Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-01 / 93. szám
343 véhez, semmi hírt nem kaphatván, magában elhatározta, hogy Borsodba utazva,élemedet anyját küldje onnét Pestre azért, hogy kedveseit a’ borsodi hegyek közé menekülésre birja és segítse; e’ végre magát a’ korelnök elött jelentvén attól hat napi engedelmet, a’ rendőrségtől pedig szinte annyi napokra terjedő úti levelet, nyert f. évi jan. 17-ik napján. 3- or. Igaz, hogy a’ hat nap még jan. 23-án lévén lefolyandó, öreg anyja pedig az akkori zordon időkben Pestre fel nem utazhatván, 6 jan. 22. Debreczenbe vissza indult, de Miskolczon megértvén azt, hogy a’ debreczeni ut el van az ellenséges erőtől zárva, más választása nem maradt, mint a’ borsodi hegyek közt lévő sátai lakaba visszafordulni, ’s az út megnyílását ott várni. Azonban 4 ev. F. évi jan. 30-án olly (eredetileg be is mutatott) levelet kapván Pestről, mellyböl nejének veszedelmesen kétes állapotáról értesült; magában eltökélette, hogy ha csak egy pár órára is, látogatását megkísértse, ’s illy czélből a’ járásbéli töbirótól utilevelet váltva, Pest megyébe érkeztével pedig, szabad úti levéllel ellátva volt Ónodi Zsigmond barátjától ön kérése folytában Pestre vitetvén oda febr. 8-án mégis érkezett; 's ott nejét már ugyan veszedelmen kívül, de mind csak az ágyat súlyosan nyomva találván, alig mutatott egy rövid órát, midőn a’ kir. biztos előtti megjelenésre köteleztetvén, a’ pillanattól kezdve erkölcsi fogoly volt. 5- ör. A’ kir. biztos által középponti bizottmányi elnök Trattner ezredeshez utasittatván; ’s ott az említett ezredes álal hozzá intézett ama három kérdésekre, hogy t. i. volt-e kormánybiztos? Vett-e részt az austriai hadjáratban? ’s miért ment le Debreczenbe? adott rövid és könnyű s leletek után „szabadon elbocsáttatott ugyan, mindaz által természetesen szemmel tartatván; Pestről távozni nem mert a’ nélkül, hogy családját a’ legveszélyesbb felelősségnek hagyja háza, majd: 6 or Neje, mihelyt az ut fáradalmait birhatá (maga Pesten maradván) Debreczenböl hirt hozni ide jött, ’s innét meg vivén hozzá a’ ház határozatai (mellyről istenére esküsik, addig egy szót sem hallott) Ö maga f. hó 4-e estvéjén D breczen felé indult; hogy a’rágalmat, és a’ híven megőrzött becsülete ellen támadott gyanussásokat szét oszlassa, ’s ime itt van, és küldőinek nagy része is (mint előmutatott bizonyítványaik tanúsítják) elmaradását, néki nétkül nem tulajdonítván, öt képviselőjüknek továbbá is megtartani kívánják. 7- er. Bátran hivatkozik a’ képvselői testület bizonyság tételére, nem kételkedve, hogy kik polgári pályáján ismerték, képesnek nem tarthatják arra, hogy hazájának és nemzetének hálátlan fia lehessen, ’s úgy hiszi, hogy egyedüli bűne csak is az, hogy nem birt elég resignatióval, kedvesei sorsát, isten oltalmában ajánlva, bölcs gondviselésére bizni, mindezeknél fogva. Azt hívén, hogy lelkében bűn nem volt, ’s erről egyszerű e’ leplezetlen előterjesztéséből, a’ képviselőház is meg fog győződni, azért esedezik, hogy a’ képviselői háznak abbéli meggyőződése nyilvánittassék, hosszasabb kimaradása okai méltányoltassanak, ’s ez által lelke jobb fele polgári existimatioja adassék vissza. Annak előleges megjegyzésével, hogy az igazolási kérdések megrostálása, és az irántoki véleményadás az igazolási választmányra lévén annak idejében bízva, mindaz.ok, ezen kérvényi választmány kezébe sem nem tartoznak, sem nem tartozhatnak, és így azokba be sem bocsátkozik; a’ kérvényi választmány úgy vélekedik, hogy miután a’ képviselőház mindazokra (közöttük nyilatkozó Ágoston Józsefre) nézve is, kik elmaradásuk okait annak idejében nem igazolták, már határozottan rendelkezett; a’ dolgot semmi újabb vitatkozások és határozatok terére visszavinni nem lehet; különösen pedig maga a’ folyamodó is, nem képviselői volt állása visszaitéléseért esedezik, hanem azon képviselői állásától lett elmaradását okozott hosszasabb távollétének alapjait kivánná nyilatkozatában méltányoltatni ; ezen egész dolog a’ föllebb előrebocsátottak nyomán, a’ képviselőház határozatának többé tárgya nem lehet. (Helyes.) A’ kérványi választmány véleménye helyeseltetvén elfogadtatott. Elnök: Most napirenden van a' csajkás kerületnek Bács megyébe viszakebelezéséröli törvényjavaslat, mielőtt ezt fel— vennék. Gorove István fel fogja olvasni a’ tegnapi ülés jegyzőkönyvét hitelesítés végett. Gorove István felolvasta a’mult ülés jegyzőkönyvét, mellyre semmi észrevétel nem volt. Elnök: Következik a’csajkátok kerületérőli törvényjavaslat. (Már közöltetett.) Kubinyi Ferencz: Véleményem szerint a’régi modortól el kell állani, és rendeletekre hivatkozni szükségtelen. Szerintem így állhatna: Miután pártot ütött, annálfogva kerületi állása megszüntetik, a’ zászlóalj feloszlatik, ’s ezen kerület Bács megyébe visszakebeleztetik. Berzenczei: Azon indokot nem tenném bele, hogy miért? Elhallgatnám ezt 1-ör, mert a’ hol katonai kormányok vannak, azok megszűnnek ’s polgáriakká változtatnak; 2-szer mert Erdélyben p. o. új politikai osztályok lehetnek, ’s azért nem kellett, hogy pártütő legyen a’ kerület. Csak egyszerűen azt tenném, hogy a’ törvényhozás ezt tenni a’ kerülettel szükségesnek látta. Besze: Pártolom Berzenczei indítványát, mert törvényt okadatolni egyátalában nem akarok; ha törvényt hoztunk, annak okai megvoltak a’ szükségben; de „hogy pártot ütött’, az illy kifejezéseket ki akarom hagyni. Szász Károly: Azt gondolom, a’ kormányelnök nem ok nélkül terjesztette így elő azon törvényjavaslatot; mielőtt tehát azt megváltoztatnék, jónak látnám azon rendelet felolvasását, mellyet kormányelnök ur ezen kerületre vonatkozólag kiadott. Kubinyi Ferencz : Ha tetszik a’háznak, fel fogom olvasni indokolás nélkül ,,a’ csajkások kerületének katonai szerkezete és kerületi állása megszüntetik, a’ csajkások zászlóalja feloszlatik ’s Bácsmegyébe visszakebeleztetik, és annak minden részletei és következései foganatba vételére a’ kormány utasittatik". (Helyes.) Hunfalvi: Rövidebb fogalmazása ez lehetne ,,a’ csajkás kerületnek katonai szerkezete, kerületi állása megsz ültetvén, az Bácsmegyébe visszakebeleztetik, és annak foganatosítása a’ kormányra bizatik.44 Bencze: Azt szükségtelen kitenni ,,a’ kormányra bizatik.44 Gorove I. Én igy ajánlom szerkesztetni ,,a’ csajkás kerületnek katonai szerkezete és kerületi állása megszüntetik, és Bács vármegyébe bekebeleztetik. (Jó lesz.) Kazincy Gábor: A’ törv. javasainak ezen szavai „a’ csajkás zászlóalj feloszlatik é4 nem feleslegesek, mert abból, hogy a’ csajkás kerületnek katonai szerkezete megszüntetik, még nem következik, hogy a’ zászlóalj is feloszlottnak tekintessék. A’ törvénynek minél részletesebbnek kellven lenni, igy lenne az szerkezendö ,,A’ csajkás kerület katonai szerkezete és kerületi állása megszüntetik; a’ csajkás zászlóalj feloszlatik; a’ kerülőt Bácsmegyébe visszakebeleztetni rendeltetik, mellynek minden részletei ’stb. (Közbeszólások.) Ennek minden illy törvényjavaslatban benn kell lenni, mert a’ részletezés soha sem a’ parlamentnek, hanem a’ végrehajtó hatalomnak körébe tartozik. Szacsvai: Kazinczi javaslatát elfogadom, vége nélkül, mert a’ törvény végrehajtása mindig a’ kormányhoz tartozik; a’ végrehajtást csak akkor kellene megemlíteni, mikor a’ ház kivételképen nem a’ kormány rendes tagjait, hanem valakit mást bízna meg a’ végrehajtásra. (Helyes ) Elnök: Szavazhatnánk, kik a'kinyomott törv. javaslatot fogadják el, álljanak fel. (Nem állnak fel.) Tehát Kazinczi ur szerkezetét méltóztatnak pártolni? Gorove : Kazinczi szerkezetének utósó részére nézve megjegyzem, miként szükségesnek tartanám, hogy a'részlet bemenjen a’ szerkezetbe akkor, midőn olly különös tárgyat emel ki, melly az átalánossásban nem foglaltatik Itt, hogy a’ csajkás kerület katonai szerezete megszüntetik, természetes következése, hogy a’ zászlóalj is feles latik ; ez tehát felesleges volna. Kazinczi: Ez lenne tehát szerkezetem . ..a’ csajkás kerület katonai az rkez.te és kerületi alása megszüntetik, a' csajkás zászlóalj f Inslatik és ezen kerület Bácsmegyébe visszakebeeztetik.44 (Mindnyájan: Elfogadjuk ) Elnök: Tehát ez a’ végzés. Most következik a’ kormánytagok esküje iránti javaslat. Bezerédj István: Mielőtt bemennénk a’tárgyba, bátor vagyok figyelmeztetni a’ házat, hogy miután már a’ dolgok rendesebb vá,á»ába visszajötünk, ne forgassuk fel, a’ háznak fontos határozatait,’s ne imLézzük el azon formákat mellyek szükségesek nem csak azért, hogy a’ dolognak kellő színét megadjuk, hanem azért is, hogy elhamarkodás mi itt ne keletkezzenek ollyan hatrozatok, mellyeket azután megváltoztatni kellene. Azért tehát az osztályok nélküli tanácskozást nem kívánom, mert ottan soknak igen jó gondolatai és a’ dolgot felvilágosító tudomásai vannak, kik rendesen az ülésekben szólani nem szoktak, (érem tehát a’ házat, hogy tartsuk meg a’ formákat, különösen pedig ezen sok tekintetben fontos és kényes tárgyra nézve tartsuk meg azon parliamentáris szokást, hogy egyszeri felolvasásra a’ dolog törvényes erőt mindjárt ne kapjon. Az osztályi tanácskozás Debreczenben a’ hely szűke miatt talán nem is lehetséges, de azt a’ szabályok ételmében pótolja a’ megelőző zárt bizottmány, a’ mellyben nem csak egyszerű peroratióra szorittatik az ember, hanem hozzá szólhat többször is a’ tárgyhoz, ’s a’ megvitatott dolog azon typust hordozza magán, mi a’ törvényhozást megilleti. Azért tehát ajánlom, hogy e’ tárgyra nézve előbb zárt bizottmányban tanácskozzunk. Besze János: Illy fontos tárgyak eldöntésében a’ zárt üléseket károsoknak tartanám, mert a’ fontos tárgyakat a’ nép életébe a’ mennyire lehet által kell szivárogtatni, hogy lássa, miképen fejlődtek; ez pedig csak nyilvánosság által elérhető. Zárt ülésben elhatározunk valamit, ’s mikor a’ nyílt ülésben jön, megtétetik az indítvány, ’s felkiáltjuk, „jól van 44, és megszületik a’ törvény, mellynek pedig származásárúl, kívánatos, hogy az egész magyar haza, legalább a’Közlöny utján értesüljön. Elhamarkodni én sem akarom a’ dolgot; de van még Debreczenben 9 ház, hol az osztályok összejöhetnek; ’s azután nyilt ülésben határozhatunk. Zeik József: Nem igen látok különbséget Bezerédy és Besze indítványa közt; mindkettő azt mondta, hogy a’ szabályokat tisztán meg kell tartani, és osztályokban kell a’ tárgyakat felvenni, és csak ha ez Debreczenben lehetetlen lenne. Bezerédi szerint a’ tárgyat zárt ülésben vennék fel. Azt gondolom, a’ városban 9 szobát fognak találni arra, hogy az osztályok összejöjjenek; ’s miután nevezetes tárgyak fognak még előjöni, szükséges a’ szabályokat megtartani, azért hoztuk, hogy tartsuk meg. Kívánom tehát, hogy minden tárgy osztályokban vétessék fel olvasni.Elnök: Mindenek előtt szükséges a’ javaslatot fel Hunfalvi felolvassa. (Már közlöttük.) Halász: A’ mint Bezerédi mondá, ha 9 osztályban nem tanácskozhatunk, alakuljunk hogy a’ tárgyról előlegesen értekezzünk, ez azonnal kivihető, ’s holnap tárgyalhatjuk. Gorove J.: Én örömmel üdvözlöm azon szellemet, melly bennünket a’ szabályokhozi visszatérésre irányozni látszik, ’s annálfogva Bezerédy indítványának első részét, hogy e’ tárgy osztályokhoz utasitassék, én is elfogadom; csak annyit kérek a’ háztól, méltóztassék elnök úr által intézkedéseket tétetni arra nézve hogy az osztályok kellő helyen összejöhessenek, hogy ezen tárgy, mellyet én jelen viszonyaink között a’ legfontosabbnak tartok, a’ tanácskozásokból úgy kerüljön ki, melly a’ kellő megértetés phasisain keresztül ment légyen, hogy ne mondhassa senki, miként illy nagy fontosságú dolog elsiettetett. Az osztályokhoz kívánom én is utasittatni. Szaplonczai:Átlátom, hogy ez sokkal fontosabb tárgy, mintsem tüstént tárgyalás alá vehetnék. Szeretném ha megtartatnának a’ szabályok, ’s magam is a’ mellett volnék, hogy osztályokban vétessék tanácskozás alá, de a’ mennyiben a’ hely szűke ezt nem engedi, van egy más mód is, a’ háznak t. i. sza hódságában áll bizottmányt nevezni. Én tehát arra hívom fel a’ házit, hogy választassanak minden osztályból tagok ’s e’ szerint egy bizottmány dolgozza ki a’ javaslatot. Vlád Alajos: Mikor sokkal fontosabb tárgyak voltak szőnyegen, akkor nem kívántuk azokat az osztályokhoz utasíttatni, hane megelégedtünk azzal, hogy zárt n évben tétettek fel. Ez most sem lehet másképen, miután az osztályokra alkalmatos hely nincsen, (de van ) Én azt mondom, hogy ninsen, ’s néhány hétre úgy sem volna érdemes osztályokba ülni. (Zaj.) Én tehát Szaplonczay indítványára szavazok. Pálfy János: Szaplonczay képviselő társunknak véleményét nem osztom, és pedig gyakorlati szempontból, mert hogy a’ választmányok tagokat válasszanak, magoknak kell gyűlni, ’s ott a’hol öszvegyülnek, tanácskozhatnak is. Én a’nem normális állapotot kész vagyok elfog dni akkor, mikor a’ haza veszélyben van, de most nem vagyunk azon kénytelenségben Én tehát vissza kívánok menni a’ normális helyetre, mert nem akaron, hogy rögtönözzünk ott, hol a’ rögtönözésre semmi szükség és kénytelenség nincsen. Én tehát az oszályokra kívánom vissza vinni a’ tanácskozást, ’s elöttem nem argumentum az, hogy nincsen hely. Elnök: Mi a’ helyet illeti jelenthetem, hogy van ezen épületben 4 terem; a’ kilencz osztály közül délelőtt 4 és délután is 4 tarthatja az ülést; a’ kilenczediknek is jut hely. Szász Károly: Csudálom, hogy valakinek eszébe juthat a’ szabályok világos rendeletek ellenére olly silány okokat felhozni, hogy nincsen szoba. Én az osztályok mellett szavazok. Kubinyi Ferencz: A’ ház e’ tárgyat fontosnak tartja, ’s magam is annak tartván, midőn indítványoztam azt kívántam , hogy bízassák bizottmányra; ’s én azt tartom, hogy jelenleg vagy a’ ház szabályai állanak, vagy más szabályok, ’s miután más szabályok nem hozattak, tehát a’ fenti ’ szabályok értelmében a’ tárgynak az osztályokra kell utasittatni. (Helyes.) Elnök: Szavazhatunk a’ kérdésre, a’ kik azt kívánják, hogy a’ ház szabályai tartassanak meg, ’s a’ tárgy elöleges tanácskozás végett osztályokban vétessék fel, álljanak fel. (Felállanak.) Tehát az indítvány az osztályokra utasittatik. — Az 1. 3-ik 4-ik és 5-ik osztályok délelőtt tanácskozhatnak a’ 11-ik 7- dik 8-dik és 9-dik pedig délután; ’s a’ 2-ik osztály mellének én is tagja ’s elnöke vagyok alázza meg magát nálam, igy a 9 hely készen van. Az illető osztályok reggel 9 órakor és délután 4 órakor kezdhetik tanácskozásaikat. — Holnap 9 órakor lesz a’ r hath. templomban az isteni tisztelet a’ reformálunk tempomába pedig délután 2 órakor. Ha különös tárgy kell jő a’ kormánytól, holnap nem lesz ülés. Az ülésnek vége — BELFÖLD. Debreczen, aprilit). Tegnap ismét ünnepélyes napot éltünk. Vitéz hmiserigünk és a’ jó szerem se gyakran nyújt alkalmat, gyakran szolgálta okot arra, hogy ünnepet zenle innk igazságos ügyünk diadalának. Tegnap ünnepeltük a’ függetlenség ki vlatkoztatásánnak emlékét egyszersmind hálaáldzatot mutattuk be istennek az april 19-ki n gyanéi elhatározó győzelemért. Reggeli 9 óakor a cath. tempomban tartatott tem umn a’ Csanádi püspök á tól, 10 órakor pedig a’ ref. nagy templomban gyűlt össze az örvendező nép isteni tiszteletre. Jelen voltak a’ képviseiháznak számos tagjai, kormányzó elnökünk családostol, több főtisztek és nemze őrök. E »ütésre méltó hogy a’ kath. templomban az egyházi szónok igy imádkozott a’ magyarok istenéhz; „segítsd urain a’ mi hadseregünket mi előbb a’ hitszegő Habsburgok fővárosába, hogy ne soka maradjunk adósak a’ látogatással; éreztesd köztünk mindenkivel, hogy a’ ki Magyarországot nem szereti az a’ te országodat sem láthatja meg ’stb.44 Délután nagy népgyűlés tartatott a’ szabadságtéren. Többen szólottak a’ tömérdek számmal összegyűlt sokasághoz. Magyaráztatott a’ függetlenség eszméje, oka, szükségessége ’s fölhivatott mindenki a’ hazának folytonos védelmére. Besze és Könyves Tóth Mihály nagy tetszéssel fogadtattak. — Estve a’város kivilágíttatott. Egyszerű gyertya világítás volt, mindenesetre többet ért a’ sötétségnél. Egy pár csinos transparentet is lehetett látni. A’ hatvani utczán egy háznak ablakaiban temérdek apró nemzeti zászlók diszlettek a’ virágok közt ’s egy transparenten, mellyre két nagyobb nemzeti zászló hajlott, ez vala olvasható: „éljen Kossuth és a’ hadsereg, éljen a’ köztársaság!4. Egyébiránt az idő kevéssé volt kedvező ünnepélyünkre. A’ rég tartó szél még mindig porjellegben fürdeti utczáinkat ’s a’ künjárást majd nem lehetlenné teszi. Városunkban tegnap kezdetett a’ toborzás, a’ legközelebb megszavazott 50 ezer ujoncz kiállításához. Mindjárt az első nap 32 legény csapott fel. A’ lelkesedés, a’ haza ügye iránti buzgóság itt kifogyhatlan. Reméljük hogy Debreczen az elsők közt lesz, a’ reá esett 212 ujoncz kiállításában. Minapokban ment keresztül városunkon a’ 69-ik zászlóalj, 1500 főből állott, jól fölszerelve, jól lelkesedve. Kossuth és Dembinski szemlét tartottak fölöttök. A’ felső magyarországi táborba rendeltettek. Múlt vásárunk s'lányságát úgy hisszük helyre fogják ütni a’ Pestről legközelebb érkezendő kereskedők. Mát hogy a'közlekedés szabaddá tételével jönni fognak hozzánk, szinte bizonyosnak tartjuk, ’s e’ bekövetkezendő másodváárban azon előnyünk is lesz, hogy az úton útfélen fetrengő nyomorékok légiója talán nem fogja háborítani lelkünket. E’ koldulási módnak valahára már elejét venni valóban nem ártana. Komárom, april 24. Váciról írtam önnek legutoljára; azóta annyi történt, hogy a’ boldogult táblabiró világ korában a’ szárazkóros újságok annyi eszménynyel egy évig tehették volna érdekessekkó lapjaikat. — A’ nagyobbszerü eseményekről hivatalos tudósítások által értesült a’ közönség, de a’ nús mezőn a’ böngészet is dúsan fizet és a’ tábori historiagraphok érdekesnél érdekesb adatokat gyöjthettek írandó nemzeti históriánk számára. Legyen nekem is szabad egy illy adatkát a’ közönségnek bemutatni. — Földvárynak, a’ 3-ik zászló ilj parancsnokának Vácz bevétele alkalmával rohanás közben két lova lövetett el alatta. A’ fővezér érdemesnek találta, hogy elismerés jeléül két más lovat kapjon az álladalom költségén. Ebéd felett szó jó a’ veendő lovakra; a’ fővezér két nemes lovat kíván a’ nap hősének: Damjanich enyelegve azt feleslegesnek találja, „fuvaros lovat neki — szól — úgy is legelső alkalommal ellövik alóla:“ a’ mire Földváry classicus egyszerűséggel: „légyen akár millyen ló, csak hogy tűzbe vigyen.“ Ugyan csak Váczon elfogott osztrák tisztek irományai közt egy, Troppauban mart. 15-én kelt levélre akadtunk, mellyben ügyeinkre vonatkozólag egy nőnek következő kissé drastius nyilatkozatát olvastuk: „Hier wird von einem furchtbaren Gemetzel der Ungarn mit Windischgraetz und Schlick geredet, die Erstemn sollen 4000 und Letztere 2000 Mann Verlust haben. Die Ungarn müssen Traeubhaeuser besitzen, aus weichen sie die Rebellen ziehen. Immer wird von ihren Niederlagen, Gefangenen etc. gesprochen, und den noch sind diese Bestien noch in Mage da, so dass Ihr noch Monate lang der wilden Jagd angehören werdet.“ A’ nő jóslata beteljesült, heves vadászatok tartattak, csakhogy a’ bestiák a’ világ rendes folyamatját felforgatva a’vadászokat vették űzőbe, ’s huszáraink a’ N. sarlói csata után napokig, hajtó vadászathoz igen is hasonó működésben foglalkodtak, a’ szétveretett ellenséges seregnek erdökbe és más rajthelyekbe elbújt óriás testű de törpe lelkű vitézeit összefogdosva. — Ha az Issaszegnél vívott csatát véres és nagyszerűnnek mondhatjuk, mert az ellenséget a' legfénnebb á Iáiból ki érni kellett, akkor a’ II. Sarló és Mál»s közeliben kivivott győzelmet dicsőnek nevezhetjük, a’ mennyiben az osztrák sereg dereka, legjava tönkre vetetett és csúfosan megkergelteti ti. De NI. Sarlós» megérdemelte, hogy neve a’ szabadság győzelme által dicsőítve hazánk történetében meg örökiitenék. E’ kis város lakosainak a’ kísértet a pában tanúitól polgári erényök, mellyel az ellenség szenűtlen követelésinek álhatatosan ellenszegült, az érdemkoszorút mn kevésbé kiérdemlette, mint a’ halált megvető bajnokaink hős elszántsága. E’ derék honfiak, midőn a’ megye alispánja az ismént s hódolati formulát aláírás végett nekik beadta és e’ galád tettre őket buzdíthatta volna, egyszerfi becsületes magyar logicával azt felelték, hogy ők most neki hitelt nem adhatnak, miután kevéssel az Vélemény.