Köznevelés, 1992 (48. évfolyam, 1-41. szám)
1992-11-20 / 37. szám
PEDAGÓGUSOK ÍRJAK szett kiállítás nyílt Hadnagy György és H. Páka Emőke munkáiból. Az iskolaépületet megtekintő vendégeket minden osztályteremben a tanulók bemutatkozó műsorral várták. Ezen az ünnepi délutánon a helybelieknek és a vendégeknek a zalaegerszegi városi fúvószenekar szolgáltatott térzenét Farsang László karnagy vezényletével. A végig jó hangulatú születésnapi ünnepély a tornateremben ért véget. A polgármester köszöntő szavai után ünnepi beszéd következett. A műsorban fellépett az említett fúvószenekar, valamint Bárdos Margit és Zalányi Gyula, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház művészei. Természetesen szóhoz, illetve pódiumhoz jutottak a gyerekek is, fellépett az iskola énekkara, a gyermekfurulyások csoportja, továbbá két tanár, Hajbáné Gál Beáta és Sipos László. P. K. I. Újra alma mater Mezőtúron „Újra alma mater Túron” - ez a címe annak a versnek, amelyet a Mezőtúri Református Gimnázium visszaadásának örömére és tiszteletére írt egy öregdiák. Az ősi református zsoltár, a Tebenned bíztunk eleitől fogva hangzott fel az ünneplő közönség ajkáról Mezőtúron, a nagykunsági katedrálisban. Kis- és nagydiákok, öregdiákok, szülők, pedagógusok, elszármazottak mintegy négyezren jöttek össze, hogy együtt örülhessenek a 462 éves Szegedi Kis István Főgimnázium és Általános Iskola hagyományos küldetése folytatásának. Az utóbbi negyvenkét év más eszmeisége sem tudta kioltani, elhomályosítani azt a szellemiséget, amelyet az alapítók - Túri Szabó András, Túri Sánta Jakab, Szegedi Kis István (az iskola névadója) - 1530-ban meghirdettek, amely úgy hangzik: „tudománnyal megtölteni nem elegendő az elmét, nevelni kell szépre, jóra a diáknak testétlelkét!” A túri iskolának hagyományos jellemzője volt a kötelességtudás, munkaszeretet, a következetes fegyelmezettség és az ideális magyar liberalizmus, így nevelt az alma mater évszázadok hosszú során munkára és becsületre, tudásra és emberségre, hitre, hazaszeretetre. Erről vallott számos öregdiák is, akik határon innen és túlról eljöttek, hogy együtt ünnepeljenek és emlékezzenek a mintegy 1200 kis- és nagydiákkal. Csenki Imre, az ismert karnagyzeneszerző, aki a harmincas évek végén volt az iskola tanára, szenvedélyesen a zenei nevelés fontosságáról szólt. Váradi Lajos tanár a szép meglátására és művészi kifejezésére késztette hajdani tanítványait. Hosszan lehetne folytatni az öregdiákok sorát, így a Fodor testvéreket vagy Csorna Mihályt, ők a háború viharában megmentették az iskola értékes könyvtárát. Említést érdemel Páldi János tanfelügyelő neve is, aki katolikus létére a szükség éveiben a református kátét tanította tanítványainak, íme, az ökumenitás szép és követendő példája. Árvai Gyula, az iskola új igazgatója (otthagyva az alpolgármesteri széket) vállalta, hogy kollégái, a szülők és az öregdiákok segítségével tanítványaikban megeleveníti és tovább élteti az alapítók szellemi örökségét. Perjési Sándor lelkészelnök a presbitérium nevében is, Luther Mártont idézve kérte a diákokat és tanárokat, hogy legyen az iskola az egyház veteményeskertje mind az egyház, mind pedig népünk, nemzetünk javára. P. CSIKAI MIKLÓS tanár, Budapest Testvértalálkozó A magyarok világtalálkozójának társrendezvényeként szerepelt a „Pro Patria” hagyományőrző gyermekszövetség testvértalálkozója Sárospatakon, amelyre a csapatok felnőtt és gyermekvezetői kaptak meghívást. Az egyhetes találkozó során három csoportban folyt a gyermekvezetők képzése és próbáztatása. A felnőtt vezetők a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Délvidékről jöttek, ők úgynevezett „törzstiszti” vizsgát tettek. A képzés igen változatos programmal társult, íme, ebből néhány mozaik: Gyalogos és kerékpáros felderítő portyák, úgynevezett „örökségutak” keretében ismerkedtek meg a résztvevők Sárospatak és a Bodrogköz nevezetességeivel. Kerékpártúrát szerveztünk Sátoraljaújhely-Széphalom-Füzér útvonalon. A füzéri vár alatt éjszakáztunk, másnap pedig nagy hadijáték keretében indultak a csapatok a várkápolnában elrejtett Szent korona felkutatására. (A mohácsi vész után ide menekítette Perényi Péter a legfőbb állami szimbólumot.) A sikeres akció elismeréseként ott helyben kapták meg a „koronaőr” -emléklapot. Átmentünk Borsiba, Rákóczi szülőföldjére is. Ide hoztuk a fejedelem szobrára azt a nemzetiszínű szalagos fenyőfakoszorút, amelyet előzőleg a pataki vár bástyáján nagy kört képezve minden résztvevő kézről kézre adott tovább... A pataki bázisunk udvarán felállítottuk a „Testvérkaput”, amelynek tövében a hazai és határontúli hagyományőrzők fogadtak egymásnak barátságot. Ugyanitt avattuk fel a Hármashalmot , a kuruckor, 1848/49 és a szülőföld emékeinek őrzésére. Ezekre a halmokra 43 helyről hoztak egyegy marék földet a résztvevők. (A vajdaságiaknak például egy vaskos borítékban küldtek földet otthonról.) Joggal mondta erről a halomról szólva a pataki polgármester, Jánosdeák Gábor: „Városunk új értékkel gyarapodott... Megtörtént a csoda: itt, ebben a Hármashalomban együtt van az egész magyarság.” Hasonlóan emlékezetes marad a résztvevőknek az a mozzanat is, amikor a tokaji csata gyermekhőseinek tiszteletére egy vadvirágcsokrot dobtunk a Tiszába... TÓTH JÓZSEF népművelő, Budapest Informatika az iskolában Az általános iskolában tanító pedagógusok néhány éve már egyetértenek azzal a kérdéssel, hogy a tantárgyak ismeretei közé az informatikát is be kell építeni. Hogyan oldható meg a technika tantárgyban? Hány órában? Milyen számítógépekkel? Milyen felhasználói programokkal ? Mit tanítsunk? Erről szeretném a tapasztalatomat, útkeresésemet közzétenni. Az 5-8. osztályban hetes órarend szerint tanítunk technikaiinformatikát. A tananyag egyharmadát informatikával töltjük ki. Tehát 5-6. osztályokban 25-25, 7.-ben évi 12 és 8.-ban évi 20 órában tanítunk informatikát. Az természetes, hogy ilyen óraszámban színvonalas hardver háttérrel kell rendelkezni, illetve felhasználóbarát szoftverekkel tanítani. Az iskolánknak 14 IBM/AT-je van. Közöttük Herkules, VGA és SVGA monitorokkal, 40 mbajt Winchesterrel, 3 db nyomtatóval. A számítógépekhez genius-moust (egeret) installáltunk. Egy kínai bölcs mondása szerint „egy kép többet mond, mint ezer szó”, így nem véletlen, hogy a számítógépes programok családjában jelentős helyet foglalnak el a felhasználást megkönnyítő IKONOS programcsomagok. Az informatika anyagát már az 5-6. osztályban is a számítógépkönyvtár rendszerének kiépítésével bővítjük, illetve egy-egy DOS utasítást is tanítunk. A 7-8. osztályban szövegszerkesztéssel és adatbáziskezeléssel ismerkednek a tanulóink. A délutáni klubfoglalkozásokon rendkívül nagy a tanulóink érdeklődése. A gépparkunkat teljesen kihasználjuk. Minden egyes tanuló egyedül és önállóan dolgozik egy IBM/AT számítógépen. SZIRMÁK JÓZSEF tanár, Budapest Rendhagyó módon ez a tanév ünnepségsorozattal kezdődött szeptember 4-5-6-án. Iskolatörténeti, mezőgazdasági, vadászati, élelmiszeripari, kereskedelmi, néprajzi kiállítás tette vonzóvá az iskolát és környékét. Művészeti alkotások felavatására is sor került. Nyulasi József népi fafaragó művész, az iskola volt diákja a száz év során itt tanuló diáktársak és tanárok emlékére készített kopjafákat adományozott az iskolának. Hehler László alkotása, az első felelős magyar miniszterelnök domborműve is méltó helyet kapott az iskola aulájában. Szabad György megnyitójában példaként állította elénk Batthyány Lajost. Beszélt a hazafiról, a 48-as eszményekről, eszmékről, arról, hogy ezt ma hogyan kell értelmeznünk: „Míg rólunk, nélkülünk dönthetnek, addig a függetlenség önámítás. Magyarország csak akkor tud előrelépni, csak akkor tud megújulni, csak akkor nem lesz kiszolgáltatottja a térség hatalmi, hódító politikát valló erőinek, ha az ország lakói egyesülnek a megújuló nemzet érdekegyesítő politikájában... Az okos gazdálkodás az előrelépés záloga. Ennek az országnak a jövője a mezőgazdaságban, fejlettségében, szakszerű kibontakoztatásában van ma is.” Befejezésül azt kívánta az intézménynek: „Mindig képes legyen olyan tanárokat foglalkoztatni, akik önmaguknál jobb nemzedéket képesek, tudnak felnevelni. Mert az a nemzet boldog, amely ezt a nemzedékváltást biztosítja. Ha önmagunknál jobbakat állítunk a magunk helyére.” A jubileumi oklevelet Gergátz Elemér földművelésügyi minisztertől vehette át Dreisziger József igazgató. Régebben az iskola tulajdonát képező 200 holdas tangazdaságot ismét birtokba veheti az intézmény - adta át másik ajándékát is a miniszter okos, jó gazdálkodást, sikereket kívánva. Öregdiákok találkozója és lovasbemutató zárta a centenáriumi napokat. A hagyományokhoz híven október 6-án tanítás nélküli munkanap van az iskolában, amióta a mártír miniszterelnök nevét viseli (1989). A városi színházban Urbán Aladár professzor beszélt Batthyány Lajosról. Pápa város polgármestere, Kovács Zoltán iskolazászlót adományozott az intézménynek, a képviselőtestület nevében. A névadó leszármazottja, Batthyány Benedek is köszöntötte az egybegyűlteket. Békefi Imréné tanár tíz szerencsés pályázónak adta át az iskola által alapított Batthyány-ösztöndíjat. A program irodalmi műsorral ért véget. NYULASI ERZSÉBET tanár, Pápa19 „Ha önmagunknál jobbakat állítunk a magunk helyére.. Ezeket a szavakat Szabad György, az Országgyűlés elnöke mondta a centenáriumát ünneplő pápai Batthyány Lajos Mezőgazdasági, Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet központi rendezvényén.