Közlöny, 1849. május (93-119. szám)

1849-05-01 / 93. szám

343 véhez, semmi hírt nem kaphatván, magában elhatározta, hogy Bor­­­­sodba utazva,élemedet anyját küldje onnét Pestre azért, hogy ked­veseit a’ borsodi hegyek közé menekülésre birja és segítse; e’ végre magát a’ korelnök elött jelentvén attól hat napi engedel­­met, a’ rendőrségtől pedig szinte annyi napokra terjedő úti le­velet, nyert f. évi jan. 17-ik napján. 3- or. Igaz, hogy a’ hat nap még jan. 23-án lévén lefo­lyandó, öreg anyja pedig az akkori zordon időkben Pestre fel nem utazhatván, 6 jan. 22. Debreczenbe vissza indult, de Mis­­kolczon megértvén azt, hogy a’ debreczeni ut el van az ellen­séges erőtől zárva, más választása ne­m­ maradt, mint a’ borsodi hegyek közt lévő sátai lakaba visszafordulni, ’s az út megnyí­lását ott várni. Azonban 4­ ev. F. évi jan. 30-án olly (eredetileg be is mutatott) levelet kapván Pestről, mellyböl nejének veszedelmesen kétes állapotáról értesült; magában eltökélette, hogy ha csak egy pár órára is, látogatását megkísértse, ’s illy czélből a’ járásbéli tö­­birótól utilevelet váltva, Pest megyébe érkeztével pedig, szabad úti levéllel ellátva volt Ónodi Zsigm­ond barátjától ön kérése folytában Pestre vitetvén oda febr. 8-án mégis érkezett; 's ott nejét már ugyan veszedelmen kívül, de mind csak az ágyat súlyosan nyomva találván, alig mutatott egy rövid órát, midőn a’ kir. biztos előtti megjelenésre köteleztetvén, a’ pillanattól kezdve erkölcsi fogoly volt. 5- ör. A’ kir. biztos által középponti bizottmányi elnök Trattner ezredeshez utasittatván; ’s ott az említe­tt ezredes ál­al hozzá intézett ama három kérdésekre, hogy t. i. volt-e kor­mánybiztos? Vett-e részt az austriai hadjáratban? ’s miért ment le Debreczenbe? adott rövid és könnyű s leletek után „szaba­don elbocsáttatott ugyan, mindaz által természetesen szemmel tartatván; Pestről távozni nem mert a’ nélkül, hogy családját a’ legveszélye­sbb felelősségnek hagyja há­za, majd: 6­ or Neje, mihelyt az ut fáradalmait birhatá (maga Pesten maradván) De­breczenböl hirt hozni ide jött, ’s innét meg vivén hozzá a’ ház határozatai (mellyről istenére esküs­ik, addig egy szót sem hallott) Ö maga f. hó 4-e estvéjén D breczen fe­lé indult; hogy a’rágalmat, és a’ híven megőrzött becsülete ellen támadott gyanuss­ásokat szét oszlassa, ’s ime itt van, és küldőinek nag­y része is (mint előmutatott bizonyítványaik tanú­sítják) elmaradását, néki nétkül nem tulajdonítván, öt képvis­előjüknek továbbá is megtartani kívánják. 7- er. Bátran hivatkozik a’ képv­selői testület bizonyság tételére, nem kételkedve, hogy kik polgári pályáján ismerték, képesnek nem tarthatják arra, hogy hazájának és nemzetének hálátlan fia lehessen, ’s úgy hiszi, hogy egyedüli bűne csak is az, hogy nem birt elég resignatióval, kedvesei sorsát, isten ol­talmában ajánlva, bölcs gondviselésére bizni, mindezeknél fogva. Azt hívén, hogy lelkében bűn nem volt, ’s erről egyszerű e’ leplezetlen előterjesztéséből, a’ képviselőház is meg fog győ­ződni, azért esedezik, hogy a’ képviselői háznak abbéli meggyő­ződése nyilvánittassék, hosszasabb kimaradása okai méltányol­­tassanak, ’s ez által lelke jobb fele polgári existimatioja adas­sék vissza. Annak előleges megjegyzésével, hogy az igazolási kérdé­sek megrostálása, és az irántoki véleményadás az igazolási vá­lasztmányra lévén annak idejében bízva, mindaz.ok, ezen kérvé­­nyi választmány kezébe sem nem tartoznak, sem nem tartozhatnak, és így azokba be sem bocsátkozik; a’ kérvényi választmány úgy vélekedik, hogy miután a’ képviselőház mindazokra (közöttük nyilatkozó Ágoston Józsefre) nézve is, kik elmaradásuk okait annak idejében nem igazolták, már határozottan rendelkezett; a’ dolgot semmi újabb vitatkozások és határozatok terére vis­szavinni nem lehet; különösen pedig maga a’ folyamodó is, nem képviselői volt állása visszaitéléseért esedezik, hanem azon képviselői állásától lett elmaradását okozott hosszasabb távollé­­tének alapjait kivánná nyilatkozatában méltányoltatni ; ezen egész dolog a’ föllebb előrebocsátottak nyomán, a’ képviselő­­ház határozatának többé tárgya nem lehet. (Helyes.) A’ kérványi választmány véleménye helyeseltetvén elfo­gadtatott. Elnök: Most napirenden van a' csajkás kerületnek Bács megyébe viszakebelezéséröli törvényjavaslat, mielőtt ezt fel— vennék. Gorove István fel fogja olvasni a’ tegnapi ülés jegyző­könyvét hitelesítés végett. Gorove István felolvasta a’mult ülés jegyzőkönyvét, melly­­re semmi észrevétel nem volt. Elnök: Következik a’csajkátok kerületérőli törvény­­javaslat. (Már közöltetett.) Kubinyi Ferencz: Véleményem szerint a’régi modor­tól el kell állani, és rendeletekre hivatkozni szükségtelen. Sze­rintem így állhatna: Miután pártot ütött, annálfogva kerületi ál­lása megszüntetik, a’ zászlóalj feloszlatik, ’s ezen kerület Bács megyébe visszakebeleztetik. Berzenczei: Azon indokot nem tenném bele, hogy mi­ért? Elhallgatnám ezt 1-ör, mert a’ hol katonai kormányok vannak, azok megszűnnek ’s polgáriakká változtatnak; 2-szer mert Erdélyben p. o. új politikai osztályok lehetnek, ’s azért nem kellett, hogy pártütő legyen a’ kerület. Csak egyszerűen azt tenném, hogy a’ törvényhozás ezt tenni a’ kerülettel szük­ségesnek látta. Besze: Pártolom Berzenczei indítványát, mert törvényt okadatolni egyátalában nem akarok; ha törvényt hoztunk, an­nak okai megvoltak a’ szükségben; de „hogy pártot ütött­’, az illy kifejezéseket ki akarom hagyni. Szász Károly: Azt gondolom, a’ kormányelnök nem ok nélkül terjesztette így elő azon törvényjavaslatot; mielőtt tehát azt megváltoztatnék, jónak látnám azon rendelet felolvasását, mellyet kormányelnök ur ezen kerületre vonatkozólag kiadott. Kubinyi Ferencz : Ha tetszik a’háznak, fel fogom ol­vasni indokolás nélkül ,,a’ csajkások kerületének katonai szer­kezete és kerületi állása megszüntetik, a’ csajkások zászlóalja feloszlatik ’s Bácsmegyébe visszakebeleztetik, és annak minden részletei és következései foganatba vételére a’ kormány utasit­­tatik". (Helyes.) Hunfalvi: Rövidebb fogalmazása ez lehetne ,,a’ csajkás kerületnek katonai szerkezete, kerületi állása megsz ültetvén, az Bácsmegyébe visszakebeleztetik, és annak foganatosítása a’ kormányra bizatik.44 Bencze: Azt szükségtelen kitenni ,,a’ kormányra bizatik.44 Gorove I. Én igy ajánlom szerkesztetni ,,a’ csajkás ke­rületnek katonai szerkezete és kerületi állása megszüntetik, és Bács vármegyébe bekebeleztetik. (Jó lesz.) Kazincy Gábor: A’ törv. javasainak ezen szavai „a’ csajkás zászlóalj feloszlatik é4 nem feleslegesek, mert abból, hogy a’ csajkás kerületnek katonai szerkezete megszüntetik, még nem következik, hogy a’ zászlóalj is feloszlottnak tekin­tessék. A’ törvénynek minél részletesebbnek kellven lenni, igy­­ lenne az szerkezendö ,,A’ csajkás kerület katonai szerkezete és­­ kerületi állása megszüntetik; a’ csajkás zászlóalj feloszlatik; a’ kerülőt Bácsmegyébe visszakebeleztetni rendeltetik, mellynek minden részletei ’stb. (Közbeszólások.) Ennek minden illy tör­vényjavaslatban benn kell lenni, mert a’ részletezés soha sem a’ parlamentnek, hanem a’ végrehajtó hatalomnak körébe tartozik. Szacsvai: Kazinczi javaslatát elfogadom, vége nélkül, mert a’ törvény végrehajtása mindig a’ kormányhoz tartozik; a’ végrehajtást csak akkor kellene megemlíteni, mikor a’ ház ki­vételképen nem a’ kormány rendes tagjait, hanem valakit mást bízna meg a’ végrehajtásra. (Helyes ) E­l­nök: Szavazhatnánk, kik a'kinyomott törv. javaslatot fogadják el, álljanak fel. (Nem állnak fel.) Tehát Kazinczi ur szerkezetét méltóztatnak pártolni? Gorove : Kazinczi szerkezetének utósó részére nézve megjegyzem, miként szükségesnek tartanám, hogy a'részlet be­­menjen a’ szerkezetbe akkor, midőn olly különös tárgyat emel ki, m­elly az átalánossás­ban nem foglaltatik Itt, hogy a’ csajkás kerület katonai sz­ere­­zete megszüntetik, természetes követke­zése, hogy a’ zászlóalj is feles­ latik ; ez tehát fele­sleges volna. Kazinczi: Ez lenne tehát szerkezetem . ..a’ csajkás kerü­let katonai az rkez.­te és kerületi a­lása megszüntetik, a' csaj­kás zászlóalj f Ins­latik és ezen kerület Bácsmegyébe vissza­­kebe­eztetik.44 (Mindnyájan: Elfogadjuk ) Elnök: Tehát ez a’ végzés. Most következik a’ kormány­tagok esküje iránti javaslat. Bezerédj István: Mielőtt bemennénk a’tárgyba, bátor vagyok figyelmeztetni a’ házat, hogy miután már a’ dolgok ren­desebb vá,á»ába visszajö­tünk, ne forgassuk fel, a’ háznak fon­tos határozatait,’s ne imLézzük el az­­on formákat m­ellyek szük­­ségesek nem csak azért, hogy a’ dolognak kellő színét megad­juk, hanem azért is, hogy elhamarkodás mi itt ne keletkezzenek ollyan ha­trozatok, mellyeket azután megváltoztatni kellene. Az­ért tehát az osztályok nélküli tanácskozást nem­ kívánom­, mert ottan soknak igen jó gondolatai és a’ dolgot felvilágosító tudo­másai vannak, kik rendesen az ülésekben szólani nem szoktak, (érem tehát a’ házat, hogy tartsuk meg a’ formákat, különösen pedig ezen sok tekintetben fontos és kényes tárgyra nézve tartsuk meg azon parliamentáris szokást, hogy egyszeri felolva­sásra a’ dolog törvényes erőt mindjárt ne kapjon. Az osztályi tanácskozás Debreczenben a’ hely szűke miatt talán nem is le­hetséges, de azt a’ szabályok ételmében pótolja a’ megelőző zárt bizottmány, a’ mellyben nem csak egyszerű peroratióra szorittatik az ember, hanem hozzá szólhat többször is a’ tárgy­hoz, ’s a’ megvitatott dolog azon typust hordozza magán, mi a’ törvényhozást megilleti. Azért tehát ajánlom, hogy e’ tárgyra nézve előbb zárt bizottmányban tanácskozzunk. Besze János: Illy fontos tárgyak eldöntésében a’ zárt üléseket károsoknak tartanám, mert a’ fontos tárgyakat a’ nép életébe a’ mennyire lehet által kell szivárogtatni, hogy lássa, miképen fejlődtek; ez pedig csak nyilvánosság által elérhető. Zárt ülésben elhatározunk valamit, ’s mikor a’ nyílt ülésben jön, megtétetik az indítvány, ’s felkiáltjuk, „jól van 44, és megszüle­tik a’ törvény, mellynek pedig származásárúl, kívánatos, hogy az egész magyar haza, legalább a’Közlöny utján értesüljön. Elhamarkodni én sem akarom a’ dolgot; de van még Debre­­czenben 9 ház, hol az osztályok összejöhetnek; ’s azután nyilt ülésben határozhatunk. Zeik József: Nem igen látok különbséget Bezerédy és Besze indítványa közt; mindkettő azt mondta, hogy a’ szabályo­kat tisztán meg kell tartani, és osztályokban kell a’ tárgyakat felvenni, és csak ha ez Debreczenben lehetetlen lenne. Beze­rédi szerint a’ tárgyat zárt ülésben vennék fel. Azt gondolom, a’ városban 9 szobát fognak találni arra, hogy az osztályok ös­­­szejöjjenek; ’s miután nevezetes tárgyak fognak még előjöni, szükséges a’ szabályokat megtartani, azért hoztuk, hogy tart­suk meg. Kívánom tehát, hogy minden tárgy osztályokban vé­tessék fel­ olvasni.Elnök: Mindenek előtt szükséges a’ javaslatot fel Hunfalvi felolvassa. (Már közlöttü­k.) Halász: A’ mint Bezerédi mondá, ha 9 osztályban nem tanácskozhatunk, alakuljunk hogy a’ tárgyról elő­legesen érte­kezzünk, ez azonnal kivihető, ’s holnap tárgyalhatjuk. Gorove J.: Én örömmel üdvözlöm azon szellemet, melly bennünket a’ szabály­okhozi visszatérésre irányozni látszik, ’s annálfogva Bezerédy indítványának első részét, hogy e’ tárgy osztályokhoz utasitassék, én is elfogadom; csak annyit kérek a’ háztól, méltóztassék elnök úr által intézkedéseket tétetni arra nézve hogy az osztályok kellő helyen összejöhessenek, hogy ezen tárgy, mellyet én jelen viszonyaink között a’ legfontosabbnak tartok, a’ tanácskozásokból úgy kerüljön ki, melly a’ kellő megértetés phasisain keresztül ment légyen, hogy ne mondhas­sa senki, miként illy nagy fontosságú dolog elsiettetett. Az osz­tályokhoz kívánom én is utasittatni. Szaplonczai:Átlátom, hogy ez sokkal fontosabb tárgy, mintsem tüstént tárgyalás alá vehetnék. Szeretném ha megtar­tatnának a’ szabályok, ’s magam is a’ mellett volnék, hogy osz­tályokban vétessék tanácskozás alá, de a’ mennyiben a’ hely szűke ezt nem engedi, van egy más mód is, a’ háznak t. i. sza hódságában áll bizottmányt nevezni. Én tehát arra hívom fel a’ házit, hogy választassanak minden osztályból tagok ’s e’ sze­rint egy bizottmány dolgozza ki a’ javaslatot. Vlád Alajos: Mikor sokkal fontosabb tárgyak voltak szőnyegen, akkor nem­ kívántuk azokat az osztályokhoz utasít­tatni, han­e megelégedtünk azzal, hogy zárt n évben tétettek fel. Ez most sem lehet másképen, miután az osztályokra alkal­matos hely nincsen, (de van ) Én azt mondom, hogy nin­sen, ’s néhány hétre úgy sem volna érdemes osztályokba ülni. (Zaj.) Én tehát Szaplonczay indítványára szavazok. Pálfy János: Szaplonczay képviselő társunknak véle­ményét nem­ osztom, és pedig gyakorlati szempontból, mert hogy a’ választmányok tagokat válasszanak, magoknak kell gyűl­ni, ’s ott a’hol öszvegyülnek, tanácskozhatnak is. Én a’nem normális állapotot kész vagyok elfog dni akkor, mikor a’ haza veszélyben van, de most nem vagyunk azon kénytelenségben Én tehát vissza kívánok menni a’ normális hely­­etre, mert nem akaron, hogy rögtönözzünk ott, hol a’ rögtönö­zésre semmi szükség és kénytelenség nincsen. Én tehát az osz­ályokra kí­vánom vissza vinni a’ tanácskozást, ’s elöttem nem argumentum az, hogy nincsen hely. Elnök: Mi a’ helyet illeti jelenthetem, hogy van ezen épületben 4 terem; a’ kilencz osztály kö­zül délelőtt 4 és dél­után is 4 tarthatja az ülést; a’ kilenczediknek is jut hely. Szász Károly: Csudálom, hogy valakinek eszébe juthat a’ szabályok világos rendeletek ellenére olly silány okokat felhozni, hogy nincsen szoba. Én az osztályok mellett szavazok. Kubinyi Ferencz: A’ ház e’ tárgyat fontosnak tart­ja, ’s magam is annak tartván, midőn indítványoztam azt kíván­tam , hogy bízassák bizottmányra; ’s én azt tartom, hogy je­lenleg vagy a’ ház szabályai állanak, vagy más szabályok, ’s mi­után más szabályok nem hozattak, tehát a’ fenti ’ szabályok ér­telmében a’ tárgynak az osztályokra kell utasittatni. (Helyes.) Elnök: Szavazhatunk a’ kérdésre, a’ kik azt kívánják, hogy a’ ház szabályai tartassanak meg, ’s a’ tárgy elöleges ta­nácskozás végett osztályokban vétessék fel, álljanak fel. (Fel­­állanak.) Tehát az indítvány az osztályokra utasittatik. — Az 1. 3-ik 4-ik és 5-ik osztályok délelőtt tanácskozhatnak a’ 11-ik 7- di­k 8-dik és 9-dik pedig délután; ’s a’ 2-ik osztály mellének én is tagja ’s elnöke vagyok alázza meg magát nálam, igy a­ 9 hely készen van. Az illető osztályok reggel 9 órakor és délután 4 órakor kezdhetik tanácskozásaikat. — Holnap 9 órakor lesz a’ r hath. templomban az isteni tisztelet a’ reformálunk temp­omáb­a pe­dig délután 2 órakor. Ha különös tárgy k­e­ll jő a’ kormánytól, holnap nem lesz ülés. Az ülésnek vége — BELFÖLD. D­ebre­czen, april­it). Tegnap ismét ünnepélyes na­pot éltünk. Vitéz hmiserigünk és a’ jó szerem se gyakran nyújt alkalmat, gyakran szolg­álta okot arra, hogy ünnepet zenle innk igazságos ügyünk diadalának. Tegnap ünnepeltük a’ független­­ség ki v­latkoztatásánnak emlékét egyszersmind hálaáld­zatot mutattu­k be istennek az april 19-ki n gy­anéi elhatározó győ­zelemért. Reggeli 9 ó­akor a­ cath. temp­omban tartatott te­m umn a’ Csanádi püspök á tól, 10 órak­­or pedig a’ ref. nagy templomban gyűlt össze az örvendező nép isteni tiszteletre. Je­len voltak a’ képvis­eiháznak számos tagjai, kormányzó elnö­künk családostol, több főtisztek és nemze őrök. E »ütésre mél­tó hogy a’ kath. templomban az egyházi szónok igy imád­kozott a’ magyarok istenéh­z; „segítsd urain a’ mi hadseregünket mi előbb a’ hitszegő Habsburgok fővárosába, hogy ne soka marad­junk adósak a’ látogatással; éreztesd köztünk mindenkivel, hogy a’ ki Magyarországot nem szereti az a’ te országodat sem lát­hatja meg ’stb.44 Délután nagy népgyűlés tartatott a’ szabadság­­téren. Többen szólottak a’ tömérdek számmal összegyűlt soka­sághoz. Magyaráztatott a’ függetlenség eszméje, oka, szüksé­gessége ’s fölhivatott mindenki a’ hazának folytonos védelmére. Besze és Könyves Tóth Mihály nagy tetszéssel fogadtattak. — Estve a’város kivilágíttatott. Egyszerű gyertya világítás volt, mindenesetre többet ért a’ sötétségnél. Egy pár csinos trans­­parentet is lehetett látni. A’ hatvani utczán egy háznak ablakai­ban temérdek apró nemzeti zászlók diszlettek a’ virágok közt ’s egy transparenten, mellyre két nagyobb nemzeti zászló hajlott, ez vala olvasható: „éljen Kossuth és a’ hadsereg, éljen a’ köz­társaság!4. Egyébiránt az idő kevéssé volt kedvező ünnepé­lyünkre. A’ rég tartó szél még mindig porjellegben fürdeti ut­­czáinkat ’s a’ künjárást majd nem lehetlenné teszi. Városunkban tegnap kezdetett a’ toborzás, a’ legközelebb megszavazott 50 ezer ujoncz kiállításához. Mindjárt az első nap 32 legény csapott fel. A’ lelkesedés, a’ haza ügye iránti buzgó­­ság itt kifogyhatlan. Reméljük hogy Debreczen az elsők közt lesz, a’ reá esett 212 ujoncz kiállításában. Minapokban ment keresztül városunkon a’ 69-ik zászló­alj, 1500 főből állott, jól fölszerelve, jól lelkesedve. Kossuth és Dembinski szemlét tartottak fölöttök. A’ felső magyarországi táborba rendeltettek. Múlt vásárunk s'lányságát úgy hisszük helyre fogják ütni a’ Pestről legközelebb érkezendő kereskedők. Mát hogy a'köz­lekedés szabaddá tételével jönni fognak hozzánk, szinte bizo­nyosnak tartjuk, ’s e’ bekövetkezendő másodvá­árban azon elő­nyünk is lesz, hogy az úton útfélen fetrengő nyomorékok lé­giója talán nem fogja háborítani lelkünket. E’ koldulási módnak valahára már elejét venni valóban nem ártana. Komárom, april 24. Váciról írtam önnek legutoljára; azóta annyi történt, hogy a’ boldogult táblabiró világ korában a’ szárazkóros újságok annyi eszménynyel egy évig tehették volna érdekessekkó lapjaikat. — A’ nagyobbszerü események­ről hivatalos tudósítások által értesült a’ közönség, de a’ nús mezőn a’ böngészet is dúsan fizet és a’ tábori historiagraphok érdekesnél érdekesb adatokat gyöjthettek írandó nemze­ti histó­riánk számára. Legyen nekem is szabad egy illy adatkát a’ kö­zönségnek bemutatni. — Földvárynak, a’ 3-ik zászló ilj pa­rancsnokának Vácz bevétele alkalmával rohanás közben két lo­va lövetett el alatta. A’ fővezér érdemesnek találta, hogy elis­merés jeléül két más lovat kapjon az álladalom költségén. Ebéd felett szó jó a’ veendő lovakra; a’ fővezér két nemes lovat kí­ván a’ nap hősének: Damjanich enyelegve azt feleslegesnek találja, „fuvaros lovat neki — szól — úgy is legelső alkalommal ellövik alóla:“ a’ mire Földváry classicus egyszerűséggel: „lé­gy­en akár millyen ló, csak hogy tűzbe vigyen.“ Ugyan csak Váczon elfogott osztrák tisztek irományai közt egy, Troppauban mart. 15-én kelt levélre aka­dtunk, melly­ben ügyeinkre vonatkozólag egy nőnek következő kissé drasti­­­us nyilatkozatát olvastuk: „Hier wird von einem furchtbaren Gemetzel der Ungarn mit Windischgraetz und Schlick geredet, die Erstemn sollen 4000 und Letztere 2000 Mann Verlust haben. Die Ungarn müs­sen Traeubhaeuser besitzen, aus weichen sie die Rebellen zie­hen. Immer wird von ihren Niederlagen, Gefangenen etc. ge­sprochen, und den noch sind diese Bestien noch in M­age da, so dass Ihr noch Monate lang der wilden Jagd angehören wer­det.“ A’ nő jóslata beteljesült, heves va­dászatok tartattak, csakhogy a’ bestiák a’ világ rendes folyamatját felforgatva a’­­vadászokat vették űzőbe, ’s huszáraink a’ N. sarlói csata után napokig, hajtó vadászathoz igen is hason­ó működésben foglal­­kodtak, a’ szétveretett ellenséges seregnek erdökbe és más rajt­helyekbe elbújt óriás testű de törpe lelkű vitézeit összefogdos­­va. — Ha az Issaszegnél vívott csatát véres és nagyszer­űnnek mondhatjuk, mert az ellenséget a' legfénn­ebb á Iáiból ki érni kellett, akkor a’ II. Sarló és Mál»s közeliben kivivott győzel­met dicsőnek nevezhetjük, a’ mennyiben az osztrák sereg dere­ka, legjava tönkre vetetett és csúfosan megkergelteti ti. De NI. Sarlós» megérdemelte, hogy neve a’ szabadság győzelme által dicsőítve hazánk történetében me­g örökiitenék. E’ kis város lakosainak a’ kísértet a p­ában tanúitól polgári erényök, mellyel az ellenség szenűt­len követelés­inek á­lha­­tatosan ellenszegült­­, az érdemkoszorút m­n kevésbé kiér­­demlette, mint a’ halált megvető bajnokaink hős elszántsága. E’ derék honfiak, midőn a’ megye alispánja az ismén­t s hódolati formulát aláírás végett nekik beadta és e’ galád tettre őket buz­díthatta volna, egyszerfi becsületes magyar logicával azt felel­ték, hogy ők most neki hitelt nem adhatnak, miután kevéssel az Vélem­ény.

Next