Közlöny, 1849. február (16-40. szám)

1849-02-14 / 28. szám

ve másként rendelkeznék, ezen rendelkezés a’ ház hivatalno­kaira is ki fog terjesztetni. Több folyamodásoknak, a’ kérvényi választmányhoz tett utasítása után olvastatott a’ rögtönitélő ha­di ’s polgári vegyes bíróságok felállítása szerkezete, eljárása ’s ítélete alá tartozó esetek tárgyában előterjesztett és már tár­gyalt javaslat, melly közös akarattal újólag elfogadtatván, az ülés, miután más tárgy nem volt, eloszlott. CXV-dik ülés a’ képviselőházban, febr. 9-én. (Vége:) Olvastatik az i. alatti pont. Borbély: Az i. pontba kívánom ezen szavakat is tétet­ni , és a’ honvédelmi bizottmány határozatai ’stb. Halász Boldizsár: Hazánk jelen részes perczeiben legnagyobb fontosságú dolognak tartottam, hogy a’ honvédelmi bizottmány rendeletei, a’ legnagyobb pontossággal teljesítesse­nek, mert csak igy remélhető, hogy honunk védelmi harcza szerencsésen fejeztetik be, annál fogva, miután az 1. pontban egyedül az országgyűlés rendeletei és határzatai ellen tett izga­tás emlittetik, mivel az országgyűlés a’ honv. bizottmány által kormányoztat, ’s illetőleg a’ maga határozatait is az által haj­tatja végre, szükségesnek találtam, hogy ezen pontban a’ honv. bizottmány rendeletei elleni izgatás is megemlittessék. Mert különben igen könnyen megeshetik, hogy ha valaki az országgyűlést megdicsérvén, a’ kormány rendeletei ellen iz­gat, és e’ miatt biró elébe állittatik, és védője azt mondja vé­delmére, hogy azon ember tiszteli az országgyűlést, csak a’ kor­mány ellen izgatott, a’ bíróság nem fogja tudni, mit cseleked­jék, mert nincs kitéve, hogy e’ szó alatt,országgyűlés, a’ kor­mány is alatta értetik-e vagy nem ? ez nagyfontosságú kérdés, azért nem kívánom elmellőzni. Azt tartom, vannak sokan, kik egy más bizottmány által neveztetni ki a’ rögtönitélő bíróságot, mert nem tartják jónak, hogy a’ honv. bizottmány nevezvén a’ bírákat, mintegy maga látszassák ítélni maga ügyében. Uraim, ha nem volna parlamentaris kormányunk, ha mint a’ régi slend- t­rian szerint a’ királyi táblát, ezen bíróságot, olly kormány ne­vezné, melly nem felelős, nem járulnék hozzá, mert tudjuk, hogy a’ királyi tábla a’ legbecsületesebb polgárokat, kik min­dent föláldoztak a’ hazáért, mint árulókat ítélte el. Mi, ha a­ kormány felelős lett volna, sohasem történik. Azért azt indít­ványozom, hogy ezen czikkbe tétessék be világosan az, aki az országgyűlés és annak nevében kormányzó honv. bizottmány határozatai, rendeletei és intézkedései ellen engedetlenségre izgat.44 Azt mondják némellyek, hogy ezt nem lehet betenni; ha azt mondják, akkor kimondják azt is, hogy a’ hazát megvédeni nem lehet. Igenis, a’ legfontosabb dolgokban intézkedik a’ kor­mány, például a’ katonaság élelmezése, felruházása ’stb, és ha ezt be nem tesszük, akkor a’ kormány ellen izgató perbe fogat­­hatik ugyan, de a’ bíróság kénytelen a’ dolgot a’ törvény ren­des útjára útasítani, azért a’ honv. bizottmányt az 1. pontba be­tétetni kívánom. Aidinger Pál: Magam is betétetni kívánom a’honvéd, bizottmányt. Gr. Bethlen János: Azt látom, hogy itt eszmezavar van, mert állítják némellyek, hogy az által, mert valamelly bűntény nem soroztatik ide, nem is értetik ide, ’s ez nem áll. Itt csak azon bűnökről lehet szó, mellyeket o­lyanoknak tartunk, hogy megérdemlik, hogy a’ törvényen kívül más, súlyosabb bünte­tést. Itt ezen pont, ha a’ „kormány“ betétetnék, úgy szólna, mintha felségsértést foglalna magában, holott alkotmányos or­szágban kormány ellen felségsértést elkövetni soha sem lehet. Én souverainitásnak nem ismerek el egy kormányt is, mert a’ kormány különösen választatik, azért a’ kormányt betenni nem lehet. Pálffy János: Mi azon kifejezéssel, hogy a’ kormány az országgyűlés kifolyása, játékot űzünk. Egyszer azt mondjuk, hogy kifolyása, tehát kiegészítő része a’ kormány az ország­gyűlésnek, másszor úgy vesszük, hogy a’ kormányon az ország­gyűlés fölüláll. Azon elvet elfogadom, melly fel volt állítva, hogy a’ honv. bizottmány, az országgyűlés lévén annak kiegé­szítő része, mert ha az országgyűlés határoz, annak a’ honvéd, bizottmány hódolni köteles, ha a’ honv. bizottmány határoz va­lamit, ezt az országgyűlés helybenhagyja vagy nem, és az nyom­ja rá a’ pecsétet. Én nem akarom azon elvet felállítani, mintha a’ honvédi bizottmány csalhatatlan és sérthetetlen volna, mert megeshetik akárhányszor, hogy lesznek a’ kormánynak tettei, nem mondom, hogy most volnának, de lesznek olly egyénei, kiknek eljárását és működését nem fogom helyeselni, és én ezt ki ne mondjam? vagy ha kimondom, reá üssék a’ bélyeget, hogy azon alkotmányszerű ellenzés nem egyéb, mint hazaárulás ? az­ért ezen czikket kihagyatni kívánom. Madarász László: Én a’ szerkezet megtartása mel­lett szavazok; de engedjen meg tisztelt ház, hogy nyíltan ki­mondjam, miként mindenesetre kü­lömbség van a’ között, ha va­laki a’ törvényhozó testület, a’ kormány testét roszalja, és a’ kö­zött , ha ellene engedetlenségre izgat. Én a’ fogalmat akarom kifejteni, mert abban külömbség van. Én nem ajánlom az i) pon­tot a’ honvédelmi bizottmányra kiterjeszteni, meg fogná hozni azon törvényt az országgyűlés. Engedjen meg a’ t. ház, hogy azzal szemben, mi Pálffy János által előhozatott, kimondjam vé­leményemet. Vannak sok tények, mellyek magukban bűnök, és csak az erkölcsiség súlyával büntettetnek, de az ellen izgatni, hogy az országgyűlés eljöjjön-e Pestről vagy ne, az nem tartozik egyes polgár véleményére, az már meghatározott tény, melly szerint Magyarország gyűlése kimondá, hogy a’ nép souverenitását át­teszi Debreczenbe és ez nem a’ poltronság bélyegét viseli hom­lokán, mint némelly képviselő sejti, hanem viseli annak jelét, hogy a’ nemzetgyűlés az austriai hadsereg ellenében a’ hazát megvédi és e’ végből Debreczenbe teszi állomását. Ezt ezért kell ki­jelentenem, mert több ízben balrám, mikép a’ törvényhozásnak De® breczenbe áttétele gyávaságból történt, tehát kimondom azt, mit Pesten kimondottam, hogy azt gyávaságnak nem tar­tom , mert a’ törvényhozást ki nem tenni, és kezébe nem ját­szani az ellenséges hadseregnek több erőre mutat, valamint ki­mondani azt is, hogy Austriának bérenczei ellen megfogjuk vé­deni a’ szabadságot, és nem koczkáztatjuk az ellenségnél ke­gyelmet kereső fejeink által a’ hazának életét. Ezt azért jegy­zem meg, nehogy valaki e’ teremben az országgyűlésnek Debre­­czenbei áttételéről illy véleményben legyen, és azt a’ közvéle­ménynek általadja(zaj,egy hang:személyes sér­tést kijelentem,hogy én ezen észrevételemet megtettem a­ nélkül, hogy személyes­ségre mentem volna által; az i) pontnak meghagyását kívánom. Bezerédy István: Nem tartom helyén, hogy az előb­bi események indokait vitatás tárgyává tegyük, ’s mi indította légyen egyiket másikat, kiki vessen számot magával, elég az hogy eljövetelünk végzéssé lett, és azt nekünk tisztelni kell, mint azt én is tiszteletettel fogadom, és az iránt többé ne tusa­­kodjunk (helyes). Mi illeti ezen §­ust én arra figyelmeztetem a’ házat, hogy ki ezen kifejezés, ki ezen intézkedés ellen engedet­lenségre izgat, nem eléggé praecis. Figyelmezzünk fennebb az a) pontra hol az áll ,ki a’ magyar haza, annak polgári alkot­mánya , független önállása, ’s területi épsége ellen valósággal fegyvert fog, vagy másokat illy cselekvésre izgat­ ott is mint itt szükséges volt az engedetlenségnek olly fokozatát jelölni ki, melly törvény előtt mint bűntett állhat. Én tehát ezen pontot igy módosítanám: „ki tettlegesen ellenszegül, vagy tettleges ellenszegülésre izgat.“ (Helyes.) Mi illeti a’ kormánynak meg­említését, azt szükségesnek tartom olly­annnyira, hogy ha nem tesszük, akkor ezen pontot inkább egészen hagyjuk ki, mert ritka eset lenne, hol törvényesen meg lehessen mutatni, hogy az országgyűlés határozatának szegült ellen, és én oda tenném: „az országgyűlés által felállított kormány határozatai ’stb.“ Csiky Sándor: Én is azon értelemben vagyok, mikép ezen pontba bé kell foglalni egyszersmind a’ nemzet kormányát is. Hiszen ha mi azt mellőzni akarnánk és bé nem iktatnánk, miu­tán már e’ teremben is emeltetett szó a’ kormá­ny irányában, mi lenne az eredmény, csak az, hogy az, ki az országgyűlés, és il­letőleg a’ nemzet által megalkotott kormány irányában akar en­gedetlenséget, akár pedig más bántalmakat elkövet az alá a’ bí­ráskodás alá esnék, melly a’ nemzet elleni vétségek büntetésére, itt ideiglenesen megállapítva van, én így kívánnám ezen pontot szerkeztetni: aki az országgyűlés és az által alkotott nemzeti kor­mány határozatai, rendeletei és intézkedései ellen engedetlen­ségre izgat.“ Mit Bezerédy képviselő úr mondott, azt készséggel elfogadom. Kovács Laj­os: Ha ezen­­­ úgy marad meg, a­­mint formulázva van, az egész sajtót izgásba lehet általa hozni, mert izgatni leginkább hírlapok által lehet; és ha az országgyűlési határozatok sajtó útján megvitatnak, ez az izgatásnak ollyan ne­me, melly sokkal kiterjedttebb annál, mellyet szóval lehet vég­be vinni. Engem tehát megnyugtat azon szerkezet, mellyet Be­zerédy előadott t. i. „a’ ki tettlegesen ellenszegül, vagy tettle­ges ellenszegülésre izgat“. A’ „kormányt“ részemről kihagyat­ni vélem, mert a’ fenebbi f pont alatt már megvan mondva ,,a’ ki bármelly hivatalnokot tévútra vezet, miután a’ kormányt is tévútra vezetni nem szabad. Besze János: Többeknek aggodalmát, kik, ha a’ „kor­mány“ bé nem tétetik, nyílt kaput látnak nem engedelmeskedni, megnyugtathatom az által, ha felkérem, hogy olvassák el még egyszer a’ fenebbi pontot, mert abban már a’ kormány benne van. Egyébként nem képzelek olly kormányt, melly más intéz­kedéseket tenni merészelne, mint mit az országgyűlés határozott. (Közbeszólás!) Ha a’ kormány másképen intézkednék, engem igazol ezen közbeszólás is, ha az országgyűlés ellen tenne, an­nak már annálfogva nem kellene engedelmeskedni. (Horváth Csanádi püspök a’ terembe lépvén éljenzéssel fogadtatott!) Az illy közbeszóllásnak örülök; isten adja, hogy hazánk több püspökeinek éljent kiálthassunk. A’ kormányról említést tenni nem kívánván, megtartom a’ szerkezetet. El­n­ö­k: Ha nem méltóztatnak többen szólani, az első kér­dés az: a’ szerkezetet, a’ mint nyomtatva van, elfogadják-e a’ képviselő urak vagy nem ? kik elfogadják, álljanak fel. (Nem fo­gadtatott el!) 2-ik kérdés az: megemlitessék-e a’ „kormány“ a’ szerkezetben vagy nem? kik megemlittetni kívánják, álljanak fel. (A’többség ülve maradt!) 3-ik kérdés: bele menjen-e a’ szerkezetbe Bezerédy úr ezen indítványa ,,a’ki tettlegesen ellen­szegül, vagy tettleges ellenszegülésre izgat, a’ kik ezt kíván­ják, méltóztassanak felállani. (A’ többség felállott.) Tehát bémegy. Olvastatik a’ k pót. Szász Károly: Nekem a’ k pontra van észrevételem. Azt tartom, midőn rögtön itélőszékek állíttatnak fel, szükséges azt kijelenteni, hogy rögtön itélőszék tárgya csak az lehet, melly azután történt, miután a’ rögtön ítélő szék felállítva volt, mert elébb kell lenni­e.­széknek, azután az esetnek. (Tovább!) Irányi Dániel: Ezen esetekhez még egyet kívánok adatni, mert ha magán­embernek nem teszem is kötelességül, vagy büntetésre méltónak nem találom ha önként nem értesíti a’ netalán közel fekvő hazai sereget az ellenség mozdulatáról; de büntetésre méltónak tartom azon tisztviselőt vagy hatóságot, melly ha lehet, nem értesíti a’ magyar hadsereg parancsnokát. Ennélfogva egy czikket indítványozok, melly ekkép szól: „azon­ hatóság, és illetőleg tisztviselő, ki az ellenség mozdulatáról a’ legközelebbi hazai sereg parancsnokságát ha lehet, nem értesíti“ Madarász László: Irányi úr hozzáadását nem foga­dom el, mert először testületet sújtani illy rögtöni eljárással nem lehet, másodszor, mert kivévén a’ bírói hivatalokat, a’ többi hi­vatalok az ország törvénye szerint elmozdíthatók; és ha a’ kor­mány ollyanokat nevez ki, kik kötelességöket nem teljesítik, ott van a’ törvényes eljárás. De én megkülönböztetem Magyaror­szág jelen helyzetét, és most nem látom ezen hozzáadásnak szükségét fenforogni, mert ritka helyen találtatott olly tisztvi­selő, ki azt, mit kellett, a’ kormánynak fel ne jelentette volna. Bernáth József: Méltóztatnak megengedni, ha egy új pontot indítványozok a’ kimaradt h helyett. Tudva van, hogy a’ vízözön előtti kormány idejében a’ régi kormányférfiak is megállapodtak a’ legborzasztóbb veszélyek közt, — midőn a’ szobad gondolatnak sem engedtetett tér — abban, hogy csupán szóval nótát elkövetni nem lehet, ’s ezen véleményben a’ curi­­ának főbb emberei is megegyeztek, hogy csak azon esetben áll a’ nóta, ha netalán a’ szót valóságos káros tett is követte; ha olly helyeken történt a’ beszéd, hol az magánál a’ beszélőnél is értelmesebb emberek közt meg nem fogamzott, az a’ nóta esetei közé nem számitattott; ha például az elmondott igék nyers fel­kelést okoztak, az igen is a’ ntoa esetei közé tartozott. Méltóz­tassanak tehát megengedni, ha a’kihagyott pont helyébe, melly­­nek kihagyatásához magam is hozzájárulok, egy mást indítvá­nyozok, mert ha a’ legkisebb óvószert nem méltóztatnak ha­tározni, az előbb utóbb részra fog vezetni. Tehát röviden ezt kívánom az utósó pontba tétetni: „ A’ki az ellenség állásáról, gonosz szándékkal a’ népben és a’ hadseregben lehangolásra szolgáló álhireket hinteget, és ezen bujtogatás a’ hazára nézve veszedelmes következéseket állít elő“ (tovább). Elnök: Úgy látom, ezen indítvány nem talál pártolásra. Szász Károly: felolvassa fenebbi formulázott in­dítványát. Elnök: Azt hiszem, semmi törvénynek visszaható ereje nincs, ’s azért ennek betétele szükségtelen. (tovább) Olvastatik a’ 6-ik­­. Buda Sándor: A’ befogott egyént akkor tartom bün­tetésre méltónak, ha a’ biró kimondja a’ büntetést; de mielőtt ez megtörténik, minden befogott egyénnek személyét sérthetlen­­nek nézem. Példákat tudnék felmutatni, hogy a’rögtöni ítélet el­vénél fogva egy parancsnok, ki a’ hazát megcsalta, több egyént puszta gyanúból befogatott, a’ minek szomorú következményei voltak; egyik megőrült, a’ másik nyomorék lett. Tehát e’ 6-dik §-ban tisztán szeretném kitétetni, hogy a’ befogott egyének személyes bántalom nélkül adassanak által a’ hatóságnak. (helyes) Madarász László: Helyeslem a’ követ úr nézetét, de azon nézetet nem egy törvénybe kell iktatni, hanem azon el­járásról, mellyel a’ bíróság eljárt, mindenkor számot lehet kér­ni. Ha illy barbárságot követ el valaki, mielőtt a’ befogottat bű­nösnek találja a’ törvény, az megbüntettetik; azért azon utasí­tásba való az, hogy a’ befogottakkal miként járjanak el. Hanem nekem magára ezen kitételre, egy szóban, van észrevételem; a’ §-ban ez áll „vagy az illető polgári, vagy legközelebbi katonai hatóságnak“. Ezt jobb volna igy tenni: „az illető vagy polgári, vagy legközelebbi katonai hatóságnak“. Buda Sándor: A’ törvény akkor czélszerű, ha körül van írva; helyes lesz tehát, ha ez egy pár szót bétesszük: „sze­­mély-bántalom nélkül“ (helyes) Zeyk József: Buda L. indítványát pártolandónak tar­tom, mert sok helyen azokat, kiket befognak, három napig is kötözve tartják és minden sanyarusággal illetik, ez némelly he­lyen annyira szokásban van, hogy a’ befogottaknak ezen eljá­rás alóli feloldozását a’ nép ellenzi, mert azt véli, hogy ha vala­kit ki nem kötnek, el sem lehet ítélni. Ezt egy pár szóval tehát ki kell jelenteni. (Szavazzunk). Elnök: Első kérdés a’ szerkezet, kik azt pártolják, úgy a’ mint van, méltóztassanak felállni, (nem álltak fel) A’ kik Buda ur indítványát pártolják, álljanak fel. (a’ többség elfogadta). Végre, a’ mit Madarász ur előadott, hogy az „illető 44 szó leg­elöl álljon, úgy vettem észre közpártolásra talált, (elfogadjuk). Olvastatik a’ 7-dik ”. Palóczy László: Nekem a’ d, pont ellen nincs kifo­gásom , hanem utána szeretnék egy új S-ot tenni. Megvallom azoknak, kik ezen határozati javaslatot szerkesztették, munkáját és szellemét magasztalom és pártolom, mert ezt azon szellem lengi keresztül, hogy senki addig mig a’ biró az ítéletet ki nem mondja, bűnös, ne bűnhődjék. A’ javaslat minden módot elkö­vet, hogy e’ legroszabb vétket, a’ hazaárulást a’ megérdemlett büntetéssel sújtsa; de a’ biró elébe útat és módot mutat, hogy a’ vádlott magát védhesse, és kitisztíthassa. Annál fogva én egy módot akarnék javaslani, hogy az ártatlanok meg ne fosz­tassanak egy hatalmas módjától lehető ártatlanságok kivilágítá­sának. Javaslatom ebből áll: tudjuk hogy illy zavaros időben szoktak lenni sok feladások; lesz olly becsületes hazafi, ki a feladást azon tiszta indulatból teszi, hogy hazáját vésszel fenye­gető valamelly rész tettet akar felfedezni, és az illyen ember be­csületes ember,de az emberi szívnek ki ismeri minden labyrinthu­­sait, vannak rósz­akarók, kik mást hogy veszedelembe keríthesse­nek, és itélőszék­ekibe állíthassák, hamis feladást tesznek; tehát ha ki nem mondjuk a’ feladóknak nevét, nagyon meg fognak az illy titkos ellenségeskedő feladások esetei szaporodni, mitől óvakodni kell. Ez nem újság előttünk;van törvényünk, melly azt tartja, hogy a’ vádlottal közöltessenek az ad­ók és a’ vádló neve, ezen tör­vény szól a’ főispánokról; hát olly esetben hol a’ büntetés por és golyó,hogy ne lehessen megengedni, hogy tudja a’vádlott ki adta fel, és ki az, ki őt porba akarja sújtani, hogy tudhassa, mi ellen védelmezhesse magát; akkor a’ vádló ha tudja, hogy meg fogják nevét mondani, óvakodni fog, mert tudja, hogy ha nem bírja bebizonyítani feladását, elégtételt vesznek rajta. Én tehát a’ d. pont után ezt tenném: „Ha a’bíróság elébe állítás valamelly feladás következtében történik, a’feladás és a’ feladó neve a’ vádlottal minden esetre közöltessék.44 (Azonnal.) Madarász László: Azt is be kell tenni, mennyi időt alatt. Elnök: Elfogadja-e a’ ház Palóczy László előadását? (Elfogadjuk!) A’ többség a’ d. utáni pontot igy kívánja tétetni: 100

Next