Köznevelés, 1969 (25. évfolyam, 1-24. szám)
1969-10-03 / 19. szám
A gyermek logikájétól az --------------------——Jean Piaget genetikus episztemológiája Jean Piaget az utóbbi három évtizedben száznál jóval több (1938 és 1958 között százöt) hosszabb-rövidebb munkát írt (gyakran társszerzővel). Hazánkban azonban szinte a legutóbbi időkig* az a kép élt Piaget-ról, amely a negyvennegyvenöt évvel ezelőtt megjelent, s szerzőjük világhírét megalapozó könyvekből („A gyermeki beszéd és gondolkodás” 1923, „A gyermeki világkép” 1926, „A fizikai okság a gyermeknél” 1927) kirajzolódott. E munkákat értékelték, vitatták és bírálták. S közben a fáradhatatlanul dolgozó (és tehetséges munkatársakat maga köré gyűjtő) Piaget új utakat tört, korábbi munkáitól sok tekintetben el is távolodott. Az egyoldalúság Piaget munkásságának megítélésében hosszú időn át világszerte inkább szabály volt, mint kivétel. Még 1962-ben is joggal állapítja meg J. H. Flavell nagy Piaget-monográfiája, hogy „az átlagos pszichológusnak feltehetően eléggé ködös elképzelései vannak Piaget életének és munkásságának igen sok vonásáról”. Neve többnyire az óvodáskor lélektanával asszociálódik, világszerte tipikus gyermekpszichológusnak tekintik őt. „Ezért — olvashatjuk Flavellnél — akaratlanul is némi meghökkenéssel veszi tudomásul az ember, hogy maga Piaget elutasítja ezt a szerepet.” Piaget ugyanis minden B. Inhelder,T. Piaget: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. nekelőtt episztemológusnak vallja magát, aki a megismerő szubjektum és a megismerő objektum viszonyát, ennek legtágabb értelemben vett történeti-genetikai változásait kutatja. A genetikus episztemológia Tekinthető a genetikus episztemológia alkalmazott genetikus pszichológiának is: „Ebből az aspektusból a genetikus episztemológiát legtágabb és legáltalánosabb értelmében úgy határozhatnánk meg — írja Piaget —, mint azoknak a mechanizmusoknak vizsgálatát, amelyek révén ismereteink növekszenek. Következésképpen e diszciplína fontos funkciója a kevesebb ismeret állapotából a mélyebb ismeretek állapotába való áttérésnek az elemzése minden olyan területen, ahol a tudományos ismeretek egy összességének keletkezéséről vagy pontosabbá válásáról van szó. Vagyis a genetikus pszichológia mintegy a kísérleti módszer alkalmazása az ismeretek együttesére...” 1955-ben a Rockefeller-alapítvány támogatásával Piaget életre hívta Genfben a genetikus episztemológia nemzetközi kutatóközpontját (Centre International d’Epistémologie Génétique), amelynek tevékenységében — Piaget alapkoncepciójának megfelelően — nem csupán pszichológusok, hanem matematikusok, fizikusok, biológusok, a logika kutatói stb. is részt vesznek. Itt tehát szervezetileg is megvalósult egy komplex kutatási témában a különböző tudományok tervszerű együttműködése, aminek fontosságáról mostanában annyi szó esik. (A moszkvai pszichológuskongresszuson Piaget is a pszichológia és más tudományok egymásra hatásáról tartott előadást.) De különböző tudományok találkoznak Piaget életművén belül is. Piaget, aki (általánosabb törekvéseinek megfelelően) kezdetben csak néhány évet akart gyermeklélektani vizsgálatokra fordítani, eredetileg biológusnak indult. Tízéves volt csupán, amikor első zoológiai dolgozatát kinyomtatták, és 1935-ig további 24 biológiai tárgyú munkát publikált, ezek közül húszat még huszonegyedik életévének betöltése előtt. (Első pszichológiai tanulmányai 25 esztendős korában jelentek meg, s harminc körül járt, amikor a világhírnevét megteremtő könyvei közül a legelső napvilágot látott, amelyet azután gyors egymásutánban követtek további dolgozatok s könyvek.) A biológiával Piaget mindmáig nem szakított, sem az elméleti, sem a gyakorlati kutatások terén. Kedves epizódokat mond el ezzel kapcsolatban Piaget 1963-as budapesti látogatásáról Csorna Vilmos (Pszichológiai Szemle, 1964, 114. old.). A fiatalos energiájú tudóst legalább annyira érdekelte Budapesten a botanikus kert s Priszter Szaniszló Sedumgyűjteménye, mint a közvetlenül szakmai program. Alig egyhetes itt-tartózkodásakor „a kora reggeli órákat használta ki, hogy megvizsgálja a Gellérthegy, a Sashegy és a vácrátóti botanikus kert növényzetét. Határtalan volt az öröme, amikor megtudta, hogy a Mecsek sziklás részeiben egy olyan Sedum található, amely too .ro