Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)
1848-09-12 / 95. szám
ASS Olaszország. A* ,AIg. Ztg.‘ írja, hogy Genuában septión zavar támadt, melly még ez ideig egészen le nem csendesittetett. Azon hírre, hogy de Boni a' rendőrség által a' határokon túl szállíttatott, nagy mozgalom tört ki a' nép között. Alkotmányellenesnek nyilatkoztatta ez eljárást, ’s kívánta, hogy a’ fogoly szabadon bocsáttassák. A’kormányzó , egyetértésben a’ két kir, biztos Doria és Bixioval, engedett a’ kívánságnak, s mindjárt követet küldőt a’ fogoly után, hogy visszahivatnék. De az izgatott tömeg ezzel le nem csendesült. A rendőrépület megrohantatott, kipusztitatott, padok, székek, íratok kiraboltatván tűzre vettettek. Septemb. 2 dikán ismét uj zavargásokat akartak kezdeni, mint látszik, a’ köznép a’ nemzetőrséget szándékozott megtámadni. — Fiorenczben aug. 31 én a kormány parancsára a politicai clubbok eltiltattak; erős őrjárat tartatik a’ különben csendes városban. — Li’ornoban is vissza kezd térni lassankint a’ nyugalom, mint mondják 1,200 ember nyomult oda minden ellentállás nélkül. Bolognában naponkint roszsbbul állnak a’ dolgok. Aug. 26 án egy sereg munkás rontott be gróf Malvezzi villájába, 's miután a' házban csak 70 scudit találtak, kényszerítők őt 15 000 nők utalványozására. A városba érkezvén a' gróf pénztárnokához mentek , ki nekik az egész pénztárt, melly 3000 scudiból áll, átadta Ehhez hasonlók naponkint történnek. A' sehveizak nem térnek vissza ; a’ munkásokhoz sokan csalakoztak 's a' polgárság nem mer ellenök fellépni. Rónából írják, hogy a’ pápa, mihelyt értésére esett, hogy egy congressusban Olaszország ügyei felett fognék tanácskozni, azonnal megette a' szükséges lépéseket hogy mint olaszországi fejdelem ő is képviseltessék a' szentszék jogainak védelmezne végett, és azon czélból, hogy a’ lobbi olaszhoni fejdelmekkel egyesülten tanácskozhassék Olaszország végzetei fölött. Nápoly, aug. 19. A* Sziczia elleni hajóhad még nem indult el Mondják, hogy az angol és franczia követ alkudozásban áll Szicíliával a' végett, hogy a’ genuai hertzeg helyett Ferdinand második fia neveztessék szicíliai királylyá. — A' követkamra aug. 23-án titkos ülésben gyűl össze. Senki sem tudja bizonyos okát. Livornoba aug. 23-án érkezett „Achillesi- gőzös 5000 harczost hozott magával. Parancsnokuk Ungarelli Károly, ki azelőtt franczia katonatszt volt az afrikai hadseregnél. Nápoly, aug. 20. Sziczilia veszélyben forog. Az egész sziget, különösen Messina, fekeléshez készül A’ bourbonok hadserege pigginnál gyűl össze. Több helyen ellenforradalom van készülőben.— A’ calabriai háborúnak zavar, éhség, betegség, nyomor lett következménye. — A’ nápolyi köveskamra hatása naponkint inkább csökken, ’s a’ pairek kamrája túlsúlyt gyakorol, öt pair kívánta egyszerre elbocsáttatását, a’király mindjárt tizenegyet nevezett helyükbe, 's köztök két francziát. Francziaország, Páris, September 3-kán Mig a’ , National1 ’s más lapok az olasz ügyre nézve fenyegető czikkeket adnak Ausztria ellen, a’„Journe des Débals“ ennek pártját fogni látszik. Mai számában következő szikkel közöl: Ausztria végtére csakugyan válaszolt Francziaország és Anglia közbenjárási ajánlatára. A’ diplomata udvariasság szokott leplébe burkolt ezen válasz nem egyéb, mint az ajánlatnak tettleges visszautasítása. Ezt mindenki átláta és a’ közvélemény, melly mindenkor olly könnyen felriasztható, a bécsi kabinet ama határozatában majdnem európai háborúval fenyegetést látott. — Nem tudni, mily indokok vezérlették ezúttal az osztrák ministereket, de annyi bizonyosnak látszik , miszerint az általuk felhozott okok közül egy sem valódi. Nem hisszük, hogy mint mondatot, Ausztria Radeczki győzelmének erkölcsi hatására számított, 's ez által a kormánya alati népek véleményében reactiot előidézni igyekezett volna, melynek segítségével a' régi absolutismust mintegy visszavarázsolhassa, és magyar cseh, horvát s német seregeivel Olaszországra rohanjon,s ennek szabadságát eltiporja, mint ezt 1821-ben vérekedte. Német tartományai, miket Metternich jól kiszámított despotismusa soká elnyomva tartott, most szabadelmü mozgalomban forrongnak, melly minden akadályon győzelmeskedik, ‘s melly különösen visszautasít minden eszmét, melly Olaszország elnyomására czélozna. Magyarhon ezen katonatermő ország, mely neki annyi hadsergeket szántott, jelenleg a’ horvátok elleni háborúval van elfoglalva, melly minden segd forrásait igénybe veszi. Mi Csehországot illeti, ez katonai erővel van elfoglalva,'s azon hadseregnek meggyengítése , melly azt engedelmességben tartja, felül szolgálna uj pártütés és felkelésre, melly annál veszedelmesebb volna, minthogy ez is a’ szláv nemzetiség zászlóját emelné fel. Mindezen tények roppant súllyal nehezültek Ausztria helyzetére, ’s azt mutatják, miszerint a’ bécsi kabinetnek a’ reactioba helyezett reményei felette merések leendettek. Azt sem hisszük, jóllehet e’ véleményen sokan vannak miszerint Ausztria a franczia angol közbenjárást el nem fogadván, az ügyet minél továbbra húzni halasztani igyekezvén, azon reményben élne, hogy Németországot 's a’ frankfurti parlamentet érdekeibe vonandja. Páris, sept 2-kán. Páris napról napra harcziasabb színt ölt. A bourgeois-k már szokott ruhába nem öltözködnek, hanem egész nap nemzetőri egyenruhában járnak, mi sokkal kevesebbe kerül ’s mégis vitézi tekintetet ad. A’ gammok most nem kiáltják, mint febr. 23 -kán : vive la reform! sem mint 24 kén: vive la republique ! hanem azt hangoztatják: vive la guerre! A’ munkások , kik junius 26-tól fogva elnémultak, újra énekelni kezdik: „Allons enfans de la patrie ! és Mourir pour la patrie !'* Minden felől hadikészületek tétetnek. Mindazáltal a’ kormánylapok harczlehelő czikkei daczára is a* börze nem igen látszik nyugtalankodni, vagy nem hiszi, hogy háború lesz, vagy pedig a háborút Franciaországra nézve szerencsének tartja. Lehet, hogy így is , úgy is igaza van. Mi belviszonyainkat illeti, köztünk a’ legnagyobb csend uralkodik, a holnap után az alkotmány megvitatásához fogunk, mihez már hatvan egynéhány módosítás van készen. A’ két parlamenti előbb az instituti, és a' palais nationali tanácskozmányt tartott olly ezálból, hogy egyesüljön, azonban egyedül abban bírtak megegyezni, hogy egész erejőket a’ legitimisták és orleanisták ellen forditandják.„Inkább a’vörös köztársaságot, mint a’monarchiát kiálta fel Garnier Pagés.—Napi ujdonságokul következő fairek keringnek: 1) hogy a' bordeaux-i herczeg három nap óta Parisban van, 2) hogy Berry herczegnő august elején itt volt, ’s a’ Constitutions! ’s a’ Presse részvényeinek legnagyobb részét összevásárolta; 3) végre , hogy a kormány , á Utólag legitimistái összeesküvésbe keveredett két tábornok elfogatását elhatározta. Ezan hírt alig hogy a „Republique“ hírlap közölte, azonnal mindenki azt beszélte: a két elfogatandó tábornok Lamoridére és Changarnrer. Nevetséges mese! Érdekes volt tagnap Cavagnac tanácskozmányi a’ törvényhozási választmánnyal, mellyasz Crespel de Stroathe-nak a hírlapok felfüggesztését illető indítványa utasítva volt. Cavaignac röviden azt nyilvánító, miszerint mindaddig, mig a gyűlés az általa megrendelt ostromállapotot fentartja, ö felfüggesztési jogával élni fog azon lapok ellen, mellyek a' köztársaság ellen izgatnak. Azt mondják, úgymond a' tábornok: a’ felfüggesztés törvényellenes és erőszakos mód; hát midőn Páris utczáin ágyúkkal lövöldöztek, az is törvényellenesen ’s erőszakosan történt. A kényszerültség kimenti ezt is , amáztia. „Egyébkint csodálom, téve hozzá, hogy ezen indítványt a törvényhozóit választmányhoz utasították, a’ hadi bizottmánynál inkább helyén lett volna.“ — Holnap Cavaignan szemlét tart 64 gyalog, 2% mozgó, és 15 nemzetőrségi zászlóalj, továbbá 18 lovasezred és 12 ágyutelep felett. Ez teljes haditestet képez, a a párisiak illy őrizet alatt békén alhatnak. A frankfurti újságnak Párisból, aug. 31-kéről írják: A későre haladt békés közbenjárása Francziaországnak és Angliának, végre Francziaország részéről valószínűleg fegyveres interventiót vonand maga után, melly azon körülményekben, mik közé most az Austria és Olaszország közti viszálkodások jutottak, általános európai háborúvá fajulhat. Austria, úgy látszik, nem hajlandó újra elfoglalt lombardvelenczei királyságáról lemondani, s a’ franczia- angol közbenjáróknak kitérő választ ad, a' lombardok és velenczeiek makacsul ragasznak függetlenségükhöz, kormányunk pedig Austria hallgatása által kényszerítve van seregeit megindítani. Ha azon mosó sürgönyre is, melly néhány nap előtt innen Bécsbe indult, azonnal határozott, ’s kedvező felelet nem érkezik, akkor a’ háború elkerülhetlen. Cavaignac, ki mint ez ügyben, úgy más dolgokban is igen megfontolva jár el, nem olly férfiú, a’ ki az egyszer szükségessé vált lépésnek következményeitől visszarettenne. „Nem fogom tűrni“, monda tegnap a’ tábornok Mengaldo és Burgund urakhoz, Lombardia és velencze követeihez, „hogy Milano és Velencze az osztrákok hatalmában maradjanak.“ — A’ franczia seregek legjavából szedett hatalmas haderő áll az olasz határszélen. Rajna vidékén is egy tábortest fog összevonatni. Mindenk készen van a’ hábomra Austriával, és szükség esetében Német- és Oroszországgal. El lehet, gondolni, hogy a’ külháboru azoknak épen nem tetszik, kik az ország belsejében mutatkozó szabadsági mozgalmakat akadályozni akarják. Azonban igen csalódnék az , ki azt hinné, miszerint ezen tekintet C «vaignac-ot megtámomhatná , — ő egy pilladatig sem feledi, mit parancsol neki a köztársaság érdeke és becsülete. Németország jelenleg kísérletet teszuj nemzetjogot alkotni, melly egyedül faja és nyelvre mint a népek függetlenségének általános jog GZímére leend alapi.va, — s e miatt önmagával tényleges ellenkezés nélkül nem keveredhetik kétes kimeneti háborúba a végeit, hogy egy, fajra s nyelvre nézve idegen népét egy német fejedelem kormánya alatt megtartson. Egyébként is Németország az osztrák felsőbbségnek érdekeivel Olaszországban, eddig nem sokat gondolt, s e tekintetben közvéleménye olly határozottsággal nyilatkozott, mely becsületére válik. Valóban már több ízben tettek kísérletet a frankfurti gyűlést olly határozatokra bívni, mik Ausztria követeléseinek kedveznének , de az mindenkor visszautasította a neki igen jelentékeny modorban faltérriitett indítványokat. Első ízben ez Károly Albert győzelmi idejében történt, midőn a sardiniai hajósereg a triesti kikötőt ostromzár alá vette; ezen város követe azt kívánta a’ gyűlés által kijelentetni, miszerint nem csak Triest, hanem Friaul és Velencze is kiegészítő részei a' német határnak, s ennek biztos létére mulhatlanul »züségesek A’ parlament visszautassa ezen indítványt szavazata által, melyben kijelenté, miszerint egyedül Triest tartozik Németországhoz, ’s ezen város ellen intézendő minden fegyveres megtámadás ellen tiltakozott, de nem a' katonai ostromzár ellen, melly alá aat Albioi adtivirát vetette. A’ frankfurti parlament mindenkor illy dicséretes mérsékletet tanúsított , valahányszor Olaszországról volt szó. Legújabban is Raceczk tábornok győzelme után, midőn a' már megkezdettnek hirlett egyezkedéshez Radovitz tábornok a’ parlament közbenjárását kérte, 's katonai elöljárósága nevében azt nyilvánitá, miszerint ha az osztrák határszél Mindig ki nem terjesztetik, Németország dél felől minden bztos létét elveszti, 's folytonos becsapásoknak lesz kitéve. A’ gyűlés elegendőnek találta ez indítványt külügyminiszeréhez utasítani. Csak egyetlenegy indok van, melynek Ausztria jelen határzatát tulajdoníthatjuk. Az olasz tartományok elvesztésére szükségkép készen lennie kell, ’s ezért azokat legalább a’ lehető legtiszebb szín alatt akarja feladni. A’ közbenjárást elfogadni annyit tenne, min Európa két legnagyobb hatalmasságát fogadni el közbenjáróul egy másodrendű hatalmasság helyett, mellyel meggyőzött Ezzel alkudozhatik , s a' nemes lelküt játszhatja, amazokkal alkudozván, köm én úgy látszhatnék, hogy az erőnek enged, ’s enged a’ nélkül, hogy kardot rántana. S ezek nem csekély indokok: a’ becsület a kormányok és népek erkölcsi élete; 's azért az ép és helyes politika megkívánja hogy az a' legkisebb sérelemtől is megkiméltessék. Ez talán nem az egyedüli ok, melly a' bécsi kabinet lépteit vezérlé, de legalább ez valószínűbb, mint akármelly azon okok közöl, mik felhozattak s több vagy kevesebb hitelt nyertek. Valójában mindenki azt hiszi Austriáról, hogy ez a’ háborút folytatni kívánja vagy reméli, holott békét kíván, mint bebizonyitá az által, hogy kiegyezői szándékának kétségtelen jelét adá. Nagybritannia és Izland. Az angol lapok különféle véleményeket közölnek az obit kérdés jövőjéről. Frantziaország fenyegető hangja, ’s a’ piemonti had készületek felriasztották a city-t. Át kezdik látni, hogy vészélessé válhatik az ügy. Ők, kik magok lovaták fel Austriát hogy visszaállít tartományaiból egy arasznyit se engedjen, most ugy vélekednek, miszerint Austria elég eszélyű lesz elfogadni olly barátságos közbenjárást, mellyel szükségkép el kell fogadni. A’ Times köpenyt fordított, már most a’ piemonti új hadsereg erejét vizsgálja, melly a lombard sereggel is növekedett. Legalább 100,000 embere van. Radeczki serege sokat szenvedett az utóbbi táborozásban. Azt hiszik, hogy az agg tábornagy sokkal esélyesebb, mintsem Milánóban roppant mennyiségű hadiszereket halmozna fel. A franczia hadsereg teljesen készen áll, ezt figyelembe kell venni, Francziaország pedig, ha becsületbeli dolognak tartja a’ segítséget, akkor semmit sem tekint. Aztán meg itt vannak a parmai és piacenzai herczegségek, mellyek csatlakozásukat jelentették ki Sarchiához. És ha Radeczki igen messze verte volna Károly Albertet vissza, s bement volna Piemontba, nem lehetlen, hogy a' Mingerlett piemontiak kikiáltották volna a’ köztársaságot. Mit, Károly Álom, mint veret ti fél, birtokainak nagyobbitására csak gondoli is merne ? Hogy tehetné ezt, folytatja ügyesen a Times, ha mindjárt az aix-la chipere-i (1748 iki) egyességre támaszkodnék is, melly az ő családjának Panne és Piacenza visszaszállását biztosítja? Ezen habozás, hízelgés ’s mindennemű óvakodásból kitetszik, hogy a’ közbenjárás nem dől dugába, mint azt a’ Times remélni látszott* Spanyolország, Madrid, aug. 28. A királyné tegnap tért vissza Madridba La Granjából Hitelt érdemlő hír, hogy Narvaez, egésségbe'i gyengesége miatt visszavonul a’politikai élettől, 's egy időre Frinsziaomrágba szándékozik menni. Ez esetben, a' mint gyaniják, Mon fog alakja e) a' ministerelnökséget. Görögország, Athen, aug. 20. A' görög udvartól Jakobaki Nerulos Rizo neveltetett követül a’ portához, ’s aug 19-én már el is indult küldetése helyére. A’ nevezetesebb eonsulságok, mint Triest, Mala, Alekandria, Bukurest, mint bestókvék, 's az ihatok helyaikre elutaztak. — Athenbea teljes nyugalom uralkodik, ’s azon hírre sem zavartatott meg, hogy az ország keleti részén, különösen Skyathos szigeten az epemirigy tftört. — A’ határokat lázongok Háborgatják , kik többnyire török szökevények, ’s hogy rablásukat annál nagyszerűbben és szabadabban Űzhessék, politikai mozgalom színét adják az egészre. Legújabb hírek sennt a’ pap azon szándékát, hogy a rablók ellen harczra kell,s szükség esetében a görög határhatóságokat is segítségre hivaudlja, megváltoztatta ; a’ rablókkal alkudozásba ereszkedett, ’s szép ig retek által akarja őket hódo ásra bírni. Közmeggyőződés,hogy a’ pasám,k czélja a’ rablókat kiengesztelni, ’s aztán őket Görögország ellen használni. TSSESSSq&SSSSSSSSSSS HIVATALOS HIRDETÉSEK. Megsemmisítés. ír t A’ tiszai gőzhajózási részvénytársaság által 20 párt előlegezett fizetésről h bocsátott, és Kralovánszky Gyula mint részvényes nevére szóló, de eltévedett nyugtatvány, az érdekleti részéről ezennel megsemmisitetnek nyilvánuitatik. Váltótörvényszéki idézés, jo,911. 2—3. ~ 184x7 Stratimirovits Tivadar kinek jelenlegi tartózkodási helye nem tutszik, az ellene Egger Ede által 600 pft iránt indított váltókereset t rgacsa végett fasad. oc.ober 10-kén reggeli a érakor ezen valtótörvénysuk előtt jelenjen meg, meg nem jelenése esetére védelmére Peez Adolf váltóügyvéd rendeltetett. Kelt Pesten az e.b.váltótörvényszéknek 1818.évi aug.2S.tartott üléséből. 1—3. Haszonbérlet.. Néhai Sauska Keresztély csödválasztmányának határozatából az ezen tömscet i 1 tő Somlurki nigysd birtokrész, mely mintegy 66 hold szállóföldből, 8 hold tőböl, 11 hóld szőlőből, borai enczel, malombérek ’s egyéb kiró yi haszonvételekből úgy a* legelő közös használóiéból áll, s minden szükséges gazdasági épületekkel felszerelve és nagy k nyelmes lakóházzal ellátva va n; folyó évi sz Mihály napiétól kezdve egy vagy több évre haszonbérbe adatik. Az árverés fogó évi September 8-án Pécsett, reggeli órákban tduárt hazánál fog megtartatni. Kelt Pécsett septem er 1-én le48. SoltoVSzky Márton e. k. tömeggondnok. Árverési hirdetmény, 1 3. Jász Alsó Szent-György városa bábja városi korcsmái, kara pusztáján lévő úgy nem esett nagy barantos vendégfogdója , 9 kerekű v. , ét 2 kerekű szaraz malinak, folyó hó 21-kén a' város közházmtl árverés utian 3 évre haszonbérbe kiadatnak. Kelt Jász alsó szen t Gtör.»v ■ ... __L.. 1 •» * September 9-kén 1048. Taczman Mihály, főjegyző. Idézvény: ab77 r. e. 3-3 Gumormegye felírása folytán nejét Hatulay Zsuzsannat hüllenälelhgj élt Bt S5?S