Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)

1872-11-26 / 48. szám

Pest, nov. 26-án, 1872. Negyedik évi folyam. 48. szám. SZAKBELI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: Dr. KISS (ILMÉRI) ISTVÁN. BW MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 tart 50 kr.. — félévre 3 k­t. — egész évre 0 i­t. — Egyes számok 20 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓ­HIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi­ posta-utcza sarkán.­ (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖR-JEGYZŐK SZÁMÁBA: Hagyatékok elintézéséről. Gondoltuk, ha egyszer a járásbírósá­gok felállítva és rendezve lesznek, az oly­annyira háttérbe szorított hagyatéki ügyek gyorsabb menetet és szabatosb el­intézést nyernek. Azonban e nemű remé­nyünkben meglehetősen csalatkoztunk. A hagyatékok elintézése ma is oly lassan, lanyhán megy, mint ezelőtt. Mer­nénk fogadni, hogy minden járásbíróság­nál a legnagyobb „restantia“-t a ha­gyatéki ügyek képezik, pedig szerintünk a hagyatéki ügyek azok, melyek termé­szetüknél fogva is a leggyorsabb elinté­zést igénylik. Némely bíróság azt várja, hogy a ha­gyaték elintézését valaki szorgalmazza,­­ abban a hiszemben élvén , ha sürgős, majd szorgalmazzák. Ez igen ferde felfogás. Vannak ha­gyatéki ügyek, melyeknél a szegény ár­vákra nézve azok elintézése valóban sür­gős, de ellenben a nagykorú örökösökre a minél további halasztás anyagilag elő­nyös, s igy ily esetben — pedig ez ese­tek száma a többséget teszi ki — a sze­gény kiskorúak a hagyaték elintézését nem kérhetik; mert hisz ők jó formán azt sem tudják, reájuk nézve mi előnyö­sebb? ellenben a nagykorúak, a kisko­rúak eme tudatlanságát kizsákmányol­ják, s a hagyaték mielőbbi elintézésével nem törődnek, sőt ezt, a­mennyire lehet, késleltetik. A bíróságoknak, tekintet nélkül arra, hogy ezt vagy amazt illető hagyatéki ügyek szorgalmazva vannak-e, az osztóigazság szem előtt tartásával leghelyebb eljárásuk az volna , hogy minden hagyatéki ügyet, sorrendben elintéznének, s az e nemű aktákat évről évre összehalmozódni nem engednék, — ekkor nyerne a közügy. S i u c e r u s. KÖZSÉGIJEGYEK. Szabályrendelet: Vásárid község képviselőtestülete közgyűlései, és ezek tanácskozási ügyrendéről. 1. §. A közgyűlés elnöke a községi biró, tagjai az 1871. 18. t. ez. szabványai szerint megala­kult 16 számban megállapított, felerészben leg­több adót fizető, felerészben megválasztott községi képviselőtestület, és az 1871. 18. t. ez. 60. §. fölsorolt elöljárósági tagok. 2. §. Rendes közgyűlés évenként kétszer tartatik, u. m. tavaszszal a múltévi számadások megvizsgálása, és őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett, — és pedig a törvényha­tóság tavaszi és őszi közgyűlését egy hónappal megelőzőleg. Rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathazik, a­hányszor a községi bíró, vagy a községi kép­viselők '/4-de szükségesnek látja, vagy a­hány­szor a körülmények igénylik. 3. §. A községi bíró, a közgyűlés határ­napjáról, s a jegyzővel egyetértőleg megállapított tanácskozás alá veendő tárgyakról a képviselő­­testület tagjait a gyűlés előtt 2 nappal értesí­teni tartozik. 4. §: A gyűlést az elnök nyitja meg, és a felveendő tárgyak tanácskozási sorrendjét meg­állapítja,­­ ezeken kívül más tárgyak is vétet­hetnek tanácskozás alá, s a gyűlés tagjai által önálló indítványok is létezhetnek, ezek azonban 24 óra múlva vétethetnek csak tanácskozás alá. 5. §. A tanácskozás alatt lévő tárgyhoz a közgyűlés minden tagjának joga van egyszer hozzászólani, — kivévén, ha személyileg érdekelve van, mely esetben szavaznia sem lehet. 6. §. A közgyűlés által letárgyalt indítványra vagy kérdésre ugyanazon gyűlésben visszatérni nem lehet , sem pedig a szőnyegen levő tárgy­nak tanácskozási folyamában ettől eltérő más tárgy szóba nem hozathatik. 7. §. Az indítványozóé mindig az első szó, kit a tanácskozmány befejezte után a zárszó is, ha avval élni akar, megillet; — egyébként a vitá­hoz csak egyszer szólhatni. Az elnök mindany­­nyiszor közbeszólhat, valahányszor azt a tanács­kozásnak rendes medrébeni megtartása kívánja. 8. §. A szólni kívánók félj­egyeztetésük sor­rendje szerint szólanak; szót azonban bármikor kérhet az, ki napi­rendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavai vagy azok ér­telmének elferdítését helyreigazítani, vagy a ta­nácskozási szabályokra hivatkozni akar. 9. §: Az elnök vezeti a tanácskozást, ügyel arra, hogy a szólók a tanácskozás tárgyánál ma­radjanak, és senki előadásában közbeszólások által meg ne szakittassék, — a ki előadásában a ta­nácskozás tárgyától eltér, azt a tárgyhoz, a ki pedig személyeskedésbe megy át, vagy az hie­delem korlátain túl megy, rendre utasítja, s ha ez sem használna, a szót tőle e tárgyban meg­vonhatja. 10. §. Ha folytonos zavargások által a ta­­náskozási rend megzavartatik, az elnök, ki a gyűlésbeni csend és rend fentartására őrködni tartozik, csendre int; ha ez nem használ, a csend­zavarókat név szerint rendre utasítja, s ha a csendet helyreállítani épen nem sikerül, az ülést felfüggesztheti. 11. §. Jogában és kötelezettségében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előrebocsá­­tott megintés után a tanácskozási teremből ki­utasítani. 12. §. A vitatkozás bezárása előtt az elnök kérdést tesz: kíván-e még valaki szólani, s ha senki sem kívánna, a tanácskozást berekeszti. 13. §. A kérdést a szavazásra az elnök teszi fel, melynek megállapításához a tagoknak szólani joguk van. Véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. 14. §. A kérdés mindig akként teendő fel, hogy arra egyszerű igen vagy nemmel lehessen szavazni. 15. §: A határozat elfogadása felkiáltás által történik, kétség esetében szavazás dönt. A szava­zatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha a községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerző­dések kötéséről, és községi kölcsönről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni min­dig köteles. 16. §. A szavazás rendszerint nyilvánosan a szavazatnak szóvali kijelentésével történik, s e közben szólni vagy a szavazatot indokolni helye nincs. 17. §. Névszerinti szavazás esetében a sza­vazók neve, és szavazata a gyűlési jegyzőkönyvbe mindig beiratik. 18. §: Minden szavazásnál a szavazók álta­lános többsége dönt, s a képviselőtestület álta­lában minden határozatát a jelenlevő szavazók általános többsége által hozza, s egyenlő sza­vazatoknál az elnök szava dönt. 19. §. Az elnök a szavazás eredményét nyomban kihirdeti, és a gyűlés által hozott ha­tározatot kimondja: — ha a szavazatok száma az elnökével együtt mindkét részen egyenlő, több­séget az nyer, melyhez az elnök döntő szavaza­tával csatlakozott. 20. §. A­ki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 15 órtig terjedhető, s közigazgatási uton behajtandó birságra büntettetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. Ha széksértés megtorlása indítványoztatik, előbb a felett kell szavazni, hogy vádlott bün­­tetendő-e, azután a bírság mennyisége fölött. 21. §. A közgyűlés tanácskozásairól, és an­nak egész folyamáról a körjegyző rendes jegy­zőkönyvet vezet, melyben minden a gyűlésen történtek híven és kimerítően feljegyzendők. Ezen jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláírandó és két községi képviselő által hitele­sítendő. Kelt Vásárut mv. község képviselőtestüle­tének 1872. évi november hó 6-án tartott rend­kívüli közgyűléséből. Jegyzette: Orosz Simon, körjegyző. Szabályrendelete: Pozsonymegyében kebelezett Vásárut mezőváros községnek, mely az 1871-dik évi XVIII. t. sz. 65. és 66. §§-ai, és a tekintetes megyei bizottmánynak 1872. évi márczius 20-án tartott közgyűlésében 1204. szám alatt hozott általános szabályrendelete értel­mében, a községi elöljáróság és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről és fizetéséről alkottatott. I. FEJEZET: Általános határozatok: 1. §. Vásárút község 4336 hold 268­­ ös területtel, 1296 lakossal, korlátolt anyagi viszo­nyai miatt a törvény által a községekre ruházott teendőket saját erejéből ellátni képes nem lévén, magát az 1871. évi XVIII. t. sz. 1. §. c) pontja értelmében kis községnek nyilvánítja s mint ilyen egy körjegyzőség fentartása végett Kilib­ és Vámosfalu községekkel eddigi szövetkezésben megmarad. 2. §. A körjegyzőség székhelye Vásárut. 3. §. A körjegyző fizetéséhez, és a közös

Next