Közlöny, 1849. március (41-67. szám)

1849-03-28 / 64. szám

tetszik, de politicai jellemének fejtegetésébe az ő távollétében s minden adat nélkül ne bocsátkozzunk, mert mint Pulszkynak barátai, ’s mint nem barátai roszabb szolgálaton nem tehetünk, mint ha politikai jellemének fejtegetésébe ereszkedünk. És innen kiindulva pártolom Kállai Ödön véleményét egészen ellenkező okból. Itt már 80 vagy 100 követ társunkon keresztülmentünk, ’s csak azokra állapítottunk meg valamit, kikre valami positiv adat volt, tehát nem indultunk ki politikai jellemből, hanem va­lakinek bizonyítványa után. Itt tehát valaminek közbe kell jöni, ’s az nem lehet egyéb, mint: a’ kormányelnök kérdeztessék meg iránta; ’s a’ szerint határozzunk. Most tovább semmi eset­re ne mennénk. (Helyes.) Elnök: Mielött tehát a’ ház Pulszki Ferencz iránt ér­demleges határozatot hozna, a’ kormányelnököt kívánja megkér­­deztetni, ’s addig e’ kérdés iránt határozatát felfüggeszti. (Helyes!) Sárközi Józsefre nézve: Bezerédi István: Sárközi mint kormány­biztos mű­ködött Komárom várában (folytonos figyelmetlenség)----------­-----------csak figyelmeztetni kívántam, valljon nem feledékeny­ségből maradt-e ki mint kormánybiztosnak feljegyzése? Kállai Ödön: Annyit kényt­len vagyok nyilvánítani, miszerint Bezeréni István azon előterjesztése, hogy Sárköz Jó­zsef Komárom várában kormánybiztos volt igaz, és ezen tudo­másomat onnan melt­ettem, mert azon functióban együtt ketten mentünk ki mint kormánybiztosok. (További) Az igazoló bizottmány véleménye helyeseltetett. Sebestyén László és Sebestyén Ignáczra nézve: Szüllö: Ezen két egyénre nézve kénytelen vagyok megjegyezni, hogy együtt jöttek velem Esztergomig jan. 5-én, midőn az ellenség Budára bevonult, ők ide szándékoztak De­brecenbe; azonban engem megkértek arra, ha ne­talán az el- Idisí uh,/-­t elvágná, legyek olly jó irányukban, ’s mondják igazolások is a­­.épviselőház előtt annyit, hogy mikor az út meg­nyílik, ide meg fognak érkezni; az út nyitva áll—e? nem tudom, de ezt figyelembe kár én vétetni. Gr. Sze­ce­ni Istvánra nézve: Horváth Boldizsár, bízott, előadó: Az igazoló bi­zottmány ülésében kevesebbségben maradtam, de jogom lévén előadni véleményemet, ezen jogommal élni kívánok. — Nem akarok hivatkozni gr. Széchenyi Istvánnak politicai múltjára és érdemeire, mellyek ide nem tartoznak, hanem csak azon egy körülményt említem meg, hogy gr. Széchenyi István szeren­csétlenül beteg őt tehát a’ nem igazoltak sorában meghagyni lehetetlen. (Helyes!) Besze János: Képviselők­­ az elnök által elkészített névjegyzékben Széchenyi István neve után az íratott, hogy be­tegnek mondatik. Uraim, már hogy Széchenyi beteg, azt fájda­lommal tudja nemcsak Magyarország, de Európa is; Európa tud­ja azt, és az elnök azt mondja, hogy csak m­ondatik. Miután pe­dig ide van jegyezve az 1-ső szám alatt, hogy a’ ki magát nem igazolta, mint egy elismertetik, hogy nem beteg, ’s mégis mint nem igazolt jön elő, azt elhallgatni nem lehet; ezt ki kell iga­zítani; Széchenyi István nem ezen sorba tartozik, hanem­­ most tartozik a’szerencsétlenek sorába; azért öt e’ rovatból kiha­gyatni kívánom. (Helyeslés.) Hát váljon , oka-e annak, hogy mig egéssége helyre nem áll, itt nincs? azért mig helyre áll egéssége, helyette inkább helyettest választatni, de kitöröltetni egyátaljában nem akarom. Bezerédi István: Helyettes választás nincs syste­­mában, azt tenni nem lehet. Egyébiránt ki a’ múlt évi történe­teket némi figyelemmel kisérte, nem fogja mondani, hogy azok után, miket gr. Széchenyi István, politicai pályáján irányomban cselekedett, talán részrehajlásból szólalok fel; de az emberi ér­zésre, és a’ háznak hazafiui méltánylatára hivatkozom, mikor pártolom az indítványt, hogy azon nagy szerencsétlenséget, melly azon nagy férfiút, és benne a’ hazát érte, ne súlyosítsuk akármelly határozattal, melly a’ jobb léleknek érzésével meg nem egyez. Kazinczi Gábor: Nem akarok okokat felhozni azért, mert azt óhajtom, hogy az előadott indítványt a’ ház minél in­kább egyhangúlag fogadja el. Halász Bódi: Az igazoló bizottmány azt hitte, hogy a’ legkíméletesebben jár el gr. Széchenyi István irányában, ha őt azok közé teszi, kik nincsenek igazolva. (Zaj.) Gróf Széchenyi István beteg ’s külföldön van, és igy azzal elég van mondva, mert mindnyájan tudjuk miért van külföldön, és isten tudja mi­kor gyógyulhat meg, és ha meggyógyul igazolva van ? Lónyai Gábor nincs azon helyzetben mégis azt határozta a’ ház, hogy ha kér engedelmet, azt neki megadja, de gr. Széchenyi sem ma­ga, sem más érette engedelmet nem kért. Ha tehát a’ ház más véleményben van, mint volt a’ bizottmány, meg kell mondani az okát, — mi nem akartunk bemenni az okokba, mellyek miatt nem lehet Széchényit az igazoltak közé számítani; mert azért hogy valaki beteg, kerületét képviseletlenül hagyni nem lehet, mert helyettesítést a­ választásra nézve nem lehet gyakorlati szempontból is felállítani,mert akkor minden beteg követ helyett lehetne helyettesíteni. Azért legkíméletesebb lett volna egy szót sem szóltani és akkor gr. Széchenyi István irányában a’ legna­gyobb kímélettel jártam­ volna el. Tóth Lörincz: Hogy senki se legyen a’ házban, ki azt gondolja, miként gr. Széchenyi Istvánra nézve mende­mondák után indult a’ház el, figyelmeztetem a’ képviselőházat, hogy gr. Széchenyi Istvánnak szerencsétlenségéről rendes házi or­vosa a’ hírlapokban egy iratot adott ki, mellyben a’ gróf beteg­ségének okát terjedelmesen leírta. Itt hát egy nyilvánosan ki­adott hiteles orvosi bizonyítványról van szó, mellynek nyomán gr. Széchenyit a’ nem igazoltak sorába tenni nem lehet. — Mit Halász Boldizsár megemlített, miszerint itt arról van szó, hogy Széchenyi István kerülete képviseletben ne maradjon, megjegy­zem, hogy miután itt többé nem kerületek, nem municipiumok képviselete van, hanem mindnyájan egész Magyarországot kép­viseljük, —­gr. Széchenyi kerülete miáltalunk tökéletesen van képviselve. Elnök: A’ kik pártolják a’bizottmány véleményét azok álljanak fel (kisebbség). Az itt kifejtett és az egész ház előtt tudva levő okok és adatoknál fogva tetszik a’ háznak elfogadni azt, hogy Széchényi István neve a’nem igazolt kép­viselők sorából kitörültetik. (Helyes !) Szentiványi György, háromszéki képviselőre nézve. Keller János: Szentiványi Györgyről, fájdalom, annyit nyilváníthatok, hogy el van fogva, még pedig mint most jutot­tam tudomására nem az ellenség által, hibás-e vagy nem, azt nem tudom. Ezen dolognak tudomására jöttem a’ Kézdivásárhely­ről érkezett újonnan választott képviselő által, ki credentionáli­­­­sát beadta, azt beszéltette, t. i. hogy épen midőn ide együtt út­nak indulandók lettek volna, azon gyanúból fogatott be, mintha bujtogató lett volna. A’ tisztelt háznak méltóztassék róla in­tézkedni. Pap Zsigmond: Midőn a’ vésztörvény meghozatott, el volt határozva, hogy a’ képviselőház előleges határozata nélkül a’ képviselőt befogatni nem lehet; annálfogva miután most egy eset fordult elő, azt hiszem a’ ház megkívánhatja,hogy intézke­dései teljesedésbe menjenek. Berzenczei László:Ki fogta el Szentiványit, ki nem, azt senki sem látta szemeivel, hanem csak hallotta, és ha arra megyünk, hogy mit hallottunk, akkor én kollegáimról, kik Er­délyben voltak, igen sokat tudnék mondani hallomásból. Most csak annyit mondok, hogy Háromszéken sokan veszekedtek egy­mással az iránt, mellyik adja fel magát az ellenségnek, mellyik menjen át Puchnerhez, m­e­llyik ne, úgy hogy a’ kormánybiz­tosok együtt türköztek, egyik a’ másikat elfogatta, azért, hogy Puchnerhez akart menni, a’ másik elhozatta Kossuthhoz. Mi ne ítéljük meg a’ dolgot, hanem a’ kinek tudomása van, jelentse a’ honvédelmi bizottmánynak, bizonyos adatokat szerezve mondja meg, ki, hogy és mért fogatott el. Én igen kívánom, hogy a’ dolog iránt szoros vizsgálat tétessék, hogy kisüljön, ki miért agitál és miért üldözték Szentiványi Györgyöt. Én nem gyanú­sítom őt, hanem, ha fel fognak önök lépni, akkor igen sokat meg fognak önök ismerni, ennyiben pártolom az indítványt. Azt nem tartom helyesnek, hogy Szentiványi nem jelent meg; ő még ak­kor ment el Erdélybe, midőn Jellacsich bejött, többen ott ültek egész mostanáig, és egyszer sem jelentették magukat, egyet fel­jelentitek, hogy az újra kormánybiztos lett, pedig az is abban az inőben ment el. Azért felszólítom a’ házat, mindnyájunknak becsületére, kik oda lent voltunk, hogy Háromszékre és az ot­tani eljárásokra nézve a­ kormánybiztosoknak szoros és kellő vizsgálatot rendeljen. G Betle­­i János: Annak egy része, mi most előhoza­­tott, nem ide való, azt gondolom, hogy miután élőnkbe terjesz­tetett azon egyén elfogatása, de azt most rögtön megróni nem lehet leghelyesebben teszünk, ha Csányi László korja, biztos felszólíttatik. Írja meg igaz-e Szentiványi elfogatása, és miért fogatott el ? Keller János: Én Szentiványi György ellen vádolólag fel nem léptem, sem pedig az elfogató ellen fel nem állottam, ha azt mondtam volna, mostani nyilatkozatommal, visszavonom , hanem mivel neve kihúzottnak állíttatik, természetesnek tartottam azt, mit hallottam, előadni, és elő is áll­­hatom azon tisztviselőt, kitől hallottam, az az ottani mozgalomnak sarka és abban, hogy Háromszék fent irtotta becsületét, nem kis tényező volt,ham­él­­tóztatnak kívánni, ő el fogja mondani a’ dolgot, úgy , mint én elmondtam , hogy tudni illik midőn együtt indulni akartak, S­entiványit a’ szekérről lehúzták és elfogták. — Mit fog tenni továbbá a’ tisztelt ház e’ tárgyban, az a’ t. háztól függ. Azokra, miket Berzenczei László előadott, nem felelek, mert nem értek azokból semmit is magam­ra, ámbár én is Erdélyben kor­mánybiztos voltam­, midőn Berzenczei is ott működött. Mit tet­tünk, mit nem, arról számoltunk és kívánom még újabban szá­moljunk, annyit azonban nyilváníthatok, hogy én a’ státusnak egy krajezárját sem kezeltem, és kormánybiztosi napi dijt sem vettem. (Tetszés). A’ mi tőlem kitelhető volt, azt tettem­, kik közelebbről ismernek, nem fognak legkevesebbé is gyanúsítani, és úgy hiszem, reám­ nem értette Berzenczei László, azt, mit mon­dott, mert én nem Háromszéken működtem. B­e­n­c­z­e: Minden esetre legczélirányosabb lesz, ha Csá­nyi kormánybiztos a’ kormány által bizatik meg, annak megtu­­dására: miért fogatott el Szentiványi György, és annak je­lentése folytán intézkedhetik a’ ház Szentiványi Györgyre nézve. Elnök: A’ ház határozata erejénél fogva tehát a’ honvé­delmi bizottmány fel fog szólíttatni, hogy a’ maga utján kellő tu­domást szerezzen arról, miért fogatott el Szentiványi György, és jelentését terjeszsze elő, és akkor fog elítéltetni a’ tárgy. (Vége következik.) BELFÖLD. A’ Siebenbürger B­ote, melly Szeben bevétele óta új szerkesztőséget kapott, a’ martius 11-kei éjt következőleg irja le. Mig b. Puchner a’ cs. kir. hadsereggel Medgyesröl Me­schen és Birthalom felé nyomulva, az Erdélyben működő ma­gyar hadsereg fővezérét, Bemet Segesváron bekeríteni igye­­kezett, addig ez elhagyván a’ nevezett helyet, a’ védetlen sze­­beni országúton egyenesen Szeben felé tartott. A­ csata a’ leg­előbb megérkezett magyar csapatok és a’ köztudomás szerint oroszokból álló szebeni helyőrség közt vasárnap, f. hó 11 -kén délutáni 4 órakor kezdődött. Az oroszok, némelly apróbb és. osztrák csapatokkal együtt alig voltak 4000-en. Ők alkonyatkor harczolva vonultak le a’ növekedő magyar erő elöl az Óhely fe­löl a’ Fehérház megetti sánezok közé. A’ vitéz (jegyezzük meg, most már vitéz !) magyar hadak ezen állásból szegzett szurony­nyal verék ki őket; ez alatt a’ gránátlövésektől meggyuladt Fe­hérház lángjai világiták meg a’ makacs viadal rémületes jele­netét. Az oroszok néhány ágyú elvesztése után futva vonulá­­nak keresztül a’ városon, melly a’ magyarok által azonnal ro­hammal veteték be. Éjjeli fél 11 volt. A’ győzök nagybecsű készleteket és fegyvereket találtak; e’ fölött 21 különféle nagy­ságú ágyút, 6 ezer ágyú- és 1 millió puskatöltényt gyutacsok­kal együtt, 5 ezer puskát, 150 mázsa lőport és több száz köböl lisztet, búzát és zabot, ’s tömérdek szénát. Két törzstiszt, 14 osztrák és orosz tiszt, 115 orosz és osztrák katona lettek fog­lyokká, ’s a’ kórházakban 123 sebesült orosz találtatott. E’ dia­dal a’ magyaroknak 5 halottjukba és 35 sebesültjökbe került. A’ mart. 12-kére forduló és a’ szebeniekre nézve termé­szetesen igen nyugtalan valt. A’ közaggodalom sokakat elűzött Szebenböl. Sokan akkor készülőnek futni, mikor a’ győzök már az utczákat rohanák meg, ’s némellyek ez által a’ legnagyobb veszélyeknek tevék ki magokat így néhány közönséges embe­ren kívül e’ lapok vett szerkesztőjének, Benigni hadi titkárnak halálában is e’ helyzet egyik áldozatát fájlaljuk; őt saját háza előtt kocsiján egy golyó érte. Az itteni közönség jelenleg nem tudja, hol van l. Puchner hadserege. Bem serege main (mart. 15—kéig) majdnem mindennapos segélyérkezések által Magyar­honból és a’ székelységből tetemesen szaporodott. Létszáma közel 20 ezerre létetik. A’ császári seregből naponkint hozat­nak be foglyok. Tegnap 250, ma 80 embert hoztak, részint Miksa Ferdinánd könnyű lovas ezredével,részint Thurszki-gya­­logságból. Coppelt, a’savoyi dragonosok ezredese is el van fogva. Furcsa köröztetés. A’ bécsi hivatalos újság idei 46. számában egyebek közt jeles erdélyi fővezérünk Bein is kö­röztetik ’s illetőleg idéztetik olly megjegyzéssel, hogy miután 229 holléte nem tudatik, ’s valószínűleg külföldön, valamelly rétién helyen csavarog, a’ köröztetés napjától (Januar 31­. számítandó 90 nap alatt a’ bécsi cs. k. központi katonai nyon­zó bizottmány elött annál bizonyosabban megjelenni tartozzt , mivel az ellene indított kereset különben in contumaciam fogna végrehajtatni.­­ A* lelkes hős nevében ezennel értesítjük ama k. k. Cent­­ral-Militaer-Untersuchungs-Commissiot, mikép Bem tábornok f. hó 11-én, tehát 39-ed napra, és igy 51 nappal a’ kitűzött ha­táridő előtt, magát ünnepélyesen bemutatta Szebenben, de Puch­ner jónak találta Havasalföldre bújni. Egyébiránt meglehet a’ bizottmány győződve, hogy Bem tábornokon bizonyosan nem fog múlni, miszerint magát még több ízben is praesentálja az osztrák császár ő felsége vitéz hadainak, ’s csak azt az egyet kéri ki magának: ne tegyenek úgy, mint Puchner tett, t. i. ne szökjenek meg. AUSTRIA. Az austriai császárság birodalmi alkotmánya. (Vége.) VII. Fejezet. A’ törvényhozó hatalomról 37. §. A’ törvényhozó hatalmat a’ birodalmi ügyekre néz­ve a’ császár gyakorolja a’ birodalmi országgyűléssel együtt a’ tartomány ügyeit illetőleg pedig a’ tartományi gyűlések. Vill. Fejezet. A’ birodalmi gyűlésről. 38. § Az egyetemes austriai birodalmi gyűlés két házból álland: alsó- és felsőből ’s minden év tavaszán a’ császár által összehivatik. 39. § A’ birodalmi gyűlés Bécsben tartatik, de a’ császár által másu­t is összehivathatik. 40. §. A’ felőházat képezik azon követek, kik minden koronatartomány részéröl, annak tartományi gyűlése által meg­választalak. 41 § A’ felsőházi követek száma, az alsóház alkotmány­­szerű számának felét terndi . Ezen szám fölosztása a’ válasz­tási törvény által ollykép fog meghatároztatni, hogy minden koronatartomány tartományi gyűlésének két tagját küldendi kö­vetekül, ’s a’ többi szám valamennyi koronatartományok között a’ népesség aránya szerint fog fölosztatni. 42. §. A’ birodalmi gyűlésre minden koronatartományból küldendő két tartomány gyűlési tagot illetőleg szükséges, hogy azok minden polgári ’s politikai jogok tökéletes élvezetében le­gyenek, továbbá legalább öt év óta austriai birodalmi polgárok ’s legalább is negyven éves korúak. A’ többi felsőházi tagok tar­­tománygyülések által csak olly birodalmi polgárok közül válasz­tathatnak, kik a’ fentebb elősorolt általános személyes tulajdo­nokkal bírnak, ’s a’ birodalomban legalább is 51­0 pengő forint­nyi közvetlen adót fizetnek. Azon koronatartományokban, hol olly birodalmi polgárok száma, kik ötszáz pengő forint közvetlen adót fizetnek, az arányt egytől 6000 lélekre meg nem üti, ott ezen szám az említett arány tökéletes betöltéséig azon koronatartom­ány birodalmi polgárai közül azokkal töltetik be, kik adózásuk szerint amazok után kö­vetkeznek. 43. §. Az alsóház közvetlen népválasztás által alkuttatik. Választási képességgel bír minden austriai birodalmi pol­gár, ki nagykorú, a­ polgári ’s polititikai jogok tökéletes élveze­tében van, ’s ki, vagy a’ választási törvény által meghatározott évi járandóságot közvetlen adóban fizeti, vagy pedig közvetlen adó fizetése nélkül, személyes tulajdonainál fogva, valamelly austriai koronatartomány községében tényleges választási jog­gal bir. 44. § Az alsóházi választások kerületek szerint történnek ’s azon helyeken, mellyeket a’ választási törvény határoz; ugyan­az határozza meg a’ követek számát is a’ népesség szerint. E szám ollykép határozandó, hogy százezer lélekre legalább egy követ essék. A’ választási törvény határozandja meg az előbbi §-ban említett közvetlen adó évi mennyiségét is minden korona­tartományban, jól figyelve ennek sajátlagos viszonyaira, ’s alap­elvül tartva, hogy ezen évi mennyiség tízezer lelket számító vidéken vagy városban 5 pártnál kevesebbet ne tegyen, olly vá­rosokban pedig, hol 10 ezernél több lélek van, legalább 10 pengő forintra menjen, de 20 pengő forintnál többre semmi esetre. 45. §. Hogy valaki az alsóházban megválasztathassék, szükség , hogy maga is választási képességgel bírjon, a’ polgá­ri és politicai jogokat élvezze, legalább öt éves austriai birodal­mi polgár és 30 éves legyen. 46. §. A’ szavazás mind a’ felső- mind az alsóházi válasz­tásoknál szóbeli és nyilvános. 47. §. Nyilvános hivatalt viselő megválasztottól a’ távozta­­tási engedélyt megtagadni nem szabad. 48. §. Ha a’ birodalmi gyűlés egyik tagja fizetéses státus­hivatalt elfogad, tartozik magát új választásnak alávetni. 49. §. A­ felsőház tagjai 10, az alsóházéi pedig 5 egymás után következő évre választatnak. ’S ezen idő lefolyta után új­ra megválaszthatók. 50. §. A’ felsőház tagjai semmi kárpótlásban nem részesül­nek, az alsóház tagjai azonban minden ülésért kárpótlási díjt nyernek. 51. §. Senki sem lehet egyszerre felső- és alsóházi tag. 52. §. A’ birodalmi gyűlés minden tagjai abbai belépők­kor a’ császár ’s birodalmi alkotmányra esküt tesznek le. 53. §. A’ követeknek utasítást elfogadniok nem szabad ’s szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 54. §. A’ birodalmi gyűlés mind két házának joga van, tag­jainak választási oklevelét megvizsgálni és elfogadtatásuk fö­lött határozni. 55. §. Mindegyik ház általános szavazat-többséggel ne­vezi ki elnökét és alelnökeit az ülések tartásáig. 56. §. Egyik ház sem­ határozhat, ha tagjai alkotmánysze­­rű számának többsége jelen nincsen. 57. f1. Titkos szavazásnak — kivévén a’választások közül — egyik házban sincsen helye. 58. § Határozat csak általános szótöbbséggel hozathatik. Szavazategyenlőség esetében a’tanácskozás alá vett javaslat el­vetettnek tekintetik. 59. § A’ birodalmi gyűlés ülései nyilvánosak ; azonban mind a két háznak joga van, az elnök vagy legalább tíz tag ál­tal tett indítványra zárt üléseket tartani. 60. §. Csak birodalmi gyűlés tagjainak szabad azon ház­hoz, mellyh­ez tartoznak, folyamodványokat benyújtani. 61. §. Küldöttségek a’ birodalmi gyűlés­en­be nem bocsát­tatnak.«

Next