Köztelek – 1893. 52-104. szám
1893-09-09 / 72. szám
jövedelmét fokozni a szarvasmarhatenyésztésünk fejlesztésére is a termelvények értékesítése által nagy befolyást fog gyakorolni s hivatva lesz ezen eddig fel nem karolt agát a mezőgazdaságnak fellendíteni. Hasznát veszik ezen vállalatnak a nagy és kisgazdák egyaránt; nagy gazdák önállóan, kisgazdák szövetkezés vagy társulás útján értékesíthetik termelvényeiket. Ki hat ezen vállalat hasznosságra a nagy- és kisgazdára egyaránt, csak viszont gazdaközönségünkben is meglegyen a hajlandóság, hogy ezen válalatot nagyobb mennyiségű jó minőségű anyag előállítása által támogassa. A vállalat sikeréhez reményt kötünk. Élén Kunkel Imre a központi tejcsarnok igazgatója áll szervező tehetségének s gyakorlati gazda voltának már többször adó tanújelét s reméljük, hogy gazdaközönségünkben is meg lesz az érzék, hogy a saját érdekében ezen vállalat sikerét együttműködés által biztosítani fogja. A rablógazdálkodás legkárosabb módja. Ismeretes dolog, hogy Liebig állítása szerint a talajnak mindazt vissza kell adni, amit belőle a termésben kiviszünk és hogy az a gazda, aki ezt nem cselekszi, rablógazdálkodást űz. Mai napság azonban minden intelligens gazda tudja, hogy Liebignek ezen állítását nem szabad szószerint venni, hogy bizonyos esetekben a rablógazdálkodás nem csak megengedhető, hanem az egyedüli okszerű eljárás leend. Helyénvaló lesz ez mindenütt ott, ahol a talaj gazdasága a trágyázást fölöslegessé teszi, vagyis ahol a talaj magától is bőven terem. Helytelen, határozottan elítélendő azonban mindenütt ott, ahol a talaj már visszapótlásra szorul és a gazdák ahelyett hogy trágyáznának, mindenféle módon a talaj kizsarolásából igyekeznek jövedelmet előállítani. Sajnos, hogy éppen hazánkban gyakorolják a rablógazdálkodás ezen legrosszabb, legkárosabb módját igen kiterjedt mértékben. Igen sok magyar gazda a mezőgazdaság újabb vívmányait csak annyiban méltatja figyelemre amennyiben azok segélyével az eddiginél nagyobb mértékben zsarolhatja talaját. Annak előtte általánosan divott a háromnyomású gazdálkodás fekete ugarral. Ezen gazdálkodás mellett a talaj túlságosan igénybe nem vétetett, másrészt a termés se volt valami nagy. Megtudták azonban a gazdák, hogy azon országokban, hol belterjesebben gazdálkodnak, ugart nem tartanak és mert a szaklapok úgyis mindig a belterjesebb gazdálkodásra való átmeneteit hangoztatták, sok gazda ezt egyszerűen úgy értelmezte, hogy kiküszöbölte az ugart, különben pedig minden maradt a régiben, egyszerűen több területet vetett be gabonával, mint annak előtte. Arról tudni sem akart, hogy az ugart csak akkor czélszerű kiküszöbölni, ha az ugar nyújtotta előnyöket másképpen biztosítjuk, nevezetesen, ha többet trágyázunk, több igásállatot tartunk és kapás növényeket termelünk. Az ugar kiküszöbölése nálunk igen sok gazdaságban nem a belterjesebb üzemre való átmenetet jelentette, hanem a káros rablógazdálkodás kifejlődését. Az eredmény pedig az, hogy ma bizonytalanabb, kisebb és gyomosabb a termés, mint az ugaras gazdálkodás idején volt aminek persze az időjárás és nem a gazda az oka. Az idei tavaszszal sokszor volt alkalmam a szaklapokban olvashatni, hogy a szárazság folytán roppantul elszaporodtak a gyomok, mintha bizony a sok gyomnak az időjárás és nem a helytelen gazdálkodás volna az oka. Innen-onnan 10 éve lesz, hogy a műtrágyák alkalmazását kezdtük a magyar gazdaközönségnek ajánlani. A sok czikknek, kísérletnek megvolt a foganatja, ma már igen számos helyen használják a műtrágyát, aminek csak örülni lehet, annak azonban már nem, hogy sok gazda a műtrágyában is csak oly eszközt lát, amelynek segélyével még az eddiginél is nagyobb területen termelhet búzát, hogy a jövőben nemcsak az ugarnak hagyandó területet vetheti be búzával, hanem búza után ismét búzát termelhet. Igen gyakran intézik részint a szaklapokhoz, részint a növénytermelési kísérleti állomáshoz azt a kérdést, lehet e búza után búzát vetni, ha a második búza alá foszfortrágya alkalmaztatik ? Ez az eljárás határozottan elítélendő, mert ez nem csak káros rablógazdálkodás, hanem különben is helytelen eljárás. A búza után búzát vetve, gyomosítjuk a talajt, lévén a buza éppen úgy mint a többi kalászos gyomnevelő növény, a buza egyúttal talajrontó növény is és így a második buza rosz fizikai tulajdonságú, gyomos talajba kerül, amelyben a foszfortrágya hatása teljes mértékben nem érvényesülhet és ha kiváló kedvező időjárásnál ez meg is történhetik, általa zsaroltatik a talaj nitrogénje, amit a foszfortrágyában nem adunk meg. Mindenütt másutt a mesterséges trágyafélék elterjedésével együtt járt az okszerűbb gazdálkodásra való átmenetel. Másutt megértették, hogy a mesterséges trágyafélék akkor adnak legnagyobb és legbiztosabb jövedelmet, ha a talajt lehető jól elkészítjük a vetés alá és ha egymástól igényeikben a talajra gyakorolt hatásban egymástól eltérő növényeket termelünk egymásután. Nálunk sokan a műtrágyát csak azért óhajtják alkalmazni, hogy vele a búzatermelést még az eddiginél is nagyobb arányokban űzhessék. Ez bizony nem egészséges állapot. Nem tartozom azok közé akik a magyar gazda boldogulását a gabonatermelés jelentékeny megszorításában keresik, akik egyre csak azt ajánlják, hogy gabona helyett inkább takarmányt és kereskedelmi növényeket termeljenek. A »Gabonafélék termelése» czímű munkámban részletesen kimutattam, hogy az alacsony árak daczára a jövőben is a gabona lesz a legtöbb magyar gazda főterménye, azonban mindennek megvan a maga határa, amelyen ha túlmegyünk, előbb vagy utóbb, de biztosan megadjuk az árát. Az ugar kiküszöbölésénél a műtrágyával forszírozott gabonatermelésnél még sokkal károsabbnak tartom azt a czukorrépa rablógazdaságot, amely sajnos, különösen az Alföldön, egyre terjed. A czukorrépatermelés előnyeit a mezőgazdaságra szükségtelen hosszasan fejtegetnem, mindenütt ott, ahol a talaj alkalmas a répa termelésére, a gazda okszerűen termel, a gyáros tisztességes árt fizet, valósággal áldás ez a növény az illető gazdaságokra. Az okszerű termeléshez tartozik azonban, hogy a földeket kellő mennyiségű trágyával látjuk el és pedig nem csak ma- hanem istállótrágyával is, mert a czukorrépa nem csak sok könnyen felvehető tápanyagot, hanem egyúttal jó fizikai tulajdonságú talajt is kiván, erre pedig az istállótrágya nélkülözhetetlen. Ezért mindenütt, ott ahol a czukorrépatermelés egészséges alapokon nyugszik, nagyobb arányú állattenyésztés vagy tartással találkozunk, vagy hizlalnak, vagy tehenészetet tartanak fenn A czukorrépa termelés ezen czélt annyiban megkönnyíti, mert a törkölyben kiáztatott répaszelet nagy mennyiségű takarmányt szolgáltat, melynek feletetésével visszaadjuk a talajnak a répában kivitt ásványi alkatrészeit és így a talajt, daczára, hogy nagyon igényes növényt termelünk, éppenséggel nem zsaroljuk. Nálunk azonban a czukorrépatermelésnek egészen más módja kezd lábra kapni. Egyes gyárosok tőlük nagyon mesze vidéken levő gazdaságokkal kötnek szerződést czukorrépatermelésre, amit csakis a répaszállításra adott nagy vasúti kedvezmény tesz lehetővé, a távolság azonban igen sok esetben oly nagy, hogy a répatörkölynek a visszaszállítása a gyárból már nem fizeti ki magát. A gazdák tehát nem csak a czukrot adják el a gyárnak, hanem a répa ásványi alkatrészeit is, melyet más módon se pótolnak, mert a hizlaláshoz stb. hiányzik a szükséges termés takarmány, melyet másutt a répatörköly szolgáltat. A talaj ez esetben tehát a legnagyobb mértékben zsaroltatik, ezen gazdálkodás a lehető legkárosabb zsarológazdálkodás, mely nagyon rövid idő alatt keservesen megboszulja magát. A gyárosra ez nem baj, mert az talál mindig más és más gazdaságot, amelyek számára répát termelnek, de baj arra a gazdára, aki az ily helytelen eljárással földjét tönkre tette, mert sok időbe és még több költségbe kerül, míg a czukorrépával tönkre tett földet ismét jó karba hozhatja A legsajnosabb a dologban az, hogy ezen elítélendő rablógazdálkodás gyakorlását, maga a kereskedelemügyi miniszter teszi lehetővé, mert ha nem adna a répa szállítására oly nagy kedvezményt, hogy az a gyártól még oly távolságra is termelhető, ahova már a törköly visszaszállítása nem fizeti ki magát, ezen helytelen gazdálkodás önmagától megszűnnék és a répatermelés a gyárhoz közelebb eső gazdaságokra szorítkoznék, aminek következtében legfeljebb a répa ára lenne magasabb, de hisz ez mai napság úgyis oly alacsony, hogy csak némileg kedvezőtlen időjárásnál nincs haszna a gazdának a termelésből. A takarmánykiviteli tilalmat elrendelte a kormány a hazai állattenyésztés érdekében, azonban nem csak az állat romlik le, ha rosszul tápláljuk ; ugyan ez történik a talajjal is, csak hogy ezt nehezebb újból jó karba hozni és azért méltán megérdemelné, hogy szintén figyelembe vétessék és ne adassanak oly kedvezmények amelyek látszólag a gazda érdekét mozdítják elő, valóságban pedig annak romlását okozzák. Cserháti Sándor, 402. f. Elméleti alapon kiszámított hizlaló takarmánytól mi várható a gyakorlatban. A dolog az én számításom szerint is úgy áll, amint kérdést tevő úr mondja: t. i. elméletileg lehetségesnek mutatkozik azon haszonnak elérése , de a gyakorlatban mindenek előtt, egy kellemetlen «ha» ba ütközik a dolog, t. i. abba, hogy 2 kgr. átlagos napi súlyszaporulat még a tervbe vettnél lényegesen kedvezőbb összetételű és alkalmasabb keverékű takarmány nyújtása esetén is csak akkor várható «ha» minden egyéb körülmény (az állat életkora, emésztő és áthasonító képessége, tápláltsági foka, a számításba vett takarmányoknak tulajdonított összetételi minőség, stb.) kedvezően közrejátszik. Aztán hogy és hol akar elérni a számítást tevő 40 krt kilónként! Ez a mai viszonyok között egy kissé vérmes számítás, következéskép ez egy második «ha»-t képez. A napi átlagos két kiló súlyszaporulat annál kevésbbé várható a felhozott esetben, mert kérdést tevő úrnak azon aggálya, hogy a 3 ik időszakban a szalma és polyva aligha fog az állatok által kihasználtatni, teljesen jogosult. Hasonló táparányú eleségen csak ritka esetben, a kiváló bizodalmassággal biró állatok mutatnak fel 2 kiló gyarapodást naponta. Igy pl. az angol husmarhák mult évi championja, (L. «köztelek» 1893. 5 sz.) csak 182 fontnyi átlagos gyarapodást mutatott, egy hizlalási kísérletnél pedig 7 rossz, lesoványodott magyar ökör 131— 142 napi hizlalásban 0 12 kiló, 19 hasonló morva ökör 0 69 kiló, 2 jobb szíriai ökör 102 kiló, 9 erős, jól táplált nyugati fiatal ökör pedig 61 napi hizlalásban 167 kiló gyarapodást. Nézetem szerint nem lehetetlen, de bizony 329 Köztelek, 1893. szeptember 13. Kérdések a gyakorlat köréből. 413. k. Melyik sorvetőgép ajánlatos kemény agyagtalajra ? A szomszédos birtokon ugyanis sorvetőgéppel kísérlet létetett, de a gép a hegyeken igen egyenlőtlenül vetett. A Kühne-féle «Hungária Balance-Drill» sorvetőgép pedig egy távolabbi, de szintén hegyes, rögös talajon, szintén nem bizonyult alkalmasnak, minthogy a magszekrénynek az önműködő vízszintes lengése gyakran egyenlőtlen lengésbe ment át, úgy hogy minden igazítás daczára sok mag hullt ki. Továbbá czélszerű-e a sorvetőgépet lókapává esetleg lógereklyévé átalakítani. Igen szépen kérnék továbbá felvilágosítást arról, hogy az említett minőségű talajon a sorvetőgéppel való vetés előtt melyik koronának alkalmazása ajánlatosabb, a mozgatható vagy nem mozgatható fogakkal biró koronáé ? Krassó-Szörény megyei.