Köznevelés, 1960 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1960-10-26 / 20. szám
636 A MEGBILINCSELTEK Két fegyenc szökése, üldözése, elfogatása — közönséges bűnözőkről van szó! — szokványos kalandfilmet ígér. Ha a két rab még egymáshoz is van bilincselve s kutyákkal hajtják őket, némi ízléstelen hatásvadászatot is gyanítunk. Ám ez a történet Amerikában játszódik. S az egyik rab néger, a másik fehér! A fehér gyűlöli társát, mert az néger s a néger gyűlöli a fehért, mert az gyűlöli őt. Gyűlöletükkel együtt kell menekülniük, hiszen életre-halálra össze vannak láncolva, egymás nélkül egy lépést sem tehetnek. Az új amerikai film rendezője, Stanley Kramer Sidney Poitier és Tony Curtis kiváló kettősével megragadó, csak néhol lassú, jelentős részében azonban hallatlanul izgalmas filmet készített a megbilincseltekről. Megmutatja, hogy az emberek fajra és bőrre való tekintet nélkül egymásra vannak utalva, s ha hamarabb nem, a közös veszélyben megszületik köztük a szolidaritás, a barátság, a hűség. A pedagógus azonban jó, ha felfigyel valamire. Két fegyenc menekül jórészt ellenszenvesre rajzolt üldözők elől, s a nézőben óhatatlanul rokonszerv támad irántuk: nekik drukkolunk. Ám a filmben csak a négerről derül ki, hogy bűne menthető s büntetése embertelen volt, a fehér minden bizonnyal közönséges vagány, aki megérdemelte a börtönt. Hívjuk fel tanulóink figyelmét, hogy a két megbilincselt nem azért nyeri el rokonszenvünket, mert általában szeretjük az üldözöttet pártolni az üldözővel szemben, hanem elsősorban azért, mert a film végén igaz emberi érzelmekről adnak bizonyságot. Mondhatnánk: az egymás iránti hűség tűzében tisztára égnek. — A film tíz éven alul nem ajánlott. KÜLÖNLEGES MEGBÍZATÁS Mihail Svejcer rendező legújabb alkotása az utolsó évtizedét élő cári birodalom feszült, forrongó világát idézi. Tizenhárom halálraítélt bolsevikot társaik kiszabadítanak, s a balti flotta egyik cirkálóján elbújtatva Franciaországba szöktetnek. A sokszáz főnyi legénységgel, tiszttel megrakott hajón a menekülők sorsa néhány bolsevik matróz s a forradalmár Panyin hadnagy bátorságán és leleményességén múlik. A film légköre a húszas években készült kitűnő szovjet forradalmi filmekre emlékeztet. A történelmi hűség, a természetes körülmények között készült felvételek mellett az elmélyült színészi játék, az érdekes, fordulatos cselekmény a film fő erénye. Tíz éven alul nem ajánlott, felső tagozati és gimnáziumi tanulók látogathatják. (F.) 1 ÜRE LÉPNI SZABAD Egy közéleti kitűnőség megígéri egy soktagú munkáscsaládnak, hogy jogos lakáskérésüket határidőre elintézi. Ha nem, ám költözzenek be az ő pasaréti villájába. A határidő lejár s a költözködés megtörténik. Erre az alaphelyzetre épül ez az új magyar filmvígjáték, melynek további bonyodalmait már egy komédiába áttett modern Rómeó és Júlia történet szolgáltatja, természetesen happy enddel. A képtelen helyzetből a film készítői sok mulatságos fordulatot teremtenek s módot lelnek néhány visszásság, néhény igazán nevetséges dolog megmutatására. A film azonban elég egyenetlen, akad benne bőven érzelgős rész, elhasznált és erőltetett poén, így is élvezzük Páger Antal játékát a neki való szerepben, a színésznő-feleség szerepében pedig Tolnay Klári remeklését. Makk Károly, a rendező jó ritmust adott a film A PRÓBA FOLYTATÓDIK Julius Fucikról, a csehszlovák kommunisták nagy mártírjáról szól a színdarab, melynek címszerepét a fiatal Frantisek Lukavec kapja. A darabban együtt kell játszania volt tanárával, akit — politikai okokból — régebben eltávolítottak a főiskoláról, többek között Frantisek javaslatára. Ha a film arról szólna, hová vezet kettőjük fellángoló ellentéte a művészi munkában, alighanem sikerültebb lenne. Ám a forgatókönyv írói a két színészt nemcsak politikai és művészellenfelekként állítják szembe egymással, hanem mind férfiakat is vetélytársakká tették. Frantisek példáján pedig még azt is meg akarták mutatni, hogyan sodorhat veszedelembe egy fiatal színészt, ha egyszerre kapja fel őt a rádió, a film, a televízió. A film motívumai, konfliktusai így egymást gyengítik, a sok bonyodalom pedig erőltetett cselekményvezetést kíván. (Tíz éven alul nem ajánlott.) Ennek, de a környezet némi lakkozásáért ő a felelős. A film korhatár nélkül látogatható. (Vár.). SOMBRERO Végre egy igazi gyermekfilm, sok kalanddal és vidámsággal. Vakációzó úttörők színielőadásra készülnek, s „menynyi baj lesz még ebből, ajaj” — jelenti be Tökmag, a főszereptől méltatlanul elütött Sura barátja a film elején. Jóslata beválik: a falraesett Sura ugyancsak megtréfálja pajtásait s méltó bosszút áll az őt ért sérelemért. Tamara Lisziián rendező kiváló gyermekszínész-gárdát szervezett — elsősorban Surát és Tökmagot szeretnénk más filmekben is viszontlátni —, másrészt igazi gyermekvilágot teremtett, az ifjúság sajátos szemléletével, izgalom- és kalandvágyával, természetességével. A beszámolót ezúttal nyugodtan zárhatjuk azzal: e film leghivatottabb kritikusai maguk a gyermekek, akik minduntalan hangos kacagással honorálják a szovjet filmművészek sikerült munkáját. A színes, magyarul beszélő film korhatár nélkül ajánlott, általános iskoláknak a csoportos látogatást is javasoljuk. 60.8629/2 — Zrínyi Nyomda, Budapest . KÖZNEVELÉS A Művelődésügyi Minisztérium folyóirata. Megjelenik minden második szerdám Szerkesztő: PETRO ANDRÁS SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Bakonyi Pál, Balázs Mihály, Kelemenné Hadabás Ella, Ilku Pál, Járó Miklósné, Miklósvári Sándor, Varga Kovács János Az .Alsotasozatu oktatás-nevet és” mellékletet szerkeszti: dr. Szabó Ödönné. Kiadja a Tankönyvkiadó Vállalat. Kiadásért felelős: VÁGVÖLGYI TIBOR igazgató. Szerkesztőség: Budapest V . Szalay utca 10-14 sz. Telefon 318-760. 118-600. 125-390. Terjeszti : MAGYAR POSTA. Előfizetés és reklamáció: POSTA KÖZPONTI HÍRLAPÍRÓJA, Budapest. V.. .József nádor tér 1. sz. vagy bármelyik postahivatalnál. Csekkszámlaszám: egyéni 61.276, közületi 61.066 (vagy átutalás a M. N. B. 47. M. folyószámlájára.) Előfizetés egy évre 30 forint. ___________Példányszám: 23 400 (melléklet: 19 800). TARTALOM A REFORM VITÁJÁRÓL. LUGOSSY JENŐ: Tanácskozás közben 605 Szocialista meggyőződéssel (Faragó Jenő) 607 Kis kérdések? (f. j.) 608 KIRÁLY LAJOS: A 4+2-es oktatási formáról 609 SARNYAI VENCEL: Mire legyenek büszkék? 610 NOVEMBER 7 -RE VALERIJ BRJUSZOV: Az orosz forradalomhoz (vers) 611 KISPESTI ISTVÁN: Egy hónap a Szovjetunióban 612 KAROSAI KULCSÁR ISTVÁN: Műsortervek novemberi ünnepére 618 Erkel Ferenc emlékezete (Losonczi Ágnes) 615 Egy szobor ügyében (—z—) 616 ZOLTAI DÉNES: Filozófiaoktatás a középiskolákban 617 Az ENSZ-közgyűlésről (—boáé—) 619 LAKI PÁL: A felnőttoktatásról 621 SZABÓ KÁLMÁN: Jövő évi könyvkiadási tervünk 623 PSZICHOLÓGIA NYIRKOS TIBOR: Hajdú-Bihar megyei tapasztalatok 625 PEDAGÓGIAI KÖNYVEKRŐL P. M. JAKOBSZON: Az érzelmek pszichológiája (Kelemen Lászlóné) 627 A Pedagógiai Szemle 10. száma (B.) 628 Bibliográfia az oktatás tartalmának kérdéseiről (I.) 628 FORUM CSÁSZTVAI ISTVÁN: Gyermekirodalmunk szocialista öröksége 629 KÜLFÖLD Iskolai reformtörekvések a kapitalista országokban 631 VILÁGSZERTE 633 VÁLASZOK MUNKAÜGYI KÉRDÉSEKRE 634 Fapados szerelem (Petró András) 635 ALSÓTAGOZATI OKTATÁS-NEVELÉS (Az „A” jelű példányok melléklete) GÉCZY ETELKA: A tartalom és a forma egységére törekvés a III. osztály fogalmazás tanításában I CSÁKI IMRE: Két „nehéz” írásbeli műveletről IV ÚJÍTÁSOK RITLY IGNÁC: „Egyszeregy az egy” dominó VII TANÁCSADÁS A számtan „dolgozatokról” (Faragó László) VIII