint fogja igazgatni; ’s úgy látszanék, mintha a’ ház ezen nézetet magáévá tette volna. Én azt hiszem, ha a’ ministeriumnak lett volna joga bele egyezni, a­ bizott­mánynak is lett volna joga arra ; de úgy gondolom, a’ választóhelyet megváltoztatni senkinek beleegyezésével nem lehet (Helyes!) Elnök: Kik a’ választmány véleményét elfogadják, méltóz­­tassanak felállni. (Néhányat kivéve mind felállanak.) Tehát uj válasz­tásra fog felszólittatni az ottevényi kerület. Lukács Sándor: Veszprém megye nagyvászonyi kerületé­ből elválasztott követ Molnár Dénesnek jegyzőkönyve minden tekin­tetben törvényesnek találtatott.­ . Tolnamegy­e bonyhádi kerületi követ Dőry Frigyesnek választási jegyzőkönyve törvényesnek találtatott. Csik-szeredai már igazolt képviselő Horváth Dániel ellen Csík­szeredának gz. Jakab hava 5-kén tartott közgyűléséből egy petitio nyuj­­tatott be, mellynek főpontjai ezek, 1-ször: A’ követválasztás junius 18- kára volt kitűzve, még is junius 16-kán a’ ministen küldött Gaál Sán­dornak ünnepélyes elfogadására egybehívott közönség egy részének el­távozása után, a közönség több tagjai,­­g azok közt a’ várostanács is, együtt maradtak, ás Horváth Dánielt e’ törvénytelen gyülekezetből követnek választották. 2-Szőr: A város rendes főbírójának Bartók Imrének és Erős Eleknek, mint erdélyi Országgyűlési követeknek, az er­délyi országgyűlésről haza jöttük után június 29-én tartott közgyűlés*­ben, Bartos Imre indítványára Horváth Dániel elválasztását a’ fentebbi oknál fogva a’ városi közönség törvénytelennek nyilvánította. Ez alka­lommal a’ törvény értelme szerint a' választók összeírása elrendeltetett, és uj választás julius 1-ő napjára tűzetett ki. 3-or: Az uj választási napon Erős Elek nyerte a’ kitűnő többséget titkos szavazás utján. Mindezeknél fogva Horváth Dániel megválasztatása érvényteleníthetni kéretik. E’ petitio ellen Horváth Dániel elválasztásának igazolására szá­mos tanácsbeliek és választók által egy nyilatkozat nyuj­tatott be, mellyben a’ második követválasztás ellen óvásukat jelentik ki, 1-szer azért, mert e’ második választógyülésben sokkal kevesebb választó vett részt, mint az elsőben; 2-ot azért, mert Bartos Imre és Erős Elek azon feltötelezésekkel választatták meg magukat követeknek, hogy e’ visszahívásból és uj választásból netalán eredhető teher és egyéb költségek fizetését magukra vállalták; 3-ot azért, mert ők a magyar­honi gyűlésen szellemi gyengeségüknél fogva a’ képviselői fontos hiva­tásnak még nem felelhetnek; 4-szer azért, mert a’ második választás­ban nem csak választok, hanem szavazatszedő tagok is voltak ollya­­nok, kik választói képességgel nem bmak. Az osztály úgy vélekedik, hogy miután az 1-ső követválasztásnak junius 18 -ára tett kitűzése hiteles okirattal legyőzve nincs, miután a­ 2-dik követválasztást julius 1 jén nem a’ választók közgyűlése hatá­rozta el, miután az után történt választási jegyzőkönyv az összeírt és szavazó választók lajstromával hitelesen támogatva nincsen, de a’ mind két részről felhozott okokat és körülményeket még is fontosak­nak találja, 's e’ tekintetnél vizsgálatot rendeltetni véleményez. Madarász László: Küldjünk ki valakit. Keller János: Tisztelt ház ! Nekem az osztály véleménye ellen teljességgel szavam nincs, hanem miután a’ háznak azon határo­zata is van, hogy az illy esetekben a’ vesztes fél fogja a’ költségeket hordozni, méltóztassék arról is rendelkezni, hogy ezen helység Oláh­­ország szélén lévén, innen oda valakinek kimenni igen terhes és költ­séges lenne, ba még is a’ itten jelenlévő Hévét ur­alm­einek kifogás alá, ki fogja a’ költségeket hordozni, mert a’ jelen esetben nincs , ki investigátiót kérne. Molnár György: A’ petitióban az mondatik: a' csik-szere­dai község ; ez pedig nem egyes személy. Elnök: Az a’ határozata nincs a’ háznak, hogy minden vizs­gálatra okvetlen a’ ház tagjaiból legyen kénytelen küldeni, tehát va­­lamellyik megyét kellene megkérni. (Egyes embert, vagy a’ királyi biztost.) úgy gondolom, Udvarhelyszéket kellene megbízni. (Helyes)! Mielőtt a’ napirendre átmennénk, Madarász László kíván indítványt tenni. Madarász László: A­ képviselőház figyelmét kénytelen vagyok néhány perczre elfoglalni. A’ hűbéri viszonyok megszüntetése tárgyában Nyári Pál által beadott javaslathoz nincs szavam, ha mó­dosítás lesz abban szükséges, azt annak idejére tartom fel magamnak. Azonban miután abban bármelly okból a' királyi kisebb haszonvételek megemlítése, és a’ malmok, vályogvetés, úri bolt, füst-taksák, part-jog, vadászat (felkiáltások, és a’madarászat!) és több kapcso­latban levő kérdések nincsenek megérintve, — ezeknek folytán bá­tor vagyok 1) törvényjavaslatot benyújtani a' királyi kisebb haszon­vételekről, 2) egy pótlék javaslatot Nyári Pálnak a' hűbéri viszonyok megszüntetése tárgyában beadott indítványához. Nyári Pál: Tisztelt ház! A’ mint méltóztatnak emlékezni, julius 14-én bejelentettem a’ háznak, hogy indítványt fogok előterjesz­teni a’ hűbéri viszonyok megszüntetéséről. Midőn ezen indítványt be­jelentettem, megkérdeztem az igazságügyministert, 's tőle azon vá­laszt vettem , hogy a’ ministeriumnak nincsen szándéka hasonló tör­vényjavaslatot előterjeszteni; későbben bejelentette az igazságügymi­­nister úr, hogy ő is fog benyújtani egy olly törvényjavaslatot, a­­mi­re én azt mondottam, hogy az általam beadott alkalmasint annak mó­­dosítványául szolgálhat. Én az igazságügyminister úrral értekeztem, nála a’ törvényjavaslat készen van, 's mivel azon alapon fog előter­jesztetni a' javaslat, a' mint én akartam, nem tartottam szükségesnek a’ magamét előterjeszteni. Egyébiránt Madarász urnák szabadságában áll módosítást terjeszteni elő. Elnök: Madarász urnak egyik indítványa szól a’ királyi kisebb haszonvételekről, ez különálló javaslat, és a­ szerint fog tárgyaltatni az osztály által. A’ másiknak pedig ez a’ czíme : „Pótlék Nyári Pál in­dítványához“ ; ezt előzőleg kinyomatni nem lehet; mert ha valaki in­dítványt ad be , ennek rendje az , hogy midőn tárgyaltatik , minden szakaszaira pótlékot vagy módosítmányt adhat be akárki, és a’ ház fog intézkedni, elfogadja-e azt, vagy elvesse ; de előre a’ beadott in állványokhoz pótlékot nyújtani nincs a’ dolog rendén. dosítás.Madarász László: Az általam beadott pótlék nem me­­lnök. Méltóztassék tehát azt szerkeszteni mint különálló javaslatot. Kossuth Lajos: Azt gondolom, hogy a’ módosítást de­finiálni kell és tisztában leszünk. Mi a’ módosítás ? Módosítást kíván az , a­­ki egy bizonyos javaslatra nézve többet vagy kevesebbet vagy másképen kiván, mint a' javaslatban foglaltatik. Ez mind módosítás. Vegyük fel a’ hadügyi törvényt. Külön törvényezikk volna mind az , a’ mivel az osztályok többet akarnak. Ez mind módosítás. Ha a’ kö­vet úr érdekében véli lenni azon ügynek, mellyet képviselni kiván, hogy külön tárgyaltassék az ő javaslata, akkor semmi egyéb nem kell hozzá, csak adjon neki más czímet; ne mondja, hogy pótlék , akkor senkinek nem lesz ellene kifogása , hanem ha pótlékot akar, tegyen módosítást a­ czikkben akkor , midőn az osztályilag fog tárgyaltatni. El­n­ö­k : A’királyi kisebb haszonvételekről szóló javaslat ki fog nyomatni, és az osztályoknál tárgyaltatni. A­ másikat mint pótlé­­kot előre kinyomatni nem lehet, mert úgy száz pótlékot és módosítást is lehetne beadni. Szacsvay Imre - Azt hiszem, hogy az újabb és a’ múlt kor tanúsága után, kötelesség követnünk azon politicát, melly a’ nép ér­dekeit védi. Ezen politica abban áll, hogy a' nép érdekeivel sokban ellenkező régi alkotmánynak dudvája a’ nép életéből kitépessék, és biztosíttassák a’ nép minden tagjának joga, mellyet a' természet és igazság egyszerű felfogása ad. Tudom, hogy a’ politica az exigentiák tudománya; de nem tartom azt politicának, a’ melly képzeletbeli ba­jokat teremt, és azt mondja, hogy azok le nem győzhetők. Azt hiszem, midőn valaki a’ ház előtt törvényjavaslattal akar fellépni, kötelessége tekintetbe venni a’ jövendőt. A’ múlt a’ kormánynak egyik leg­na­­gyobb hibáját abban látom, hogy a’ státusvagyonok ollyan emberek kezében hagyattak, kik azokat státuselleni czélokra használták, és a’ mellett, hogy ezen vagyonok saját rendeltetésűket eltévesztették, a múlt törvényhozás által az eddigi uralkodó vallással egyenlő jogokba részesített vallásokon súlyos teher hagyatott. Ezen terheket könnyi ■­teni, a' vagyont eredeti rendeltetésére visszavinni, és a’ vallásnak min­den szolgáit abban egyformán részesíteni kell; mert általános axióma a’ nép életében, hogy az erkölcs többet ér a' törvénynél, 's annak egyedüli alapköve a' vallás. Ezen axiómánál fogva a' státusnak érde­kében van az egyenlő jogokkal felruházott vallások szolgáit állásukhoz méltólag egyenlően ellátni. Ez okból törvényjavaslatot terjesztek elő az egyházi személyekről és azoknak kezei közt levő vagyonokról. — Továbbá egyes emberek jogait biztosítanunk kell, mert a' jogot nem vessem egyébnek, mint a’ társaságba által vitt erény eszméjének. Ollyan jogokat biztosítani kell, m­ellyeket a' természet adott, mellyeket e' né­hány szóval fejesek ki: szabad föld, szabad ember. A’ föld nyomasztó súlyát eltörölni addig is iparkodtunk; de van a’ szabad embernek — mert a' szabadság az embernek munkájában mérlegeltetik — egy ne­héz terhe, mellynek megszüntetése iránt Madarász úr egy javaslatot adott be. Én az általam elkészített javaslatot mint különállót adom be. Ez nem a­ kisebb haszonvételekről szól, hanem arról, hogy az ital- és húsmérési jog minden emberre kiterjesztessék. El­n­ö­k : Ez az osztályokhoz lesz utasítva. Az ital- és húsmé­­résről szóló indítvány egy fellebbivel összeköttetésben van; de a’ má­sik már egészen különálló, melly szól az egyházi személyekről, a’szer­zetekről és azoknak kezelése alatt levő vagyonokról. Ez mint külön­álló az inditványkönyvbe fog beíratni. Ezenkívül még több indítvány is van, mellyekre nézve a’ háznak egy napot kellene kijelölni, hogy ezen indítványokon keresztül menjünk, hatalmában állván, természe­tesen a­ háznak , azok közül némellyeket az osztályokhoz utasítani, másokat pedig félrevetni, a­­mint czélszerűnek találja. Tehát a­ kirá­lyi kisebb haszonvételek megszüntetéséről szóló indítvány ki fog nyo­matni, a­ másik pedig az indítványkönyvbe iratik, 's a­ jövő héten lesz tárgyalandó. Egyébiránt az indítványok igen nagyon szaporodnak. Kossuth Lajos pénzügyminister: Nem akarom, hogy az, mit kinyilatkoztatni akarok, in specie egy vagy más benyújtott indít­ványra vonatkozónak vétessék , hanem minthogy elnök úr kijelentése szerint is az indítványok annyira szaporodnak, tekintetbe véve a ha­zának jelen körülményeit, ezen a kalmat sem akartam elmulasztani an­nak kijelentésére, miként igen sok dolog van, minek elintézésére vagy az észnek belátása, vagy a’ szívnek ösztöne az embert felhívja. De midőn az Örökkévalóságot egy perczben nem lehet összesíteni, én nem tartanék most egy egy dolgot a’ haza állapotjára nézve kártékonyabbnak mintha azon szempontból indulnánk ki, hogy mindennek, a’ mi orvos­latot kiván, ezen gyűlés alatti orvoslásáról akarnánk tanácskozni. (Helyes 1) Én részemről kijelentem: ha ezen indítványok elő fognak kerülni, valljon tárgyalás végett n­osszák­ ottOl vtasitt­sanak-e vagy ! Az eljönni ajánlkozók beírathatják magokat Budán szállásomon gr. Sándor házban a várban , Pesten pedig Servita-épületben a nem­zetőrségi irodában, naponkint reggel nyolcz órától tizenkettőig, nem­különben ez illető nemzetőrségi századosoknál, — a’ mint elegendő szá­mmal leszünk, mi is az illető zászlóalj parancsnokságok utján fog mindenkinek tudtára juttatni. Századokra fognak Oszlani, tiszteket vá­­laszani és azonnal indulni.

Next