Köztelek – 1894. 1-52. szám
1894-01-17 / 05. szám
6- től kezdve évenként tavaszszal és őszszel lódíjazással egybekötött lóárveréseket fog tartani. 2. Ezen árverések rendezésére küldjön ki a szakosztály egy állandó bizottságot. 3. Keressék fel a földmivelésügyi miniszter, miszerint az országos lóértékesítés szempontjából ezen árveréseket erkölcsileg és anyagilag támogatni sziveskedjék és pedig a vásár rendezésének költségeihez való hozzájárulással és dijak kitűzésével, mi czélból ugy a tavaszi, mint az őszi lóárverések czéljaira az O. m. g. e.-nek 2000—2000 frtot bocsásson rendelkezésére, mely összegek tisztán ezen pontban körülírt czélra fordítandók. 4. Keressék fel a kereskedelemügyi miniszter és honvédelmi miniszter a földmivelésügyi miniszter útján, hogy a hadsereg tavaszi lószükségletének egy nagy részét és főleg a tiszti lovakat ezen vásáron szereztessék be, és végül 5. Keressék fel a kereskedelemügyi miniszter, hogy az ezen vásárra az állami vasutakon szállítandó lovak hivatbérkedvezményben részesüljenek, s tekintve a budapesti pályaudvarok szűk voltát és túltömöttségét a könnyebb ki- és bevagyonírozás szempontjából a „Tattersall"-ba egy vasúti vágányt bevezettetni szíveskedjék. Schmidt József dr. azt, hogy a vásár megtartassék-e vagy sem, attól teszi függővé váljon elegendő és megfelelő minőségű anyag jelentetik-e be és azért bizottság kikerdését javasolja, mely megbízva a vásár rendezésével, megbírálná a bejelentéseket. Gróf Dessewffy Aurél, gróf Zichy Nándor és Foglár Lajos hozzászólásai után a szakosztály igazgató javaslatát egész terjedelmében elfogadja és a feltételes bejelentéstől eltekint. A kiküldendő bizottságba a maga részéről Beniczky Gábor elnöklete alatt: gróf Szapáry Ivánt, gróf Széchényi Aladárt és Zalabéri Horváth Jánost küldi ki. A katonai lóvásárok reformja. Előadó előterjeszti, hogy az évről-évre megújuló panaszokat és felszólalásokat, melyek a katonai lóvásárok tárgyában felmerülnek, nem nagy hasznára válnak az ügynek s a gazdaközönség nehézményeit a következő pontokba foglalja össze: 1. A katonai lóvásárló bizottságok nem vesznek elegendő lovat a vásárra hozott mennyiségből. 2. A lótenyész-bizottmányokat igen sok helyen nem veszik a kellő figyelembe a katonai bizottságok. 3. A vásárokat alkalmatlan időben tartják. 4. A vásárok feltételeit és idejét nem hirdetik elég czélravezető módon és elég korán. Javasolja tehát, hogy a pestmegyei gazd. e. által a földmiv. minisztériumhoz intézett és az O. M. G. E.-nek is pártolás, illetve tárgyalás végett megküldött felterjesztése, melyben rámutatva katonai lóvásárok alkalmával felmerült viszásságokra, „egyes jó tenyészvidékek alkalmas központjain előre meghatározott helyen és időben (rendszerint országos vásárokkal együtt) tartassanak a katonai lóvásárok és pedig őszszel és tavaszszal, v oly időszakban, mely katonai szempontból is alkalmas ,pártolólag kiterjessze. Ezen vásárokon megjelennének a vásárló bizottságok s a hadsereg összes fegyvernemei részére beszereznék a szükségletet; a koruknál fogva meg nem felelő lovak pedig vagy a katonai csikótelepek részére szereztetnének be, vagy felhivatnék a tenyésztő, hogy koránál fogva meg nem felelő lovát a legközelebbi vásárig tartsa". Egyúttal beterjeszti a biharmegyei lót. bizottság elnökének javaslatát, mely szerint 1. szükséges volna, hogy az ambuláns avatóbizottságoknak az árakra nézve nagyobb tér nyitassék; 2. szükséges volna, hogy a nagym. minisztériumok egyetértőleg az alispáni hivatallal, vagy a lótenyésztési bizottmány elnökével határozzák meg a vásárok helyét és napját, mert azokat ritkán választották meg szerencsésen; 3. a 37 éves lovak ne csak a katonai csikótelepek részére, hanem egyenesen az ezredekhez is vezessenek. Hosszabb és élénk eszmecsere után, melyben gr. Zichy Nándor, gr. Eszterházy Miklós Móricz, gr. Dessewffy Aurél, dr. Schmidt József, Geist Gyula, Serfőző Géza, Forster Géza és Losonczy Mihály részt vettek, szakasz-Mindezek csak egyes odavetett képek az amerikai városok utczai életének nyüzsgéséből — annak illusztrálása végett, menynyire bízik ott mindenki a társadalom tisztességében, mi lehetővé teszi azt, hogy teljesen nélkülözzék azt a költséges és alkalmatlan ellenőrzési szervezetet, mely nálunk az ilyen vállalatoknak legterhesebb nyűge szokott lenni. A berendezés fényűző pompája tekintetében azonban tán minden más közlekedési eszközt felülmúlnak a vízi járművek, különösen a királyi fénynyel berendezett óriás folyami hajók, pl. azok, melyek a Hudson folyón közlekednek, melyeken látva az ott kifejtett szemkápráztató luxust, valóban azt kell hinni a szemlélőnek, hogy e hajók építésénél tán minden szempont figyelembe vétetett, csak épen a költség szempontja nem. Végül ha már a közlekedési eszközökről beszélünk, nem hagyhatom említetlenül azokat a rendkívül könnyű szerkezetű kis privátkocsikat, melyeket az amerikai városokban — többnyire egy-egy fürge ló által vonva — százával látunk az utczákon közlekedni. A rendkívül könnyű hickory-fából készült, négykerekű kis buggyk ezek, többnyire csak két üléssel, melyeket minden nagyobb mértékben elfoglalt üzletember, kereskedő, ügyvéd, orvos stb. napközben használni szokott, hogy a mindig nagy kiterjedésű amerikai városokban sokszor nagy távolságra eső útjait kevés időveszteséggel végezhesse. A gazda többnyire maga hajtjatály elhatározza, miszerint a földművelési miniszter urat felkéri, hogy a pest megyei és békés megyei gazdasági egyesületek nehézményeit figyelembe venni szíveskedjék, egyúttal pedig a honvédségi lóvásárló bizottságok részéről némelykor tapasztalható amaz eljárás is említessék fel a felterjesztésben, mely szerint a bizottságok már eleve beszerezvén a szükséges lóanyagot, a vásárokat kénytelenek ugyan betartani, de azokon nem vásárolhatnak semmit. A főváros lóellenőrző szemlék szigorítása. Előadó ismerteti azon szánalmas állapotokat, melyeket a fővárosi közönség, de különösen a székes fővárosunkat felkereső idegenek tapasztalni kénytelenek. Magyarország világhírű lovaiból a fővárosban igen keveset lát a külföldi látogató, és azon elkínzott állatok, amiket a bérkocsikba, társaskocsikba fogva, vagy vállalatoknál alkalmazva lát, csak arra valók, hogy országos lótenyésztésünk reputációját lerontsák. Indítványozza tehát, hogy a fővároshoz a lóellenőrző szemlék szigorítása tárgyában átirat intéztessék A szakosztály az indítványt helyeslés-"sel egyhangúlag elfogadja. A lótenyésztés emelésére alakuló részvénytársaság átirata. Előadó előterjeszti a lótenyésztés emelésére alakult részv.társ. átiratában foglalt ama kérelmét, mely szerint a társaság a fővároshoz intézett emlékiratában a városnál kötött szerződésnek meghosszabbítását és egy nagyobb kölcsönnek felvételét, illetve betáblázásának engedélyét kéri a fővárostól. Tekintve a lóértékesítésünkre közvetlenül és lótenyésztésünkre közvetve rendkívül fontos központi állandó piacot, tekintve továbbá a társaság által tervbevett bizományi istállók, kiállítások, ügetőversenyek és más hasonló, a lótenyésztőknek nyújtott előnyöket, a szakosztály a nevezett társaság kérelmét teljesíteni és ily értelemben a földmiv. minisztériumhoz felterjesztést, a fővárosi tanácshoz pedig átiratot intézni határozta el. TÁRCZA. Budapesttől—Chicagóig és tovább ... Irta: Miklós Ödön. Általában az amerikai városok nyilvános közlekedési eszközein a közönséget sehol sem terhelik azzal, hogy — a vállalat által netán kívánt ellenőrködés lehetővé tétele czéljából — a kocsivezető által markába nyomott papírdarabot mindaddig őrizze, míg a kocsiról le nem száll. A cable-carokon az utas lefizeti 5 centjét — a kocsivezető a kocsi tetején végigvezető rúdnak egyik fogantyúját megnyomja, ezáltal az elől alkalmazott, óraműszerkezet megcsendül, s a mutató jelzi, hogy a kocsi elindulása óta hányadik utas fordult meg benne, s a vezető hányadik nickelt szedte be. Másoknál a vezető egy táskáján lógó kemény papírlapot mindanynyiszor átlyukaszt, valahányszor uj utas jön s tőle a nickelt beszedi. Viszont másutt egy kis elzárt perselybe — melyet a vezető az utas elé tart — ez maga teszi bele 5 szenijét. Mindenütt a főelv: a közönség becsületében való bizalom s annak saját maga által való ellenőriztetése. Jegyet csakis az olyan utasnak adnak, ki 5 centjéért — átszállás útján - még más útirányban is folytatni kívánja útját. Az utas ekkor jegyet kér a vezetőtől, melylyel a másik irányban haladó kocsira átszállva újabb díjfizetés nélkül kocsizhatik tovább. A „Magyar Tattersall Egyesület" felhívása. Igazgató felolvassa a „Magyar Tattersall-Egyesület" felhívását, melyet az összes gazdalovát, kocsist tartani fölösleges luxus volna; de könnyen nélkülözheti is ezt, mert kocsiját, lovát béristállóban tartja, hol azokat kellőképen gondozzák s honnan — ha fogatának számát beküldi s a helyet és időt jelzi, a hol és a mikor lesz arra szüksége — pontosan a kívánt helyre küldik. Akkoraztán használja, a meddig szüksége van rá, s midőn dolgait végezte, ismét a béristállóba visszaküldi. Ha üzleti dolgai közben kocsiját el kell hagynia minden házon talál e czélból odaerősített kis vaskarikát, melyhez lovát odakötheti. A lovak többnyire nagyon jól be vannak hajtva és rendszerint jó ügetők , hisz ismeretes, hogy ügetők nevelésében az amerikai lótenyésztők mily kiváló eredményeket értek el, mikor pl. csak az 1884-diki versenyekben husz olyan ló futott, melyek egy angol mértföldet 2 percz lTmásodpercznél kevesebb idő alatt trabbolták be, köztük a két leggyorsabb 2 percz és 10, illetve 11 m. p. alatt. A lótenyésztésről még csak annyit kívánok megemlíteni, hogy az legnagyobb fejlettségi fokát Tennessee, Kentucky és Illinois álamokban érte el, s hogy az utas különösen kiváló tenyészeteket láthat Lexington környékén. Rendkívüli fejlettséget ért el Amerikában a telefon használata, úgy hogy a nélkül ott ma már az életet elképzelni is alig lehetne : minden kissé népesebb várost sűrűn ellepnek a telefonhálózat sodronyszálai s az összes nagyobb városok egymás közt telefonösszeköttetéssel bírnak. S amellett a telefon használata ott korántsem az a zaklató, izgató, Köztelek, 1894. január 10. ,° 10