Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-12 / 95. szám

ASS Olaszország. A* ,AI­g. Ztg.‘ írja, hogy Genuában sept­­i­ón zavar támadt, melly még ez ideig egészen le nem csendesittetett. Azon hírre, hogy de Boni a' rendőrség által a' határokon túl szállíttatott, nagy mozga­lom tört ki a' nép között. Alkotmányellenesnek nyilatkoztatta ez el­járást, ’s kívánta, hogy a’ fogoly szabadon bocsáttassák. A’kor­mányzó , egyetértésben a’ két kir, biztos Doria és Bixioval, engedett a’ kívánságnak, s mindjárt követet küldőt a’ fogoly után, hogy visszahivatnék. De az izgatott tömeg ezzel le nem csendesült. A­ rendőrépület megrohantatott, kipusztitatott, padok, székek, íra­tok kiraboltatván tűzre vettettek. Septemb. 2­ dikán ismét uj zavargásokat akartak kezdeni, mint látszik, a’ köznép a’ nem­zetőrséget szándékozott megtámadni. — Fiorenczben aug. 31 én a­ kormány parancsára a­ politicai clubbok eltiltattak; erős őrjárat tartatik a’ különben csendes városban. — Li’­ornoban is vissza kezd térni lassankint a’ nyugalom, mint mondják 1,200 ember nyomult oda minden ellentállás nélkül. Bolognában naponkint roszsbbul állnak a’ dolgok. Aug. 26 án egy sereg munkás rontott be gróf Malvezzi villájába, 's miután a' ház­ban csak 70 scudit találtak, kényszerítők őt 15 000 nők utalványozá­­sára. A városba érkezvén a' gróf pénztárnokához mentek , ki nekik az egész pénztárt, melly 3000 scudiból á­ll, átadta Ehhez hasonlók na­ponkint történnek. A' sehveiz­ak nem térnek vissza ; a’ munkásokhoz sokan csalakoztak 's a' polgárság nem mer ellenök fellépni. Rón­ából írják, hogy a’ pápa, mihelyt értésére esett, hogy egy congressusban Olaszország ügyei felett fognék tanácskozni, azonnal megette a' szükséges lépéseket hogy mint olaszországi fejdelem ő is képviseltessék a' szentszék jogainak védelmezne végett, és azon czél­­ból, hogy a’ lobbi olaszhoni fejdelmekkel egyesülten tanácskozhassék Olaszország végzetei fölött. Nápoly, aug. 19. A* Sziczi­a elleni hajóhad még nem indult el­ Mondják, hogy az angol és franczia követ alkudozásban áll Szicí­liával a' végett, hogy a’ genuai hertzeg helyett Ferdinand második fia neveztessék szicíliai királylyá. — A' követkamra aug. 23-án titkos ülésben gyűl össze. Senki sem tudja bizonyos okát. Livornoba aug. 23-án érkezett „Achillesi- gőzös 5000 harczost hozott magával. Parancsnokuk Ungarelli Károly, ki azelőtt franczia ka­tonat­szt volt az afrikai hadseregnél. Nápoly, aug. 20. Sziczilia veszélyben forog. Az egész szi­get, külön­ösen Messina, fe­keléshez készül A’ bourbonok hadserege pigginnál gyűl össze. Több helyen ellenforradalom van készülőben.— A’ calabriai háborúnak zavar, éhség, betegség, nyomor lett következ­ménye. — A’ nápolyi köveskamra hatása naponkint inkább csökken, ’s a’ pairek kamrája túlsúlyt gyakorol, öt pair kívánta egyszerre elbo­­csáttatását, a’király mindjárt tizenegyet nevezett helyükbe, 's köz­­tök két francziát. Francziaország, Páris, September 3-kán Mig a’ , National1 ’s más lapok az olasz ügyre nézve fenyegető czikkeket adnak Ausztria ellen, a’„Journe des Débals“ ennek pártját fogni látszik. Mai számában következő szikkel közöl: Ausztria végté­re csakugyan válaszolt Francziaország és Anglia közbenjárási ajánla­tára. A’ diplomata­ udvariasság szokott leplébe burkolt ezen válasz nem egyéb, mint az ajánlatnak tettleges visszautasítása. Ezt mindenki átlát­a és a’ közvélemény, melly mindenkor olly könnyen felriasztható, a­ bécsi kabinet ama határozatában majdnem európai háborúval fe­nyegetést látott. — Nem tudni, mily indokok vezérlették ez­úttal az osztrák ministereket, de annyi bizonyosnak látszik , miszerint az álta­luk felhozott okok közül egy sem­ valódi. Nem hisszük, hogy mint mon­dato­t, Ausztria Radeczki győzelmének erkölcsi hatására számított, 's ez által a kormánya ala­ti népek véleményében reactiot előidézni igye­kezett volna, melynek segítségével a' régi absolutismust mintegy visszavarázsolhassa, és magyar cseh, horvát s német seregeivel Olasz­országra rohanjon,­­s ennek szabadságát eltiporja, mint ezt 1821-ben­­ vérekedte. Német tartományai, miket Metternich jól kiszámított des­­potismusa soká elnyomva tartott, most szabadelmü mozgalomban for­rongnak, melly minden akadályon győzelmeskedik, ‘s melly különösen visszautasít minden eszmét, melly Olaszország elnyomására czélozna. Magyarhon ezen katonatermő ország, me­ly neki annyi hadsergeket szántott, jelenleg a’ horvátok elleni háborúval van elfoglalva, melly minden seg­d forrásait igénybe veszi. Mi Csehországot illeti, ez kato­­n­ai erővel van elfoglalva,'s az­on hadseregnek meggyengítése , melly azt engedelmességben tartja, felül szolgálna uj pártütés és felkelésre, melly annál veszedelmesebb volna, minthogy ez is a’ szláv nemzeti­ség zászlóját emelné fel. Mindezen tények roppant súllyal nehezültek Ausztria helyzetére, ’s azt mutatják, miszerint a’ bécsi kabinetnek a’ reactioba helyezett reményei felette merés­ek leendettek. Azt sem hisszük, jóllehet e’ véleményen sokan vannak miszerint Ausztria a­ franczia angol közbenjárást el nem fogadván,­­ az ügyet minél tovább­ra húzni halasztani igyekezvén, azon reményben élne, hogy Németor­szágot 's a’ frankfurti parlamentet érdekeibe vonandja. Páris, sept 2-kán. Páris napról napra harcziasabb színt ölt. A bourgeois-k már szokott ruhába nem öltözködnek, hanem egész nap nemzetőri egyenruhában járnak, mi sokkal kevesebbe kerül ’s még­is vitézi tekintetet ad. A’ gamm­ok most nem kiáltják, mint febr. 23 -kán : vive la reform! sem mint 24 kén: vive la republique ! ha­nem azt hangoztatják: vive la guerre! A’ munkások , kik junius 26-tól fogva elnémultak, újra énekelni kezdik: „Allons enfans de la patrie ! és Mourir pour la patrie !'* Minden felől hadikészületek tétet­nek. Mindazáltal a’ kormánylapok harczlehelő czikkei daczára is a* börze nem igen látszik nyugtalankodni, vagy nem hiszi, hogy háború lesz, vagy pedig a­ háborút Franciaországra nézve szerencsének tartja. Lehet, hogy így is , úgy is igaza van. Mi belviszonyain­­kat illeti, köztünk a’ legnagyobb csend uralkodik, a holnap után az alkotmány megvitatásához fogunk, mihez már hatvan egynéhány mó­dosítás van készen. A’ két parlamenti előbb az instituti, és a' palais nationali tanácskozmányt tartott olly ezálból, hogy egyesüljön, azonban egyedül abban bírtak megegyezni, hogy egész erejők­et a’ legitimisták és orleanisták ellen forditandják.„Inkább a’vörös köztársasá­got, mint a’monarchiát­ kiálta fel Garnier Pagés.—Napi ujdon­­ságokul következő fairek keringn­ek: 1) hogy a' bordeaux-i herczeg három nap óta Parisban van, 2) hogy Berry herczegnő august elején itt volt, ’s a’ Constitutions­! ’s a’ Presse részvényeinek legnagyobb részét összevásárolta; 3) végre , hogy a kormány , á Utólag legiti­mistái összeesküvésbe keveredett két tábornok elfogatását elhatározta. Ezan hírt alig hogy a­ „Republique“ hírlap közölte, azonnal mindenki azt beszélte: a­ két elfogatandó tábornok Lamorid­ére és Changarnrer. Nevetséges mese! Érdekes volt tagnap Cava­gnac tanácskozmányi a’ törvényhozási választmánnyal, mellyasz Crespel de Stroathe-nak a hírlapok felfüggesztését illető indítványa utasítva volt. Cavaignac rövi­den azt nyilvánító, miszerint mindaddig, mig a gyűlés az általa meg­rendelt ostromállapotot fentartja, ö felfüggesztési jogával élni fog a­­zon lapok ellen, mellyek a' köztársaság ellen izgatnak. Azt mondják, úgymond a' tábornok: a’ felfüggesztés törvényellenes és erőszakos mód; hát midőn Páris utczáin ágyúkkal lövöldöztek, az is törvényel­lenesen ’s erőszakosan történt. A­ kényszerültség kimenti ezt is , a­­mázt­ia. „Egyébkint csodálom, téve hozzá, hogy ezen indítványt a törvényhozóit választmányhoz utasították, a’ hadi bizottmánynál inkább helyén lett volna.“ — Holnap Cavaignan szemlét tart 64 gyalog, 2% mozgó, és 15 nemzetőrségi zászlóalj, továbbá 18 lovasezred és 12 ágyutelep felett. Ez teljes haditestet képez, a a­ párisiak illy őrizet alatt békén alhatnak. A­ frankfurti újságnak Párisból, aug. 31-kéről írják: A későre haladt békés közbenjárása Francziaországnak és Angliának, végre Francziaország részéről valószínűleg fegyveres interventiót vonand maga után, melly azon körülményekben, mik közé most az Austria és Olaszország közti viszálkodások jutottak, általános európai háborúvá fajulhat. Austria, úgy látszik, nem hajlandó újra elfoglalt lombard­­velenczei királyságáról lemondani, s a’ franczia- angol közbenjárók­nak kitérő választ ad, a' lombardok és velenczeiek makacsul ragasz­nak függetlenségükhöz, kormányunk pedig Austria hallgatása által kény­szerítve van seregeit megindítani. Ha azon mosó sürgönyre is, melly néhány nap előtt innen Bécsbe indult, azonnal határozott, ’s kedvező felelet nem érkezik, akkor a’ háború elkerülhetlen. Cavaignac, ki mint ez ügyben, úgy más dolgokban is igen megfontolva jár el, nem olly férfiú, a’ ki az egyszer szükségessé vált lépésnek következményei­től visszarettenne. „Nem fogom tűrni“, monda tegnap a’ tábornok Mengaldo és Burgund­ urakhoz, Lombardia és velencze követeihez, „hogy Milano és Velencze az osztrákok hatalmában maradjanak.“ —­ A’ franczia seregek legjavából szedett hatalmas haderő áll az olasz ha­társzélen. Rajna vidékén is egy tábortest fog összevon­atni. Mindenk készen van a’ hábomra Austriával, és szükség esetében Német- és Oroszországgal. El lehet, gondolni, hogy a’ külháboru azoknak épen nem tetszik, kik az ország belsejében mutatkozó szabadsági mozgal­makat akadályozni akarják. Azonban igen csalódnék az , ki azt hinné, miszerint ezen tekintet C «vaignac-ot megtám­om­hatná , — ő egy pil­­lad­atig sem­ feledi, mit parancsol neki a­ köztársaság érdeke és be­csülete. Németország jelenleg kísérletet teszuj nemzetjogot alkotni, melly egyedül faj­a és nyelvre mint a népek függetlenségének általános jog­ GZímére leend al­api.va, — s e miatt önmagával tényleges ellenkezés nélkül nem keveredhetik kétes kimeneti­ háborúba a végeit, hogy egy, fajra s nyel­vre nézve idegen népét egy német fejedelem kormánya alatt megtartson. Egyébként is Németország az osztrák felsőbbségnek érdekeivel Olaszországban, eddig nem sokat gondolt, s e­ tekintetben közvéleménye olly határozottsággal nyilatkozott, m­e­ly becsületére vá­lik. Valóban már több ízben tettek kísérletet a frankfurti gyűlést olly határozatokra bívni, mik Ausztria követeléseinek kedveznének , de az mindenkor visszautasította a­ neki igen jelentékeny modorban faltér­­riitett indítványokat. Első ízben ez Károly Albert győzelm­i idejében történt, midőn a sardiniai hajósereg a triesti kikötőt ostromzár alá vette; ezen város követe azt kívánta a’ gyűlés által kijelentetni, mi­szerint nem csak Triest, hanem Friaul és Velencze is kiegészítő­ ré­szei a' német határnak, s ennek biztos létére mulhatlanul »züségesek­ A’ parlament visszautassa ezen indítványt szavazata által, mel­yben kijelenté, miszerint egyedül Triest tartozik Németországhoz, ’s ezen város ellen intézendő minden fegyveres megtámadás ellen tiltakozott, de nem a' katonai ostromzár ellen, melly alá aat Albioi adtivirát vetet­te. A’ frankfurti parlament mindenkor illy dicséretes mérsékletet tanú­sított , valahányszor Olaszországról volt szó. Legújabban is Raceczk tábornok győzelme után, midőn a' már megkezdettnek hirlett egyez­kedéshez Radovitz tábornok a’ parlament közbenjárását kérte, 's kato­nai elöljárósága nevében azt nyilvánitá, miszerint ha az osztrák határ­szél Mind­­ig ki nem terjesztetik, Németország dél felől minden bz­­tos létét elveszti, 's folytonos becsapásoknak lesz kitéve. A’ gyűlés elegendőnek találta ez indítványt külügyminiszeréhez utasítani. Csak egyetlenegy indok van, me­lynek Ausztria jelen határzatát tulajdoníthatjuk. Az olasz tartományok elvesztésére szükségkép ké­szen lennie kell, ’s ezért azokat legalább a’ lehető legtisz­ebb szín alatt akarja feladni. A’ közbenjárást elfogadni annyit tenne, min Európa két legnagyobb hatalmasságát fogadni el közbenjáróul egy má­sodrendű hatalmasság helyett, mellyel meggyőzött Ezzel alkudozha­­tik , s a' nemes lelküt játszhatja, amazokkal alkudozván, kö­m én úgy látszhatnék, hogy az erőnek enged, ’s enged a’ nélkül, hogy kardot rántana. S ezek nem csekély indokok: a’ becsület a kormányok és népek erkölcsi élete; 's azért az ép és helyes politika megkívánja­­ hogy az a' legkisebb sérelemtől is megkiméltessék. Ez talán nem az egyedüli ok, melly a' bécsi kabinet lépteit ve­zérlé, de legalább ez valószínűbb, mint akármelly azon okok közöl, mik felhozattak s több vagy kevesebb hitelt nyertek. Valójában min­denki azt hiszi Austriáról, hogy ez a’ háborút folytatni kívánja vagy reméli, holott békét kíván, mint bebizonyitá az által, hogy kiegyez­ői szándékának kétségtelen jelét adá. Nagybritannia és Izland. Az angol lapok különféle véleményeket közölnek az obit kér­dés jövőjéről. Frantziaország fenyegető hangja, ’s a’ piemonti had ké­születek felriasztották a­ city-t. Át kezdik látni, hogy vészél­essé vál­­hatik az ügy. Ők, kik magok lova­ták fel Austriát hogy visszaál­lít tartományaiból egy arasznyit se engedjen, most ugy vélekednek, mi­szerint Austria elég eszélyű­ lesz elfogadni olly barátságos közbenjá­rást, mellyel szükségkép el kell fogadni. A’ Times köpenyt fordított, már most a’ piemonti új hadse­reg erejét vizsgálja, melly a lombard sereggel is növekedett. Lega­lább 100,000 embere van. Radeczki serege sokat szenvedett az utób­bi táborozásban. Azt hiszik, hogy az agg tábornagy sokkal esé­lye­­sebb, mintsem Milánóban roppant mennyiségű hadiszereket halmozna fel. A­ franczia hadsereg teljesen készen áll, ezt figyelembe kell ven­ni, Francziaország pedig, ha becsületbeli dolognak tartja a’ segítséget, akkor semmit sem tekint. Aztán meg itt vannak a­ parmai és piacen­­­zai herczegségek, mellyek csatlakozásukat jelentették ki Sarch­iához. És ha Radeczki igen messze verte volna Károly Albertet vissza, s be­ment volna Piemontba, nem lehetlen, hogy a' Mingerlett piemontiak kikiáltották volna a’ köztársaságot. Mit, Károly Álom, mint veret ti fél, birtokainak nagyobbitására csak gondo­li is merne ? Hogy tehetné ezt, folytatja ügyesen a Times, ha mindjárt az aix-la chiper­e-i (1748 iki) egy­ességre támaszkodnék is, melly az ő családjának Panne és Piacenza visszaszállását biztosítja? Ezen habozás, hízelgés ’s mindennemű óvakodásból kitetszik, hogy a’ közbenjárás nem dől dugába, mint azt a’ Times remélni látszott* Spanyolország, Madrid, aug. 28. A királyné tegnap tért vissza Madridba La Granjából Hitelt érdemlő hír, hogy Narvaez, egésségbe'i gyengesége miatt visszavonul a’politikai élettől, 's egy időre Frinsziaomrágba szándékozik menni. Ez esetben, a' mint gyaniják, Mon fog alakja e) a' ministerelnökséget. Görögország, Athen, aug. 20. A' görög udvartól Jakobaki Nerulos Rizo nevelte­tett követül a’ portához, ’s aug 19-én már el is indult küldetése he­lyére. A’ nevezetesebb eonsulságok, mint Triest, Mala, Alekandria, Bukurest, mint bestók­vék, 's az ihatok helyaikre elutaztak. — Athen­­bea teljes nyugalom uralkodik, ’s azon hírre sem zavartatott meg, hogy az ország keleti részén, különösen Skyathos szigeten az epemirigy tf­­tört. —­ A’ határokat lázongok Háborgatják , kik többnyire török szö­kevények, ’s hogy rablásukat annál nagyszerűbben és szabadabban Űz­hessék, politikai mozgalom színét adják az egészre. Legújabb hírek s­ennt a’ pa­p azon szándékát, hogy a rablók ellen harczra kell,­­s szükség esetében a görög határhatóságokat is segítségre hivaudlja, meg­változtatta ; a’ rablókkal alkudozásba ereszkedett, ’s szép ig­­ retek ál­tal akarja őket hódo ásra bírni. Közmeggyőződés,hogy a’ pasám,k czél­­ja a’ rablókat kiengesztelni, ’s aztán őket Görögország ellen használni. TSSESSSq&SSSSSSSSSSS H­IVATALOS HIRDETÉSEK. Megsemmisítés. ír t A’ tiszai gőzhajózási részvénytársaság által 20 párt előlegezett fize­tésről h bocsátott, és Kralovánszky Gyula mint részvényes nevére szóló, de eltévedett nyugtatvány, az érdekleti részéről ezennel megsemm­isitet­nek nyilvánuitatik. Váltótörvényszéki idézés, jo,911. 2—3. ~ 184x7 Stratimirovits Tivadar kinek jelenlegi tartózkodási helye nem tu­tszik, az ellene Egger Ede által 600 pft iránt indított váltókereset t rg­­acsa végett fasad. oc.ober 10-kén reggeli a érakor ezen valtótörvénysuk előtt jelenjen meg, meg nem jelenése esetére védelmére Peez Adolf váltóü­gyvéd­­ rendeltetett. Kelt Pesten az e.b.váltótörvényszéknek 1818.évi aug.2S.tartott üléséből. 1—3. Haszonbérlet.. Néhai Sauska Keresztély csödválasztmányának határozatából az ezen tömscet i 1 tő Somlurki nigysd birtokrész, mel­y mintegy­­ 66 hold szá­lló­­földb­ől, 8 hol­d tő­böl, 11 hóld szőlőből, borai encze­l, m­alom­bérek ’s egyéb kiró yi haszonvételekből úgy a* legelő közös használóiéból áll, s mi­nden szükséges gazdasági épületekkel felszerelve és na­gy k nyelmes lakóházzal ellátva va n; folyó évi sz Mihály napiétól kezdve egy vagy több évre ha­szonbérbe adatik. Az árverés fo­gó évi September­­ 8-án Pécsett, reggeli órákban tduárt hazánál fog megtartatni. Kelt Pécsett septem er 1-én le48. SoltoVSzky Márton e. k. tömeggondnok. Árverési hirdetmény, 1­ 3. Jász Alsó Szent-György városa báb­ja városi korcsmái, kara pusz­táján lévő úgy nem esett nagy barantos vendégfog­dója , 9 kerekű v. , ét 2 kerekű szaraz malinak, folyó hó 21-kén a' város közházmtl árve­rés utian 3 évre haszonbérbe kiadatnak. Kelt Jász alsó sze­n t Gtör.»v ■ ... __L.. 1 •» * September 9-kén 1048. Taczman Mihály, főjegyző. Idézvény: ab77 r. e. 3-3 Gumormegye felírása folytán nejét Hatulay Zsuzsannat hüllenälelhgj élt Bt S5?S

Next