Közlöny, 1849. március (41-67. szám)

1849-03-01 / 41. szám

felhivandók lesznek. Nem említem azon szerencsétlen eltérést, hogy azon egyszerű kitörlés kérdése a’ hazaárulási vétekkel ösz­­szeköttetik. Maradhatunk-e egyszerű kitörléseknél ? Nem isme­rek időt, mellyben emberek éltek volna, ’s azon körülmények­hez képest, mellyben éltek, politikát ne követtek volna. Nekünk is van politikánk, ’s általánosan szabad politica e’ jelen esetben ezen kérdést tenni fel: czélszerű, szükséges, és kivihető-e a’ kitörlés ? Én bátor vagyok mondani, sem szükséges sem czél­szerü, sem kivihetetlen. Nem szükséges azért, mert ezen ház által megállapított szabály a’ képviselőknek bizonyos számát kí­vánja meg arra, hogy a’ magyar nép nevében erélyes határozat hozassék, és hála önöknek, ha egyéb morális kötelezettség en­nél nincs, a’ határozott számot túl haladták. De nem szükséges azért, mert czélszerűtlen, elő fogják venni a’ listát, egyik tag­ról van tudomásunk hírlapok után, de nem hiteles, másikra néz­ve kit védelmezni akarunk van tudomásunk, de ez sem hiteles, mi történik ekkor ? Másik czélszerütlenség az, hogy kitörli a’ ház a’ meg nem jelent követet, ám a’ választó kerület újra meg­választja, ’s a’ ház kénytelen elfogadni. A’ legnagyobb ok, melly ezen határozat sikeretlenségét mutatja az, hogy kivihe­tetlen, mert kitörűlnek olly választó kerület követéi, mellyhez azon határozat el sem juthatott, és igy olly határozata a’ ház­nak, melly minden választó kerületre nézve érvényes volna ugyan, de némelly kerületnél hajótörést szenved, és kivihetet­len, a’ ház méltóságának ártani fog. A’ politika azt parancsolja, hogy a’ ház, azon esetre ha valamelly választó kerület, minek követe meg nem jelent az országgyűlésen, uj választásra kér engedelmet, ezt megadja, de átalánosságban venni a’ határo­zatot szükségtelen, czélszerűtlen és lehetetlen. Szaplonczay József: Elfelejtette Szacsvay képvi­selő úr, hogy jegyzőnk nem a’ kinyomatot, hanem egy más in­dítványt olvasott fel. Az első indítvány Madarász Józseftől jött hogy t, i, számláltassanak meg a’ tagok, azután bekövetkezett egy másik indítvány, az én indítványom, melly az volt, hogy mi történjék a’ meg sem jelent követekkel ? Ezen előttünk álló, ’s kinyomatott indítványhoz adatott be egy módosítás Irányi Dá­niel által. Tegnap, indítványt terjesztettem elő, hogy ezen tárgy tárgyalás alá vétessék, és nem más okból, minthogy a’ körül­mények változtak, bele­egyezvén annak tárgyalásába, mert itt o­ly kérdések kerülnek elő, me­ly­eket elhárítani kell. Most o­ly térre jöttünk, hogy ha valamelly kerület megválasztott és ide küldött követét elnézzük, feladjuk jussainkat. Átlátván, hogy a’ háznak legnagyobb jussát csonkítjuk az által, ha mi azt el­nézzük, azért akartam megelőzni, hogy arra mondjon a’ ház fehéret vagy feketét, de minden esetre határozni kell, mert illy eljárás által a’ház tekintetét koczkáztatni nem akarom. Az mondatott, hogy a’ meg nem jelent követet elmozdítani nem lehet, holott megtörtént dolog, midőn Trefort Ágoston helyébe más követ választatott csak azért, mert elútazott más országba (lemondott) nem tudtunk róla hazaárulási bűnt, sem semmit, de nem jelenvén meg, a’ kerület utasíttatott, hogy más tör­vényes követet válaszon. Ha mormális állapotban volnánk, ’s egy lelkes kerület követet választana mi azt visszautasitanók, azt mondhatnánk, úgyis elegen vagyunk de jelenleg tudom, milly veszedelmet hozhat egy kerületre, ha elválasztott kö­vetét visszautasítjuk és igy jobbnak látom felhatalmazni a’ kerületeket, hogy választhassanak követeket. Tökéletesen pártolom Irányi Dániel módosítását, mert itt nem mondatik ki semmi bűn, hanem csak azt mondja a’ ház, hogy ezen ’s ezen képviselői szék megürült, a’ kerület tehát új követválasz­tásra utasittatik. Kovács Lajos: Azt hallám, hogy a’parlamentáris for­mákat nem kell mellőzni, és ezen tárgy felvételénél mellőzzük. Midőn ezen tárgy felolvastatott, akkor az még kezemben nem volt, csak a’ felolvasott határozatban emlékeztem arra, hogy azon indítványban arról is van szó, mi történjék a’ meg nem jelent követekkel? Jelenleg azonban azon indítványban, melly mai napra kitűzve volt, semmi más nem foglaltatik, mint hogy adassék be a’ meg nem jelent követek lajstroma. Az általános tárgyalás kitüzetett, és ha hallotta valaki, hogy az átalános tárgyalásnál módosítás adatott valaha elő, akkor megadom ma­gamat. Az általános tárgyalásnál előkerülvén egy módosítás, adatott be, melly nem arról szól, miről az indítvány, hanem hogy az inditvány következtében mi történjék azon követekkel. A’formákat a’ ház eddig mindig tiszteletben tartotta, és mél­­tóztassanak megengedni, hogy azon részletes indítvány bővebb tudomás szerzés végett kinyomattassék, és azután vétessék ha­tározat alá, mert ha az átalános indítványban a’ részletek be­jönnek , lehetetlen a’ képviselőnek azon higgadtsággal hozni a’ törvényeket, mellyre minden képviselő hivatva van. Szász Károly: Én kereken azt mondom, hogy Iványi képviselő által beadott irat, nem módosítás, hanem új indít­vány. Madarász József indítványa sem többet, sem kevesebbet nem mond, minthogy a­ tagok vétessenek számba, ellenben Irányi Dániel indítványa ellenkezőt és egyebet tárgyaz. Én mél­­tánylom Kovács Lajos előadását, én azt kívánom, hogy az in­dítvány úgy tekintessék mint indítvány, és nem módositás, és a’ legközelebbi ülésre tűzessék napi­rendre. Elnök: Értsük meg egymást, nem ezen kinyomatott irat van itt most tárgyalás alatt , hanem a’ ház határozata, melly január 20-án hozatott, ’s igy szól: (felolvassa) Irányi Dániel adott bé egy módositást, melly azt mondja, hogy kell történni valaminek, de nem olly praecisióval mint itt van a’ ha­tározatban , hanem némi módosítással. Besze János: Azt hiszem, mit Kovács Lajos előa­dott , az már túl ment a’ dolgon, és én jelenleg a’ tárgyhoz szólok. Hallám emlittetni, a’ politikát, furcsa dolog az a’ poli­tika, minden embernek más nézete van, sok ember van, kinek Pesten más politikája volt. Jelenleg egy politikája lehet a’ ma­gyarnak, és ez az, hogy a’ hazának ellenségeit és árulóit törvény értelmében a’ legnagyobb szigorral sújtsa. Csak ezen politika mentheti meg a’ hazát, mert különben a’ jelen országgyűlésről évek múlva a’ történet író azt fogja irni, hogy igen gyengék, és mindent elnézök, ’s legyezgetök voltunk, és a’ hazát meg nem mentettük, mivel a’ kártékony embereket méltán büntetni, és sújtani nem tudtuk. Van-e nagyobb bűnös Magyarországban, mint 30 ezer ember gyalázatos megcsalója? van-e nagyobb bű­nös mint ki az országgyűlést feladja ? Tegnap a tiszteket a legnagyobb szigorral és becstelenséggel sújtottuk, mert feladták Eszék várát, és mi azon követeket legyezgetjük, kik feladták az országot, a’hongyülést? (tetszés) Sok ember politikája azt kívánja, hogy a’ magyar csak fenyeget, a’ német pedig nyakasz­­tat, lövöldöztet, combinál és azt mondja, jobb nékem vagyonom mellett maradni, így nem bánt a’ német, de ha Debreczenbe me­gyek, elveszi, és az a’ politikája, hogy otthon marad, mert gyá­va és gyávaságával elárulta a’ nemzetet és mint kis lelkű ször­nyeteg az ellenséghez csatlakozott. Azért tehát uraim! az olly követ, ki törvényes akadály nélkül ide nem jött hazaáruló, azt nem csak kitörülni, de mint kötelességének meg nem felelőt, ki 30 ezer ember képviseletét eljádzotta, megbélyegezni kell. Azt mond­ják némelly politicusok, hogy nincs hatalmunkban kizárni az illyent. Nincs olly szentséges testület a’ világon, mellynek egyes tagját kimustrálni nem lehetne, a’ legkisebb casinóig; minden egyes testületnek érdekében áll magát a’ szennyes erkölcstelen egyénektől megtisztítani, és akkor lehet méltóságos helyzete az országgyűlésnek, ha az illy hazaárúlóktól kitisztítja a’ házat. Én tehát uraim­ nem az indítványt, hanem az annak következ­tében tett módosítást, mellynek tárgyalásában már benn va­gyunk , pártolom, és felhívom önöket mindnyájokat, hogy ha valaha, most van ideje, ha valakit, épen társainkat nem legyez­­getni. Ha életbe léptetjük, más hazaárulók ellenében a’ tör­vényt , legyen első a’ követ, ha hazaáruló, és háromszorosan kell sújtani. Szacsvay barátom figyelméből kiment egy körül­mény. Azt mondá, hogy ha folyamodik a’ kerület, és választa­ni akar, engedtessék meg a’ választás. Igen, de némely válasz­tók olly helyzetben vannak miként nem tudják, hogy nincs itt követük, hogy visszamaradt, és ott schmachtol Buda várában, és a’ nagy paszamántos generálisokkal barátságot köt, és va­­lamelly casinóban visztez,és maga részére ha nem­ is amnestiát, legalább mildet koldul. Az illy emberekről nem tudják, hogy nincsenek itt. Azért alkalmat kell nyújtani, hogy az illy czégé­­res embernek neve ország szerte köröztessék, és a’ küldőknek tudomásukra jöjjön, hogy követük nincs Debreczenben, hanem ott couqueth­oz, a’ zsarnok kegyelméért, gyáva élete, és va­gyona megmentéséért. Én az egész szerkezetet pártolom. Góz­man: Sokszor hallám azt, hogy az itt eddig meg nem jelent követeket büntetni kell, de csudálkozom, hogy tudunk ollyasmiről tanácskozni, midőn egyről sem tudjuk hitelesen, hogy hittelen fia legyen a’ hazának; én ugyan hiszem, hogy többen vannak, de hitelesen senki sem tudja közülünk, kívánom tehát, hogy előbb tudassák ki, kik azok a’ kik büntetésre méltók. Mi a’ Komárommegyei választásokat illeti, bámulok rajta, mikép történhettek azok, holott a’ háznak, van ebbeli eljárása, melly szerint el lehet intézni a’ kérdést. Ha csakugyan történtek Ko­máromban választások, azok a’ verification fognak keresztül menni, ’s akkor lesz ideje, hogy felette a’ ház határozón. Kívá­nom tehát, hogy mielőtt Irányi Dánielnek különben igen helyes indítványa tárgyaltatnék, először tudjuk meg, kik azon képvi­selők , a’ kik külenek lettek, másodszor a’ komáromi választások kérdése halasztassék el; ha a’ választás nem volt törvényes a’ ház úgy is elutasítja őket, ha pedig törvényes, akkor nincs hozzá szólóm. Pap Zsigmond: Az indítványt elfogadandónak vélem, de úgy látom nincsen más benne, minthogy számoltassanak meg azon képviselők, a’ kik meg nem jelentek, de továbbá ennek ellenében Irányi egy módosítást adott, melly lényegére nézve a’ másiktól egészen eltér, ’s benne az foglaltatik, hogy egy kép­viselő , ki már verificaíva volt, képviselő állásától megfosztas­­sék. A’ törvényben szó sincs arról, hogy a’ képviselőháznak ha­talma legyen valamelly tagot kebeléből kirekeszteni, ’s ha mostan a’ jelen nem lévőket összeszámítván, azt fogjuk mondani, hogy az illető választó kerületek új képviselőket válaszszanak, kér­dés : nem jön-e zavarba a’ választó kerület az által, hogy már elébb megválasztott, képviselőjét kizárjuk a’ nélkül hogy bűnös volna. Azért, hogy valamelly követ nincsen jelen, még nem tar­tom hazaárulónak. Mit nyerünk azzal, ha kimondjuk is, hogy a’ ki jelen nincsen, az hazaáruló ? Ez által csak erőszakolva kény­­szerítenék a’ követeket, erre pedig szükség nincsen. Azon eset­re, ha szigorún fogunk bánni, azt fogják mondani, hogy kény­szerülve ülnek itten, nem szabad akaratból. Véleményem sze­rint tehát, mielőtt a’ tárgy lényegébe bocsátkoznánk, czélsze­­rűnek látom, hogy a’ módositvány elöbbb nyomassák ki és ak­kor tárgyaltassék. (Zaj.) Elnök: Ezen már túl vagyunk. Bethlen János: Azt hiszem, hogy mindenféle erőszak, mi az emberen történik, keserű szokott lenni. Itten indítvány volt téve, mellynek ellenében beadatott egy módosítás, melly attól egészen eltér, ’s a’ szabályok értelmében megkívánhatom, hogy időm legyen a’ tárgy felett gondolkozni, ’s ez ollyan kí­vánság, mellyet a’ többség sem tagadhat meg tőlünk ’s annak megtagadását impoliticus lépésnek tartom. Ezt csak a’ többiekre nézve kívánom, mert részemről megfontoltam a’ tárgyat, ’s azt hiszem, hogy a’ vitákból kivilágosodott az, miszerint az indít­ványnak, nemcsak az a’ hatása lesz , a’ mit általa el akartunk érni, mert mi csak annyit akartunk elérni, hogy a’ megüresült követi állások töltessenek be, ’s az kerekedett ki belőle, hogy a’ haza árulót büntetni kell, mert a’ vitatkozásokból csak ugyan az tetszik ki, hogy büntetést akarunk kimondani. Én tehát az indítványt czélszerűnek nem látom, mert ha az illető kerületek­nek nem lesz módja választani, úgy se fogjuk betölteni a’ meg­üresült követi székeket. Szúnyog Rudolf: Én a’ forma kérdéshez semmit sem szólok, hanem a’ dolgot veszem fel a’ mint nézetem sze­rint áll. Az országgyűlés Pestről ide jött, határozatot hozott, hogy minden képviselő február 10-ére jelenjék meg itten, ’s Madarász József indítványa következtében a’felett, a’ki meg nem jelent, a’ háznak határozni kell és lehet. ’S csaku­gyan itt van már ideje , hogy e’ kérdésben a’ ház határozzon. Nincsen bűn, melly embert jobban sújtson, mint a’ hazaárulás bű­ne, és nincsen ember ki méltatlanabb legyen életre, mint a’ hazaáruló követ. (Helyeslés.) Az ollyan képviselő, ki állását elhagyja, megcsalója az egész országnak, ’s azt gondolom, hogy példát kell adni az országgyűlésnek, hogy az i­lyen csa­lások szigorúan büntessenek. (Helyes!) Én tehát az indítványt tárgyaltatni kívánom, ’s kimondatni azt, hogy azon követek, a’ kik itten meg nem jelentek, megjelenésöknek elegendő okát nem tudják, megszűnnek követek lenni, és választó­kerületeik oda utasítandók, hogy új választásokat tegyenek. Szász Károly azt mondá, hogy i­lyen h­atározattal egy már verificált követ ellenében más képviselő fog választatni. Magam is azt mondom, ha normális állásban volnánk, más után kellene e’ dolognak menni, de mostani helyzetünkben, szükséges az illyen lépés­hez folyamodunk, mert gondoljuk csak meg, hogy azok, kik most Windischgraetz táborában vannak, a’dolgok jobbra for­dultával ide fognak jönni. (Szavazzunk!) Elnök: A’ ház parancsából térdet hajtok, ha azt parancsolja, hogy arról beszéljünk, hogy elhalasztassék a’ módositás tárgyalása. Egyébiránt nem tudom, mire való volna­­ az elhalasztás, ’s miért kellene a’ módositást új indítványnak nevezni, midőn ebben is csak az van, a’ mi Madarász József in­dítványában, csak azon kivétellel, hogy a’ kik febr. 10-ig meg­­nem jelennek, azoknak nevei a’ lajstromból töröltessenek ki és módot is nyújt arra, hogy mindenki igazolhassa magát. Egyéb­iránt a’ módositás által nem vontatik semmi (zaj!) Tehát az alapszabályok értelmében a’ kérdést szavazásra tévén, az az el­ső kérdés: áll-e az indítvány vagy nem, a’ mit ezennel újra fel­olvasok (felolvassa a’ jegyzőkönyv kivonatát illetőleg Madarász József indítványát) A’ kik ezt pártolják méltóztassanak felállani. Madarász József. Az indítványba én tettem február 10-ikét mint határidőt ’s azóta is érkeztek képviselők, a’ mi azt mutatja, hogy indítványom már nem jöhet szavazás alá, én tehát az általam tett indítványtól elállva, kérem a’ képvi­selőket , legyenek szívesek Irányi indítványát elfogadni. Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni, méltóztassanak reá figyelmezni. Iványi olvassa újonnan az általa javasolt módosítványt. El­n­ö­k : Az indítvány átalánosan tárgyaltatván, már most lehetne szakaszonkint is rajta végig menni. (Felszólalások: ,Ki kell nyomatni! Tárgyaljuk részletesen holnapig Zaj.) Tehát a’ ház kívánsága szerint, a’ részletes tárgyalás holnap tiz órakor fog felvétetni. Ezzel az ülés délutáni 1 órakor eloszlott. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. 144 Nyomatik az álladalmi nyomdában. HIRDETÉSEK. Fölhívás: Markos László Szabolcsmegyei volt szolgabiró hivatalosan felszólittatik, az alálirt előtt f. évi martius 5 én Szabolcsmegyé­­be kebelezett Válló városába leendő megjelenésre. Szakolyi volt jobbágy Győri János által ellene támasztott ügy elintézése végett. Szakoly, febr. 20. 1849. László Alajos, Szabolcsmegyei szolgabiró. Árverési hirdetés: 3—3 A’ Nagyvárad utczában lévő dohány raktárnál mártius hó­nap elsején, az­az csötörtökön reggeli tiz órakor kül és belföl­di szivarok, úgyszinte kül- és belföldi dohány kissebb részle­tekben , közárverés útján a’ legtöbbet ígérőnek készpénz fize­tés mellett el fog adatni. Debreczen, február 26-án 1849. Káldor, őrnagy. HIRDETÉS: 189 i­lg. 2­ 3 Biharmegye felterjesztése szerint, a’ nagyváradi tanács ál­tal vagyonbukott Hoffmann József ellen csőd nyitt­atván, a’hitele­zők összejövetelére újabb határidőül f. évi martius hó 17. 18. 19. napjai tűzettek ki, mi azzal tétetik ezennel közhírré, hogy a’ hitelezők követeléseiket a’ mondott határnapokon fölnevezett város tanácsánál bemutatni el ne mulaszszák, különben azontúl te­kintetbe vétetni nem fognak. Kelt Debreczenben febr. 24. 1849. F. I­g. 2005 szám. Hirdetmény. 3—3. A’ felsőbbség engedelmével az ungvári kincstár uradalom részéről közhírré tétetik, hogy a’ most nevezett uradalom által ugyan csak Ungvár városában eddig házilag kezelt korcsmálta­­tási joggyakorlatának két nagyobb vendéglőben, és 7 kisseb­­szerü uradalmi épületekben, ’s magány házakbani jelen haszon­vétele ez évi május 8-án délelőtti órákban tartandó árverez­­tés útján a’ többet ígérőknek, hat egymást követő évekre ki fog haszonbérleltetni. Mire nézve az árverésben részt venni kívánok, elegendő bánatpénzzel, ’s az uradalom biztosítására vagy készpénzben egy évre leteendő haszonbérrel melly a’ ha­szonbérleti utolsó évben be fog számíttatni, vagy pedig ennek kétszeres értékével felérő ingó ’s ingatlan vagyonokbani biz­tossággal felkészülve, ezennel illően meghivattatnak a’ feltéte­lek e’ ,részben az ungvári uradalom főtiszti irodájában addig is megtudhatók. 879 . B. Ajánlkozás. 2-3 Egy felsőbb tudományokat végzett dipl. baromorvos, ki a' mezei gazdászatban is jártas, az állatok minden betegségeit kellőleg ismervén, ezek gyógyitásmódját is sajátjává tette, kü­lönös szerencsével működik a’ barmok dühössége ’s a’ juhok minden betegségei körül, ez oknál fogva pontos szolgálatát az t. ez. uraságok figyelmébe ajánlja. Lakása van Nagy-Váradon a K­iófaragó-utczában 850-d. szám alatt, hol megbízásokat szemé­lyesen vagy bérmentett levelekben naponkint elfogad. Nála kaphatók az általa feltalált dühszerek is. (2-3) Eladó földbirtok kerestetik. Bihar, Zabolcs vagy Szathmár megyében húsz ezer pft értékig. Az eladni szándékozó értekezhet Debreczenben Német­­utczán 1817-ik sz. alatti háznál ügyvéd Szikszay Lajossal. Eladó gyógyszertár: 3—3. Heves megyében kebelezett Eger városában a’ piacz-téren „Kígyóhoz 44 czimzett gyógyszertár minden­ben levő gyógysze­részi készletekkel, ’s 4 szobában lévő házi bútorokkal, kony­habeli edényekkel ’s egy jól készült, falba rakott, főző-masiná­­val, szóval minden szükséges kellékekkel szabad kézből mai napról minden órán eladandó. Kinek szándéka volna megvenni l egyen szives tudósítani Száraz József tulajdonost. 389. Debreczen 20. 1849. (4-6) MILLI GYERTYA és M u s k a-T e e á t LOBMA­YER kereskedésében illendő áron kaphatni.

Next