Községi Jegyzők Közlönye, 1872 (4. évfolyam, 40-53. szám)
1872-11-26 / 48. szám
Pest, nov. 26-án, 1872. Negyedik évi folyam. 48. szám. SZAKBELI S VEGYES TARTALOMMAL. SZERKESZTI ÉS KIADJA: Dr. KISS (ILMÉRI) ISTVÁN. BW MEGJELENIK minden kedden. — ELŐFIZETÉSI ÁRA: negyedévre 1 tart 50 kr.. — félévre 3 kt. — egész évre 0 it. — Egyes számok 20 krjával kaphatók. Az ELŐFIZETÉSI PÉNZEK s a felszólamlások a KIADÓHIVATALHOZ, a KÉZIRATOK pedig a SZERKESZTŐSÉGHEZ intézendők. Mindkettő a Szentkirályi-féle házban van (Váczi-utcza s régi posta-utcza sarkán. (Kezdetben : „MAGYAR JEGYZŐ“.) SZAKLAP: A KÖZSÉGI- ÉS KÖR-JEGYZŐK SZÁMÁBA: Hagyatékok elintézéséről. Gondoltuk, ha egyszer a járásbíróságok felállítva és rendezve lesznek, az olyannyira háttérbe szorított hagyatéki ügyek gyorsabb menetet és szabatosb elintézést nyernek. Azonban e nemű reményünkben meglehetősen csalatkoztunk. A hagyatékok elintézése ma is oly lassan, lanyhán megy, mint ezelőtt. Mernénk fogadni, hogy minden járásbíróságnál a legnagyobb „restantia“-t a hagyatéki ügyek képezik, pedig szerintünk a hagyatéki ügyek azok, melyek természetüknél fogva is a leggyorsabb elintézést igénylik. Némely bíróság azt várja, hogy a hagyaték elintézését valaki szorgalmazza, abban a hiszemben élvén , ha sürgős, majd szorgalmazzák. Ez igen ferde felfogás. Vannak hagyatéki ügyek, melyeknél a szegény árvákra nézve azok elintézése valóban sürgős, de ellenben a nagykorú örökösökre a minél további halasztás anyagilag előnyös, s igy ily esetben — pedig ez esetek száma a többséget teszi ki — a szegény kiskorúak a hagyaték elintézését nem kérhetik; mert hisz ők jó formán azt sem tudják, reájuk nézve mi előnyösebb? ellenben a nagykorúak, a kiskorúak eme tudatlanságát kizsákmányolják, s a hagyaték mielőbbi elintézésével nem törődnek, sőt ezt, amennyire lehet, késleltetik. A bíróságoknak, tekintet nélkül arra, hogy ezt vagy amazt illető hagyatéki ügyek szorgalmazva vannak-e, az osztóigazság szem előtt tartásával leghelyebb eljárásuk az volna , hogy minden hagyatéki ügyet, sorrendben elintéznének, s az e nemű aktákat évről évre összehalmozódni nem engednék, — ekkor nyerne a közügy. S i u c e r u s. KÖZSÉGIJEGYEK. Szabályrendelet: Vásárid község képviselőtestülete közgyűlései, és ezek tanácskozási ügyrendéről. 1. §. A közgyűlés elnöke a községi biró, tagjai az 1871. 18. t. ez. szabványai szerint megalakult 16 számban megállapított, felerészben legtöbb adót fizető, felerészben megválasztott községi képviselőtestület, és az 1871. 18. t. ez. 60. §. fölsorolt elöljárósági tagok. 2. §. Rendes közgyűlés évenként kétszer tartatik, u. m. tavaszszal a múltévi számadások megvizsgálása, és őszszel a jövő évi költségvetés megállapítása végett, — és pedig a törvényhatóság tavaszi és őszi közgyűlését egy hónappal megelőzőleg. Rendkívüli közgyűlés annyiszor tartathazik, ahányszor a községi bíró, vagy a községi képviselők '/4-de szükségesnek látja, vagy ahányszor a körülmények igénylik. 3. §. A községi bíró, a közgyűlés határnapjáról, s a jegyzővel egyetértőleg megállapított tanácskozás alá veendő tárgyakról a képviselőtestület tagjait a gyűlés előtt 2 nappal értesíteni tartozik. 4. §: A gyűlést az elnök nyitja meg, és a felveendő tárgyak tanácskozási sorrendjét megállapítja, ezeken kívül más tárgyak is vétethetnek tanácskozás alá, s a gyűlés tagjai által önálló indítványok is létezhetnek, ezek azonban 24 óra múlva vétethetnek csak tanácskozás alá. 5. §. A tanácskozás alatt lévő tárgyhoz a közgyűlés minden tagjának joga van egyszer hozzászólani, — kivévén, ha személyileg érdekelve van, mely esetben szavaznia sem lehet. 6. §. A közgyűlés által letárgyalt indítványra vagy kérdésre ugyanazon gyűlésben visszatérni nem lehet , sem pedig a szőnyegen levő tárgynak tanácskozási folyamában ettől eltérő más tárgy szóba nem hozathatik. 7. §. Az indítványozóé mindig az első szó, kit a tanácskozmány befejezte után a zárszó is, ha avval élni akar, megillet; — egyébként a vitához csak egyszer szólhatni. Az elnök mindanynyiszor közbeszólhat, valahányszor azt a tanácskozásnak rendes medrébeni megtartása kívánja. 8. §. A szólni kívánók féljegyeztetésük sorrendje szerint szólanak; szót azonban bármikor kérhet az, ki napirendet indítványozni, személyes megtámadásra válaszolni, szavai vagy azok értelmének elferdítését helyreigazítani, vagy a tanácskozási szabályokra hivatkozni akar. 9. §: Az elnök vezeti a tanácskozást, ügyel arra, hogy a szólók a tanácskozás tárgyánál maradjanak, és senki előadásában közbeszólások által meg ne szakittassék, — a ki előadásában a tanácskozás tárgyától eltér, azt a tárgyhoz, a ki pedig személyeskedésbe megy át, vagy az hiedelem korlátain túl megy, rendre utasítja, s ha ez sem használna, a szót tőle e tárgyban megvonhatja. 10. §. Ha folytonos zavargások által a tanáskozási rend megzavartatik, az elnök, ki a gyűlésbeni csend és rend fentartására őrködni tartozik, csendre int; ha ez nem használ, a csendzavarókat név szerint rendre utasítja, s ha a csendet helyreállítani épen nem sikerül, az ülést felfüggesztheti. 11. §. Jogában és kötelezettségében áll az elnöknek a csendzavaró hallgatóságot előrebocsátott megintés után a tanácskozási teremből kiutasítani. 12. §. A vitatkozás bezárása előtt az elnök kérdést tesz: kíván-e még valaki szólani, s ha senki sem kívánna, a tanácskozást berekeszti. 13. §. A kérdést a szavazásra az elnök teszi fel, melynek megállapításához a tagoknak szólani joguk van. Véleménykülönbség esetében a többség határozata dönt. 14. §. A kérdés mindig akként teendő fel, hogy arra egyszerű igen vagy nemmel lehessen szavazni. 15. §: A határozat elfogadása felkiáltás által történik, kétség esetében szavazás dönt. A szavazatok a szólók szerint vétetnek számba, de ha 5 tag kívánja, vagy ha a községi törzsvagyon elidegenítéséről, megterheléséről, terhes szerződések kötéséről, és községi kölcsönről van szó, az elnök a névszerinti szavazást elrendelni mindig köteles. 16. §. A szavazás rendszerint nyilvánosan a szavazatnak szóvali kijelentésével történik, s e közben szólni vagy a szavazatot indokolni helye nincs. 17. §. Névszerinti szavazás esetében a szavazók neve, és szavazata a gyűlési jegyzőkönyvbe mindig beiratik. 18. §: Minden szavazásnál a szavazók általános többsége dönt, s a képviselőtestület általában minden határozatát a jelenlevő szavazók általános többsége által hozza, s egyenlő szavazatoknál az elnök szava dönt. 19. §. Az elnök a szavazás eredményét nyomban kihirdeti, és a gyűlés által hozott határozatot kimondja: — ha a szavazatok száma az elnökével együtt mindkét részen egyenlő, többséget az nyer, melyhez az elnök döntő szavazatával csatlakozott. 20. §. Aki a tanácskozás méltóságát, vagy a gyűlés tagjait sértő kifejezéssel él, s azt rögtön vissza nem vonja, a gyűlés által a fellebbezés kizárásával 15 órtig terjedhető, s közigazgatási uton behajtandó birságra büntettetik. A birság a szegények pénztárába fizetendő. Ha széksértés megtorlása indítványoztatik, előbb a felett kell szavazni, hogy vádlott büntetendő-e, azután a bírság mennyisége fölött. 21. §. A közgyűlés tanácskozásairól, és annak egész folyamáról a körjegyző rendes jegyzőkönyvet vezet, melyben minden a gyűlésen történtek híven és kimerítően feljegyzendők. Ezen jegyzőkönyv az elnök és jegyző által aláírandó és két községi képviselő által hitelesítendő. Kelt Vásárut mv. község képviselőtestületének 1872. évi november hó 6-án tartott rendkívüli közgyűléséből. Jegyzette: Orosz Simon, körjegyző. Szabályrendelete: Pozsonymegyében kebelezett Vásárut mezőváros községnek, mely az 1871-dik évi XVIII. t. sz. 65. és 66. §§-ai, és a tekintetes megyei bizottmánynak 1872. évi márczius 20-án tartott közgyűlésében 1204. szám alatt hozott általános szabályrendelete értelmében, a községi elöljáróság és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről és fizetéséről alkottatott. I. FEJEZET: Általános határozatok: 1. §. Vásárút község 4336 hold 268 ös területtel, 1296 lakossal, korlátolt anyagi viszonyai miatt a törvény által a községekre ruházott teendőket saját erejéből ellátni képes nem lévén, magát az 1871. évi XVIII. t. sz. 1. §. c) pontja értelmében kis községnek nyilvánítja s mint ilyen egy körjegyzőség fentartása végett Kilib és Vámosfalu községekkel eddigi szövetkezésben megmarad. 2. §. A körjegyzőség székhelye Vásárut. 3. §. A körjegyző fizetéséhez, és a közös