Közlöny, 1849. február (16-40. szám)
1849-02-01 / 16. szám
len vagy dicső halál lehet, dicső, mert itt az elhunyt nagy hősök poraival, vitéz unokák porai fognak egyesülni. Nemzetem, te alvó oroszlány, látom, mint rázod már félelmes fejedet, mellytől rettegett hajdan, melly előtt meghajolt Dáczia, Pannónia, Német- és Francziaország; látom, mint nyújtod ki izmos karodat, melly sarkaiból kivetette Bizáncz nehéz érczkapuit. Nemzetem, kinek apáid, Buda, Szigetvár, Gyula, N.-Várad, Drégely és Eger falai alatt rendületlenül vívtak: most lennél e’ gyáva, félénk, és dicstelen harczra nem rohanni, midőn az emberi érzelmeket levetkezett, az örök szabadságot letapodó ellen, ritka szép nyelvedet eltörleni, ezredeken át félt, és tisztelt nevedet és nemzetiségedet kiirtani minden nemtelen eszközökkel törekszik? Te, ki annyi csatákban hervadatlan babért tűztél homlokodra, kinek villogó szablyádtól kelet és nyűgöt remegtek: most gyáván, dicstelen hagynád magadat sírba temettetni ? Nem, nem lehet nemzetem, nem tudom még csak képzelni is, hogy e’ haza szent földét, mellynek minden porszemecskéjéhez nemzeti szent emlék van fűzve, istentelen ármány, gyáva zsoldos sereg meghódíthatná e’ hazát, mellyet annyi évezredek alatt, annyi idegen népek közepett törhetlen bátorságtok, oroszlányi vitézségtek megtartott, zsákmányát engednétek, most, midőn arra az isteni szabadság örök napja fölvirult, most, midőn ennek népe, olly szabad, boldog és dicső, mille,i még soha sem vala. Nem, nem lehet, hogy ti méltatlan és hálátlan unokái lennétek vitéz ősapáitoknak, nem lehet, hogy ti bennetek más vér csorogna, ti még romlatlan erkölcsi nép vagytok, mint keleti apáitok voltak. Hazámnai! E’ föld hantjai alatt nyugosznak őseitek, itt pihennek apáitok, anyáitok, itt testvéreitek és barátaitok, e’ sirhalmok körül elhunyt őseitek szellemei lengenek még most is, ’s ti unokák megszentségtelenitenétek e’ dicsőült őseitek e’ szent nyughelyeit, nem harczolván azok felett élet és halál harcát; nem, ti ezt nem teszitek, inkább mind elvérzetek, mind elhullotok, mintsem e’szent sirhalmok üregéből őseitek rémitő átka rangozzék felétek, ’s rémkint kisérjen minden lépéstekben. Ilazámfiai a’ szabadságnak gyilkosa, a merre jár, mézes mázos szavakkal beszél hozzátok, jogot, szabadságot, mellynek legyilkolja emleget, ne higyetek! méz alatt méreg, titeket elcsábitni akar, hogy könnyű szerrel foghasson meg halál hálójában. Isten szent nevére mondom, ne hidjetek szavainak, magatokat elámittatni ne hagyjátok. Vessétek tűzre, vagy tépjétek pozdorjává csábitó proclamatioit, szózatait. Egyedül az szent, igaz és törvényes, mit a’ Debreczenben székelő honvédelmi bizottmány, ’s annak elnöke Kossuth Lajos rendel és parancsol , a’hoz tartsátok magatokat, azt lelkiösmeretesen, szigorún teljesitni legszentebb hazafiai kötelességteknek ismerjétek. Kedves hazámfiai, még egyszer, isten szent nevére mondom, a’ csábszavaknak, álnok édes ígéreteknek ne higyetek. Föl tehát, föl magyarok, állani fog Buda, és élni fog a’ magyar Beregböl. A’honvédek számára a’ fehérruha nemű, az orosz ajkú lakosok közt is nagy készséggel gyűl, melly ügyben minden lelkész ugyan illő buzgósággal híveinek példát mutat, de a’ haza nevében különös köszönetet érdemel Krajna vidék alesperesse Pásztelyi András, ki a’ lefolyt évben is, a’ nép közt mutatkozó nyugtalanság lecsilapitására sokat tett; most pedig csekély számú hívei közt, tulajdon példájával elő menve, harmínczhat pár új fehér ruhát összegyűjtött. NÉMETORSZÁG. A’ dolgok állásáról Frankfurtban a’ ,Karlsr. Z.‘ dec. végéről következő elmélkedést közöl: Mi fog most és minek lehet történni? A’ távolállónak nehezebb,mint valaha,a’ frankfurt szövénybe betekinteni; de annyi, minden előzmény után, világosnak látszik, hogy munkában van. Osztrián kívül a’ többi Némethont egy szövetséges állammá alkotni, ’s Poroszhont császári méltósággal állitni annak élére; 2) ezután az osztrák császársággal népjogi szövetséget kötni. Szerencsétlen gondolat, mellyben csak azon egy vigasztaló van, hogy végrehajtatni nem fog, végre nem hajtható! De ha e’ terv valaha sükerülhetne, akkor majdnem jobb volna, bár állna fel mint eddig a’ régi ,Bundestag4, akkor valóban sajnálni lehetne, hogy a’ drezdai congressus dugába dőlt; ez ugyan hihetőleg nem adott volna nekünk császárt, de bizonyosan egy lehetőleg összekötött ’s minden felett egy egész Némethont, mellyből egy rész sem vol-Nyilatkozat. 2—2 A’ pesti hírlapnak történetesen kezembe akadt jan. 23-ki számában „rém és“ czíraű novella alatt „P. Horváth Miklós 44. nevet olvastam. Nehogy a’ csupán nevemről ismerők ez ocsmány sárgafekete lapbani czinkossággal gyanúsítsanak, felhíva érzem aagamat kijelenteni, hogy én azon novellát, de csak egy betűt is, e’ nemzetgyalázó lapba soha nem írtam. Kelt Debreczenben jan. 29-én 1849. Horváth Miklós. Ung megyéből. 2—3 Csőd hirdetés orvosi állomásra. Csanádmegye, közbejött felsőbb rendeletnél fogva, 300 pft, 3 öl fa, ’s szükséges írószerek mint évenkénti járulék megállapításával rendszeresített nagylaki orvosi állomásnak kezelését , mai napon kelt határozata szerint, csödutján rendelvén betöltetni, ’s e’ tekintetből a’ közelebbi február 5-ik napját tűzvén ki. A’ folyamodni kívánók fölszólittatnak, hogy kitett napra, kéréseket gyámolitó okmányaikkal Makón tartandó bizottmányi ülésnél magokat jelentsék. Kelt Makón jan. 4-én 1849. Bánfi József, főjegyző. Köröztetések. F., p. 1311. szám. Tolnamegye hatóságának felterjesztése következtében azon tolnamegyebeli ifjak, ki vándorlásban lévén, még is a’ törvény értelmében életkoruknál fogva a’ 41-dik honvéd zászlóaljhoz besoroztatlak, országszerte ezennel olly meghagyással kihirdettetnek, hogy, ha legfeljebb 30 nap alatt az illető hatóság előtt meg nem jelennek a’törvény egész szigora fog reájok alkalmazásba vétetni; miért is egyszersmind ezennel szoros fiúi kötelességévé tétetik mindenkinek, hogy az itt alább hirdetetett ifjakat, a’helybeli hatóságnak azonnal bejelentsék, mellynek is kötelessége lészen azokat, az illető hatóságnak átadni, és ugyan: Szegzárdiak: Samu János, 19 éves, rom. cath., közép termetű, szőke szeplős képű, vörhenyeges hajú, kék szemű, mesterségére nézve kovács, tartózkodása nem tudatik. HIRDETÉSEK: Parduez Lörinez, 20 éves, rom. cath. magasb termetű, szőke hajú, tiszta gömbölyű képű, kék szemű, szabólegény , tartózkodása nem tudatik. Höflich Antal,21 éves, rom. cath., magas termetű, szőke hajú és képű, kék szemű, fésűs legény, tartózkodása nem tudatik. Effler Antal, 21 éves, rom. cath. közép termetű, gesztenye színű hajú, tiszta gömböly képű, kék szemű, német varga legény, tartózkodása nem tudatik. Wimmer Antal, 21 éves, rom. cath., magas termetű , szeg színű hajú , képű és szemöldökű , teljes képű, szürke szemű, kötél gyártó legény, tartózkodása nem tudatik. Haidekker Pál, 21 éves, rom. cath. közép termetű, szeg színű hajú, szőke szemű, szappanyos legény, tartózkodása nem tudatik. Öllé Sándor, 19 éves, rom. cath. közép termetű, gesztenyeszin hajú, tiszta hosszas képű, kék szemű, kovács legény , Pesten mondatik tartózkodni. Haán Ferencz, 21 éves, rom. cath., közép termetű, barnás hajú, képű és szemöldökű, sárgás szemű, fazekaslegény , tartózkodása nem tudatik. Intermüller Ignácz, 21 éves, rom. cath., közép termetű, gesztenye szín hajú, hosszas képű, nagy horgas orrú és kék szemű, könyvkötő legény, tartózkodása nem tudatik. Báttaszékiek: Rontsovits Mihály, ó hitű, 20 éves, közép termetű , gesztenye színű hajú, barnás szemű, gömbölyű képű, mohodzó bajuszú, hegyes orrú, botskoros varga legény, tartózkodás jelenleg nem tudatik, legutóbb Kulán és Újvidéken dolgozott. Czimmernan József, 21 éves, rom. kath., közép termetű, szeg színű hajú, kék szemű, hosszúkás képű, szabályos orrú, szabó legény, Zágrábból Tirolba utazott. Magyarovits János, 20 éves, óhitii, közép termetű, gömbölyű képű, szeg színű hajú, mohodzó bajuszú, barnás szemű, szabályos orrú, Bátaszéken betegen fekszik. Nitsner Ferdinánd, rom. cath., közép termetű, hosszúkás képű, kék szemű, hegyes orrú, festő legény, tartózkodása nem tudatik. Bonyhádiak: Hoff Keresztély, péklegény, legutóbb Pozsonban dolgozott. Schetli Jakab, takács legény, legutóbb Szászrégenbe dolgozott. Bach Jakab, takács legény, tartózkodása nem tudatik. Reinwald Henrik, bognár legény, tartózkodása nem tudatik. Till Alajos, asztalos legény, tartózkodása nem tudatik. Hogy észről: Gronai József, Gronai Alajos, Sneider János, esztergálos; Hartvich János , Kádár; Venczel Ferencz, asztalos; Pencsik Miklós, Kováts. Köleséről: Hofman András Aradon. Lőrínczről: Mészáros Mihály) . Szigeti József ) Cs,zmad.ák- Miszló ról: Lukovits József, Baján: Bognár János, sz. Lőrinczen, Baranyában: Sári József. Simonytornyáról: Szigovinyi István, Fajner Pál, Pozsonban. Költ Debreczen, január 26-kán 1849. Névváltoztás. 1249. e. Gabrieli Sándor vezetéknevének Vértesre változtatása megengedetik. Kelt Debreczenben jan. 31-én 1849. 1095. e. Kammermayer Antal, vezetéknevét „Káldor“-ra változtatván , ez országszerte hirdettetik. BfflJLJ 58 KÜLFÖLD. OSZTRIA. A’ cs kir. katonaság által Bécsben életbe léptetett zsarnokság, mind e’ mai napig sújtja ítéleteivel azon szerencsétleneket, kik a’ vérszopók körmei közül jókor meg nem menekülhettek. Nem tekintik a’ bevádlottnak életidejét, nemét, rangját; a’ legszegényebb mesterlegényt is fogságra hurczolják, mihelyt gyanú van reá, hogy részt vett a’ szabadság szent harczában. Múlt évi dec. 30. egy Hofstaedter Bertalan nevű fiatal kocsist ítéltek hadi törvényszék előtt hat évi nehéz börtönre azért, mivel oct. 28-án Bécs ostromakor ő is harczolt a’ szabadságért azokkal, kik a’ várost nem akarták könnyen feladni Windischgraetz gyilkos seregeinek. Jó tanúlság ez azok számára, kik elhajítván fegyvereiket, kegyelmet remélnek ellenségeinktől. Tudva van előttünk, milly gyönyörű rendet tartottak azon vitéz horvát csapatok, mellyek hitet szegve Jellachich vezérlete alatt Bicskétől Osztriáig szaladtak a’ magyar fegyverek elöl. E’ rabló csordák Osztria határain sem viselték magokat különben. Raboltak, fosztogattak mindenütt, hova beszállásoltattak’s a’ nép átkozta őket és vezéreiket, valahol csak megfordultak. Hogy e’ csapatokról a közvélemény meghamisittassék, a’ ,Wiener Z.-ban legközelebb egy szemtelen óvást bocsátottak közre nehány helység elöjáróságának aláírásával. Az óvás igy szól: „az ostromállapotban levő helyeken, a’ föld népe közt igen ferde vélemény uralkodik a’ horvátokról, azokat fegyelem nélküli, rabló, gyilkoló csordáknak rajzolják. Alálirt községek, mellyekben a’ horvát hadsereg táborozott, kijelentik ezennel, hogy ezen hírek utolsó, és legnyomorubb fogásai azon hamis népbarátoknak, kik az igazság karjait elkerülvén, a’ visszavonás és bizalmatlanság átkos magvait Osztria szelíd népei közt szórni nem pirulnak. Igen, mi igazat szólunk, ha azt mondjuk, hogy a’ horvátok szigorú fegyelem, emberséges viselet (! ) és vallásosság (még ez is ?!) által kitűnő csapatot képeznek, ’s azon tettökkel, hogy e’ vitéz nép (melly egy szuszra olly hosszú utat befutott) tűzhelyét, feleségét, gyermekeit elhagyta, minden nélkülözéshez hozzászokott, ’s a’ monarchia fentartása és a’ népek valódi szabadságáért, dicső hadseregünk oldala mellett, a’ halált megvetve harczolt — ezen tetőkkel a’ horvátok a’ haza tiszteletét és háláját kiérdemelték.“ Eddig az óvás. Hogy benne egy szó igazság sincs, jól tudja, ki a’ dolgok menetét figyelemmel kisérte. — Most e’ rablócsordák köztünk barangolnak; tőlünk függ őket ránczba szedni. Nyomatik az állodalmi nyomdában, na kizárva, ’s mellynek legalább kilátása lenne még fényesebb jövőre, ha mindjárt a’ jelen nem felelne is meg minden várakozásnak, így valósult volna tehát fiatalságunk szép álma, oda vezetett volna tehát a’ nemzet forró törekvése egység után, sóvárgása méltó világhelyzet után, hogy most Némethen örökre eldarabolva legyen! Ne ámítsuk magunkat ez iránt: két különválasztott központosított állam-test, mellyek mindenike elég erős az önállóságra, a’ különválást örökre megalapítja; e’ pillanattól kezdve a’ német nemzet szent birodalma visszaállításának lehetősége is megszűnik. E’ különválás a’ verduni szerződésnek, vagy a’ római birodalom keleti ’s nyugati részre osztásának ismétléséhez lenne hasonlítható, melly felosztás mind a’ kettőnek végromlását vonta maga után, ámbár mind kettő, ,bizonyos összeköttetésben" maradt. Ezentúl két külön birodalom állna fen: Poroszhon (Némethon nevezettel) és Osztra, mellyek idő folytával mind inkább elidegenednének egymástól, annyira, mint 1813 előtt voltak; szövetség kötné őket ugyan egymáshoz, de semmi sem akadályozná, hogy akármellyik egyszersmind Oroszországgal vagy Frankhonnal ne szövetkezzék. Azonfelül nevetséges is volna, Némethon azon törzsét, melly sem olly népes, sem olly nagy, mint a’ franczia köztársaság, császárságnak gúnyolni, ’s nagyon is csudálandó lenne, illy czimellenes korban három vagy négy császári birodalmat látni egymás mellett. De biztosan reméljük, miszerint Némethon fejdelmei ’s népei e’ tervet visszavetendik, ’s a’ porosz király nem hagyja magát egy korona töredéke által megvakittatni. A’ nemzetgyűlés, ha e’ tervet keresztül akarná vinni, ne dicsekedjék alkotmányozó hatalmával; tekintsen Frankhonba, hogy meggyőződjék, miszerint a’ nemzet más véleményen lehet, mint küldöttei, ’s csak az határoz. Raumer, Párisba küldött német bíród, követ, visszavonult küldetése helyéről. Ennek okául német lapok azt mondák, miszerint Párisban őt mindig azzal biztaták, hogy el fog követül ismertetni az elnökválasztás után, most pedig ez megtörténvén, mégsem ismertetik el. Ebből német lapok azt magyarázzák ki, miszerint Párisban szintúgy mint Londonban nem igen nagy kedvet találnak a’ németek egybeforrási törekvésében. OLASZORSZÁG. Nápoly. A’ ,Times 4 szerint az orosz követ a’ nápolyi királynak urának a’ czárnak rokonszenvét nyilatkoztatta ki, ’s tanácsolá neki, hogy nem hallgatván semmi idegen felszólításokra , praerogativáit (?) tartózkodás nélkül gyakorolja. — E’ nyilatkozat a’ franczia köztársaság és Anglia követeivel is, közöltetett. Rayneval és Temple azt válaszolák rá, hogy a’ király szabadon tehet ugyan, a’ mit akar Sicilia ellenében; de illető kormányaik is fentartják magoknak e’ részben a’ teljes szabadságot. FRANCZIAORSZÁG. A’ nemzetgyűlés legközelebbi ülésében az országos költségvetésről tanácskoztak, melly 10 egy fél millió fot tesz. A miniszterek fizetései havonként 1000 ftra határoztattak, az álladalmi altitkárokéi 1000 ftra. Az országgyűlés mikép leendő tartására nézve következő határozatok hozattak: az országgyűlés évenkint gyűl össze; az országos elnök határozza meg az ülés meddig tartását, ő oszlathatja fel a népképviselők házát, mellynek azonban három hónap alatt ismét össze kell hivatnia. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf.