Köznevelés, 1969 (25. évfolyam, 1-24. szám)

1969-10-03 / 19. szám

A gyermek logikájétól az --------------------——Jean Piaget genetikus episztem­ológiája Jean Piaget az utóbbi három évti­zedben száznál jóval több (1938 és 1958 között százöt) hosszabb-rövi­­debb munkát írt (gyakran társ­szerzővel). Hazánkban azonban szinte a legutóbbi időkig* az a kép élt Piaget-ról, amely a negyven­negyvenöt évvel ezelőtt megjelent, s szerzőjük világhírét megalapozó könyvekből („A gyermeki beszéd és gondolkodás” 1923, „A gyerme­ki világkép” 1926, „A fizikai ok­­ság a gyermeknél” 1927) kirajzo­lódott. E munkákat értékelték, vi­tatták és bírálták. S közben a fá­radhatatlanul dolgozó (és tehetsé­ges munkatársakat maga köré gyűjtő) Piaget új utakat tört, ko­rábbi munkáitól sok tekintetben el is távolodott. Az egyoldalúság Piaget mun­kásságának megítélésében hosszú időn át világszerte inkább szabály volt, mint kivétel. Még 1962-ben is joggal állapítja meg J. H. Fla­­vell nagy Piaget-monográfiája, hogy „az átlagos pszichológusnak feltehetően eléggé ködös elképze­lései vannak Piaget életének és munkásságának igen sok vonásá­ról”. Neve többnyire az óvodáskor lélektanával asszociálódik, világ­szerte tipikus gyermekpszicholó­gusnak tekintik őt. „Ezért — ol­vashatjuk Flavellnél — akarat­lanul is némi meghökkenéssel veszi tudomásul az ember, hogy maga Piaget elutasítja ezt a sze­repet.” Piaget ugyanis minde­n B. Inhelder,­­T. Piaget: A gyermek logikájától az ifjú logikájáig. Akadémiai Kiadó, Bp. 1967. nekelőtt episztemológusnak vall­ja magát, aki a megismerő szub­jektum és a megismerő objek­tum viszonyát, ennek legtágabb értelemben vett történeti-gene­tikai változásait kutatja. A genetikus episztemológia Tekinthető a genetikus episzte­mológia alkalmazott genetikus pszichológiának is: „Ebből az as­pektusból a genetikus episztemo­­lógiát legtágabb és legáltaláno­sabb értelmében úgy határozhat­nánk meg — írja Piaget —, mint azoknak a mechanizmusoknak vizsgálatát, amelyek révén isme­reteink növekszenek. Következés­képpen e diszciplína fontos funk­ciója a kevesebb ismeret állapotá­ból a mélyebb ismeretek állapotá­ba való áttérésnek az elemzése minden olyan területen, ahol a tu­dományos ismeretek egy összessé­gének keletkezéséről vagy ponto­sabbá válásáról van szó. Vagyis a genetikus pszichológia mintegy a kísérleti módszer alkalmazása az ismeretek együttesére...” 1955-ben a Rockefeller-alapít­­vány támogatásával Piaget életre hívta Genfben a genetikus episz­temológia nemzetközi kutatóköz­pontját (Centre Internatio­nal d’Epistémologie Génétique), amelynek tevékenységében — Piaget alapkoncepciójának megfe­lelően — nem csupán pszichológu­sok, hanem matematikusok, fizi­kusok, biológusok, a logika kuta­tói stb. is részt vesznek. Itt tehát szervezetileg is megvalósult egy komplex kutatási témában a kü­lönböző tudományok tervszerű együttműködése, aminek fontos­ságáról mostanában annyi szó esik. (A moszkvai pszichológus­­kongresszuson Piaget is a pszicho­lógia és más tudományok egymás­ra hatásáról tartott előadást.) De különböző tudományok ta­lálkoznak Piaget életművén belül is. Piaget, aki (általánosabb tö­rekvéseinek megfelelően) kezdet­ben csak néhány évet akart gyer­meklélektani vizsgálatokra fordí­tani, eredetileg biológusnak in­dult. Tízéves volt csupán, amikor első zoológiai dolgozatát kinyom­tatták, és 1935-ig további 24 bio­lógiai tárgyú munkát publikált, ezek közül húszat még huszon­egyedik életévének betöltése előtt. (Első pszichológiai tanulmányai 25 esztendős korában jelentek meg, s harminc körül járt, amikor a világhírnevét megteremtő köny­vei közül a legelső napvilágot lá­tott, amelyet azután gyors egy­másutánban követtek további dol­gozatok s könyvek.) A biológiával Piaget mindmáig nem szakított, sem az elméleti, sem a gyakorlati kutatások terén. Kedves epizódo­kat mond el ezzel kapcsolatban Piaget 1963-as budapesti látogatá­sáról Csorna Vilmos (Pszichológiai Szemle, 1964, 114. old.). A fiatalos energiájú tudóst legalább annyira érdekelte Budapesten a botanikus kert s Priszter Szaniszló Sedum­­gyűjteménye, mint a közvetlenül szakmai program. Alig egyhetes itt-tartózkodásakor „a kora regge­li órákat használta ki, hogy meg­vizsgálja a Gellérthegy, a Sas­hegy és a vácrátóti botanikus kert növényzetét. Határtalan volt az öröme, amikor megtudta, hogy a Mecsek sziklás részeiben egy olyan Sedum található, amely too .ro

Next