Köznevelés, 1992 (48. évfolyam, 1-41. szám)
1992-10-22 / 33. szám
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium hetilapja, elődje a Néptanítók Lapja, 1868-1945 Alapította: EÖTVÖS JÓZSEF Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Koncz Béla Készült a Zrínyi Nyomdában, Budapest, 92.2306/33-66-22. Felelős vezető: Grasselly István vezérigazgató. ISSN 0133-0969 A szerkesztőség munkatársai: SZUNYOGH SZABOLCS főszerkesztő P. KOVÁCS IMRE főszerkesztő-helyettes TIBOR KLÁRA tördelőszerkesztő NOVÁK GÁBOR rovatvezető KOLCZONAY KATALIN MIKSA LAJOS TETLÁK ESZTER fotóriporter A szerkesztőség címe: Budapest V., Vörösmarty tér 1. Levélcím: Budapest, Postafiók 182,1368. Telefon: 118-4787 (közvetlen) vagy 117-6222. Telefax: 118-7782. A kiadóhivatal címe: Budapest VI., Révay utca 16. Telefon: 111-6660. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely postahivatalban, a posta hírlapüzleteiben és a Hírlap-előfizetési és Lapellátási Irodában HELIR, Budapest XIII., Lehel utca 10/A. - 1900 - közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR Postabank Rt. 219-98636, 021-02799 Pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy évre 1300 forint. Az első félévre 775 forint, a másodikra 525 forint. Kapható Budapesten a következő hírlapboltokban: V., Váci utca 10.; V., Bajcsy- Zsilinszky út 76.; V., Szent István körút 25. E számunk változatlan áron, 14 oldalas ünnepi melléklettel jelenik meg. A mellékletben közzétett versek az Ezerkilencszázötvenhat, te csillag című kötetből valók. A címlapon: Tetlák Eszter felvétele , számunk szerzői: Kovách Géza ny. tanár, Arad; Madarász Imre adjunktus, ELTE-ELTE; Szántó Gyula tanár, Budapest; Telihay Péter dramaturg, Budapest; Ürögi Imre tanár, Budapest. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A beküldött leveleket szükség szerint megrövidítve közöljük. Román Kulturális Központ Budapesten Október nyolcadika óta van hajléka a román kultúrának Budapesten, a XIV. kerület Izsó utca 5-ben. A megnyitón Ioan Donca, a budapesti Román Nagykövetség ügyvivője és Adrian Dohotaru, a Román Külügyminisztérium helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a bukaresti magyar és a budapesti román kultúrközpont életre hívása közös akarattal történt, s a két létesítmény révén a térség más országainak példát mutatva erősödhet a magyar és a román nép közötti megértés. A román kulturális miniszter, Ludvic Spiess szerint Románia fontos lépést tett meg október nyolcadikén: kaput nyitott Európára. E gondolatsort folytatva Andrásfalvy Bertalan magyar művelődési és közoktatási miniszter annak a reményének adott hangot, hogy ezen a kapun nyugatról is átjárhatóbb lesz az út keletre. A kívül, belül egyaránt tetszetős, ízléses épületben elsőként Eminescu életét és munkásságát bemutató kiállítást láthatnak az érdeklődők, illetve megcsodálhatják azoknak a kortárs román művészeknek az alkotásait, akiknek művei a földszinti nagyterem falát díszítik. Beszédkutatási konferencia Beszédkutatás ’92 címmel nyelvészeti és alkalmazott fonetikai konferenciát rendeztek Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében. A tanácskozáson a szófelismerési stratégiákról Gósy Mária, az afáziás beszédkárosodásokról Osmanné Sági Judit, a szünet szerepéről a hangos olvasásban Laczkó Mária, a beszéd akusztikai szerkezetéről Karikó Klára, a fonetikai kutatások újabb eredményeiről pedig A. Jászó Anna tartott előadást. Katolikus gimnázium nyílt Miskolcon Borsod-Abaúj-Zemplén Megye első egyházi középiskolája szeptemberben nyitotta meg kapuit. Az egykor a Szatmári Irgalmas Nővéreknek otthont adó épület az elmúlt négy évtizedben középiskolai leánykollégium, illetve tanácsi irodaház volt. A négy tanteremből és két kollégiumi szobából álló katolikus gimnázium és diákotthon ideiglenesen kapott itt helyet. Addig, amíg nagyobb épülethez nem jutnak vagy nagyobbat nem építenek nekik a fenntartóik, a Miskolci Egyházközségek Közössége. Az iskola pedagógusai száznegyven jelentkező közül választották ki azt a kilencvenkét diákot, akik most három első osztályban tanulnak. Egyházi iskoláról lévén szó, a hitoktatás heti két órában szerepel a tanrendben. Békési iskolaavató A Békési 2. Számú Általános Iskola egy nagyhatású pedagógus, Karács Teréz (1808-1892) nevét vette fel, kinek tanítói ars poétikája ma különösképpen aktuális: „Ha tanítóvá lettél, türelembe öltözködjél!” A névadó ünnepségre emlékülés és pedagógiai tanácskozás keretében került sor október 10-11-én. A tanácskozáson előadást tartott dr. Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára is,liárd forintra növelné a költségvetési hiányt - vélte a PSZ vezetője. Plusz forrást nem nevezett meg. „Ez a felelősök dolga” - jelentette ki határozottan a nagy múltra visszatekintő szakszervezet főtitkára, s nem hagyott kétséget afelől, hogy a közoktatás mostani helyzetének kialakulásáért ő kit tart felelősnek, így érthetően kisebb hangsúlyt kapott az egyébként előszeretettel idézett felmérés másik tapasztalata, miszerint: A pedagógus-ellátottság viszonylag jónak mondható. A P L PSZ-vélemény a bérről és a tárgyi feltételekről összefügg a már elfogadott közalkalmazotti törvény és a vitára váró költségvetési törvény tervezete - állapította meg sajtótájékoztatóján Szöllösi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára 1992. október 5-én. A közalkalmazotti törvény bértáblázatának 1994. évi bevezetése a PSZ szerint ugyanis veszélybe került azáltal, hogy a ’93-as költségvetési koncepció nem irányoz elő béremelést a költségvetési alkalmazottak, így a közoktatás dolgozói körében sem. Dologi automatizmust szintén nem tervez a költségvetés. A helyzet súlyosságát illusztrálandó négy önkormányzat területén 45 óvodában, 38 általános és 22 középiskolában végzett felmérés tapasztalataira hivatkozott a főtitkár. Kijelentette, hogy a korábbi MM-, illetve ÉVM-rendeletek és szabványok szerint a nevelési-oktatási intézmények több mint a felét be kellene zárni, mert (főként a kiszolgáló helyiségek) nem felelnek meg a követelményeknek. Arról nem esett szó, hogy mikor emelték, illetve oktatási célokra mikor vették igénybe a szabványoknak meg nem felelő épületeket. Arról azonban igen, hogy be fog következni az, amit régóta prognosztizálnak: az intézmények működésképtelensége. A 30 százalékra csökkenő személyi jövedelemadó-visszautalás és a tervezett kétkulcsos ÁFA az önkormányzatokat az ideinél is mostohább helyzetbe hozza - mondta a főtitkár. - Nyilván pénzre lenne szükség, ám a költségvetési szférában az inflációt követő automatizmus jövőre mintegy 300 mil órodák és alternatív pedagógiai irányzatok A nagymérvű társadalmi átalakulás hatására jelentős változások figyelhetők meg az óvodáztatás szervezetében és az óvodai nevelőmunka tartalmában egyaránt. Napjaink óvodahálózatában új színfoltot jelentenek az egyházi és a magánóvodák: ez idő tájt huszonkét felekezeti (ezen belül tizenkét katolikus, hét evangélikus, két református és egy izraelita) és húsz alapítványi, illetve egyének által fenntartott magánóvoda működik az országban. A nevelés megújítására való határozott törekvés jele, hogy az önkormányzati óvodákban is mindinkább gyökeret eresztenek az alternatív pedagógiai törekvések. A Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet és Kísérleti Regionális Fejlesztési Központ kétnapos óvodapedagógiai tanácskozásán - melyet Van-e alternatives az óvodában? címmel október másodikán és harmadikén rendeztek meg a győri megyeházán - jól lemérhető volt, hogy hol tart ma az óvodapedagógia átalakulása. A Montessori pedagógia ma címmel Bakó Gyöngyi soproni főiskolai tanár tartott nagysikerű előadást, a Montessori pedagógia gyakorlati alkalmazásának budapesti tapasztalatairól szekcióülés keretében pedig Székely Ilona helyettes óvodavezető számolt be. A rogersi pszichológia óvodai érvényesüléséről Horváthné Szöllösi Ilona beszélt a népes hallgatóságnak. A szekcióülések témáiból is az óvodai nevelőmunka sokszínűvé válására lehet következtetni. Eszmecserét folytattak a keresztény eszmeiség, valamint a néphagyomány szerepéről a gyermeknevelésben, továbbá a gyermeki kreativitást fejlesztő módszerek terjedéséről.2