Közlöny, 1848. szeptember (84-112. szám)

1848-09-18 / 101. szám

513 azt a nemzet becsületének sértése nélkül, 's az ország integritásának­­ fentartásával tehesse.“ (Helyes!) Elnök: Tehát a’ nádornak felhatalmazására nézve, ha e’seve senki sem szól a’ határozat iránt meg sem kérdem a’ házat. Szentkirályi Mór: Én az előterjesztett indítványt részem­ről is pártolom, hanem egy szempontot látok benne mellőzve, t. i. azon szempontot, hogy a’ horvátokkal,’s mindenütt főbajunk azért van, mert a’ viszonyok a’ monarchia irányában érdek szempontból tisztába hozva nincsenek. Jogi szempontból tisztába vannak hozva, de érdek szempontból nincsenek, és sok van mit­­ enni lehet az 1848. törvény alapján, melly bennünket ’s az ausztriai monarchiáhozi viszo­nyokat tisztába hozhatja. Én még kettőt kívánok kimondatni jelesen: hogy mi a’ dynastiáhozi hűséghez akarunk ragaszkodni, mit már sok­szor kimutattunk, de azt itt is mondjuk ki. 2ár Hajlandók vagyunk min­den ollyan kiegyenlítési eszközök elfogadására, mellyek Magyarorság­­nak nem ártanak, és Ausztriának használnak. Akkor aztán mondanék ki, hogy Horvátországgal is kivánunk egyezkedni és ott hatalmaztassék meg a’ nádor. Ha Horvátországra szorítkozunk, az alkudozással meg­győződésem szerint nem sikerülhet, hanem fegyverrel kell eldönteni. Azért svánom hozzátétetni: készek vagyunk i­ly alkudozásokba bo­csátkozni, 's kiegyenlitni a’ kérdéseket, de csak akkor, ha Jellachich az ország határát elhagyja, mert ellenséggel szemközt nem lehet alkudni. Nyári Pál: Mig Szentkirályi formulázza indítványát jöjjünk tisztába a’ tárggyal; mert ez az a’ mivel megmenthetni a' hazát. Én azt gondolom normális állapotban 127 egyénre esik egy ujoncz, ’s úgy hiszen ez nem terhelő, illy rendkívüli állapotban hatá­rozzon a’ ház minden 127 k­ö­z­ü­l 2-t. (Jól van.) Felolvasom milly gyengén van felvéve statistice a' népség, Békés 153 ezer, Arad 209. Csanád 69. Csongrád 97. Fejér 147. Esztergom 53. Jász-kun kerület 179. Heves 272. Nográd 181. Pest 415. Veszprém 185. Zala 273 Vas 268. Sopron 175. Nyítra 339. Pozson 218. Ung 110. Bor­sod 183. Torna­ 27. Gömör 170. Szepes 142. Sáros 182. Zemplén 277. Abauj 154. Hont 81. Zólyom 80. Bars 114. Turócz 45. Liptó 79. Árva 91. Komárom 116. Győr 78. Moson 58. Trencsén 272 ezer. — Kubicza Pál. Erre nézve azon észrevételem van, hogy me­gyémnek népessége ez előtt 2 évvel sokkal nagyobb volt mint most. Az utóbbi években az éhség igen megfogyasztotta a’ felső vidék lako­sait , 's a’ múlt országgyűlésen midőn a­ képviseleti rendszer kidolgoz­tatott , megyém népsége leszállitatott. ’S midőn a’ kerületek kidolgoz­tattak a’ megye összeírást rendelt, melly szerint 252 ezer keresztény lakosa van , és körülbelül 10 ezer zsidóság. E szerint Trencsin lakos­ságát le kell szálllni 262 ezerre. Dobay Hugo: Sárosmegyét szinte azon sors érte mint Tren­­csinmegyét, ’s legalábbis W azer emberrel kevesebb lakosa van mint volt ezelőtt 2 évvel. j~­/0­­,1^’T Nyári P­á­l: A­­hol illyen hiány van, azt későbben lehet bibi­­zonyitni, mert nem teszem fel valamelly megyéről, hogy most is azt mondaná „csaljuk meg az országot1", mert akkor magát csalná meg.— Bács 391. To’na 183. Baranya 219. Somogy 212. Beregh 119. Ugo­­csa 48. Bihar 384. Hajdú városok 61. Szabolcs 208. Szathmár 209. Marmaros 166. Közép Szolnok 88. Kraszna 40,000 sat. Csehy: Nagy-Szombatra nézve azon észrevételem van , hogy Nagy-Szombatnak magának van 12 ezer lakosa. Nyári P.: (Tovább a’vas ) Pozson 30. Szepesi városok 33. Lőcse 5. Késmárk 4. Bártfa 4 Szeben 2000 sat. R­e­p­e­s­z k­i: Vannak megyék, mellyek nemzetőreiket bizonyos időre állították ki, de vannak, mellyek bizonytalan időre állították igen nagy költséggel, ’s alkalmas ifjakból összeállítva. Ilyen azon me­gye is , mellynek egyik kerületét képviselni szerencsém van t. i. Nog­rád , mel­y 1200 újonc­ot állított ki addig, mig a’ hon védelme kíván­ja. Ha most minden 60 lélek után kivetünk egy ujonczot, szükséges azokat a’ 60 ember után járó katonaságba beszámitni. Ezt kivánom a’ végzésbe nyilván kimondatni. (Helyes.) Elnök: Én azt vélem tisztelt ház,hogy először abban kell ha­tározni a’ háznak, hogy ezen népeséget hamisul felállítván, 127 egyén után, mint Nyári képviselő előadta, mennyit kiván előállítani. (Kettőt!) Szavazzunk ezen tárgyban. Az a­ kérdés, hogy azok, kik 127 után ket­tőt kívánnak álljanak fel. Máni József: Ez igen sok, magamra nem vállalhatom, hogy megyém azt kibírja állítani Ne legyen kényszerítés és fog min­den megye kiállítani annyit mennyit lehet. Minek ollyan dolgot csele­kedni , me­lyet nem lehet végrehajtani. Szunyogh Rudolf: Én Nyári Pál indítványát nem úgy ér­tem, hogy mi vállaljuk a­ felelősséget magunkra a’ kiállításért, hanem úgy értem, hogy minden 127 ember után a­ ház ki fogja mondani, hogy katona tartozik lenni ennyi és ennyi, és ezen határozatot akár mi visz­­szü­k a’ megyékbe, akár üres írásban küldetik oda, a' törvényhatósá­gok kötelesek a’ reájok vetett mennyiséget kiállítani. (Ugy van!) Puki Miklós: Nyári Pál indítványára semmi észrevételem nincs, de van észrevételem a' basis ellen , miszerint azt állítja , hogy 127 lélekre eddig esett egy katona, most kettőt bátor ajánlani. Isme­rem megyémet, és tudom, hogy az utolsó katona állítás alkalmával Heves megyéra éppen 1000 lélek esett kiállítandó. Ha most 127 lé­lek után kettőt állítanánk, esnék megyémre 4000 katona, és így négy­szer annyit fogván állítani, megyémre nem áll azon basis, hogy 127 lélek után kettőt állítván, csak kétszer annyit fogunk állítani, mert ak­kor négyszer annyi fog reá esni. Vélemény oda járul ha két annyit akarunk állítani, akkor 127 után egyet állítsunk ki. Kossuth Lajos: Tehát takarja az érdemes követ úr? Én nem ismerem ezen szót sok, akkor midőn a’ hazát kell megmenteni. Nem arról van szó, a’ német vagy franczia ellen küldjük táborba , hanem hogy megmentsük a’ hazát. Adja meg magát a' szolgaság járma alá a nemzet, ha ezen szót sok ismeri, ak­kor midőn honát kell megmenteni. (Helyes ) Recski Andor: (Kossuth távozni készül.)Kérem alázatosan ne tessék kimenni Könnyű mondani , hogy midőn áldozatra van szük­ség, akkor a’ nemzetnek semmi számot nem kell sokallani. Hanem önök akkor talán itt fognak maradni, m­kor mi haza megyünk, és ki fog min­ket azon rettenességtől megmenteni, mellyek minket a’ nép között várnak. (Nagy vissztetszés!) Kossuth Lajos: Ha e­ végett kellett itt maradnom, igen örömest meghallgattam, én­ előre is azt mondom, hogy hibás indu­lási pontnak tart­om­ azt, ha valaki ezen dologban most á­l­d­ozatról beszél. Kérem alázatosan, irtják a'ma­gyar népet, és egyenesen a' magyar nép kiirtása forog itt fen , és ekkor beszélünk áldozatról! Hát ne védje magát, hanem tetszik-hanem nyújtsa "oda nyakát a’ barbárok pallosa alá. Nem arról van szó ,hogy Ferdístmd számára Lombardiában háborút viseljen, ha­nem arról, hogy magát nem csak nemzetileg, hanem egyéni­­leg­ is védje, és ha magát védeni akarja, nem értem ezen szót ,sok1. És ha követ úr nem gondolja végrehajthatónak megyéjében ezen hatá­rozatot, én hová parancsoltatni fogok, az érdemes követ úr kerületé­be is igen szívesen elmegyek (Recski felkiált: nem lesz rá szükség!) (Zaj.) Én ezt csak azért mondottam, mert az érdemes követ úr mél­­tóztato­t azt mondani ,hogy míg önök itt lesznek, addig mi elme­gyünk, és akkor ki fog minket kármentesíteni azon veszteségekért. ‘ tehát ha kármentesítésről van szó, és azon veszélyek elvállalásáról, én szívesen ajánlkozom. Ha pedig azt méltóztatik mondani, hogy nincs reá szükség, igen szívesen meghiszem, mert tudom követ úrnak sokkal nagyobb befolyása van kerületében, mint akárkinek. De csak­­ azon szempontra kívántam kiereszkedni, hogy most nem dicalis vagy portalis repartitióról van szó, hanem hogy azon ponton vagyunk, hogy midőn a’ törvény azt mondja, m­i­n­d­e­n ember, ki fegyvert foghat, fogj­on fegyvert a’maga védelmére, tehát ezen eszmén túl, melly a’ generalis insurrectio eszméjét foglalja magában , meg kell mondani: Heves megye ennyit fog toborzás utján kiállítani, azért mert így önkénteseket kap, ha pedig toborzás utján ki nem ál­lítja, akkor minthogy átalános felkelés forog fen, ezen szempontból ki­indulva, nem lehet azt mondani, hogy 1830ban 1840ben ennyi újon­czőt állítottunk, tehát most ennyi sok; ezen szót ,sok‘ nem lehet is­merni, mert minden embernek fegyvert kell fogni (helyes). E­l­n­ö­k : Én csak arra akarom a’ házat figyelmeztetni, ha a’ ház nem kiván arról tanácskozni, hogy miként állittassék ki a’ katona­ság, akkor alkalmasint más testület fog erről tanácskozni. Itt az a’ kérdés: a’ múlt alkalommal 124 lélek után kiállíttatott egy, Nyári Pál azt mondja, most állittassék kettő. Ide sok argumentum nem kell, egyenesen szavazástól függ a’ dolog. Ki nem akarja megszavazni, mi­kor felteszem a’ kérdést, maradjon ülve , ki pedig meg akarja szavaz­ni, álljon fel. Tehát kik kettőt akarnak adni, álljanak fel. (Többség feláll.) A’képviselőház határozata az, hogy 127 lélek után kettő fog állíttatni. És e’ szerint azon alapon, mellyet Nyári felolvasott, ki fog a’ kulcs dolgoztatni, és egyszersmind a’ ház határozata által ki is lesz vetve minden hatóságra. Erdélyre nézve van egy indítvány, mellyben az mondatik „a’ hon jelen vészes körülmé­nyei között a’ Királyhágón túl eső hatóságok kötelesek két hét leforgá­sa alatt két annyi ujonczot előállítani, mint a­­mennyit kiállítottak. A­ Királyhágón túli hatóságok aránylag fogják kiállítani.“ Erdélyre nézve ez nem elég, hanem ott is szinte azon módon ki kell vetni. Tehát az erdélyi képviselő urak közöl talán Pálfi alelnök lenne szíves azt meg­mondani, hogy me­lyik hatóságban mennyi a’ népesség (halljuk) Pálfi J­á­nos : Be fogom adni délután. Erdély népes­sége és terjedelme, Magyarországnak­­ teszi. Gondolom nem lesz senki közülünk, ki ezen igazságos arányt legkevésbbé is megvonni a­­karná akkor, midőn mindenkinek fegyvert kell fogni, hogy a’ hazát megmentsük. (Helyes!) Németh Albert: Én a­ most keletkezett határozat kivite­lére nézve csak egy kérésre­ járulok minden egyes képviselőhöz. Mél­­tóztassanak magokat csak egy perezre haza gondolni, magokat hatás­körükben gondolván széttekinteni, hogy otthon mikép hajtják végre , és méltóztassanak onnét a legczélszerűbb intézkedéseket meríteni. Megvallom nagy valamitásnak tartom, hogy mikor itt a­ legczélszerűbb határozatok hozatnak, azok elhangzanak, és oda hol üdvös gyümöl­csöket teremnének sem hatnak ki. Kossuth indítványára elhatároztuk , hogy a' katonakiállítás ezután a’ megyékben toborzás útján történjék, és nyíltan kijelentette a' ház, hogy az egyetlen fiú és vő kivétetik. Már most én Hevesmegyében megjelenek, felhívom kik ide küldöttek , hogy ne maradjunk a’ tanácskozás terén , hanem tegyünk szívvel lé­lekkel fegyverrel a' haza megmentéséért, és mit fognak válaszolni? Ki felbujtogatva van a’ reactiótól azt fogja mondani, hiszen mi 3000 elmentünk a’ járeki és temerini táborba, ott szétvertek, és ő felsége ármádiájának vezére segített bennünket elárulni sat. ’sat. .............. Vélekedésem az, hogy Kossuth Lajos inditványa következtében kelt határozata a’ háznak, rögtön közhírré tétessék. Elnök: Arra kérem a’ képviselő házat, a’ tárgyat előbb vé­gezzük be , mert minden féle tárgyról szólottunk , és semmiről sincs határozat. Először Nyári indítványát méltóztassanak elvégezni. Az el­van végezve , hogy 127. lélek után kettő állitatik. Erdélyre nézve csak az elvet kell kimondani. Már most következik a’ másik határozat, T. i. mellyben a’ nádor fel fog hatalmaztatni. Itt van Szentkirályi indít­ványa , ezt is döntsük el. _ Kossuth Lajos: Az elsőre nézve, mi a’ felfegyverzést illeti, csak annyit jegyzek meg , hogy vélekedésem szerint Nyári indítványa azon határozattal, mellyet az én alázatos indítványomra hozott a’ ház egy általában nincs valami eltérésben, hanen egyenesen annak végrehajtása, mert van ebben egy , a’y­ik, hol az mondatik, hogy minden megye mennyit tartozik kiállítani. És azon megye már most azt felosztja községenkint, és azt mondja, alakítsuk toborzás útján ezen napig, mert különben ha ki nem áflítjuk, akkor másként kell ki­állítani , mert átalános felfegyverzés eszméjéből kell kiindulni. Már most azon­­ azt mondja, hogy a’ ministerium vesse ki a’ mennyiséget a’ megyékre; Nyári megcsinálta annak kulcsát, hogy a­ határozat végrehajtassák. A’ képviselő urak pedig nem úgy hivattak fel, hogy valaki keljen fel, és azt mondja, hogy már most én leteszem a’ cau­­t'ot, hogy ezen mennyiséget kiállítom. Hanem felteszi a’ képviselő ház, hogy mindenki a’ közbizalom kifolyása, tehát legtöbb sikerrel használhatja azon bizalmat, hogy minél nagyobb sikerrel menjen az egész dolog előre. De nehézséget ne tegyünk, mert ha a’ tribünről mondjuk el mit lehet ellene otthon tenni, ezt a’ képviselő úr bizonyo­san legjobb szándékból tette , de mások ki fogják zsákmányolni. Elnök: E* szerint talán abban meg lehetne maradni, hogy ezen alapon a­ délutáni ülésre átalánosan dolgoztassák ki, és hitelesítés vé­gett fel fog olvastatni a’ ház előtt, és a’ másik határozattal együtt mi­­nisterelnök úr felszólittatik, hogy hajtsa végre. (Jól van.) Már most következik a­ másik határozat a’ nádor felhatalmazása iránt. Ludvigh János jegyző olvassa a’ képviselőház határoznia a' nádor felhatalmazása iránt, „kijelenti a' képviselőház 1-ször, hogy a’ királyhoz hűséges akar mind végig maradni, és egyedül az ország integritását, épségben tartását és alkotmányos függetlenségét czélozza. 2 szór: Hogy hajlandó a’ monarchia viszonyainak érdekszempontjából lehető kiegyenlítésére minden módot elfogadni, mellyek Magyaror­szágnak jogi és érdeki szempontból nem ártanak, a’monarchiának pedig hasznára válnak. 3-szor: Hogy ezen kiegyenlítés csak akkor történhetik, midőn fellasich az országhatárát, mellyet ő felsége nevé­vel megtámadott elhagyván, az országban a’ belbéke helyre állott. Megbízva ő fenségét, hogy ha alkalom nyílik a­ háborút kiegyenlíteni. Azt az ország becsületének fentartása mellett megteheti, minthogy a’ képviselőhöz már a’ válaszfeliratban kijelentette, hogy a’ horvátoknak minden igazságos, és méltányos kivánatait teljesíteni a’ legszíveseb­ben hajlandó. Elnök: Tehát méltóztassanak iránta határozni, miként lesz ezen határozat (szünet) ha pedig nincs kedve a’ képviselőháznak ha­tározni , akkor az ülést felfüggesztem fél órára , hogy kibeszélhessék magukat. (Szavazzunk!) Ludvigh jegyző még egyszer olvassa az 1-ső pontot. " Ágoston József: Én az első pontot feleslegesnek tartom, mert ebből az következnék, mintha azon gyanút érdemelnék, hogy a’ dynastia iránt hűségtelenek voltunk. Hol az a' nép , melly hűségének nagyobb bizonyságát adta volna? Minek mondjuk, hogy hűk akarunk m'irt­dni, mikor ezen nemzet megbuktatására a' dynastia tagjai, kive­szem a fejedelmet olly lépéseket követtek el, miilyenekre a’ históriá­ban nincs példa, s e’ mellett is azt mondja a’ nemzet: megállók a’ hű­ség terén. Azzal, hogy hűségtelen akarna lenni, gyanusítni nem lehet­ s ha a­ horvátok azért fognának velünk egyezkedni, hogy azt mondjuk hiszen mi szinte úgy állunk, mint ők, ez azt mutatná, hogy félünk tőlük. Mi nem ezt akarjuk, és Kossuth indítványa sem ide czélzott, hanem arra, hogy midőn az ármány szemközt áll, máskép lehetetlen a' kie­­gyen­ités. 'S nekünk kötelességünkben áll, hogy ezen polgárháborút megszüntessük, s igy mikor ki van mondva, nem kivánunk egyebet, minthogy ez jogosan, 's a' nemzet becsületével és függetlenségünk biz­tosításával történjék. Ha ez ben van, minden egyebet feleslegesnek tartok, azért Kossuth indítványa úgy mint formuláztatott maradjon. (Szavazzunk!) Madarász László: Uraim! egy pillanati figyelmet kérek. Azt tudjuk, midőn Európában a’ nemzetek a­ tróno­kat széttörik, akkor a' magyar nemzet nem köve­tel egyebet, minthogy királya jöjön kezébe és ossza meg velünk jó és bal sorsunkat. Midőn más országokban elkergetik a’dynastiát, akkor a’ magyar hűség fegyverével jön elő. Ezt kell tenni, hogy ne találkozzék egyetlen polgár a’ hazában ki mondhassa, hogy el nem követtünk min­den­t és ne érezze kötelességének férfiasan lépni a’ vész ellenében. A’ határozatban ben van, hogy az egyezkedés addig nem történhetik, mig Jellachich az ország határait, mellyet ő felsége nevében megtámadott, el nem hagyja; ebben elég biztosí­tékot látok, hogy a’ mi hűségünk nem fog oda magyaráztatni, misze­rint Jellachich ezen kitételnél fogva jogot nyerjen Magyarországot in­­vasiéval legyőzni. Kivánom hogy ezen határozat hagyassák meg. Nem akarom a’ hűséget most taglalás alá vonni, hanem azt mondom, hogy akarunk hívek maradni és követeljük a’ királytól, hogy ne törjék meg a’ haza békéjét (elfogadjuk) Elnök: E’ szerint két határozat nem lehet. Hanem ha méltóz­­tatnak elfogadni, azokat öszve kell kötni. E szerint a’ határozat ez lesz, (felolvassa) Ezt a’ képviselőház elfogadván, a felsőházhoz által küldetik. Kossuth Lajos: Szükségesnek tartom, hogy a’ határozatok azon rendben foglaltassanak a’ jegyzőkönyvbe a’ mint elfogadtattak. A’ nemzet készül háborúra, de azt mondja, hogy ezért nem akarok senkivel igazságtalanul bánni, 's azért illy rendben kivánom a’ jegyzőkönyvbe iktatni, a’ katonaál­­litási határozat menne elő, ez után lenne a’ nádor felhatalmazása. — Elnök: Ezen határozatot által fogom küldeni a’ nádornak, ha­nem ez előtt el kell határozni, kivánja-e a’ ház a’ főrendekhez is át­küldeni, kik kívánják álljanak fel. (senki sem áll fel) Rövid szünet után Elnök: Kossuth képviselő urnak az urbériségi kármentesítés­ről szóló törvényjavaslata már azóta kilévén nyomva, az irodában kép­viselő urak átvehetnék ’s most tanácskozás alá vétethetnék (még nincs kinyomva); tehát fél órára az ülés felfüggesztetik. Félórái szünet után Elnök: A’ kármentesítésről szóló törvényezik fel fog olvastatni. Irányi Dániel jegyző olvassa az urbériségi kármentesítés­ről szóló törvényjavaslatot. Törvényjavaslat az urbériségi kármentesítésről. Miután az 1848. évi XII. törvényczikk az úrbéri megszüntetett magán úri javadalmak státusadóssággá leendő átváltoztatását elrendeld, egyszersmind az illető birtokosnak megengedé a’ becslés megtörténte után státuskötelezvények kiadását azonnal követelni; a’ birtokosok kár­mentesítéséért járó ö­zvegek mikép leendő kifizetése iránt ren­deltetik : 1.­­. Mivel az állománynak Europa jelen hitelviszonyai között egyszerre czélszerü nagyobb kölcsönöket e’ czélra tenni vagy a’ hy­­pothecául lekötött kincstári javakat részint telepítés utján, részint ju­­tányos eladással rögtön forgalmitani nem lehet, a’ birtokosok kármen­tesítését az állomány hitele erejével eszközlendi. 2.­­. Még pedig következő elvek szerint: a) Az urbériséget vesztett birtokosok adóságainak felmondása a­ törvény által bizonytalan időre már fel lévén függesztve, minden úrbéri természetű jószágokon fekvő adóságokat a’ kárpótlás öszvé­­géig, az állomány veszi át. b) Ezen adóságok lefizetése végett kármentesítendő birto­kos kezeihez , vagy ha a’ hitelező úgy kívánná , saját kezei­hez a’ pénzügyminister a’ hitelező tetszése szerint, vagy ideigle­nes kamatozó „fizetési biztositványokat“ adand, mellyek státuskölcsön utján vagy pedig ennek, ’s az ország arany 's ezüst ter­melésének összegyűjtése alapján felállítandó jegybank által fognak teljes névszerinti értékben beváltatni, vagy ha az illető hitelező úgy kívánja 5 ° C-tel consolidált státuskötelezvényeket kézbesíteni. c) A’ hitelezők tehát az illető adóinak, vagy a’pénzügyministernek e’ törvény kihirdetésétől számított 2 hónap alatt kijelenteni tartoznak, mellyiket választják a’ két fizetési eszköz közül; ha nem nyilatkozná­nak, az 5%-tel consolidált státuskötelezvényeket tartoznak elfogadni. d) Azon birtokosok, kiknek jószágaik adósságokkal terhelve nin­csenek , vagy az a) pont szerinti lerovás után még kárpótlási követelé­sük volna, szintúgy 5%-tel consolidált statuskötelezvényekkel fognak kármentesitetni._ 3.­­. Ezen czélok eszközölhetésére az állomány kiadand, a’ kö­rülmények által igényelt óvatosság­­ s arány megtartása mellett: 13. §. Mindazon birtokosokra nézve, kik m­ár teljesen kármen­­tesittettek, az 1848-ki pozsonyi országgyűlés IX-ik t. czikkének 5-ik­­-a azonnal megszűnt hatással lenni. — A' még hátra levő adósságok iránt minden előbbi kötelezettség teljesen előáll. 14. $ Azon kármentesítendő birtokosok, kiknek jószágaik adós­ságokkal terhelve nincsenek, vagy ezeknek a’ fentebbi módon letisztá­­zása után még kárpótlási követelésük volna, a’ 2-ik J. e) pontja sze­rint 5%-ról consolidált státuskötelezvények által fognak ugyan kielégít­­tetni­ — mindazonáltal ha ez iránt az illető miniszerrel egyezkednek, kárpótlási követelésük erejéig vehetnek az ez országgyűlésen alkotott telepítési törvény végrehajtására nem szükséges kincstári javakat által, mellyekért a’ consolidált állományi adóságlevelek fizetésül elfo­gadtatnak. 15.­­. Sőt a’ mennyiben a’ kincstári javak — mellyeknek ek­­kinti részleges eladása a’ telepítésre szánt javakra, nem különben a már telepitett kertészségekre, mint szinte a’ bányászat és sókezelés el­látásához szükséges jószágokra ki nem terjedhet — a’ fentebbi czélra elegendők nem lennének, a’ közállomány kezelése alatt levő közalapít­ványi javak is hasonló módon eladathatnak; ’s az érettük fizetésül be­fövendő statuskötelezvények szint azon természetűek, szint azon czélra fordítandók, és szint azon elkülönzött kezelés alatt maradandók lesz­nek, mint az eladandó javak voltak; ’s azok öszvégétől az ország kincs­tára a’ közalapítványi pénztárnak 87 5% kamatot folyvást és rendesen fizetni tartozandik, ’s e’ végett a’ közalapítványi pénztárnak az 5. §-ban említett kötelezvényeket fog kiadni. [TÖ. S. Valamint a’ 10 és Il­dik­­­. szerint a kisebb kölcsö­nöknek kamatlan értékjelekkeli kifizetésére a’ pénzügyminister felhatal­maztatok , úgy azon kármentesítendő birtokosokra nézve, kik vagy adóságokkal terhelve nincsenek, vagy azokon felül még kárpótlási kö­vetelésük fenmarad, a­ pénzügyminiszer szintúgy felhatalmaztatik kár­mentesítésükre, ha kivánandják, kamatlan pénzjegyeket használni, úgy mindazáltal, hogy egynek egynek 5000 pengő forintnál nagyobb összeg illy pénzjegyekben ne adassék. 17.­­. Megjegyeztetik mindazáltal, hogy a kamatlan pénzje­gyeknek e’ végett ’s a’ 11-ik § ban kijelölt czélra használata csak ak kint engedtetik meg, hogy a kamatlan pénzjegyek kibocsátásában azon 61 millió fton túl haladni semmi esetben se legyen szabad, melly ösz­­végre a’ pénzügyministernek a­ T. t. czikkben hitel nyittatott, de mellynek fedezésére kamatlan pénzjegyek kibocsátása csak annyiban engedtetett meg, a' mennyiben a’ közjövedelmek a közszükségeket nem fedeznék. 18. $. Ha tehát az ezen határig kiadandó pénzjegyekkel a’ 17*

Next