Közlöny, 1849. május (93-119. szám)
1849-05-25 / 114. szám
Debreczen, Péntek május 25. 1849. BUDAPESt ^ A* „Közlöny“ Láttat kivéve, naponkint jelenik meg. — Ára lapjainknak helyben 7 írt, s pántán négyszeri szétküldéssel hetenként 7 írt 12 kr. pp., naponkinti szétküldéssel Irt pp. — Felvétetnek mindennemű hirdetőié, mellyek hasáb soráért 5 p. kr. vétetik. — Előszeths mi minden álladalmi postahivataloknál ás a’ kiadó hivatalban Debreczenben. — HIVATALOS RÉSZ RENDELETEK. F. g. 12078. Azon ezredek, zászlóaljak, tartalékok, vagy bármelly más nevű csapatok,úgyszinte minden az országban bárhol létező katonai ruharaktárak ezennel felszólittatnak, miszerint a’ birtokukban netalán lévő, és a’ melegebb idő beálltával többé már nem viselhető ködmönöket N.váradra, vagy ha Pest vagy Debreczenhez közelebb volnának, a’ legközelebb Pestre áttett álladabai ruhabizottmányhoz, illetőleg debreczeni hók raktárhoz, azonnal beküldeni kötelességüknek ösmerjék. Debreczenben, május 12. 1849. Répásy Mihály, tábornok, hadügyminister megbízásából. F. u. 13,329. A’ málha-hordó lovak iránt, gyakorta felterjeszgető kérdezősködések megszüntetendése végett ezennel tudatik, miszerint málhahordó ló ára fejében 60 pft egyedül az ellenség előtt álló, vagy oda induló törzs ’s főtisztek számára engedményeztetett, minden más kóroda, tér- vagy szállitóház parancsnokság mellett működő tisztek fentebbi öszvegre igényt nem tarthatván, úgy szinte a’ tábori lelkészek, orvosok, sebészek, ’s számvevők sem,miután ezek számára fenhagyatott az elöfogatozási gyakorlat; a’ málha hordó lovak tápilletménye naponként 1 széna, ’s 1 zab részlet. Hadügyminister megbízásából, Pétery, oszt. igazgató. K. 15317. Miután az ország vitéz sergeink diadalmas fegyverei által az ellenségtől legnagyobb részben kitisztatott, ’s a’ közlekedés tágasabb tért nyert, ’s biztosabbá tétetett; újból felszólittatnak az ország minden hadlelkészei, a’ Királyhágón innen és túl, hogy a’ csatákban elvérzett harczfiakról, a’ mennyiben ezekről tisztes tudomást szerezhettek magoknak, valamint a körházakban kimúlt, ’s mind ez ideig be nem küldött katonai egyénekről szóló halálbizonyitványokat, a’ Közlöny i. e. 33. számában közzé tett minta szerint lehető legrövidebb idő alatt, ezentúl pedig havonként, a’ hadügyministerium lelkészi osztályához, mellyhez e’ tárgyban gyakori kérdések intéztetnek, beküldeni serénykedjenek. Fölkéretnek egyszersmind újólag a’ haza minden hitfele— kezetttt. lelkészei is, hogy ha netalán a’ sereg, vagy kissebb csapatok átvonulása alkalmával, vagy ezeknek egy helybeni hosszabb állomásuk ideje alatt egyházaik körében egyes honvédek elhaltak volna, ezekről a’ hadügyministerium lelkészi osztályát pontosan tudósítani szíveskedjenek. Debreczen, május 19-én 1849. Vidasics Ede, tábori főlelkész, és hadlelkészi osztályfőnök. KINEVEZÉSEK. A. 15355. sz. Győzői Vincze őrnagy, esztergomi tér- és kórház-parancsnokúl ezennel kineveztetik. Debreczen, máj. 20. 1849. A’ hadügyminister megbízásából, Répásy Mihály, tábornok. A. 15003. Az Ungmegye által kiállított mozgó gyalog nemzetőrségi csapat rendes honvéd zászlóaljjá alakulván, ez a’ 106-ik számmal jelöltetik meg. Melly rendelet közzétételével utasittatik ezen z.—alj parancsnoksága , hogy ezentúl minden hivatalos levelezéseit ’s a’ z alj ügyeit illető eljárásait e’ számjegy alatt intézze. Debreczen, május 18-án 1849. A’ hadügyminister ur távollétélen Répásy Mihály tábornok. F. p. 15341. A’ felfegyverzési osztályban Rákási Mihály gyakornokot, és Medgyasszay Adolf dirnokot folyó év május hó 16-tól számítandó illetménnyel segéd fogalmazókul neveztem ki. Kelt Debreczen május hó 19-én 1849. Hadügyminister megbízásából. Répásy Mihály, tábornok. A. 15176. Dobsa Lajos, portyázó szabadcsapatbeli őrnagy állomása jelentés nélküli elhagyásáért tisztségétől egyszerű megfosztására, ’s két héti porkolábi fogságra; Valla József ’s Breyer Lipót hadnagyok, állomásuk gyávaságból történt elhagyásáért tisztségöktől becstelenséggel megfosztáson kívül, az első hat, a’ második négy héti porkolábi fogságra; Szalinger Ferdinand főhadnagy, állomása gyáva elhagyásáért, tisztségétől becstelenséggeli megfosztására; Szabó József százados, Werner József, Felbisz György, Gémesi Károly, hadnagyok, állomásuk gyáva elhagyásáért tisztségöktől egyszerű megfosztásra; Strőbl Ferencz, Pap István századosoknak, és Szabó János főhadnagynak állomásuk végső ellentállás nélküli oda halgyásáért vizsgálat alatti fogságuk intetésül betudásra ítéltetvén ; ezen ítéleteik közhírré tétetnek. Debreczen, május 19. 1849. a’ hadügyminister távollétében, Répásy Mihály, tábornok. A. s. 15273. A’ nyolczadik huszárezredtől alszázados Draveczky Mihály betegsége miatt eltávozván, Komáromy Pál hadnagy, rósz maga viselete miatt attól elküldetvén, Gregor Márton pedig, ki ugyanoda főhadnagyul neveztetett volt ki, a’ kinevezése óta lefolyt huzamos idő alatt is állomását el nem foglalván, ezennel kiterültteknek nyilváníttatnak az ezred létszámából. Kelt Debreczenben, május 19. 1849. a’ hadügyminister távollétében, Répásy Mihály, tábornok. A’ Magyarországon felállított rögtönitélő vegyes bíróságoknak meghagyatván, hogy az általuk elítéltek neveit, ’s az elítélés indokait időről időre közöljék, ’s folytonos működéseikről az igazságügyi ministeriumnak jelentéseket tegyenek: ezen jelentések, miként ide beérkeznek, egyszersmind nyilvánosság elébe is terjesztetnek. I. A’ főtábor mellett működő vésztörvényszék ekkorig a’ honárulási bűnt megbüntette. Lengyel Ferenczben, Ó Szönyön,Komárommegyében, ki tulajdon öltönyét adva egy ellenséges tisztnek, azt saját kocsiján hordozta, ’s a’ vidéket ás sánczokat neki megmutogatta, és igy az ellenségnek igen hasznos szolgálatot tett, a’ hazának pedig ártani akart, és ezért, mint hazaáruló, april 29- kén kivégeztetett. Miskei Imrében, — ki mint császári újonczozási biztos vállalt hivatalt az ellentől, ’s mint illyen működött is, e’czól.Va —r. *Li m. «... iu yu>ula a « kU/iu.i utódjaifüt j/u j Ciiui /o keményebb kifejezésekkel szerkesztett rendeletet bocsátott ki, ’s mindezen eljárásánál tettleges kényszerítést bebizonyitni nem tudott, és ezért május 4-kén Kovácsiban por és golyó által kivégeztetett. Offner Kristóf óbudai lakosban, ki magát az ellenségnél puskaporkészitésre önkéntesen feljelentvén, annak szolgálatát ajánlotta, ’s e’ télen át összesen 140 mázsa puskaport szolgáltatott, sőt még ápril 26-án is, midőn már a’ magyar sereg Pesten volt, újólag 20 mázsa port adott a’ budavári őrseregnek, a’ nála levő 24 mázsáról pedig jelentést a’ magyar seregnél nem tett, sőt azt is alkalommal becsempészni szándékozott, és ezért, mint honáruló, a’ Svábhegyen por és golyó által kivégeztetett. Igazságügyi ministerium. NÉVVÁLTOZTATÁSOK: 527, 578, 596, 597, 599, 600, 602, 603./B. Antal Dániel nevének Antalfira, Alaga Imréének Agafi-ra, Weinek Károlénak Borszegi-re, Klukovits István, József ’s fia Ádám, Ferencz ’s fia Sándorénak Kutasi-ra, Braun Ernőének Barnai-ra, Kolbauer Ferenczének Kolbaira, Pinkovics József és Jánosénak Ivárdi-ra, Ámon Józsefének Ákfi-ra, Sambach Sándorénak Irpataki-ra, Linxfeld Ignáczének Ballmezei-re, Mumhárt János és gyermekeiének Szilárdi-ra változtatása megengedtetvén, ezennel közhírré tétetik. Debreczen, május 24. 1849. Szemere Bertalan, belügyminister ADAKOZÁSOK. C. 2064 sz. Az Alföldi hirlap, f. hó 28-án kelt 50-ik számában K. L. aláírással egy kérelem közöltetik, mellynek következtében fel— világositásúl, és az illetőnek megnyugtatásáúl ezennel nyilvánitatik; miszerint f. évi január havában szilágysomlyói közbirtokos Kovács László ur által a’ haza óltárára ajándékozott gazmigon aranyozott kard, — melly a’ rendőri hivatalnál betétetett — ugyan a’ rendőri hivatalnak f. évi január 29-én kelt 224. számú felszólítására, f. évi január hó 29-én kelt C. 1.187. számú hadügyminiszeri rendelet által utasított Blaskó Antal tüzérszázados (jelenleg őrnagy) által a’rendőri hivataltól átvétetvén, — az országos fegyvertárba leendő letétel végett — ugyan Blaskó őrnagy úr által N.Váradon Láhner tábornok úrnak átadatott, melly kardnak átvételét és a’ fegyvertárba lett bevételét Láhner tábornok urnak 1. évi febr. hó 6-kán kelt jelentése bizonyítja. Melly nagyszerű ajándékért, — miután az érdeklőit hivatal által el mulasztatott — Kovács László urnak a’haza nevében ezennel köszönetemet nyilvánítom. Helyettes hadügyminister Klapka tábornok. Semsey Keglevics Jóbnő a’ sérült honvédek részére tetemes mennyiségű harisnyát, sapkát, ’s egyéb az ápoláshoz szükségelt kellékeket adakozván, ezen nemeslelkü honleányi áldozatkészségért egyesületünk nevében hálás köszönetet mond. Debreczen, május 18. 1849. A’ sérült honvédek ápolására alakult nőegylet elnöke, Kossuth-Meszlényi Teréz. I HÓDOLAT-NYILATKOZATOK. Tisztelt képviselőházi Öröm riadással üdvözöljük azon fontos pillanatot, mellyben megszabadítva magyar honvédek vitézsége által azon katonai kényuralomtól, melly több hónapok lefolyta alatt akaratunkat lebilincselve tartá, nemcsak újra visszaléphettünk azon pályára, mellyet mint a’ törvényest csak kénytelenül hagyánk el, hanem egyszersmind a’ tisztelt hongyülás ama nagyszerű küzdelmeinek, hódoló méltánylatunkat tanúsíthatjuk. Jó lelkiismerettel és biztos reménynyel újra állunk amaz ügy mellé, mellynek, mint az igazságosnak, az egek is kétség nélkül kedveztek. Ha szintén ezen viszontagságokkal teljes napokban vagy tévedésből, vagy elsodortatva azon felekezet által, mellynek bánatos részesei voltunk, holmi hibák történtek volna is, a’ mellyek minket a’ tisztelt hongyülés rokonszenvétöl megfosztottak, mindazonáltal mi azokat palástolni nem akarjuk, azonban bízvást állíthatjuk, hogy azok csupán a’ katonai önkény következései valának, mert távol voltunk mindig attól a’ rósz czélzattól, mintha mi ama dicső martiusi nyeremények, vagy a’ magyar alkotmány, vagy a’ szeretett hon közös szabadsága legyilkolására segéd kezeket nyújtani szándékoztunk volna. De távol legyen tőlünk ezen hódoló nyilatkozatunk örökké fennmaradó emlékit szomoritó emlitésekkel homályositl mi; tehát felejtést és bocsánatot esedezünk a’ történtekre nézve. A’ testvériség és magyar nagylelkűség leple takarja örök időre a’ múltakat! A’vitéz magyar mérsékli magát diadalmában, szemügyben tartva jövendőnkbe helyezett boldogságunkat is. Szabadon és minden erőltetés nélkül, valóságos és tiszta rokonszenvböl közelitünk a’ magyar hongyüléshez ’s az ö kormányához hódoló indulatunkkal,— mellyet bővebben felfejteni a’ jelen követségünk meg van bízva, — azon alázatos kéréssel, miszerint azon biztosító ígéretünket* elfogadni méltóztassanak, hogy mi eldőleink példájára a’ magyar alkotmányos szabadságndk igaz lisztéiül, a húzós non hű és szorgamatos iiat ieim csak utolsó leheletünk után szűnünk meg, azon biztos meggyőződésben, hogy a’ népszerű magyar alkotmány áfásai, a’ forrón óhajtott rend és béke bekövetkeztével — Magyarhon e’ szegletét is elárasztani fogják. Üdv és áldás az egyesült hongyülésnek, az uj magyar kormánynak, és ennek elnökének, e’ hon legjelesb fiának . A’ tisztelt képvise 5 ház Brassó május, 3. 1849. legalázatosabb szolgái Brassó város és vidéke közgyülekezete Albrichsfeld János, főbíró. Riemer Frigyes, aljegyző. Barbenius János, szószóló. Georg Lukes, Richter aus Marienberg. Csiro Márton torkosi öreg hadnagy. Stan Pane zrnesti. A’ magyar nemzet törvényesen egybegyült főrendei,’s képviselői és kormányzó elnök ur! A’ világ eseményei csalhatlan példákkal igazolják, hogy azon hon polgárainak sorsuk, mellyre az isten sújtó keze a’ viszálkodás és egyenetlenség átkát rá rótta, hasonló a’ tengeri szélvész árjai közt küszködő hajóhoz, melly arra sodortatik, mere a’ hatalmasan dühösködő orkán ragadja. Illy szomorú helyzetbe szőtték be a’ véghetlen idő méltóból kifejlett események Eperjes város közönségét. Az, mi az egész hon, sőt Europa civilisalt népei között tudva van, önmagunk figyelmét sem kerülheté el, — naponkint a’ vád, ’s szájról szájra járó panaszos hang, Eperjes város közönsége ellen, a’ hazafiatlanság ’s a’ törvény elleni tiszteletlenség. Mi szinte, mint más tiszta keblű, tudjuk és hisszük, hogy az, ki esküvel erősített hűségét ön haszonlesésből’s készakarva m%szegi, annak elromlott a’ szive, ’s elromlott az el Áéje. Azok közé minket is méltán számolhatna a’ hon, ha alkotmány — mellyre szent eskünket letettük — ellenes végzéseink szándékos tetteink kifolyásai volnának; de fájdalom és való szent igaz, hogy mindazon lények, mellyek e’ honunk jobbjai alkotmányellenes bűnül róvnak fel nekünk, csak e’ város egy pár lakosai túláradott hatalmas befolyásának, és a’ hatalom magukhozi ragadtatásának szomorú szüleménye, és hogy azok ellen nyiltan szót nem emelhetünk, tiltott az itteni katonai terrorismus. De hála az egek urának, hogy valahára attól megmenekülvén, alkalmat nyertünk a’ tisztelt nemzet képviselőinek és kormányzó elnöknek’s általuk az egész hazának bevallani, szent ígéretet tenni, hogy valamint eddig, kész akarva olly lépést nem tettünk, úgy ezután sem teendünk, a’ melly a’ meghozott törvényeink szellemét legkevésbé is megsértené, sőt szent és inghatlan kötelességünknek valljuk és ismerjük ezennel, mindazt tenni, mit e’ hon dicsőségének, boldogságának ’s szabad függetenségének fennaradhatása igényel. Melly rendithetlen nyilatkozatunk mellett, nemzetünk függetlenségi nyilatkozatunk tárgyában tartott Közgyűlési jegyzőkönyvét azon óhajtással terjesztjük fel, mikép örök feledés homálya borítsa a’ császári katonaság zsarnoksága, és egy némelly lakosainktól áradott hatalma alatt történteket, —’s e’ város iránti 114 0J