Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-30 / 118. szám
44- ben az általa eg ri érsek és káptalan volt földes urai ellen kezdett úrbéri perben 1844. május hónapban Heves megye törvényszékén hozott ítélet végrehajtásával a szerződési határ viszszabocsátásáért, ’s az úrbéri viszonyok teljes megszüntetésével igazság kiszolgáltatásáért esedezik. A’ kérvényi választmányhoz utasíttatik. Pécsa Ferencz, felső fehéri képviselő, kinek a’ ház megadta az igazolási engedelmet, igazolási adatait és folyamodását mutatja be. Hevesmegye folyamodik a’ házhoz, az iránt, hogy jelen súlyos időkben, a’ megyei tisztviselők fizetésének szaporitása iránt törvényt hozni méltóztassék. Ezen irat még május 16-án kelt, m kor az e’ tekintetben kiadott belügyministeri rendelet oda nem érkezhetett. (Menjen a’ kérvényi választmányhoz.) Szász Károly képviselő bejelenti, hogy Pestre a’ kormánytól van kiküldve, tehát távozási engedelmet kér. Most a’ ház szabályainak értelmében, az adó iránti törvényjavaslat a’ határozatba ment módosításokkal együtt fog felolvastatni, és még egyszer szavazás alá bocsáttatni. Keller János jegyző felolvassa a’ módosítások szerint kinyomatott törvényjavaslatot, a’ mellyen még a’ következő styláris változtatások történtek: Az I. fejezet 15. § ban e’ helyett „országos határozat“ tétetett: törvény. A’ 17-dik §-ban „azon önkéntes“ helyett „az önkéntes“ ségek.A’ III-dik fej 6-ik §• a „helységek“ helyett: helyiA’ IV. fej. 2. S-ban,százalékától“ helyett „százalékával.“ A’ 6. §-ban „4-dik §“ helyett „5-dik §.“ A’ VI. fej 2. S-ben „városának“ helyett „városainak.“ A’ módosításokon és javításokon keresztülment törvényjavaslat következő: Törvényczikk az 1848. november és decemberi, úgy 1849. egész évi adó tárgyában. I. Fejezet. A’ legközelebbi adókivetésről és behajtásáról. Addig is, mig a’ rendszeres adóterv és költségvetés végkép megalapittatnék, az 1848. t. ez. életbe léptetése végett elhatároztatta : 1. §. Az 1848. év november és deczember, úgy az egész 1849. évre fizetendő országos adó ezen törvény értelme szerint fog kivettetni és beszedetni. 2. §. Ezen adó kivetését és beszedését e’törvényben foglalt szabályok szerint a’ pénzügyministerium igazgatása és felügyelése mellett az ország törvényhatóságai eszközlendik. 3. g. A’ pénzügyminister a’ törvényhatóságokat a’ kivetés és beszedés részleteit illető rendszabályokkal és utasításokkal ellátandja, mellyeket a’törvényhatóságok bizottmányai, úgy minden egyes tisztviselői személyes felelősség és kártalanítás terhe alatt pontosan végrehajtani kötelesek. 4. §. A törvényhatóságok azonnal járásonkint, illetőleg kerületenkint kivetéssel foglalkozandó rónokokat nevelnek, kik haladék nélkül munkálkodásaikat megkezdendik. 5. §. Az adó részletenkinti befizetésének határidejét, tekintettel az adó tárgy- és helybeli körülményekre vonatkozó egyéb viszonyokra a’ pénzügyi miniszer kiadandó rendeletében tüzendi ki. Az adó beszedését községenkint a községi adóbeszedők — kik a’ község értékkel biró egyénei közül választandók — teljesitendik. 6. §. A’ puszták adóbeszedési tekintetben, az illető hatóság határozata szerint, a’ szomszéd helységek valamellyikéhez csatoltatnak, és azok birtokosai és lakói az adó beszedésre tett községi kiadáshoz aránylag járulni kötelesek. 7. §. A’ községektüli beszedéssel ’s fölötti ellenőrködéssel az illető törvényhatóságnak már e’ czélra előbb is alkalmazott tisztviselői foglalkozatnak. A’ beszedett öszvegeket a’ hatósági főpénztárnokok, a’ ministerium által kijelölt helyre, a’ rendeletben határozott napokra beszolgáltatandják. 8. §. Az adó kifejtésével és behajtásával foglalkozandó egyének díjazása iránt, a’ körülmények szerint, a’ hatóságok véleményezése nyomán, a’ pénzügyminiszer határozand. 9. §. A’ katonai élelmezést az álladalom álladalmi költségen teljesíti. 10. §. A’ katonai szállásolás és fuvarozás addig, mig az iránt okszerűbb rendszer életbe léptethetik, a’ kormány által megszabott járulékok és rendszer szerint, mindenki egyenlő terhe. 11. §. Az adó kivetését és behajtását illető panaszok felett első biróságként az illető hatóság, a’ végzés felebbezése esetében a’ pénzügyministerium határozand. 12. §. A’ hatóságok házi ’+ a’ községek községi adójukat a’ jelen törvényben megállapított országos adó tárgyakra és kulcshoz aránylag vetendik ki, ’ hajtandják be. Az adózóktól már eddig behajtott összegek a* kiszámításnál adóilletőségükbe betudandók. 13. §. A’ házi adó fejében eddig fizettetett öszvegek, ’s azoknak egyes tételei, csak a’ belügyministeriumtól vett megerősítés után emeltethetnek fel. A’ nem rendszeresítettek pedig ugyancsak annak előleges helybenhagyásával állapíttathatnak meg. 14. §. A’ házi ’s községi adót a’ meghatározott kivetési kulcs szerint a’ kincstári javak is fizetendők. 13. §. A’ pénzügyminister nevezend kincstári biztosokat, kik különösen az adókivetés alkalmával a’ hatóságokban őrködni fognak a’ törvény és ministeri utasítás pontos végrehajtása felett. 16. §. Az, ki ez idő tárgyában eltitkolása által az álladalom jövedelmét csonkítaná, a’tény világosságra jövetele esetére, az ez által okozott különbséget a’ költségeken felül kétszeresen fizetendő. 17. §. Azon egyéneknek, kik a’ hatóság határozatánál fogva az álladalmi szükségek fedezése végett rendkívüli adót fizettek, a’ már akkép befizetett öszvegek ezen törvénynél fogva fizetendő adójukba betudandók, — ide nem értve az önkénytes adakozás fejében kivetett ’s beszedett öszvegeket. II. Fejezet. Földadóról. 1. §. Az 1848.évi november és deczember, és 1849. egész évre kivetendő földadónál az egész évi tiszta jövedelem 7 és fél százaléka vétetik adózási kulcsul. 2. §. A’ törvényhatóságok által járásonkint kiküldött rónokok a’ földbirtokbéli tiszta jövedelem kiszámításánál alapul veendik: a) a’ helyben vagy vidékben holdankint fizettetni szokott évi földbár középtételeit. b) A’ földek középtermésének közép árszerinti tiszta jövedelmét. III. Fejezet: Házadóról. 1. §. Azon városokban, hol a’ házak és épületek állandóul bérbeadhatók, mind a házbirtokos hitelesen kimutatandó jövedelme után fog adózni. Még pedig az egész jövedelemből egy huszadrész igazitási és fentartási költségek fejében lehuzatván, ekkép számított jövedelme 7 és fél százalékával. 2. §. Azon házért vagy szállásért, mellyben a’ tulajdonos lakik, vagy mellyet maga számára fentart, azon jövedelem számíttatik, mellyel azon ház vagy szállás, ha bérbe adatnék, behozhatna Az illető birtokos ezután fizetendi az 1- s. §-ban meghatározott adót. 3. §. Mind azon volt k. városok, vagy külön képviseleti joggal felruházott mezővárosok, mellyek az 1-ső §. rendelkezése alá nem esnek, fizetnek minden egyes szobától, bolttul ’s üzleti lakhelytől 46 krt. 4. §. Azon városok, mellyek törvény által választó helyül jelöltettek ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem iilyenek is, de 6000 lélekre menő lakossággal bírnak, minden egyes szobátul, bolltul és üzleti lakhelytül 28 krt. 5. §. Minden egyéb helyek, akár község, akár puszták, minden szobátul, bolltul és üzleti lakhelytül 44 krt. 6. §. Házadó alól kivétetnek: a) minden egyedül gazdasági czélra használt épületek és helyiségek. b) Középületek, a’ mennyiben azok egészen vagy részben bérbe nem adatnak. IV. Fejezet: Keresetadóról. 4. §. Keresetadó fizettetik mindazon jövedelemágadut, mellyek ház vagy földadó czim alatt meg nem adóztattak. Ezektől a’ tiszta jövedelem 7 és fél százalékát a’ tulajdonos fizeti. 2. §. Hivatalnokok, úgy egyéb köz és magánszolgálatúak, — az állandó katonai szolgálatban levők kivételével; — fizetéseik öszves értékéből egy harmadrész levonatván; — a’ fenmaradt két harmadrésznyi öszvegnek 7 és fél százalékával fognak megadóztatni 3. § Azok, kik pénzbeli fizetésen kívül szállásbérrel, ingyen szállással vagy élelmezési járulékkal láttatnak el, ezeknek értéke pénzben számíttatván, és a’ pénzbeli fizetéshez adótván, az ekkor számított öszves járandóságainak két harmada után fizetendik a’ 7 és fél százaléknyi adót. 4 §. Haszonbérlők a’ haszonbérül fizetni kellő öszvegnek 2 százlólját fizetendik. 5. §. Kézi munkások ezen adófolyamra fizetnek: a) Pesten .. . . . 4 ft 55 kr. 1>) Külön képviselettel biró volt k városokban — 58 — c) Többi volt kir. városokban ’s külön képviselettel biró mezővárosokban — 46 — d) Azon városokban, mellyek választó kerületi főhelyekül a’ törvény által kijelöltettek, hatósági székhelyek, vagy 6000 lélekből álló lakossággal bírnak — 30 — e) egyéb más helyeken — 45 — 6. S Mesteremberek, és kézművesek, ha legény nélkül dolgoznak az 5-dik §. értelme szerinti illetőséget kétszeresen, — ha legénynyel négyszeresen, ’s azon kívül minden legénytől kétszeresen fizetendik. 7. §. A’ kereskedők megadóztatására nézve is a’ tiszta jövedelem 7 és fél százaléka adózási kulcsul szolgáland. A’ tiszta jövedelem kiszámítása megbírálandó önbevallás alapján történik. 8. $. Ennélfogva a’ rónokok által köröztetendő ívben, minden egyes kereskedő, kereskedéséből bevett évi tiszta jövedelmét lelkiismeretesen bejegyezni köteles. 9. §. Ezen bevallások megbirálása végett, mind azon városokban, mellyekben kereskedői testületek léteznek, az illető kereskedői testületek, — a’ testületek nagyobb vagy kisebb voltához képest 2—6 tagot választanának, kik azonnal a’ törvényhatóság elnöke vagy annak helyettesének előülése alatt öszvettlvén, a’ bevallásokat bírálat alá veendik. 10. $. Ott, hol kereskedői testületek nem léteznek, a’ rónok, a’ körülményekkel ismeretes egyének meghallgatása után fogja a’ tételek birálatait végrehajtani. 11. $. Ezen a’ bírálók ’s illetőleg a’ rónokok által megállapított öszvegek szerint fog a’ befizetés történni, — az érdekletteknek felhagyatván az 1. Fejezet 11. § szerinti folyamodhatás. 12. §. A’ dohánynyal és szivarral kereskedők, ezen kereskedés neméből befolyó tiszta jövedelmek után, a’ többi kereskedési nemekre megalapított 7 és fél százalék helyett, 15 százalékkal fognak megadóztatni. 13. §. Minden egyéb tudományos, művészeti, ’s iparüzlettel foglalkozók évi lakbérük 10 proejének megfelelő adót fizetnek, ha lakbért nem fizetnek, a’ fizetendő adómennyiség III. fejezet 2. §. szerint fog kiszámíttatni. 14. §. Az ingatlan javakon fekvő pénztőkék akként fognak adózni, hogy az adósok, kik egész értékük után adóztatnak meg a’ törvényes kamatoknak 7 és fél szásztóliját lehúzzák V. fejezet. Pálinkaadóról. 1. $. A’ közönséges pálinkás kazán, a’ kazán nagysága szerint azónkint rovatik meg , a melly kazánon törköly, söprő vagy más gyümölcsből főzetik pálinka, 4 akó nagyságig fizet 1 ftot, ezen felül minden akó 30 krt, b) a’ melly kazánon kolompárból főzetik pálinka, minden akó után egy forint adó fizettetik, c) ha bárminémü gabonából főzetik pálinka, a’ közönséges kazán minden egy akó tartaléka 3 ftot fizet. 2. §. Gőzgépek a’ főző edény (Blase) nagysága után rovatnak meg, és pedig: a) melly gépen gyümölcs vagy söprő főzetik, minden akó után 1 ftot. b) mellyen kolompárból főzetik, minden akó után 3 ftot. c) mellyen gabonából főzetik, minden akó után 6 ftot fizet adó fejében. 3. §. Nem eladásra, hanem egyedül házi szükségre egy adósnál nem nagyobb kazánon főzök bár minemü anyagból főzzenek is 1 ft adónál többet nem fizetendnek. 4. §. A’ külföldről behozandó pálinkának minden adójáért behozatali vámkép 3 ft 12 kr. pp. fog az 1849. évi junius 1-ső napjától fizettetni, — a’ szesztől a’ fok emelkedése szerint a’ fizetendő vám aránylag emelendő. VI. fejezet. Italmérési adóról. 1. $. Az italmérésért, az azzal foglalkozók a’ IV. fejezet értelme szerinti rendes adón kívül italmérési adót fizetnek, még pedig: a) Pest városban az illető vendéglősök és italmérök négy osztályba sorozandók. 1- ső osztályba sorozottak fizetnek . 120 ftot 2- ik „ „ „ 80 — 3- ik ,, j* n • 40 — 4- ik ,, „ m - 20 — b) városokban, nem különben főbb országutak mellett levő korcsmák és fogadók, úgy nyílt italmérési helyek négy sorozatba osztandók: az 1-ső sorozatbeliektől fizettetik . . 60 ft 2- ik „ „ . . 40 3- ik ,. „ . . 20 c) egyéb helyeken a’ nagyobb korcsmák után fizettetik . . 10 frt kisebbek után . . 5 — 2. §. Az ország városainak ’s vidékeinek italmérési tekintetbeni osztályozata úgy az alosztályok megalapítása, az illető hatóságok meghallgatása mellett, a pénzügyministerium teendőihez tartozand. VII. fejezet: Távolléti adóról 1. §. Azok, kik Magyarországban, már egy év óta fél évet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájuk és birtokaikra vettetik, háromszorosan tartoznak lefizetni. 2. §. A’ fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivétetnek: a) Kik 24 éves korukig iskolai tanulásért tartózkodnak az ország mondott határain kívül. b) Kik tapasztalás végett a’ kormányi engedelme mellett utaznak, illy okból akár egyszerre, akár ismételve 2 évi időszaknál többet nem fordítottak. c) Kik közhivatalnál vagy kormányi megbízásnál fogva tartózkodnak az ország határain túl, a’ míg illyetén alkalmaztatásuk tart. d) Kik gyöngélkedő egészségük helyreállítása miatt kormányi engedelem mellett az ország határain kívül tartózkodni kénytelené tétnek. Elnök: A törvényjavaslat az illető módosításokkal felolvastatván, a’ szabályok értelmében méltóztassanak rá szavazni. A’ kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Mindnyájan felállsnak.) Képviselők! hivatalos értésemre eselt, miszerint a’ kormány, mielőtt székét Budapestre által tenné, némelly törvényjavaslatokat kíván a’ ház elé terjeszteni, mellyek iránt még Debreczenben határozni szükséges. Ennélfogva felkérem a’ képviselő urakat, hogy még azon kis időt, mellyel Debreczenben a’ hazának szentelni fogunk, itt tölteni szíveskedjenek; az elnökséget pedig oda utasítani méltóztassanak, hogy ezen időre még a’ 8 napi távozási engedelmet se adja meg. (Helyesletek.) Most az igazoló választmánynak van jelentése. Horváth Boldizsár előadó olvassa az igazoló választmánynak itt következő jelentését: Békási Imre, Vasmegyei Kisczel kerületbeli képviselő, önigazolása azon jogánál fogva, mellyet részére a’ ház minden határidő kitüzése nélkül fenhagyott, beadván e’ tárgyban nyilatkozatát öt rendbeli hiteles oklevelek kíséretében, — ezekből kétségtelenné válik: Hogy ő mint kormánybiztos Vasmegye székhelyén Szombathelyen, az ujonczok kiállításával ’s felszerelésével foglalkozott m. évi dec. 25-ig, ’s onnin az osztrák sereg bevonulása előtt csak egy nappal, ’s csak akkor távozott el, midőn már a’ beszedett ujonczokat, fegyvereket, ’s a’ kezelése alatt volt pénzt ’s egyéb tárgyakat, biztos helyre juttatá. Hogy ekkor Vasmegye első alispánjától útlevelet vett, mellyel Pestre volt utazandó; azonban a’ magyar sereg rögtönös visszavonulása ’s az osztrák haderő gyors előnyomulása által mind Győr, mind pedig Fejérvár felé útja elvágva jön. Hogy f. évi jan. 11-kén 150 részint gyalog, részint lovas osztrák katona, hőgyészi lakhelyét körülkerítvén ’s kikutatván, öt Marczaltőre kisérték, honnan elbocsáttatván, a’ később kihirdetett elfogatási rendelet elöl, megyéje határain túl, Vidos József kormánybiztostársával együtt, titkos menhelyeken rejtőzött áprilló középéig, midőn az osztrákok felvonulása után jószágára ’s családja körébe ismét visszatérhetett. És hogy e’ közben febr. elején, betegeskedése ’s orvosi ellenzés daczára is, Debreczen felé újólag útnak indult, de a’ közlekedés szoros elzárta miatt, kivált miután hallá, miként a’ palotai csapók is az utazási tilalom áthágásáért bebörtönöztettek, szándékával felhagyni kényszerült. Önigazolási adatainak előterjesztése után kijelenti, hogy részint családi körülményeinél fogva, miután veje és két fia, a’ magyar hadsereg szolgálatában állanak, ’s családi ügyei kellő gondviselet nélkül maradnának, — részint köszvénybetegsége miatt, melly a’ nyárszakon át a’ fördők folytonos használatát teszi szükségessé, képviselői állásáról lemondani kénytelen; ’s helyének betöltése iránti intézkedésre a’ házat olly megjegyzéssel hívja fel, hogy bár a’ cselekvés magasabb teréről lelép, hazáját szeretni, ’s annak hűt és tevékeny polgára lenni meg nem szünik. Vélemény: A’ bizottmány a’ felhozott hiteles adatok nyomán meggyőződvén arról, miként az érdeklett képviselő kormányi megbízatásának utóló pillanatig a’ tiszta hazafiság hűségével ’s becsületességével megfelelt; továbbá, hogy ezen működésének megszűntével, képviselői állása elfoglalására tett két izbeni kísérletét legyőz hetlen akadályok tették sikertelenné; végre, hogy a’ zsarnok uralom környezetében is inkább választá az üldöztetés, ’s a’ bujdoklás veszélyeit, mint a’ gyáva és hűtlen meghódolás biztosbnak látszott menedékét, ezeknél fogva eddigi elmaradását teljesen igazolva találja. Egyúttal azonban agg kora, beteges állapota, ’s családi viszonyai által indokolt lemondását is a’ bizottmány méltánylandónak, ’s elfogadhatónak véli"; melly esetben az illető kerület újabb választásra lesz fehivandó. (Helyes.) Elnök: Tehát elmaradása igazoltatik, lemondása pedig tudomásul vétetik, mellynek következtében az illető kerület uj választásra fog utasittatni.Horváth Boldizsár olvassa az ig. választmánynak Pillér Gedeon képviselőre vonatkozó véleményét, mely itt következik :