Közlöny, 1849. március (41-67. szám)
1849-03-01 / 41. szám
felhivandók lesznek. Nem említem azon szerencsétlen eltérést, hogy azon egyszerű kitörlés kérdése a’ hazaárulási vétekkel öszszeköttetik. Maradhatunk-e egyszerű kitörléseknél ? Nem ismerek időt, mellyben emberek éltek volna, ’s azon körülményekhez képest, mellyben éltek, politikát ne követtek volna. Nekünk is van politikánk, ’s általánosan szabad politica e’ jelen esetben ezen kérdést tenni fel: czélszerű, szükséges, és kivihető-e a’ kitörlés ? Én bátor vagyok mondani, sem szükséges sem czélszerü, sem kivihetetlen. Nem szükséges azért, mert ezen ház által megállapított szabály a’ képviselőknek bizonyos számát kívánja meg arra, hogy a’ magyar nép nevében erélyes határozat hozassék, és hála önöknek, ha egyéb morális kötelezettség ennél nincs, a’ határozott számot túl haladták. De nem szükséges azért, mert czélszerűtlen, elő fogják venni a’ listát, egyik tagról van tudomásunk hírlapok után, de nem hiteles, másikra nézve kit védelmezni akarunk van tudomásunk, de ez sem hiteles, mi történik ekkor ? Másik czélszerütlenség az, hogy kitörli a’ ház a’ meg nem jelent követet, ám a’ választó kerület újra megválasztja, ’s a’ ház kénytelen elfogadni. A’ legnagyobb ok, melly ezen határozat sikeretlenségét mutatja az, hogy kivihetetlen, mert kitörűlnek olly választó kerület követéi, mellyhez azon határozat el sem juthatott, és igy olly határozata a’ háznak, melly minden választó kerületre nézve érvényes volna ugyan, de némelly kerületnél hajótörést szenved, és kivihetetlen, a’ ház méltóságának ártani fog. A’ politika azt parancsolja, hogy a’ ház, azon esetre ha valamelly választó kerület, minek követe meg nem jelent az országgyűlésen, uj választásra kér engedelmet, ezt megadja, de átalánosságban venni a’ határozatot szükségtelen, czélszerűtlen és lehetetlen. Szaplonczay József: Elfelejtette Szacsvay képviselő úr, hogy jegyzőnk nem a’ kinyomatot, hanem egy más indítványt olvasott fel. Az első indítvány Madarász Józseftől jött hogy t, i, számláltassanak meg a’ tagok, azután bekövetkezett egy másik indítvány, az én indítványom, melly az volt, hogy mi történjék a’ meg sem jelent követekkel ? Ezen előttünk álló, ’s kinyomatott indítványhoz adatott be egy módosítás Irányi Dániel által. Tegnap, indítványt terjesztettem elő, hogy ezen tárgy tárgyalás alá vétessék, és nem más okból, minthogy a’ körülmények változtak, beleegyezvén annak tárgyalásába, mert itt oly kérdések kerülnek elő, melyeket elhárítani kell. Most oly térre jöttünk, hogy ha valamelly kerület megválasztott és ide küldött követét elnézzük, feladjuk jussainkat. Átlátván, hogy a’ háznak legnagyobb jussát csonkítjuk az által, ha mi azt elnézzük, azért akartam megelőzni, hogy arra mondjon a’ ház fehéret vagy feketét, de minden esetre határozni kell, mert illy eljárás által a’ház tekintetét koczkáztatni nem akarom. Az mondatott, hogy a’ meg nem jelent követet elmozdítani nem lehet, holott megtörtént dolog, midőn Trefort Ágoston helyébe más követ választatott csak azért, mert elútazott más országba (lemondott) nem tudtunk róla hazaárulási bűnt, sem semmit, de nem jelenvén meg, a’ kerület utasíttatott, hogy más törvényes követet válaszon. Ha mormális állapotban volnánk, ’s egy lelkes kerület követet választana mi azt visszautasitanók, azt mondhatnánk, úgyis elegen vagyunk de jelenleg tudom, milly veszedelmet hozhat egy kerületre, ha elválasztott követét visszautasítjuk és igy jobbnak látom felhatalmazni a’ kerületeket, hogy választhassanak követeket. Tökéletesen pártolom Irányi Dániel módosítását, mert itt nem mondatik ki semmi bűn, hanem csak azt mondja a’ ház, hogy ezen ’s ezen képviselői szék megürült, a’ kerület tehát új követválasztásra utasittatik. Kovács Lajos: Azt hallám, hogy a’parlamentáris formákat nem kell mellőzni, és ezen tárgy felvételénél mellőzzük. Midőn ezen tárgy felolvastatott, akkor az még kezemben nem volt, csak a’ felolvasott határozatban emlékeztem arra, hogy azon indítványban arról is van szó, mi történjék a’ meg nem jelent követekkel? Jelenleg azonban azon indítványban, melly mai napra kitűzve volt, semmi más nem foglaltatik, mint hogy adassék be a’ meg nem jelent követek lajstroma. Az általános tárgyalás kitüzetett, és ha hallotta valaki, hogy az átalános tárgyalásnál módosítás adatott valaha elő, akkor megadom magamat. Az általános tárgyalásnál előkerülvén egy módosítás, adatott be, melly nem arról szól, miről az indítvány, hanem hogy az inditvány következtében mi történjék azon követekkel. A’formákat a’ ház eddig mindig tiszteletben tartotta, és méltóztassanak megengedni, hogy azon részletes indítvány bővebb tudomás szerzés végett kinyomattassék, és azután vétessék határozat alá, mert ha az átalános indítványban a’ részletek bejönnek , lehetetlen a’ képviselőnek azon higgadtsággal hozni a’ törvényeket, mellyre minden képviselő hivatva van. Szász Károly: Én kereken azt mondom, hogy Iványi képviselő által beadott irat, nem módosítás, hanem új indítvány. Madarász József indítványa sem többet, sem kevesebbet nem mond, minthogy a tagok vétessenek számba, ellenben Irányi Dániel indítványa ellenkezőt és egyebet tárgyaz. Én méltánylom Kovács Lajos előadását, én azt kívánom, hogy az indítvány úgy tekintessék mint indítvány, és nem módositás, és a’ legközelebbi ülésre tűzessék napirendre. Elnök: Értsük meg egymást, nem ezen kinyomatott irat van itt most tárgyalás alatt , hanem a’ ház határozata, melly január 20-án hozatott, ’s igy szól: (felolvassa) Irányi Dániel adott bé egy módositást, melly azt mondja, hogy kell történni valaminek, de nem olly praecisióval mint itt van a’ határozatban , hanem némi módosítással. Besze János: Azt hiszem, mit Kovács Lajos előadott , az már túl ment a’ dolgon, és én jelenleg a’ tárgyhoz szólok. Hallám emlittetni, a’ politikát, furcsa dolog az a’ politika, minden embernek más nézete van, sok ember van, kinek Pesten más politikája volt. Jelenleg egy politikája lehet a’ magyarnak, és ez az, hogy a’ hazának ellenségeit és árulóit törvény értelmében a’ legnagyobb szigorral sújtsa. Csak ezen politika mentheti meg a’ hazát, mert különben a’ jelen országgyűlésről évek múlva a’ történet író azt fogja irni, hogy igen gyengék, és mindent elnézök, ’s legyezgetök voltunk, és a’ hazát meg nem mentettük, mivel a’ kártékony embereket méltán büntetni, és sújtani nem tudtuk. Van-e nagyobb bűnös Magyarországban, mint 30 ezer ember gyalázatos megcsalója? van-e nagyobb bűnös mint ki az országgyűlést feladja ? Tegnap a tiszteket a legnagyobb szigorral és becstelenséggel sújtottuk, mert feladták Eszék várát, és mi azon követeket legyezgetjük, kik feladták az országot, a’hongyülést? (tetszés) Sok ember politikája azt kívánja, hogy a’ magyar csak fenyeget, a’ német pedig nyakasztat, lövöldöztet, combinál és azt mondja, jobb nékem vagyonom mellett maradni, így nem bánt a’ német, de ha Debreczenbe megyek, elveszi, és az a’ politikája, hogy otthon marad, mert gyáva és gyávaságával elárulta a’ nemzetet és mint kis lelkű szörnyeteg az ellenséghez csatlakozott. Azért tehát uraim! az olly követ, ki törvényes akadály nélkül ide nem jött hazaáruló, azt nem csak kitörülni, de mint kötelességének meg nem felelőt, ki 30 ezer ember képviseletét eljádzotta, megbélyegezni kell. Azt mondják némelly politicusok, hogy nincs hatalmunkban kizárni az illyent. Nincs olly szentséges testület a’ világon, mellynek egyes tagját kimustrálni nem lehetne, a’ legkisebb casinóig; minden egyes testületnek érdekében áll magát a’ szennyes erkölcstelen egyénektől megtisztítani, és akkor lehet méltóságos helyzete az országgyűlésnek, ha az illy hazaárúlóktól kitisztítja a’ házat. Én tehát uraim nem az indítványt, hanem az annak következtében tett módosítást, mellynek tárgyalásában már benn vagyunk , pártolom, és felhívom önöket mindnyájokat, hogy ha valaha, most van ideje, ha valakit, épen társainkat nem legyezgetni. Ha életbe léptetjük, más hazaárulók ellenében a’ törvényt , legyen első a’ követ, ha hazaáruló, és háromszorosan kell sújtani. Szacsvay barátom figyelméből kiment egy körülmény. Azt mondá, hogy ha folyamodik a’ kerület, és választani akar, engedtessék meg a’ választás. Igen, de némely választók olly helyzetben vannak miként nem tudják, hogy nincs itt követük, hogy visszamaradt, és ott schmachtol Buda várában, és a’ nagy paszamántos generálisokkal barátságot köt, és valamelly casinóban visztez,és maga részére ha nem is amnestiát, legalább mildet koldul. Az illy emberekről nem tudják, hogy nincsenek itt. Azért alkalmat kell nyújtani, hogy az illy czégéres embernek neve ország szerte köröztessék, és a’ küldőknek tudomásukra jöjjön, hogy követük nincs Debreczenben, hanem ott couquethoz, a’ zsarnok kegyelméért, gyáva élete, és vagyona megmentéséért. Én az egész szerkezetet pártolom. Gózman: Sokszor hallám azt, hogy az itt eddig meg nem jelent követeket büntetni kell, de csudálkozom, hogy tudunk ollyasmiről tanácskozni, midőn egyről sem tudjuk hitelesen, hogy hittelen fia legyen a’ hazának; én ugyan hiszem, hogy többen vannak, de hitelesen senki sem tudja közülünk, kívánom tehát, hogy előbb tudassák ki, kik azok a’ kik büntetésre méltók. Mi a’ Komárommegyei választásokat illeti, bámulok rajta, mikép történhettek azok, holott a’ háznak, van ebbeli eljárása, melly szerint el lehet intézni a’ kérdést. Ha csakugyan történtek Komáromban választások, azok a’ verification fognak keresztül menni, ’s akkor lesz ideje, hogy felette a’ ház határozón. Kívánom tehát, hogy mielőtt Irányi Dánielnek különben igen helyes indítványa tárgyaltatnék, először tudjuk meg, kik azon képviselők , a’ kik külenek lettek, másodszor a’ komáromi választások kérdése halasztassék el; ha a’ választás nem volt törvényes a’ ház úgy is elutasítja őket, ha pedig törvényes, akkor nincs hozzá szólóm. Pap Zsigmond: Az indítványt elfogadandónak vélem, de úgy látom nincsen más benne, minthogy számoltassanak meg azon képviselők, a’ kik meg nem jelentek, de továbbá ennek ellenében Irányi egy módosítást adott, melly lényegére nézve a’ másiktól egészen eltér, ’s benne az foglaltatik, hogy egy képviselő , ki már verificaíva volt, képviselő állásától megfosztassék. A’ törvényben szó sincs arról, hogy a’ képviselőháznak hatalma legyen valamelly tagot kebeléből kirekeszteni, ’s ha mostan a’ jelen nem lévőket összeszámítván, azt fogjuk mondani, hogy az illető választó kerületek új képviselőket válaszszanak, kérdés : nem jön-e zavarba a’ választó kerület az által, hogy már elébb megválasztott, képviselőjét kizárjuk a’ nélkül hogy bűnös volna. Azért, hogy valamelly követ nincsen jelen, még nem tartom hazaárulónak. Mit nyerünk azzal, ha kimondjuk is, hogy a’ ki jelen nincsen, az hazaáruló ? Ez által csak erőszakolva kényszerítenék a’ követeket, erre pedig szükség nincsen. Azon esetre, ha szigorún fogunk bánni, azt fogják mondani, hogy kényszerülve ülnek itten, nem szabad akaratból. Véleményem szerint tehát, mielőtt a’ tárgy lényegébe bocsátkoznánk, czélszerűnek látom, hogy a’ módositvány elöbbb nyomassák ki és akkor tárgyaltassék. (Zaj.) Elnök: Ezen már túl vagyunk. Bethlen János: Azt hiszem, hogy mindenféle erőszak, mi az emberen történik, keserű szokott lenni. Itten indítvány volt téve, mellynek ellenében beadatott egy módosítás, melly attól egészen eltér, ’s a’ szabályok értelmében megkívánhatom, hogy időm legyen a’ tárgy felett gondolkozni, ’s ez ollyan kívánság, mellyet a’ többség sem tagadhat meg tőlünk ’s annak megtagadását impoliticus lépésnek tartom. Ezt csak a’ többiekre nézve kívánom, mert részemről megfontoltam a’ tárgyat, ’s azt hiszem, hogy a’ vitákból kivilágosodott az, miszerint az indítványnak, nemcsak az a’ hatása lesz , a’ mit általa el akartunk érni, mert mi csak annyit akartunk elérni, hogy a’ megüresült követi állások töltessenek be, ’s az kerekedett ki belőle, hogy a’ haza árulót büntetni kell, mert a’ vitatkozásokból csak ugyan az tetszik ki, hogy büntetést akarunk kimondani. Én tehát az indítványt czélszerűnek nem látom, mert ha az illető kerületeknek nem lesz módja választani, úgy se fogjuk betölteni a’ megüresült követi székeket. Szúnyog Rudolf: Én a’ forma kérdéshez semmit sem szólok, hanem a’ dolgot veszem fel a’ mint nézetem szerint áll. Az országgyűlés Pestről ide jött, határozatot hozott, hogy minden képviselő február 10-ére jelenjék meg itten, ’s Madarász József indítványa következtében a’felett, a’ki meg nem jelent, a’ háznak határozni kell és lehet. ’S csakugyan itt van már ideje , hogy e’ kérdésben a’ ház határozzon. Nincsen bűn, melly embert jobban sújtson, mint a’ hazaárulás bűne, és nincsen ember ki méltatlanabb legyen életre, mint a’ hazaáruló követ. (Helyeslés.) Az ollyan képviselő, ki állását elhagyja, megcsalója az egész országnak, ’s azt gondolom, hogy példát kell adni az országgyűlésnek, hogy az ilyen csalások szigorúan büntessenek. (Helyes!) Én tehát az indítványt tárgyaltatni kívánom, ’s kimondatni azt, hogy azon követek, a’ kik itten meg nem jelentek, megjelenésöknek elegendő okát nem tudják, megszűnnek követek lenni, és választókerületeik oda utasítandók, hogy új választásokat tegyenek. Szász Károly azt mondá, hogy ilyen határozattal egy már verificált követ ellenében más képviselő fog választatni. Magam is azt mondom, ha normális állásban volnánk, más után kellene e’ dolognak menni, de mostani helyzetünkben, szükséges az illyen lépéshez folyamodunk, mert gondoljuk csak meg, hogy azok, kik most Windischgraetz táborában vannak, a’dolgok jobbra fordultával ide fognak jönni. (Szavazzunk!) Elnök: A’ ház parancsából térdet hajtok, ha azt parancsolja, hogy arról beszéljünk, hogy elhalasztassék a’ módositás tárgyalása. Egyébiránt nem tudom, mire való volna az elhalasztás, ’s miért kellene a’ módositást új indítványnak nevezni, midőn ebben is csak az van, a’ mi Madarász József indítványában, csak azon kivétellel, hogy a’ kik febr. 10-ig megnem jelennek, azoknak nevei a’ lajstromból töröltessenek ki és módot is nyújt arra, hogy mindenki igazolhassa magát. Egyébiránt a’ módositás által nem vontatik semmi (zaj!) Tehát az alapszabályok értelmében a’ kérdést szavazásra tévén, az az első kérdés: áll-e az indítvány vagy nem, a’ mit ezennel újra felolvasok (felolvassa a’ jegyzőkönyv kivonatát illetőleg Madarász József indítványát) A’ kik ezt pártolják méltóztassanak felállani. Madarász József. Az indítványba én tettem február 10-ikét mint határidőt ’s azóta is érkeztek képviselők, a’ mi azt mutatja, hogy indítványom már nem jöhet szavazás alá, én tehát az általam tett indítványtól elállva, kérem a’ képviselőket , legyenek szívesek Irányi indítványát elfogadni. Elnök: Az indítvány fel fog olvastatni, méltóztassanak reá figyelmezni. Iványi olvassa újonnan az általa javasolt módosítványt. Elnök : Az indítvány átalánosan tárgyaltatván, már most lehetne szakaszonkint is rajta végig menni. (Felszólalások: ,Ki kell nyomatni! Tárgyaljuk részletesen holnapig Zaj.) Tehát a’ ház kívánsága szerint, a’ részletes tárgyalás holnap tiz órakor fog felvétetni. Ezzel az ülés délutáni 1 órakor eloszlott. Felelős szerkesztő: Gyurmán Adolf. 144 Nyomatik az álladalmi nyomdában. HIRDETÉSEK. Fölhívás: Markos László Szabolcsmegyei volt szolgabiró hivatalosan felszólittatik, az alálirt előtt f. évi martius 5 én Szabolcsmegyébe kebelezett Válló városába leendő megjelenésre. Szakolyi volt jobbágy Győri János által ellene támasztott ügy elintézése végett. Szakoly, febr. 20. 1849. László Alajos, Szabolcsmegyei szolgabiró. Árverési hirdetés: 3—3 A’ Nagyvárad utczában lévő dohány raktárnál mártius hónap elsején, azaz csötörtökön reggeli tiz órakor kül és belföldi szivarok, úgyszinte kül- és belföldi dohány kissebb részletekben , közárverés útján a’ legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett el fog adatni. Debreczen, február 26-án 1849. Káldor, őrnagy. HIRDETÉS: 189 ilg. 2 3 Biharmegye felterjesztése szerint, a’ nagyváradi tanács által vagyonbukott Hoffmann József ellen csőd nyittatván, a’hitelezők összejövetelére újabb határidőül f. évi martius hó 17. 18. 19. napjai tűzettek ki, mi azzal tétetik ezennel közhírré, hogy a’ hitelezők követeléseiket a’ mondott határnapokon fölnevezett város tanácsánál bemutatni el ne mulaszszák, különben azontúl tekintetbe vétetni nem fognak. Kelt Debreczenben febr. 24. 1849. F. Ig. 2005 szám. Hirdetmény. 3—3. A’ felsőbbség engedelmével az ungvári kincstár uradalom részéről közhírré tétetik, hogy a’ most nevezett uradalom által ugyan csak Ungvár városában eddig házilag kezelt korcsmáltatási joggyakorlatának két nagyobb vendéglőben, és 7 kissebszerü uradalmi épületekben, ’s magány házakbani jelen haszonvétele ez évi május 8-án délelőtti órákban tartandó árvereztés útján a’ többet ígérőknek, hat egymást követő évekre ki fog haszonbérleltetni. Mire nézve az árverésben részt venni kívánok, elegendő bánatpénzzel, ’s az uradalom biztosítására vagy készpénzben egy évre leteendő haszonbérrel melly a’ haszonbérleti utolsó évben be fog számíttatni, vagy pedig ennek kétszeres értékével felérő ingó ’s ingatlan vagyonokbani biztossággal felkészülve, ezennel illően meghivattatnak a’ feltételek e’ ,részben az ungvári uradalom főtiszti irodájában addig is megtudhatók. 879 . B. Ajánlkozás. 2-3 Egy felsőbb tudományokat végzett dipl. baromorvos, ki a' mezei gazdászatban is jártas, az állatok minden betegségeit kellőleg ismervén, ezek gyógyitásmódját is sajátjává tette, különös szerencsével működik a’ barmok dühössége ’s a’ juhok minden betegségei körül, ez oknál fogva pontos szolgálatát az t. ez. uraságok figyelmébe ajánlja. Lakása van Nagy-Váradon a Kiófaragó-utczában 850-d. szám alatt, hol megbízásokat személyesen vagy bérmentett levelekben naponkint elfogad. Nála kaphatók az általa feltalált dühszerek is. (2-3) Eladó földbirtok kerestetik. Bihar, Zabolcs vagy Szathmár megyében húsz ezer pft értékig. Az eladni szándékozó értekezhet Debreczenben Németutczán 1817-ik sz. alatti háznál ügyvéd Szikszay Lajossal. Eladó gyógyszertár: 3—3. Heves megyében kebelezett Eger városában a’ piacz-téren „Kígyóhoz 44 czimzett gyógyszertár mindenben levő gyógyszerészi készletekkel, ’s 4 szobában lévő házi bútorokkal, konyhabeli edényekkel ’s egy jól készült, falba rakott, főző-masinával, szóval minden szükséges kellékekkel szabad kézből mai napról minden órán eladandó. Kinek szándéka volna megvenni l egyen szives tudósítani Száraz József tulajdonost. 389. Debreczen 20. 1849. (4-6) MILLI GYERTYA és M u s k a-T e e á t LOBMAYER kereskedésében illendő áron kaphatni.