Köznevelés, 1988 (44. évfolyam, 1-44. szám)
1988-09-16 / 29. szám
meghatározóit, a konfliktusok feloldásának módszereit, a szexualitás biológiai, pszichológiai alapjait. Talán azért, mert nem volt kitől megtanulni ezeket annak idején, talán azért, mert azok sem tudták, akik nekünk, mai felnőtteknek átadhatták volna ez irányú ismereteiket. Buda Béla és Szilágyi Vilmos könyve tehát nemcsak az osztályfőnöki órákra ajánlható, pedagógusok és diákok kezébe, hanem mindenkinek, akinek e téren problémája van. Annál is inkább, mert ahogyan a szerzők könyvük előszavában írják: „a szerelem és a házasság terén világnézetre való tekintet nélkül csaknem mindenkinek vannak kisebb-nagyobb problémái, habár ezek jellege egyénenként és életkoronként is nagyon különböző.” (Gondolat) NOVÁK GÁBOR tött kiemelt szerepe van például a tanulásban az észlelésnek; ennek jellemzői: relativitás, szelektivitás, rendezettség, érzékszervi-észlelési beállítódás. Ezeken kívül természetesen még sokféle - pszichológiai, logikai stb. - törvényre, szabályra kell építeni a pedagógiai munkában. A könyv a tanítási módszerek általános leírásával olyan mélységig foglalkozik, amely lehetővé teszi szaktárgyi és életkori adaptációjukat. A verbális módszerek közös vonása, hogy információs forrásuk a beszélt nyelv; a szerző sorra veszi a leírás, az elbeszélés, a magyarázat, az előadás, a kérdezés módszerét. Kifejti, hogy a kérdések már a módszerekben is fontos szerepet kaphatnak; például az előadás közben a kérdezés a sokat vitatott hallgatói passzivitás megszüntetésére ad lehetőséget, s növeli az előadás hatását. A verbális módszerekkel szemben az összetettebb módszerek több információs csatornát vesznek igénybe. A bemutatás az egyik legsokoldalúbb módszer, mert a megismerő tanuló e sikert szembesíti a valósággal. ( Tankönyvkiadó) RUBÓCZKY ISTVÁN HANGLEMEZ Füst Milán verseit mondja Füst Milán születésének századik évfordulójára hanglemezt jelentetett meg a Hungaroton a Magyar Rádió archív felvételeiből. A korongon Füst Milán két versét mondja el (Öregség, Tavaszi dal, vándordal), és vall költészetének belső indítékairól, életéről, egy remekmívű Catullus-verset elemez, és beszél pályatársairól, leghívebb barátjáról, Kosztolányi Dezsőről és a fiatal Karinthy Frigyesről. A lemezt Albert Zsuzsa szerkesztette. A rendelkezésre álló kevés hangdokumentumból úgy válogatott, hogy sikerült bemutatnia Füst Milán alkotói sokoldalúságát, sikerült felidéznie személyiségének kivételes sugárzását, rendkívüli pedagógusi képességeit. Füst Milán századunk magyar irodalmának egyik legjelentősebb, de nagyon kevéssé ismert alkotója. Osvát Ernő felfedezettjeként a Nyugat első nemzedékéhez tartozó, s bár indulása sikeres volt, haláláig értetlenség, indokolatlan hallgatás, olvasói idegenkedés vette körül. Igazából mindvégig az „írók írója” maradt. Csak kevesen értették és értékelték műveit. Igaz, ebben maga Füst Milán is hibás volt. Hosszú évtizedekre kivonult az irodalmi életből, érzékenységét és sebezhetőségét gőgös elzárkózásba burkolta. Ebben az önkéntes száműzetésben hihetetlen, szinte megszállott buzgalommal, rendkívüli igényességgel és műgonddal hozta létre mind terjedelmében, mind esztétikai minőségében jelentős életművét. Költői életműve mindössze egy karcsú kötet. De versei, ezek a „szavakból épült katedrálisok” formai és szemléleti újszerűségükkel döntően befolyásolták századunk magyar líráját. Drámáit, lelkének kedvenc gyermekeit (Boldogtalanok, IV. Henrik király) életében alig, vagy egyáltalán nem játszották. Ma nemcsak ezek, hanem, más szerzőjüktől is megtagadott színpadi művei kelnek életre színházainkban. (Caudius, Mali néni stb.). E művek kiállták az idő próbáját, bennük olyan életérzéseket fogalmazott meg, amelyeket európai és amerikai szerzők évtizedekkel később írott színpadi műveiből ismertünk meg. Regénye, A feleségem története rendhagyó remekmű, mely külföldön is ismertté tette alkotója nevét, sőt 1965-ben - késői elégtételként - a Nobel-díjra jelöltek sorába juttatva Füst Milánt. Esztétikai műve, a Látomás és indulat a művészetben nemrégiben jelent meg új kiadásban és napok alatt elfogyott. És akkor még nem szóltunk remek esszéiről, gondolatokban, érzelmekben kimeríthetetlenül gazdag naplójának sikeréről. Füst Milán ma inkább kortársunk, mint életében volt. Ennek ellenére ma sem foglalta el az utókor ítéletében az őt megillető helyet. Tragikomikus, de hazai köz- és szellemi állapotunkra nagyon jellemző, hogy centenáriuma évében több szó esik megüresedett lakása sorsáról, mint alkotói életművéről. Ettől Füst Milán többet érdemel az utókortól. Adósai vagyunk. Minket gazdagít, ha törlesztünk ebből az adósságból. Ez a szép hanglemez ilyen törlesztésnek tekinthető. VÁRADI LÁSZLÓ TÉKA Durta pofon (Egyfelvonásosok, komédiák) - A Színjátszók kiskönyvtára sorozat legújabb kötete a falusi amatőr színjátszó mozgalmat kívánja segíteni. A kötetben található műsorajánlat nem akármilyen szerzőgárda révén garantálja az irodalmi rangot és a sikert. A kötet címadó darabját ugyanis Móricz Zsigmond írta, és olvashatjuk még benne Hans Sachs, Fáy András, Szigeti József, Justh Zsigmond, Tamási Áron és Baranyi Ferenc egy-egy kis komédiáját. A kötethez Ardó Mária írt rendezői utószót. (Múzsák Közművelődési Kiadó) A Sarló hatósugarában (Tanulmányok, cikkek, dokumentumok)A Sarló-mozgalom és Balogh Edgár tevékenysége elválaszthatatlan egymástól. Ennek a felvidéki művelődési-politikai mozgalomnak a hatása „területileg kiterjedt Csehszlovákiára, Magyarországra, Romániára, és Jugoszláviára, és fél évtizedes fennállása idején mint haladó világnézetre nevelő mozgalom hatott és hat azóta is mint önismeretre és történelmi tudatra ébresztő hagyomány”. A kötet tanulmányai a Sarló hatását világítják meg. (Kossuth) Bisztra Cvetkova: A várnai csata - Az ismert bolgár történész posztumusz könyvében az I. Ulászló és Hunyadi János vezette magyar és szövetséges sereg 1444-es várnai vereségének előtörténetét és okait elemezi. Álláspontja az, hogy az ősi bolgár tengermelléki vár alatt dőlt el az oszmán terjeszkedés kérdése, s csak idő kellett ahhoz, hogy a magyar királyok nemtörődömsége következtében valósággá váljék. (Gondolat) Christianne Barckhausen: Nővéreink - A kötet szerzője neves német publicista. Tolmácsként a fél világot bebarangolta, többször járt Latin-Amerikában is. Utazásai során minden alkalmat megragadott, hogy megismerje a messzi tájakon élő nők életét, problémáit. A magnószalagon rögzített elbeszélések megkapóan őszinte, egyéni hangvétele magával ragadja az ilyen téma iránt érdeklődő olvasót. (Kossuth) Ifj. Barta János: Mária Terézia - Hogyan biztosította III. Károly királyunk a trónt leánya, Mária Terézia számára? Miképpen nyerte meg az ifjú uralkodónő a magyarság rokonszenvét? Milyen volt egyénisége és családi élete? Milyen reformokat hajtott végre birodalmában? Milyen körülmények között vette át halálakor fia, II. József az uralmat? Ezekre a kérdésekre válaszol a szerző rendkívül gazdag forrásanyag alapján. (Gondolat) Kertész István: Héraklész unokái - „Bárcsak megnyílt volna a föld, és elnyelt volna minden makedónt!” - írta keserűen Niebuhr, az antik történelem jeles kutatója a század elején. A tudós elfogultságát az magyarázza, hogy a makedónokban csak a klasszikus görög világot felforgató erőt látta. Pedig aki végigkíséri e nép lebilincselően izgalmas történetét, az bizonyára rokonszenvet fog érezni iránta. A szerző a makedónok előtörténetét vázolja fel, III. Alexandrosz (Nagy Sándor) születésééig, vagyis ennek a Hellász északi hegyei közt élő népnek a korai históriáját, ami sokkal kevésbé ismert, mint világhírűvé lett fia pályája. (Kossuth) Poór János: Kényszerpályák nemzedéke 1795-1815 - A Magyar história sorozatban jelent meg a szerző legújabb kötete, amely a Habsburgok és Magyarország 18-19. századi kapcsolatát tárja elénk. Nem annyira e viszony történetével foglalkozik, hanem azzal, mit gondoltak egymásról a felek, hogyan érezték magukat ebben a sorsközösségben. (Gondolat)27 Korszerű tanítási módszerek A korszerű nevelés sorozatban megjelent könyv abból indul ki, hogy az utóbbi évtizedek pedagógiai próbálkozásai nélkül nem fejlődött volna megfelelően közoktatási rendszerünk, sem a pedagógia elmélete és gyakorlata. Szükséges az újítás a pedagógiában is, hiszen feladata a folyton fejlődő termelésre és társadalmi életre való felkészítés. Az újító törekvések azonban csak részmegoldásokat emeltek ki, s így megbomlott a közoktatási rendszer működését biztosító egyensúly, összekuszálódott a pedagógiai közgondolkodás. Orosz Sándor Korszerű tanítási módszerek című könyvének célja a kutatási eredmények összehangolása. A szerző sokoldalúan foglalkozik a módszerekkel és eszközökkel azon az alapon, hogy a tanítás tulajdonképpen a tanulás szabályozása, az oktatás rendszerelméleti szempontból a tanulást irányító információs tevékenység. A pedagógus nem tud számolni valamennyi tényezővel a tanítási folyamatban, mert ehhez a folyamat minden mozzanatáról visszajelzéseket kellene kapnia. A tanítás tehát nem lehet olyan szabályozott folyamat, mint az automatizált ipari technológiák, ezért csak tanulásirányításról lehet szó. Olvashatunk a valóság és az információ viszonyáról, az oktatási információ általános tartalmáról, az információs közeg, a tanulás törvényszerűségeiről; ez utóbbiak általános és speciális tevékenységtörvények lehetnek. A speciális tevékenységek kö