Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-30 / 118. szám

44- ben az általa eg ri érsek és káptalan volt földes urai ellen kez­dett úrbéri perben 1844. május hónapban Heves megye törvény­székén hozott ítélet végrehajtásával a­ szerződési határ viszsza­­bocsátásáért, ’s az úrbéri viszonyok teljes megszüntetésével igazság kiszolgáltatásáért esedezik. A’ kérvényi választmány­hoz utasíttatik. Pécsa Ferencz, felső fehéri képviselő, kinek a’ ház meg­adta az igazolási engedelmet, igazolási adatait és folyamodását mutatja be. Hevesmegye folyamodik a’ házhoz, az iránt, hogy jelen súlyos időkben, a’ megyei tisztviselők fizetésének szaporitása iránt törvényt hozni méltóztassék. Ezen irat még május 16-án kelt, m kor az e’ tekintetben kiadott belügyministeri rendelet oda nem érkezhetett. (Menjen a’ kérvényi választmányhoz.) Szász Károly képviselő bejelenti, hogy Pestre a’ kormány­tól van kiküldve, tehát távozási engedelmet kér. Most a’ ház szabályainak értelmében, az adó iránti törvény­­javaslat a’ határozatba ment módosításokkal együtt fog felolvas­tatni, és még egyszer szavazás alá bocsáttatni. Keller János jegyző felolvassa a’ módosítások sze­rint kinyomatott törvényjavaslatot, a’ mellyen még a’ következő styláris változtatások történtek: Az I. fejezet 15. § ban e’ helyett „országos határozat“ tétetett: törvény. A’ 17-dik §-ban „azon önkéntes“ helyett „az önkéntes­“ ségek.A’ III-dik fej 6-ik §• a­ „helységek“ helyett: helyi­A’ IV. fej. 2. S-ban­­,százalékától“ helyett „százalékával.“ A’ 6. §-ban „4-dik §“ helyett „5-dik §.“ A’ VI. fej 2. S-ben „városának“ helyett „városainak.“ A’ módosításokon és javításokon keresztülment törvény­javaslat következő: Törvényczikk az 1848. november és decemberi, úgy 184­9. egész évi adó tárgyában. I. Fejezet. A’ legközelebbi adókivetésről és behajtásáról. Addig is, mig a’ rendszeres adóterv és költségvetés vég­kép megalapittatnék, az 1848. t. ez. életbe léptetése végett el­határoztatta : 1. §. Az 1848. év november és deczember, úgy az egész 1849. évre fizetendő országos adó ezen törvény értelme sze­rint fog kivettetni és beszedetni. 2. §. Ezen adó kivetését és beszedését e’törvényben fog­lalt szabályok szerint a’ pénzügyministerium igazgatása és fel­­ügyelése mellett az ország törvényhatóságai eszközlendik. 3. g. A’ pénzügyminister a’ törvényhatóságokat a’ kivetés és beszedés részleteit illető rendszabályokkal és utasításokkal ellátandja, m­ellyeket a’törvényhatóságok bizottmányai, úgy min­den egyes tisztviselői személyes felelősség és kártalanítás terhe alatt pontosan végrehajtani kötelesek. 4. §. A­ törvényhatóságok azonnal járásonkint, illetőleg kerületenkint kivetéssel foglalkozandó rónokokat nevelnek, kik haladék nélkül munkálkodásaikat megkezdendik. 5. §. Az adó részletenkinti befizetésének határidejét, te­kintettel az adó tárgy- és helybeli körülményekre vonatkozó egyéb viszonyokra a’ pénzügyi miniszer kiadandó rendeletében tüzendi ki. Az adó beszedését községenkint a­ községi adób­e­­szedők — kik a’ község értékkel biró egyénei közül választan­dók — teljesitendik. 6. §. A’ puszták adóbeszedési tekintetben, az illető ható­ság határozata szerint, a’ szomszéd helységek valamellyikéhez csatoltatnak, és azok birtokosai és lakói az adó beszedésre tett községi kiadáshoz aránylag járulni kötelesek. 7. §. A’ községektüli beszedéssel ’s fölötti ellenőrködés­­sel az illető törvényhatóságnak már e’ czélra előbb is alkalma­zott tisztviselői foglalkozatnak. A’ beszedett öszvegeket a’ hatósági főpénztárnokok, a’ ministerium által kijelölt helyre, a’ rendeletben határozott napokra beszolgáltatandják. 8. §. Az adó kifejtésével és behajtásával foglalkozandó egyének díjazása iránt, a’ körülmények szerint, a’ hatóságok véleményezése nyomán, a’ pénzügyminiszer határozand. 9. §. A’ katonai élelmezést az álladalom álladalmi költsé­gen teljesíti. 10. §. A’ katonai szállásolás és fuvarozás addig, mig az iránt okszerűbb rendszer életbe léptethetik, a’ kormány által megszabott járulékok és rendszer szerint, mindenki egyenlő terhe. 11. §. Az adó kivetését és behajtását illető panaszok felett első biróságként az illető hatóság, a’ végzés felebbezése eseté­ben a’ pénzügyministerium határozand. 12. §. A’ hatóságok házi ’+ a’ községek községi adójukat a’ jelen törvényben megállapított országos adó tárgyakra és kulcshoz aránylag vetendik ki, ’­ hajtandják be. Az adózóktól már eddig behajtott összegek a* kiszámítás­nál adóilletőségükbe betudandók. 13. §. A’ házi adó fejébe­n eddig fizettetett öszvegek, ’s azoknak egyes tételei, csak a’ belügyministeriumtól vett meg­erősítés után emeltethetnek fel. A’ nem rendszeresítettek pedig ugyancsak annak előleges helybenhagyásával állapíttathatnak meg. 14. §. A’ házi ’s községi adót a’ meghatározott kivetési kulcs szerint a’ kincstári javak is fizetendők. 13. §. A’ pénzügyminister nevezend kincstári biztosokat, kik különösen az adókivetés alkalmával a’ hatóságokban őrköd­ni fognak a’ törvény és ministeri utasítás pontos végrehajtása felett. 16. §. Az, ki ez idő tárgyában eltitkolása által az állada­lom jövedelmét csonkítaná, a’tény világosságra jövetele esetére, az ez által okozott különbséget a’ költségeken felül kétszeresen fizetendő. 17. §. Azon egyéneknek, kik a’ hatóság határozatánál fogva az álladalmi szükségek fedezése végett rendkívüli adót fizettek, a’ már akkép befizetett öszvegek ezen törvénynél fogva fizetendő adójukba betudandók, — ide nem értve az önkénytes adakozás fejében kivetett ’s beszedett öszvegeket. II. Fejezet. Földadóról. 1. §. Az 1848.évi november és deczember, és 1849. egész évre kivetendő földadónál az egész évi tiszta jövedelem 7 és fél százaléka vétetik adózási kulcsul. 2. §. A’ törvényhatóságok által járásonkint kiküldött ró­­nokok a’ földbirtokbéli tiszta jövedelem kiszámításánál alapul veendik: a) a’ helyben vagy vidékben holdankint fizettetni szokott évi földbár középtételeit. b) A’ földek középtermésének közép árszerinti tiszta jö­vedelmét. III. Fejezet: Házadóról. 1. §. Azon városokban, hol a’ házak és épületek állandóul bérbeadhatók, mind­ a házbirtokos hitelesen kimutatandó jöve­delme után fog adózni. Még pedig az egész jövedelemből egy huszadrész igazitási és fentartási k­öltségek fejében lehuzatván, ekkép számított jövedelme 7 és fél százalékával. 2. §. Azon házért vagy szállásért, mellyben a’ tulajdonos lakik, vagy mellyet maga számára fentart, azon jövedelem szá­­míttatik, mellyel azon ház vagy szállás, ha bérbe adatnék, be­hozhatna Az illető birtokos ezután fizetendi az 1- s. §-ban meghatározott adót. 3. §. Mind azon volt k. városok, vagy külön képviseleti joggal felruházott mezővárosok, mellyek az 1-ső §. rendelke­zése alá nem esnek, fizetnek minden egyes szobától, bolttul ’s üzleti lakhelytől 46 krt. 4. §. Azon városok, mellyek törvény által válas­ztó helyül jelöltettek ki, vagy törvényhatósági székhelyek, vagy bár nem iilyenek is, de 6000 lélekre menő lakossággal bírnak, minden egyes szobátul, bolltul és üzleti lakhelytül 28 krt. 5. §. Minden egyéb helyek, akár község, akár puszták, minden szobátul, bolltul és üzleti lakhelytül 44 krt. 6. §. Házadó alól kivétetnek: a) minden egyedül gazdasági czélra használt épületek és helyiségek. b) Középületek, a’ mennyiben azok egészen vagy részben bérbe nem adatnak. IV. Fejezet: Keresetadóról. 4. §. Keresetadó fizettetik mindazon jövedelemágadut, mellyek ház vagy földadó czim alatt meg nem adóztattak. Ezek­től a’ tiszta jövedelem 7 és fél százalékát a’ tulajdonos fizeti. 2. §. Hivatalnokok, úgy egyéb köz és magánszolgálatúak, — az állandó katonai szolgálatban levők kivételével; — fizeté­seik öszves értékéből egy harmadrész levonatván; — a’ fen­­maradt két harmadrésznyi öszvegnek 7 és fél százalékával fog­nak megadóztatni 3. § Azok, kik pénzbeli fizetésen kívül szállásbérrel, in­gyen szállással vagy élelmezési járulékkal láttatnak el, ezeknek értéke pénzben számíttatván, és a’ pénzbeli fizetéshez adótván, az ekkor számított öszves járandóságainak két harmada után fi­zetendik a’ 7 és fél százaléknyi adót. 4 §. Haszonbérlők a’ haszonbérül fizetni kellő öszvegnek 2 százlól­ját fizetendik. 5. §. Kézi munkások ezen adófolyamra fizetnek: a) Pesten .. . . . 4 ft 55 kr. 1>) Külön képviselettel biró v­olt k városokban — 58 — c) Többi volt kir. városokban ’s külön kép­viselettel biró mezővárosokban — 46 — d) Azon városokban, mellyek választó kerü­leti főhelyekül a’ törvény által kijelöltet­tek, hatósági székhelyek, vagy 6000 lé­lekből álló lakossággal bírnak — 30 — e) egyéb más helyeken — 45 — 6. S Mesteremberek, és kézművesek, ha legény nélkül dolgoznak az 5-dik §. értelme szerinti illetőséget kétszeresen, — ha legénynyel négyszeresen, ’s azon kívül minden legénytől kétszeresen fizetendik. 7. §. A’ kereskedők megadóztatására nézve is a’ tiszta jövedelem 7 és fél százaléka adózási kulcsul szolgáland. A’ tisz­ta jövedelem kiszámítása megbírálandó önbevallás alapján tör­ténik. 8. $. Ennélfogva a’ rónokok által köröztetendő ívben, minden egyes kereskedő, kereskedéséből bevett évi tiszta jöve­delmét lelkiismeretesen bejegyezni köteles. 9. §. Ezen bevallások m­egbirálása végett, mind azon vá­rosokban, mellyekben kereskedői testületek léteznek, az illető kereskedői testületek, — a’ testületek nagyobb vagy kisebb vol­tához képest 2—6 tagot választanának, kik azonnal a’ törvény­hatóság elnöke vagy annak helyettesének előülése alatt öszve­­ttlvén, a’ bevallásokat bírálat alá veendik. 10. $. Ott, hol kereskedői testületek nem léteznek, a’ ró­­nok, a’ körülményekkel ismeretes egyének meghallgatása után fogja a’ téte­lek birálatait végrehajtani. 11. $. Ezen a’ bírálók ’s illetőleg a’ rónokok által megálla­pított öszvegek szerint fog a’ befizetés történni, — az érdeklet­teknek felhagyatván az 1. Fejezet 11. § szerinti folyamodhatás. 12. §. A’ dohánynyal és szivarral kereskedők, ezen ke­reskedés neméből befolyó tiszta jövedelmek után, a’ többi ke­reskedési nemekre megalapított 7 és fél százalék helyett, 15 százalékkal fognak megadóztatni. 13. §. Minden egyéb tudományos, művészeti, ’s iparüzlet­­tel foglalkozók évi lakbérük 10 proejének megfelelő adót fizet­nek, ha lakbért nem fizetnek, a’ fizetendő adómennyiség III. fe­jezet 2. §. szerint fog kiszámíttatni. 14. §. Az ingatlan javakon fekvő pénztőkék akként fognak adózni, hogy az adósok, kik egész értékük után adóztatnak meg a’ törvényes kamatoknak 7 és fél szásztóliját lehúzzák V. fejezet. Pálinkaadóról. 1. $. A’ közönséges pálinkás kazán, a’ kazán nagysága szerint azónkint rovatik meg , a­ melly kazánon törköly, söprő vagy más gyümölcs­­ből főzetik pálinka, 4 akó nagyságig fizet 1 ftot, ezen felül minden akó 30 krt, b) a’ melly kazánon kolompárból főzetik pálinka, min­den akó után egy forint adó fizettetik, c) ha bárminémü gabonából főzetik pálinka, a’ közönsé­ges kazán minden egy akó tartaléka 3 f­tot fizet. 2. §. Gőzgépek a’ főző edény (Blase) nagysága után ro­vatnak meg, és pedig: a) melly gépen gyümölcs vagy söprő főzetik, minden akó után 1 ftot. b) mellyen kolompárból főzetik, minden akó után 3 ftot. c) mellyen gabonából főzetik, minden akó után 6 ftot fizet adó fejében. 3. §. Nem eladásra, hanem egyedül házi szükségre egy adósnál nem nagyobb kazánon főzök bár minemü anyagból főz­zenek is 1 ft adónál többet nem fizetendnek. 4. §. A’ külföldről behozandó pálinkának minden adójáért behozatali vámkép 3 ft 12 kr. pp. fog az 1849. évi junius 1-ső napjától fizettetni, — a’ szesztől a’ fok emelkedése szerint a’ fi­zetendő vám aránylag emelendő. VI. fejezet. Italmérési adóról. 1. $. Az italmérésért, az azzal foglalkozók a’ IV. fejezet értelme szerinti rendes adón kívül italmérési adót fizetnek, még pedig: a) Pest városban az illető vendéglősök és italmérök négy osztályba sorozandók. 1- ső osztályba sorozottak fizetnek . 120 ftot 2- ik „ „ „ 80 — 3- ik ,, j* n • 40 — 4- ik ,, „ m - 20 — b) városokban, nem különben főbb országutak mellett levő korcsmák és fogadók, úgy nyílt italmérési helyek négy so­rozatba osztandók: az 1-ső sorozatbeliektől fizettetik . . 60 ft 2- ik „ „ . . 40 3- ik ,. „ . . 20 c) egyéb helyeken a’ nagyobb korcsmák után fizettetik . . 10 frt kisebbek után . . 5 — 2. §. Az ország városainak ’s vidékeinek italmérési tekin­­tetbeni osztályozata úgy az alosztályok megalapítása, az illető hatóságok meghallgatása mellett, a­ pénzügyministerium teen­dőihez tartozand. VII. fejezet: Távolléti adóról 1. §. Azok, kik Magyarországban, már egy év óta fél évet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájuk és birtokaikra vettetik, háromszorosan tartoznak lefizetni. 2. §. A’ fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivétetnek: a) Kik 24 éves korukig iskolai tanulásért tartózkodnak az ország mondott határain kívül. b) Kik tapasztalás végett a’ kormányi engedelme mellett utaznak, illy okból akár egyszerre, akár ismételve 2 évi idő­szaknál többet nem fordítottak. c) Kik közhivatalnál vagy kormányi megbízásnál fogva tartózkodnak az ország határain túl, a’ míg illyetén alkalmazta­tásuk tart. d) Kik gyöngélkedő egészségük helyreállítása miatt kormányi engedelem mellett az ország határain kívül tartóz­kodni kénytelené tétnek. Elnök: A­ törvényjavaslat az illető módosításokkal fel­olvastatván, a’ szabályok értelmében méltóztassanak rá szavaz­ni. A’ kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Mindnyá­jan felállsnak.) Képviselők! hivatalos értésemre eselt, miszerint a’ kor­mány, mielőtt székét Budapestre által tenné, némelly törvényja­vaslatokat kíván a’ ház elé terjeszteni, mellyek iránt még De­­breczenben határozni szükséges. Ennélfogva felkérem a’ kép­viselő urakat, hogy még azon kis időt, mellyel Debreczenben a’ hazának szentelni fogunk, itt tölteni szíveskedjenek; az el­nökséget pedig oda utasítani méltóztassanak, hogy ezen időre még a’ 8 napi távozási engedelmet se adja meg. (Helyesl­­etek­.) Most az igazoló választmánynak van jelentése. Horváth Boldizsár előadó olvassa az igazoló vá­lasztmánynak itt következő jelentését: Békási Imre, Vas­megyei Kisczel kerületbeli képviselő, önigazolása azon jogánál fogva, mellyet részére a’ ház minden határidő kitüzése nélkül fenhagyott, beadván e’ tárgyban nyilatkozatát öt rendbeli hite­les oklevelek kíséretében, — ezekből kétségtelenné válik: Hogy ő mint kormánybiztos Vasmegye székhelyén Szom­bathelyen, az ujonczok kiállításával ’s felszerelésével foglalko­­zott m. évi dec. 25-ig, ’s onnin az osztrák sereg bevonulása előtt csak egy nappal, ’s csak akkor távozott el, midőn már a’ beszedett ujonczokat, fegyvereket, ’s a’ kezelése alatt volt pénzt ’s egyéb tárgyakat, biztos helyre juttatá. Hogy ekkor Vasmegye első alispánjától útlevelet vett, mellyel Pestre volt utazandó; azonban a’ magyar sereg rögtö­­nös visszavonulása ’s az osztrák haderő gyors előnyomulása ál­tal mind Győr, mind pedig Fejérvár felé útja elvágva jön. Hogy f. évi jan. 11-kén 150 részint gyalog, részint lovas osztrák katona, hőgyészi lakhelyét körülkerítvén ’s kikutatván, öt Marczaltőre kisérték, honnan elbocsáttatván, a’ később kihir­detett elfogatási rendelet elöl, megyéje határain túl, Vidos Jó­zsef kormánybiztostársával együtt, titkos menhelyeken rejtő­zött áprilló középéig, midőn az osztrákok felvonulása után jó­szágára ’s családja körébe ismét visszatérhetett. És hogy e’ közben febr. elején, betegeskedése ’s orvosi ellenzés daczára is, Debreczen felé újólag útnak indult, de a’ közlekedés szoros elzárta miatt, kivált miután hallá, miként a’ palotai csapók is az utazási tilalom áthágásáért bebörtönöztet­­tek, szándékával felhagyni kényszerült. Önigazolási adatainak előterjesztése után kijelenti, hogy részint családi körülményeinél fogva, miután veje és két fia, a’ magyar hadsereg szolgálatában állanak, ’s családi ügyei kellő gondviselet nélkül maradnának, — részint köszvénybetegsége miatt, melly a’ nyárszakon át a’ fördők folytonos használatát te­szi szükségessé, képviselői állásáról lemondani kénytelen; ’s helyének betöltése iránti intézkedésre a’ házat olly megjegy­zéssel hívja fel, hogy bár a’ cselekvés magasabb teréről lelép, hazáját szeretni, ’s annak hűt és tevékeny polgára lenni meg nem szünik. Vélemény: A’ bizottmány a’ felhozott hiteles adatok nyomán meg­győződvén arról, miként az érdeklett képviselő kormányi meg­bízatásának utóló pillanatig a’ tiszta hazafiság hűségével ’s be­csületességével megfelelt; továbbá, hogy ezen működésének megszűntével, képviselői állása elfoglalására tett két izbeni kí­sérletét legyőz hetlen akadályok tették sikertelenné; végre, hogy a’ zsarnok uralom környezetében is inkább választá az üldöz­tetés, ’s a’ bujdoklás veszélyeit, mint a’ gyáva és hűtlen meg­hódolás biztosbnak látszott menedékét, ezeknél fogva eddigi elmaradását teljesen igazolva találja. Egyúttal azonban agg ko­ra, beteges állapota, ’s családi viszonyai által indokolt lemon­dását is a’ bizottmány méltánylandónak, ’s elfogadhatónak véli"; melly esetben az illető kerület újabb választásra lesz fehivan­­dó. (Helyes.) Elnök: Tehát elmaradása igazoltatik, lemondása pedig tudomásul vétetik, mellynek következtében az illető kerület uj választásra fog utasittatni.­­Horváth Boldizsár olvassa az ig. választmánynak Pillér Gedeon képviselőre vonatkozó véleményét, me­ly itt kö­vetkezik :

Next