Közlöny, 1849. március (41-67. szám)
1849-03-28 / 64. szám
tetszik, de politicai jellemének fejtegetésébe az ő távollétében s minden adat nélkül ne bocsátkozzunk, mert mint Pulszkynak barátai, ’s mint nem barátai roszabb szolgálaton nem tehetünk, mint ha politikai jellemének fejtegetésébe ereszkedünk. És innen kiindulva pártolom Kállai Ödön véleményét egészen ellenkező okból. Itt már 80 vagy 100 követ társunkon keresztülmentünk, ’s csak azokra állapítottunk meg valamit, kikre valami positiv adat volt, tehát nem indultunk ki politikai jellemből, hanem valakinek bizonyítványa után. Itt tehát valaminek közbe kell jöni, ’s az nem lehet egyéb, mint: a’ kormányelnök kérdeztessék meg iránta; ’s a’ szerint határozzunk. Most tovább semmi esetre ne mennénk. (Helyes.) Elnök: Mielött tehát a’ ház Pulszki Ferencz iránt érdemleges határozatot hozna, a’ kormányelnököt kívánja megkérdeztetni, ’s addig e’ kérdés iránt határozatát felfüggeszti. (Helyes!) Sárközi Józsefre nézve: Bezerédi István: Sárközi mint kormánybiztos működött Komárom várában (folytonos figyelmetlenség)---------------------csak figyelmeztetni kívántam, valljon nem feledékenységből maradt-e ki mint kormánybiztosnak feljegyzése? Kállai Ödön: Annyit kénytlen vagyok nyilvánítani, miszerint Bezeréni István azon előterjesztése, hogy Sárköz József Komárom várában kormánybiztos volt igaz, és ezen tudomásomat onnan meltettem, mert azon functióban együtt ketten mentünk ki mint kormánybiztosok. (További) Az igazoló bizottmány véleménye helyeseltetett. Sebestyén László és Sebestyén Ignáczra nézve: Szüllö: Ezen két egyénre nézve kénytelen vagyok megjegyezni, hogy együtt jöttek velem Esztergomig jan. 5-én, midőn az ellenség Budára bevonult, ők ide szándékoztak Debrecenbe; azonban engem megkértek arra, ha netalán az el- Idisí uh,/-t elvágná, legyek olly jó irányukban, ’s mondják igazolások is a.épviselőház előtt annyit, hogy mikor az út megnyílik, ide meg fognak érkezni; az út nyitva áll—e? nem tudom, de ezt figyelembe kár én vétetni. Gr. Szeceni Istvánra nézve: Horváth Boldizsár, bízott, előadó: Az igazoló bizottmány ülésében kevesebbségben maradtam, de jogom lévén előadni véleményemet, ezen jogommal élni kívánok. — Nem akarok hivatkozni gr. Széchenyi Istvánnak politicai múltjára és érdemeire, mellyek ide nem tartoznak, hanem csak azon egy körülményt említem meg, hogy gr. Széchenyi István szerencsétlenül beteg őt tehát a’ nem igazoltak sorában meghagyni lehetetlen. (Helyes!) Besze János: Képviselők az elnök által elkészített névjegyzékben Széchenyi István neve után az íratott, hogy betegnek mondatik. Uraim, már hogy Széchenyi beteg, azt fájdalommal tudja nemcsak Magyarország, de Európa is; Európa tudja azt, és az elnök azt mondja, hogy csak mondatik. Miután pedig ide van jegyezve az 1-ső szám alatt, hogy a’ ki magát nem igazolta, mint egy elismertetik, hogy nem beteg, ’s mégis mint nem igazolt jön elő, azt elhallgatni nem lehet; ezt ki kell igazítani; Széchenyi István nem ezen sorba tartozik, hanem most tartozik a’szerencsétlenek sorába; azért öt e’ rovatból kihagyatni kívánom. (Helyeslés.) Hát váljon , oka-e annak, hogy mig egéssége helyre nem áll, itt nincs? azért mig helyre áll egéssége, helyette inkább helyettest választatni, de kitöröltetni egyátaljában nem akarom. Bezerédi István: Helyettes választás nincs systemában, azt tenni nem lehet. Egyébiránt ki a’ múlt évi történeteket némi figyelemmel kisérte, nem fogja mondani, hogy azok után, miket gr. Széchenyi István, politicai pályáján irányomban cselekedett, talán részrehajlásból szólalok fel; de az emberi érzésre, és a’ háznak hazafiui méltánylatára hivatkozom, mikor pártolom az indítványt, hogy azon nagy szerencsétlenséget, melly azon nagy férfiút, és benne a’ hazát érte, ne súlyosítsuk akármelly határozattal, melly a’ jobb léleknek érzésével meg nem egyez. Kazinczi Gábor: Nem akarok okokat felhozni azért, mert azt óhajtom, hogy az előadott indítványt a’ ház minél inkább egyhangúlag fogadja el. Halász Bódi: Az igazoló bizottmány azt hitte, hogy a’ legkíméletesebben jár el gr. Széchenyi István irányában, ha őt azok közé teszi, kik nincsenek igazolva. (Zaj.) Gróf Széchenyi István beteg ’s külföldön van, és igy azzal elég van mondva, mert mindnyájan tudjuk miért van külföldön, és isten tudja mikor gyógyulhat meg, és ha meggyógyul igazolva van ? Lónyai Gábor nincs azon helyzetben mégis azt határozta a’ ház, hogy ha kér engedelmet, azt neki megadja, de gr. Széchenyi sem maga, sem más érette engedelmet nem kért. Ha tehát a’ ház más véleményben van, mint volt a’ bizottmány, meg kell mondani az okát, — mi nem akartunk bemenni az okokba, mellyek miatt nem lehet Széchényit az igazoltak közé számítani; mert azért hogy valaki beteg, kerületét képviseletlenül hagyni nem lehet, mert helyettesítést a választásra nézve nem lehet gyakorlati szempontból is felállítani,mert akkor minden beteg követ helyett lehetne helyettesíteni. Azért legkíméletesebb lett volna egy szót sem szóltani és akkor gr. Széchenyi István irányában a’ legnagyobb kímélettel jártam volna el. Tóth Lörincz: Hogy senki se legyen a’ házban, ki azt gondolja, miként gr. Széchenyi Istvánra nézve mendemondák után indult a’ház el, figyelmeztetem a’ képviselőházat, hogy gr. Széchenyi Istvánnak szerencsétlenségéről rendes házi orvosa a’ hírlapokban egy iratot adott ki, mellyben a’ gróf betegségének okát terjedelmesen leírta. Itt hát egy nyilvánosan kiadott hiteles orvosi bizonyítványról van szó, mellynek nyomán gr. Széchenyit a’ nem igazoltak sorába tenni nem lehet. — Mit Halász Boldizsár megemlített, miszerint itt arról van szó, hogy Széchenyi István kerülete képviseletben ne maradjon, megjegyzem, hogy miután itt többé nem kerületek, nem municipiumok képviselete van, hanem mindnyájan egész Magyarországot képviseljük, —gr. Széchenyi kerülete miáltalunk tökéletesen van képviselve. Elnök: A’ kik pártolják a’bizottmány véleményét azok álljanak fel (kisebbség). Az itt kifejtett és az egész ház előtt tudva levő okok és adatoknál fogva tetszik a’ háznak elfogadni azt, hogy Széchényi István neve a’nem igazolt képviselők sorából kitörültetik. (Helyes !) Szentiványi György, háromszéki képviselőre nézve. Keller János: Szentiványi Györgyről, fájdalom, annyit nyilváníthatok, hogy el van fogva, még pedig mint most jutottam tudomására nem az ellenség által, hibás-e vagy nem, azt nem tudom. Ezen dolognak tudomására jöttem a’ Kézdivásárhelyről érkezett újonnan választott képviselő által, ki credentionálisát beadta, azt beszéltette, t. i. hogy épen midőn ide együtt útnak indulandók lettek volna, azon gyanúból fogatott be, mintha bujtogató lett volna. A’ tisztelt háznak méltóztassék róla intézkedni. Pap Zsigmond: Midőn a’ vésztörvény meghozatott, el volt határozva, hogy a’ képviselőház előleges határozata nélkül a’ képviselőt befogatni nem lehet; annálfogva miután most egy eset fordult elő, azt hiszem a’ ház megkívánhatja,hogy intézkedései teljesedésbe menjenek. Berzenczei László:Ki fogta el Szentiványit, ki nem, azt senki sem látta szemeivel, hanem csak hallotta, és ha arra megyünk, hogy mit hallottunk, akkor én kollegáimról, kik Erdélyben voltak, igen sokat tudnék mondani hallomásból. Most csak annyit mondok, hogy Háromszéken sokan veszekedtek egymással az iránt, mellyik adja fel magát az ellenségnek, mellyik menjen át Puchnerhez, mellyik ne, úgy hogy a’ kormánybiztosok együtt türköztek, egyik a’ másikat elfogatta, azért, hogy Puchnerhez akart menni, a’ másik elhozatta Kossuthhoz. Mi ne ítéljük meg a’ dolgot, hanem a’ kinek tudomása van, jelentse a’ honvédelmi bizottmánynak, bizonyos adatokat szerezve mondja meg, ki, hogy és mért fogatott el. Én igen kívánom, hogy a’ dolog iránt szoros vizsgálat tétessék, hogy kisüljön, ki miért agitál és miért üldözték Szentiványi Györgyöt. Én nem gyanúsítom őt, hanem, ha fel fognak önök lépni, akkor igen sokat meg fognak önök ismerni, ennyiben pártolom az indítványt. Azt nem tartom helyesnek, hogy Szentiványi nem jelent meg; ő még akkor ment el Erdélybe, midőn Jellacsich bejött, többen ott ültek egész mostanáig, és egyszer sem jelentették magukat, egyet feljelentitek, hogy az újra kormánybiztos lett, pedig az is abban az inőben ment el. Azért felszólítom a’ házat, mindnyájunknak becsületére, kik oda lent voltunk, hogy Háromszékre és az ottani eljárásokra nézve a kormánybiztosoknak szoros és kellő vizsgálatot rendeljen. G Betlei János: Annak egy része, mi most előhozatott, nem ide való, azt gondolom, hogy miután élőnkbe terjesztetett azon egyén elfogatása, de azt most rögtön megróni nem lehet leghelyesebben teszünk, ha Csányi László korja, biztos felszólíttatik. Írja meg igaz-e Szentiványi elfogatása, és miért fogatott el ? Keller János: Én Szentiványi György ellen vádolólag fel nem léptem, sem pedig az elfogató ellen fel nem állottam, ha azt mondtam volna, mostani nyilatkozatommal, visszavonom , hanem mivel neve kihúzottnak állíttatik, természetesnek tartottam azt, mit hallottam, előadni, és elő is állhatom azon tisztviselőt, kitől hallottam, az az ottani mozgalomnak sarka és abban, hogy Háromszék fent irtotta becsületét, nem kis tényező volt,haméltóztatnak kívánni, ő el fogja mondani a’ dolgot, úgy , mint én elmondtam , hogy tudni illik midőn együtt indulni akartak, Sentiványit a’ szekérről lehúzták és elfogták. — Mit fog tenni továbbá a’ tisztelt ház e’ tárgyban, az a’ t. háztól függ. Azokra, miket Berzenczei László előadott, nem felelek, mert nem értek azokból semmit is magamra, ámbár én is Erdélyben kormánybiztos voltam, midőn Berzenczei is ott működött. Mit tettünk, mit nem, arról számoltunk és kívánom még újabban számoljunk, annyit azonban nyilváníthatok, hogy én a’ státusnak egy krajezárját sem kezeltem, és kormánybiztosi napi dijt sem vettem. (Tetszés). A’ mi tőlem kitelhető volt, azt tettem, kik közelebbről ismernek, nem fognak legkevesebbé is gyanúsítani, és úgy hiszem, reám nem értette Berzenczei László, azt, mit mondott, mert én nem Háromszéken működtem. Bencze: Minden esetre legczélirányosabb lesz, ha Csányi kormánybiztos a’ kormány által bizatik meg, annak megtudására: miért fogatott el Szentiványi György, és annak jelentése folytán intézkedhetik a’ ház Szentiványi Györgyre nézve. Elnök: A’ ház határozata erejénél fogva tehát a’ honvédelmi bizottmány fel fog szólíttatni, hogy a’ maga utján kellő tudomást szerezzen arról, miért fogatott el Szentiványi György, és jelentését terjeszsze elő, és akkor fog elítéltetni a’ tárgy. (Vége következik.) BELFÖLD. A’ Siebenbürger Bote, melly Szeben bevétele óta új szerkesztőséget kapott, a’ martius 11-kei éjt következőleg irja le. Mig b. Puchner a’ cs. kir. hadsereggel Medgyesröl Meschen és Birthalom felé nyomulva, az Erdélyben működő magyar hadsereg fővezérét, Bemet Segesváron bekeríteni igyekezett, addig ez elhagyván a’ nevezett helyet, a’ védetlen szebeni országúton egyenesen Szeben felé tartott. A csata a’ legelőbb megérkezett magyar csapatok és a’ köztudomás szerint oroszokból álló szebeni helyőrség közt vasárnap, f. hó 11 -kén délutáni 4 órakor kezdődött. Az oroszok, némelly apróbb és. osztrák csapatokkal együtt alig voltak 4000-en. Ők alkonyatkor harczolva vonultak le a’ növekedő magyar erő elöl az Óhely felöl a’ Fehérház megetti sánezok közé. A’ vitéz (jegyezzük meg, most már vitéz !) magyar hadak ezen állásból szegzett szuronynyal verék ki őket; ez alatt a’ gránátlövésektől meggyuladt Fehérház lángjai világiták meg a’ makacs viadal rémületes jelenetét. Az oroszok néhány ágyú elvesztése után futva vonulának keresztül a’ városon, melly a’ magyarok által azonnal rohammal veteték be. Éjjeli fél 11 volt. A’ győzök nagybecsű készleteket és fegyvereket találtak; e’ fölött 21 különféle nagyságú ágyút, 6 ezer ágyú- és 1 millió puskatöltényt gyutacsokkal együtt, 5 ezer puskát, 150 mázsa lőport és több száz köböl lisztet, búzát és zabot, ’s tömérdek szénát. Két törzstiszt, 14 osztrák és orosz tiszt, 115 orosz és osztrák katona lettek foglyokká, ’s a’ kórházakban 123 sebesült orosz találtatott. E’ diadal a’ magyaroknak 5 halottjukba és 35 sebesültjökbe került. A’ mart. 12-kére forduló és a’ szebeniekre nézve természetesen igen nyugtalan valt. A’ közaggodalom sokakat elűzött Szebenböl. Sokan akkor készülőnek futni, mikor a’ győzök már az utczákat rohanák meg, ’s némellyek ez által a’ legnagyobb veszélyeknek tevék ki magokat így néhány közönséges emberen kívül e’ lapok vett szerkesztőjének, Benigni hadi titkárnak halálában is e’ helyzet egyik áldozatát fájlaljuk; őt saját háza előtt kocsiján egy golyó érte. Az itteni közönség jelenleg nem tudja, hol van l. Puchner hadserege. Bem serege main (mart. 15—kéig) majdnem mindennapos segélyérkezések által Magyarhonból és a’ székelységből tetemesen szaporodott. Létszáma közel 20 ezerre létetik. A’ császári seregből naponkint hozatnak be foglyok. Tegnap 250, ma 80 embert hoztak, részint Miksa Ferdinánd könnyű lovas ezredével,részint Thurszki-gyalogságból. Coppelt, a’savoyi dragonosok ezredese is el van fogva. Furcsa köröztetés. A’ bécsi hivatalos újság idei 46. számában egyebek közt jeles erdélyi fővezérünk Bein is köröztetik ’s illetőleg idéztetik olly megjegyzéssel, hogy miután 229 holléte nem tudatik, ’s valószínűleg külföldön, valamelly rétién helyen csavarog, a’ köröztetés napjától (Januar 31. számítandó 90 nap alatt a’ bécsi cs. k. központi katonai nyonzó bizottmány elött annál bizonyosabban megjelenni tartozzt , mivel az ellene indított kereset különben in contumaciam fogna végrehajtatni. A* lelkes hős nevében ezennel értesítjük ama k. k. Central-Militaer-Untersuchungs-Commissiot, mikép Bem tábornok f. hó 11-én, tehát 39-ed napra, és igy 51 nappal a’ kitűzött határidő előtt, magát ünnepélyesen bemutatta Szebenben, de Puchner jónak találta Havasalföldre bújni. Egyébiránt meglehet a’ bizottmány győződve, hogy Bem tábornokon bizonyosan nem fog múlni, miszerint magát még több ízben is praesentálja az osztrák császár ő felsége vitéz hadainak, ’s csak azt az egyet kéri ki magának: ne tegyenek úgy, mint Puchner tett, t. i. ne szökjenek meg. AUSTRIA. Az austriai császárság birodalmi alkotmánya. (Vége.) VII. Fejezet. A’ törvényhozó hatalomról 37. §. A’ törvényhozó hatalmat a’ birodalmi ügyekre nézve a’ császár gyakorolja a’ birodalmi országgyűléssel együtt a’ tartomány ügyeit illetőleg pedig a’ tartományi gyűlések. Vill. Fejezet. A’ birodalmi gyűlésről. 38. § Az egyetemes austriai birodalmi gyűlés két házból álland: alsó- és felsőből ’s minden év tavaszán a’ császár által összehivatik. 39. § A’ birodalmi gyűlés Bécsben tartatik, de a’ császár által másut is összehivathatik. 40. §. A’ felőházat képezik azon követek, kik minden koronatartomány részéröl, annak tartományi gyűlése által megválasztalak. 41 § A’ felsőházi követek száma, az alsóház alkotmányszerű számának felét terndi . Ezen szám fölosztása a’ választási törvény által ollykép fog meghatároztatni, hogy minden koronatartomány tartományi gyűlésének két tagját küldendi követekül, ’s a’ többi szám valamennyi koronatartományok között a’ népesség aránya szerint fog fölosztatni. 42. §. A’ birodalmi gyűlésre minden koronatartományból küldendő két tartomány gyűlési tagot illetőleg szükséges, hogy azok minden polgári ’s politikai jogok tökéletes élvezetében legyenek, továbbá legalább öt év óta austriai birodalmi polgárok ’s legalább is negyven éves korúak. A’ többi felsőházi tagok tartománygyülések által csak olly birodalmi polgárok közül választathatnak, kik a’ fentebb elősorolt általános személyes tulajdonokkal bírnak, ’s a’ birodalomban legalább is 510 pengő forintnyi közvetlen adót fizetnek. Azon koronatartományokban, hol olly birodalmi polgárok száma, kik ötszáz pengő forint közvetlen adót fizetnek, az arányt egytől 6000 lélekre meg nem üti, ott ezen szám az említett arány tökéletes betöltéséig azon koronatartomány birodalmi polgárai közül azokkal töltetik be, kik adózásuk szerint amazok után következnek. 43. §. Az alsóház közvetlen népválasztás által alkuttatik. Választási képességgel bír minden austriai birodalmi polgár, ki nagykorú, a polgári ’s polititikai jogok tökéletes élvezetében van, ’s ki, vagy a’ választási törvény által meghatározott évi járandóságot közvetlen adóban fizeti, vagy pedig közvetlen adó fizetése nélkül, személyes tulajdonainál fogva, valamelly austriai koronatartomány községében tényleges választási joggal bir. 44. § Az alsóházi választások kerületek szerint történnek ’s azon helyeken, mellyeket a’ választási törvény határoz; ugyanaz határozza meg a’ követek számát is a’ népesség szerint. E szám ollykép határozandó, hogy százezer lélekre legalább egy követ essék. A’ választási törvény határozandja meg az előbbi §-ban említett közvetlen adó évi mennyiségét is minden koronatartományban, jól figyelve ennek sajátlagos viszonyaira, ’s alapelvül tartva, hogy ezen évi mennyiség tízezer lelket számító vidéken vagy városban 5 pártnál kevesebbet ne tegyen, olly városokban pedig, hol 10 ezernél több lélek van, legalább 10 pengő forintra menjen, de 20 pengő forintnál többre semmi esetre. 45. §. Hogy valaki az alsóházban megválasztathassék, szükség , hogy maga is választási képességgel bírjon, a’ polgári és politicai jogokat élvezze, legalább öt éves austriai birodalmi polgár és 30 éves legyen. 46. §. A’ szavazás mind a’ felső- mind az alsóházi választásoknál szóbeli és nyilvános. 47. §. Nyilvános hivatalt viselő megválasztottól a’ távoztatási engedélyt megtagadni nem szabad. 48. §. Ha a’ birodalmi gyűlés egyik tagja fizetéses státushivatalt elfogad, tartozik magát új választásnak alávetni. 49. §. A felsőház tagjai 10, az alsóházéi pedig 5 egymás után következő évre választatnak. ’S ezen idő lefolyta után újra megválaszthatók. 50. §. A’ felsőház tagjai semmi kárpótlásban nem részesülnek, az alsóház tagjai azonban minden ülésért kárpótlási díjt nyernek. 51. §. Senki sem lehet egyszerre felső- és alsóházi tag. 52. §. A’ birodalmi gyűlés minden tagjai abbai belépőkkor a’ császár ’s birodalmi alkotmányra esküt tesznek le. 53. §. A’ követeknek utasítást elfogadniok nem szabad ’s szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. 54. §. A’ birodalmi gyűlés mind két házának joga van, tagjainak választási oklevelét megvizsgálni és elfogadtatásuk fölött határozni. 55. §. Mindegyik ház általános szavazat-többséggel nevezi ki elnökét és alelnökeit az ülések tartásáig. 56. §. Egyik ház sem határozhat, ha tagjai alkotmányszerű számának többsége jelen nincsen. 57. f1. Titkos szavazásnak — kivévén a’választások közül — egyik házban sincsen helye. 58. § Határozat csak általános szótöbbséggel hozathatik. Szavazategyenlőség esetében a’tanácskozás alá vett javaslat elvetettnek tekintetik. 59. § A’ birodalmi gyűlés ülései nyilvánosak ; azonban mind a két háznak joga van, az elnök vagy legalább tíz tag által tett indítványra zárt üléseket tartani. 60. §. Csak birodalmi gyűlés tagjainak szabad azon házhoz, mellyhez tartoznak, folyamodványokat benyújtani. 61. §. Küldöttségek a’ birodalmi gyűlésenbe nem bocsáttatnak.«