Köztelek – 1892. 53-104. szám
1892-08-27 / 69. szám
Vegyesek. Mai számunk tartalma Oldal Határszéli havasaink és az alföldi állattenyésztés. Nagy Gyula 1347 Milyen körülmények között előnyös a gőzeke használata. — y ... __ ... ... ... ... 1347 A tej értékesítése feldolgozás utján. Szalay János. 1348 Kérdések a gyakorlat kínéből. 1349 Foszfortrágya zabosbükköny után Cs. h. 1349 Marhaszükséglet kis birtokra. Cs. A ... ... 1349 Lóherecséplés részben ... ... ... ... ... ... ... 1350 A földi tök (Bryonia). Marton Andor. ... ... 1350 Etetés előtt vagy után itassunk e. — y ... 1350 A légyálcrák (férgek) kivesztéséről. — ... 135 ) Irodalom ... ... ... ... ... ... ... ... 1350 Vegyesek 1351 Személyi hír. — Gyászhirek. — Mennyit hozott a magyar föld 1891-ben. — A magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlése a lóhus mellett. — Szarvasmarhadijazás. — Élő szarvasmarha átvitele Németországon. — Az «Istvántelki kertészképző intézet». — Kormánysegély az erdélyi matavak helyreállítására. — Ausztriába irányuló szarvasmarhakivitelünk. — Borháboru. — Magyarország gabona-, hüvelyesek, liszt- és őrlemények, valamint rizskivitele 1892. évi julius havában. — A házi állatok és az állati nyerstermények be-, át- és kivitelét szabályozó bolgár törvény. — Kereskedelmi egyezmény Románia és Angolország között. — Itaiadókedvezmény a szőlősgazdáknak. A bécsi gabona- és magvásár. — Méhészeti kiállítás. — Földmivelési minisztérium Oroszországban. — Az oroszországi gabonakiviteli tilalmak megszüntetése. — A földkerekség állatállománya. — Fiziokrata egylet Csehországban — A német birodalmi gazdasági egyesület mozgalma. — Söradó-hitel.— Pályadíj kiírása a hulladékok tárgyában. — Bortermelés Szerbiában. — Páris fogyasztása. — A belga király a gazdák közt. — Francziaország búzaforgalma. — Válság a marhatenyésztés terén Francziaországban. — Magyarország dohánytermése. — Franczia szőlősgazdák tiltakozása. — Filloxera Champagneban. — A berni vasúti engedmény. — Állami bevétel a lottó és más (totalizatőr) nyeremények révén Ausztriában. Személyi hír. Mezőhegyesnek érdekes vendége volt a napokban, gróf Tocqueville Párisból látogatta meg a méntelepet s nagy elragadtatással nyilatkozott a lovak kitartásának szívósságáról és a telep példaszerű berendezéséről. Gróf Tocqueville, a világhírű író, jelenleg Justh Zsigmond szenttornyai birtokán időzik, ahonnan aztán hosszabb utazásra indul. Gyászhírek. Szirma-bessenyői Szirmay István 54 éves korában meghalt. — Lukács György belügyminiszteri államtitkár meghalt. Nagyvárad siratja benne hű fiainak egyikét. Mennyit hozott a magyar föld 1891-ben. Az országos statisztikai hivatal kimutatást közöl az 1891 évben bevetett terület nagysága, annak természetbeni és pénzbeli hozadékáról. Ebből megtudjuk, hogy Magyarországon a mult évben összesen 21,602,882 hold állott müvelés alatt, ugarnak pedig 3,165,568 hold volt hagyva. A müvelés alatt állott föld ( 5,235,166 kat. hold buza, 2,059,608 kat. h. rozs, 1,812,900 h. árpa, 1,775,142 h. zab, 3,496,531 h. kukoricza, 4,574,865 h. rét stb.) termésének értéke pénzben 1,039,657 533 esztr. ért. forint, ami egy holdra 48 frt 12 krt tesz ki. A művelési ágak jövedelmének részletezéséből megtudjuk, hogy egy bevetett holdra eső bevétel kitett: búzánál 8 frt 96 kr, rozsnál 7 frt 60 kr, árpánál 6 frt 1 kr, zabnál 5 frt 31 kr, tengerinél 4 frt 92 kr, rétnél 1 frt 85 kr. dohánynál 18 frt 44 krt. A magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlése a lóhus mellett. Az orvosok és természettudósok Brassóban gyűlésező vándorgyűlésen dr. Szalkay tanár «Humanizmus» czim alatt előadást tartott az állatokról. Ebben egyebek közt, a lókás élvezete elleni előítélet alaptalanságát tudományos adatokkal mutatja ki. Ez alkalommal el nem hallgathatjuk ama megjegyzésünket, hogy a magyar orvosok és természettudósok vándorgyűlésein a mezőgazdaságra vonatkozó kérdéseket oly ritkán látunk napirenden szerepelni. A természettudomány és a föld oly ikertestvér, amelyet helyesen kettéválasztani nem lehet. Szarvasmarhadíjazás. A pest-pilis-solt-kiskunvármegyei gazdasági egyesület állattenyésztési szakosztálya 1. évi szeptember hó 4-én Budakeszen a délelőtti órákban szarvasmarhadíjazást rendez. Díjaztatnak: Tenyészbikák (1—4 éves korig), I. dij 2 drb, II dij 1 drb 10 frkos arany Tehenek (borjúval vagy a nélkül): I. dij 2 drb, II. dij 1 drb 10 frkos arany. Üszők (melyek egy évet betöltöttek) I. dij 2 drb, II. dij 1 drb 10 frkos arany. A díjazáson csak Pest-Pilis Solt-Kiskun vármegye területén lakó tenyésztők tulajdonát képező állatok mutathatók be. Bővebb felvilágosítást nyújt a titkári hivatal (Budapest, vármegyeház). Budapesten, 1892. augusztus hó 10 én. A rendező-bizottság. Élő szarvasmarha átvitele Németországon. A boroszlói kir. kormány intézkedése értelmében az Ausztriából és Magyarországból származó élő szarvasmarha csakis vasúttal, felesleges tartózkodás nélkül, a következő feltételek mellett szállítható át Németországon: Minden egyes átvitelre szánt állat külön marhalevéllel látandó el, mely az állat származási helyének helyi hatósága által állítandó ki s fajta hatósági állatorvos által igazolandó, hogy az átvitelre szánt szarvasmarha minden ragadós betegségtől mentes s hogy annak származási helyén, valamint az ezzel szomszédos községekben az elszállítást közvetlenül megelőző negyven napon át, keleti marhavész vagy más valamely a szarvasmarhákra nézve veszélyes, ragadós betegség nem uralkodott. A marhalevelek akként állítandók ki, hogy azokból az állatok származási helye s az állatok által a német belépő állomásig megtett út, egész biztonsággal megállapítható legyen. A marhalevelek érvényessége nyolcz napra terjed s ha az érvényesség tartama szállítás közben letelik, az érvényességnek további nyolcz napra való megújítása czéljából az állatok — az 1. pontban leírt módon — ismét megvizsgálandók s a vizsgálat eredménye az igazolványokra feljegyzendő. A mennyiben ezen igazolványok nem német nyelven volnának kiállítva, azok hiteles német fordítással látandók el. Az átvitel csakis a Halbstadt és Mittelwald vasuti állomásokon keresztül és egyelőre mindig csak hétfőn vagy csütörtökön történik. Az «Istvántelki kertészképző intézet,» amely az országos magyar gazdasági egyesület istvántelki földmivesiskoláját is átvette, rohamos fejlődésnek indult gróf Károlyi Sándorné elnöknő vezetése alatt, aki az általa alapított intézetet állandóan segíti, fejleszti. A növendékek most, az intézet területének megnagyobbodásával, a kertészeten kívül a földmivelés s a hozzátartozó gazdasági ágakban is nyernek kiképeztetést. Az intézet berendezése gyakorlati s vezetését már legközelebb szigorúan pedagógiai alapra fektetik, a gazdaságban is jártas szakférfiút állítván az intézet élére. Kormánysegély az erdélyi műtavak helyreállítására. A kolozsvári kereskedelmi és iparkamara I. augusztus 16-án tartott ülésében e tárgyra vonatkozólag következő fontos átirat került felolvasásra. A kereskedelmi miniszter arról értesíti a kamarát, hogy felterjesztése következtében a pénzügyminiszter hajlandó hosszabb időközökben visszafizetendő kölcsönt nyújtani a verespataki műtavak helyreállítására, ha az ottani érdekeltség ebbe beleegyezik. A kamara ennek alapján az érdekelt bányabirtokosokat felhívja a közreműködésre. Ausztriába irányuló szarvasmarhakivitelünk évrőlévre fokozatosan növekszik. Az utolsó 9 év alatt Ausztriába szállított szarvasmarhák darabszáma ugyanis, a következő volt: 1882-ben 84,338 darab 1890-ben 210,041 . Borháború. A magyar kormány részéről az olasz borvám leszállítása folytán tett intézkedések egyik az, hogy a kevert bornak tartályokban való behozatalát nem engedik meg. Ez szörnyű haragra lobbantotta az olaszokat. A Popolo Romano — mint Rómából jelentik — azt írja, hogy az olasz kormány kárpótlási igényt fog támasztani, ha Magyarország és Ausztria nem változtatják meg ezt az intézkedést. Mi azt hisszük, hogy a kormány a végrehajtási rendeletben még túl elnéző volt hazai termelésünk rovására. Magyarország gabona-, hüvelyesek, liszt- és őrlemények, valamint rizskivitele 1892. évi julius havában. A kereskedelemügyi magy. kir. miniszter rendeletéből az országos m. kir. statisztikai hivatal közzéteszi a Magyarországból kivitelre került gabona, hüvelyesek, rizs, liszt és őrlemények mennyiségét. E szerint kivittek julius havában: 1892, 1891. összesen ebből összesen Ausztriába Buza 359,545 306,657 273,057 Kétszeres . . . 1,541 1,341 512 Rozs 286,189 242,781 113,814 Árpa 37,821 25,602 26,821 Zab 79,308 77,807 70,978 Tengeri .... 314,292 271,486 176,340 Tatárka .... 272 272 128 Köles 5,742 5,747 1,697 Bab 17,807 5,091 7,338 Egyéb hüvelyes 2,061 1,988 183 Maláta .... 9,420 6,892 7,507 Rizs 12,193 11,485 22,582 Liszt 399,709 335,181 325,268 Egyéb őrlemény 15,880 15,406 12,639 Az egyes országokba kivitetett: Németországba 23,749 q buza, 200 q kétszeres, 43,206 q rozs, 10,432 q árpa, 686 q zab, 16,269 q kukoricza, 7204 q bab, 62 q másféle hüvelyesek, 1116 q maláta, 20,184 q liszt, 147 q másféle őrlemények; Svájczba 28,025 q buza, 202 q rozs, 104 q árpa, 814 q zab, 10,815 q kukoricza, 1400 q bab, 1106 q maláta, 3101 q liszt, 100 q másféle őrlemények ; Olaszországba 1114 q búza, 15,703 q kukoricza, 500 q bab, 105 q maláta, 606 q liszt; Francziaországba 9 q kukoricza, 408 q bab, 1600 q liszt; Hollandiába 600 q liszt; Nagybritanniába 1506 q árpa, 100 q bab, 35,170 q liszt; Oroszországba 500 q bab, 100 q másféle őrlemények; Romániába 1 q bab, 100 q bab, 100 q liszt, 3 q másféle őrlemények; Szerbiába 4 q bab, 385 q liszt, 5 q másféle őrlemények ; Bosznia és Herczegovinába 10 q kukoricza, 11 q másféle hüvelyesek, 201 q maláta, 408 q rizs, 2517 q liszt, 88 q másféle őrlemények ; Bulgária és Kelet-Ruméliába 100 q bab, 29 q liszt, 1 q másféle őrlemények ; Balkán-félsziget többi részeibe 300 q rizs, 51 q liszt, 30 q másféle őrlemények ; Görögországba 177 q árpa, 115 q liszt; más államokba 2400 q bab, 70 q liszt. A házi állatok és az állati nyerstermények be-, át- és kivitelét szabályozó bolgár törvény és az arra vonatkozó végrehajtási utasítás határozmányai a budapesti kereskedelmi és iparkamara irodájában megtekinthetők. Kereskedelmi egyezmény Románia és Angolország között, Románia és Angolország között kötött kereskedelmi egyezményre vonatkozólag, melyről már megemlékeztünk, a következőket jelentik Bukarestből: A két állam egymással a legtöbb kedvezményt nyújtó alapon szerződött. Az egyezmény alapját Románia részéről az autonóm román vámtarifa képezi; a román kormánynak mindamellett jogában áll ezt a tarifát, akár tekintettel Románia kereskedelmi viszonyaira, akár tisztán kincstári indokokból, megvátoztatni; mindamellett oly feltétel alatt, hogy a más államoknak nyújtott kedvezményekben Angolország is részesüljön. Izaladó-kedvezmény a szőlősgazdáknak. A pénzügyminiszter hirdetményt tesz közzé a szőlősgazdáknak a boritaladó fizetése tekintetében adott kedvezmény igénybevétele tárgyában. E szerint nyílt községekben azok a szőlősgazdák, akik szeszes italok kimérésével vagy kis mértékben való elárusításával nem foglalkoznak, boritaladó fejében a saját termésű boraiktól a házi szükségletre szánt bormennyiség után az 1893 év január hó 1-től fogva nem a bor- és sör-italadó árszabás szerinti teljes boritaladót, hanem csak az eddigi borfogyasztási adónak megfelelő részt tehát: 20.000 lakosnál népesebb községekben : bor után hektoliterenkint 3.35. bormust és szőlőczefre után hektoliterenkint 2.52. 10 000—20.000 lakossal biró községekben : bor után hektoliterenkint 269, bormust és szőlőczefre után hektoliterenkint 2.01. 10.000 lakosnál kevesebbet számláló községekben: bor után hektoliterenkint 1.35, bormust és szőlőczefre után hektoliterenkint 1.01 tartozik fizetni. Azok a szőlősgazdák, akik ezt a kedvezményt az 1893-ik évre igénybe venni óhajtják, tartoznak az évi szeptember hó 15-éig, illetve ha a szüret előbb kezdődnék, a szüret kezdetéig ebbeli igényüket a községi elöljáróságnál bejelenteni. Ha a kedvezményes adózásra igényt tartó szőlősgazda egész bortermését házi fogyasztásra akarja felhasználni, köteles abban az esetben, ha termése 5 hektolitert meg nem halad, az 1883-ba n ... 90,377 » 1884-ben ... ... 91,822 »> 1885-be n _ 99,596 » 1886-ba n 115,327 » 1887-be n 126,575 » 1888-ba n 127,351 » 1889-ben 151,497 » Köztelek, 1892. augusztus 27. 1351