Közlöny, 1848. október (113-143. szám)

1848-10-19 / 131. szám

Budapest, Csütörtökön October 19. 1848. 131 sz. h­ivatalos lap. Megjelenik naponkint egy — országgyűlés alatt több — nagy regál ivén. Előfizetési díj a’ folyó év hátra levő 6% havára helyben 7, vidéken 8 forint ezüst pénzben. — Előfizethetni Budán, a’ kiadó-hivatalban (vár, Fortuna-utcza, Jálics-ház 132 sz. a* m­. k. egyetem nyomdája mellett), Pesten Emich Gusztáv könyvkereskedésében és az ország minden kir. postahivatalainál. — A* szabott díjú hivatalos hirdetmények és csatolmányok után a’ szokott beigtatási és felvételi díjak fizettetnek. A’ meg nem szabott díjnak hasábsoráért 5 p. kr. vétetik. Mellyekért eddig díj nem fizettetett, ezután is díjmentesek maradnak. — Magánhirdetések nem vétetnek fel. Utasítás a’ népfelkelés tárgyában. A­ népfelkelés eszközlésére ’s rendezésére nézve az uta­sítás magában a’ népfelkelés eszméjében, a’ haza nagy veszé­lyében ’s a’ hon mindenároni megmentése kötelességének érze­tében fekszik , ’s azért csak a’ következő lényeges utasítási pontokat szükség kijelölni. 1. Az átalános népfelkelés, nem máról holnapra halaszt­ható, azonban hosszabb időre sem számított rendes katonásko­­dási hivatást, hanem azt foglalván magában, hogy az ellenség berohanásának közel fenyegető veszélye elháritassék; — szük­séges, hogy a’ felkelésben az összes fegyverfogható nép, mind, ki csak karját birja, korra, rangra, vagyonra való különbség nélkül személyesen részt vegyen. Itt meghatározott számról vagy helyettesítésekről szó sem lehet, mert gazdag és szegény egyiránt tartozván életét ’s hazáját menteni, —­a’ ki helyette­síthető volna, az maga személyében tartozik felkelni. Azért el­ső alapszabálynak tekintendő, hogy a’ népfelkelésben minden férfi, ki csak karját birja, személyesen részt venni tartozik, ’s e’ kötelesség alól csupán csak az erőtlenség ’s betegség ment­het fel bárkit is. — A’ teljesen nélkülözhetlen cselédségnek hon­­maradására nézve azonban vagyonbátorsági tekintetből méltá­nyos figyelem lehet. 2. De mivel a’ fegyverfogható férfilakosságnak felkelése és kiindulása mellett a’ közbátorságot gondoskodás nélkül hagy­ni nem lehet, azért kivétel alá esnek azon, de csak azon köz­­tisztviselők ’s községi elöljárók, szolgák, pusztázó katonák és őrök, kik a’ közbátorság tekintetéből nélkülözhetlenek. Hogy a­­zonban ezen kivétel kibúvó ajtócskává ne váljék, kötelességül teendő az illető polgári biztosnak ’s katonai parancsnoknak, az ekként honmaradható egyéneket személyenként kijelölni, egy­szersmind arra is gonddal leendvén, hogy a’ honmaradó gyá­­molatlanabb lakosság lelki vigasztalás és orvosi segély nélkül ne maradjon; de az is szükséges, hogy ebben a felkelő nép se szenvedjen hiányt. Semminemű más kivételnek hely nem adatik. 3. E’ szerint a’ honmaradó gyámoltalanabb lakosság köz­bátorságának fentartása csak a’ legnélkülözhetlenebb személy­zetre lévén szorítva, a’ védkaroknak hiányát a' törvény szigo­rúságának kell pótolni. És azért az illető királyi biztos mind­azon vidéket és községet, honnan a’ népfelkelés mozduló ál­lapotba téteték, a’ király ’s haza nevében ostromállapotba helyezendi, ’s ennélfogva rendelendi, hogy a’ közbátorságnak megháboritói a’ legszigorúbb katonai törvények szerint kérlel­­hetlenül büntettessenek , melly végett addig, mig a’rögtönité­­lő bíróságok a’ megyei hatóság által kellő számban rendeltetné­nek, addig, mig a’ felkelt nép hazulról ki nem indul, a’ kato­nai és polgári biztos egyetértőleg, azutánra nézve pedig a’ hon­maradandó elöljáróság bízandó meg, a’ teljhatalmú kir. biztos által, a’ közbátorságnak illyképen fentartására. 4. Méltányos, hogy még a’ védelmező férfisereg távol van, a’ honmaradottak polgári keresetekkel ne zaklatassanak, azért is a’ népfelkelés idejére ’s azon helyekre nézve, honnan a’ felkelő sereg mobilizáltatik, a’ polgári perlekedés felfüggesz­tendő. 5. De mindenek felett szükséges, hogy az ostromálla­potból következő fenyíték és szigorúság a’ népfelkelés sikeresi­­tésére kérlelhetlenül alkalmaztassák, azért e’ részben az enge­detlenség, hanyagság és mulasztás, de kivált az ellenszegülés, néplázitás, bujtogatás, ’s a’ hazafias készségnek lehangolására számított áskálódások a’ haditörvények teljes szigorúsága szerint büntetendők. 6. A’ népfölkelési seregnek fel kell fegyvereztetni, ’s e végett nemcsak mindenki köteles, a’ kinek arra módja van, magát bárminemű fegyverrel ellátni, hanem egyszersmind elen­­gedhetlenül szükséges mindennemű fegyvert, bárkinél találtas­­sék, e’ felkelő sereg számára mindenkitől requirálni, és hasz­nálat végett jegyzék mellet átvenni. 7. Azonban a’ népfelkelésnek nem az lévén közvetlen czélja, hogy az ellenséggel homloksorban szembe álljon, ha­nem hogy őt hátban ’s oldalról nyugtalanítsa ’s fogyaszsza, ha­ladását, hátrálását, közlekedési eszközeit megrontsa, akadályoz­za , marhát, gabonát előle eltakarítson, az ellenség élelmi­sze­reit elfogdossa, társzekereit elfoglalja, betegeit ’s elmaradozóit, kisebb csapatait elvágja és elfogja, ’s őt e’ szerint pusztítsa ’s kevesitse; a’ nyílt csatáktól óvakodjék, de a’ nyugtalanitások­­kal soha fel ne hagyjon, őtet soha pihenni, nyugodni ne en­gedje; — kivált pedig a’ folyókoni átszállást akadályozza. Mindezen czélok végett nem épen szükséges, hogy a’ fel­kelő nép mind lőfegyverekkel legyen ellátva, mikkel különben is a’ gyakorlatlanok bánni nem tudnának, hanem elégséges, ha e­z mindenkinek, kitől más nem telik, legalább egy lándzsája, ka­szája, fejszéje van. E’ szerint kell tehát a’ népet fölfegyverezni. — De világosan megjegyeztetik, hogy azokat, kik maguk vagy községük részéről még illy fegyverrel sem láttatnának el], az ország kormánya fogja felszerelt kaszákkal ellátni. 8) Élelemmel az útra nézve a’ felkelő nép részint maga­magát látja el, részint községe által segittetik, — de a’ mint rendeltetése helyére megérkezik, élelmezéséről az ország kor­mányának költségére történjék gondoskodás, magában értetvén, hogy ha élelmet ad is az ország kormánya, de az egész népnek fizetést nem adhat; — zsold tehát a’ népfelkelésnél nem jár. 9. A’ népfelkelésnek 3 nap alatt rendeztetni, kiállíttatni ’s útnak indíttatni kell; és pedig oda, a’ hol a’ gy­ilpont kijelöl­tetik. 10. úgy fegyverzési, mint élelmezési tekintetben tájéko­zás végett mulhatlanul szükséges, hogy minden népfölkelési csa­patnak, a’ mint lakásáról kiindul, száma, minősége, fegyverzeti állapota ’s kiindulásának ’s rendeltetése helyére megérkezésé­nek valószínű ideje iránt, a’ népfelkelési kormánybiztos futár ál­tal értesittessék. 11. Legnagyobb szolgálatot tehet a’ lovasság; ezt tehát a’ lehetőségig szaporítani kell. 12. Minden nagyobb községben, honnan legalább is 500 ember kiáll, egy népfelkelési hadiparancsnok ’s egy polgári biz­tos fog a’ teljhatalmú országos biztos által neveztetni, a’ kisebb helységek pedig egyesitendők. 13) Ezen biztosok és parancsnokok a’ népfölkelés rende­zésében ’s vezérletében a’ fegyelemre szorosan ügyelve, hely­ségeikre nézve mindazon teljes hatósággal felruházandók, mely­­lyel a’ teljhatalmú országos biztos felruházva van. 14) Az önkéntesek és ujonczok kiállítása, a’ mennyiben már munkában van, a’ népfölkelés miatt nem késleltetendő, különben magában a’ népfölkelési seregben folytatandó és esz­­közlendő, minthogy hon fegyverfogható nép nem marad. 15) Valamint a’ teljhatalmú orsz. biztos a’ reábizottakról a’ kormánynak felelős, úgy maga irányában mind a’ hadi, mind a’ polgári biztos a’ sikeres végrehajtásról személyesen felelő­sökké teendi. Eljárásának további szabályozását az illető biztos a’ kö­rülményekből a’ veszély nagyságából ’s azon hazafias indulatá­ból meritendi, mellytől várja a­ haza, hogy a’ hon megmen­tésének eszközlésére hivatása körében fáradhatlan buzgalommal közredolgozandik. — Pest, octob. 16-kán 1843. a’ honvédelmi bizottmány Kossuth Lajos, elnök. Rendelet. Hazánk érdekét veszélyeztető cselszövők és árulók egy­­mássali érintkezését és bujtogatásait gátolni, mellőzhetlen szük­ség lévén, útlevelek használatára nézve, következők ren­deltetnek, ’s illetően adatnak köztudomásra. 1. Lakásuk helyéről bárhova utazni szándékozók, kivétel nélkül magokat útlevéllel ellátni köteleztetnek. 2. Útlevelek csak olly egyéneknek adhatók, kik utazásuk czélját kijelentik, és a’ hazára nézve ártalmas kezdeménynek, legkisebb adatok gyanújával sem terhelhetők. 3. Az útlevelek rovatai következők: utazó neve, életmódja, állapota (t. i. házas-e vagy nem), vallása, születéshelye, lakhelye, életkora, termete, arcza, haja, szeme, orra, különböztető jelei, utazási czélja, utitársa. 4. Az útlevelekben, bármelly rangú egyéneknek adassa­nak is azok, a’ 3-ik pontbeli rovatok szerint személyleirásuk be­iktatandó; ezen szabály az utitársakra nézve is állván. 5. Iparosok, kik vándorolni avagy megkezdett vándorlá­sukat folytatni kívánják; ezt, illető törvényhatóságuknál beje­lenteni, ’s vándorkönyvüket, a’ hatóságnák­ láttamozás után, ér­vényesítés végett a’ belügyministeriumhoz felküldeni kötelez­­­tetnek. 6. Ezen szabályokban foglalt kellékekkel el nem látott utazók gyanúsaknak fognak tekintetni. 7. Minden városban vagy nagyobb községben, az utasok levelei szigorú vizsgálat alá veendők, hol azok egyszersmind múlhatlanul lát­amozandók. 8. Ezen rendelet pontos végrehajtását föltétező helybeli haladéktalan intézkedés, az illető törvényhatósági elnöküknek szoros felelősség terhe alatt meghagyatik. 1205 B. Hivatalosan értesülvén az országos honv. bizottmány, miszerint a’ Feketehegyen szállásoló székely huszár alezredesi osztály, az 1-ső székely gyalogezred századja és Donmiguel ezredből tizen, azonkívül a’ császárhuszár ezredből 3 közvitézjl a’ szerb és rácz lázadókkal öszveütközésbe jővén a’ tőrök el­zsákmányolt lovak és szekerek eladása után bejött 719 ft. 3 krnyi összeget mint hű fiai a’ hazának ajándékul a’ haza oltá­rára letették és Beöthy Ödön orsz. korm. biztos urnak átadták. Melly hazafiai szép és dicséretre méltó vonást az orsz. honv. bizottmány közhírré tenni, és az illetőknek a’ haza ne­vében köszönetét nyilvánítani kötelességének ismeri. Pest, oct. 18-án 1848. Az orsz. honvédelmi bizottmány. Nyáry Pál helyettes elnök, 1846. «I. E. Bunyik József, ki magát az alkotmányos rend, csend és a’ fejedelem által szentesített törvények ellenére, az országot rabló csoportjaival megtámadt Jellachich pártos merényeinek alacson eszközéül adva, több bűnös tettein felül, folyó October hó 7-én és 8-án Eszék városában a’ törvényesen választott ta­nácsot eltörlötte, uj tanácsot választott, azt az említett Jella­chich parancsai alá rendelte, ’s a’ postahivatalt is megtámadta és azoknak hivatalnokait letette, — ezennel törvényenkivüli honárulónak nyilvánitatik, ’s mindenki által szabadon elfogat­­hatik,—sőt ennek, élve vagy halva teljesítésére, minden igaz hazafi, a’ legszigorúbb felelet terhe alatt köteleztetik. Pest, October hó 17-én 1848. az orsz. honvédelmi bizottmány. Kossuth Lajos elnök, 1203. E.­­­­­Vukovits Sebő, kor. biztos folyó hó 12-én kelt hiva­talos tudósításával jelenti, hogy gróf Latour, volt­­osztrák had- Ugyministernek, Temesmegyében fekvő birtokait elfoglaltatni rendelte. Pesten, octob. 18-án 1848. Az országos honvédelmi bizottmány Nyári Pál, helyettes elnök. 5324. Rendelet. Az eddig herczeg Voronyeczky nevet viselő vadászcsa­pat 38-ik számú zászlóaljá alakitatván, ezen rendelet vétele után tüstént Pestre vonulni siessen. Ezen zászlóaljhoz tiszteknek kineveztetnek Kapitányokat: Kölgen Ferencz, volt főhadnagy a’ nemzetőröknél. Aufenberg József, volt főhadnagy, Wéber Ernészt, volt főhadnagy segédtiszt a’nemzetőr­öknél* Orseczky Antal ) ^ csapatijegi kapitányok: Markovics Dénes) F­őhadnagyokul: Veseli Ede segédtiszt Róth Márton. Forster Kálmán. Nagy Pál. Schluga Hugó. Böjtfalvi Ferencz. Petrovai Ákos. Alhadnagyokul: Mesztehics Berta. Bögöri Pál. Tóth István, Kukányi Alajos: Borsó György. 168

Next