Köztelek – 1894. 53-103. szám
1894-07-25 / 59. szám
166. Kérdés. A Tisza vidékéről Pestmegye úgynevezett Sárköz vidékére jöttem gazdálkodni s itt az idén arattam először. Búzám között foryónként egy gaz uralkodott, melyet a Tisza vidékén nem láttam. Mellékelve küldök a szóban forgó gaz magjaiból, kérem azt meghatároztatni és latin valamint magyar nevét tudatni velem. Itt a nép a gazt ördögbocskornak hivja. E gaz a buza értékét meglehetősen csökkenti, miután közönséges rostával a búzából ki nem tisztítható. A gyom magja, miután nagy és könynyű, nemcsak mint tisztátalanság csökkenti a buza értékét, hanem azáltal is, hogy a buza hektolitersulyát nagyon leszállítja. L. A. Feleletek. Felelet, a 162. sz. kérdésre. A beküldőt bogarak a Phytodecta fornicala Br. ( Goniodena se.punctata Panz.) nevű fajhoz tartoznak. Hasonló a Katicza-bogárhoz, de nem olyan félgömb formájú és púpos, hanem hosszúkás. A luczernának specziális ellensége és a tengerire valószínűleg csak azért megy át, mert a luczerna levele már fogyatékán van. Ezt a bogárfajt csak hálóval lehet összegyűjteni. Ez egy egyszerű vászonzacskó, mely 50 czmt. hosszú és mely egy 30 czmt. átmérőjű erős drótkarikához van varrva, a drótkarika pedig egy erős fanyélhez van erősítve. Az egész eszköz egyszerű és házilag is készíthető, mert a karikát megcsinálja bármely falusi kovács is, a zacskót pedig erős házi vászonból lehet készíteni. E hálóval bejárjuk az ellepot lucternát és jobbrabalra kaszáló mozdulattal összeszedjük a bogarat, melyet aztán tűzbe, forró vízbe öntünk. Ez utóbbi helyett egy kis benzines vizet is lehet használni. Az eszköz és eljárás igen kezdetleges ugyan, de olcsó és igen jó sikerrel jár. Ezenkívül, ha a helyi viszonyok megengedik, tessék a fertőzött lucternára pulykát hajtani, az rövid idő múlva mind összeszedi e bogarat. Jablonowszki J. Felelet a 163. sz. kérdésre. Ha a lóherét korán őszszel vetjük el, ugy hogy a tél beállta előtt megerősödni képes, akkor jól fog kitelelni, feltéve, hogy egy kis hótakaróval védelmet nyer. A korán tavaszszal vetett, de hiányosan kelt foltos leherést tehát oly módon lehet kijavítani, hogy ha tisztelt gazdatárs úr úgy , mint levelében említi, sorvető géppel egynehány kgr. magot keresztben elvet. Most a nyár folyamán kétséges lenne az utánvetés kikelése, illetve megerősödése, mert a szárazság, de különösen a nagy forróság tönkre tehetné a védnövény nélkül csírázó lóherét. Őszszel azonban, midőn a rekkenő meleg megszűntével a csapadék is gyakoribb, a kikelés s megerősödés is biztosabb. Ha a kora tavaszszal vetett, de ritka állású lóhere oly erős, hogy a legkönnyebb fajtájú fogast kár nélkül elviselni képes, úgy igen czélszerű lesz a felülvetett magot befogásolni; ellen esetben a vetőgép vetősaruit annyira kell megterhelni, hogy az elvetett lóheremag egy kis földdel betakartassék. K. K. Felelet a 164. sz. kérdésre. A beküldött rovarok a vetési bagolypille hernyói, melyekről lapunk mult évi folyamának II. félévi 83. szám, 523. oldal 427. sz. feleletében kimerítő válasz található. Ez alkalommal csak annyit csatolhatunk ehhez a fennebb említett czikkünkhöz, hogy az amerikai legutóbbi tapasztalatok szerint e hernyók ellen kiváló sikerrel a kamnitot lehet alkalmazni, melyet nálunk is az egyes műtrágyagyárosoknál, vagy kereskedőknél beszerezhet. Ha ebbe az említett földbe jövőre takarmányrépát szándékozik vetni, akkor mindenesetre szükséges, hogy földjét akár kamnit alkalmazásával, akár a sertések gyakori járatásával a hernyóktól megtisztítsa, mert az a répában szintén nagy károkat tesz. Jablonowszki: Felelet a 166. sz. kérdérse. Az ördögbocskornak nevezett gaz. A beküldött magvak nem egy, hanem két nagyon közel rokon, az Ernyősvirágúak családjába tartozó növényfajnak a magvai. A hosszú horgas tüskékkel bíró halványsárga magvak a Caucalis daucoides Linn. nevű növénynek, a rövid tüskés bibircsekkel ellátott zöldes-barna magvak pedig a Caucalis muricata Bischoff nevű növénynek a termései. Mindkét növény hazánkban nem ritka gyom, de mindkettő a meszes talajokat szereti, s igy inkább csak az ilyen talajokon hatalmasodnak el. A mi a két gaz magyar nevét illeti, Hazslinszky: „Magyarhon edényes növényeinek füvészeti kézikönyve" czimü munkájában a Caucalis daucoides-i vigályi borzonnak, a Caucalis muricatá-t pedig tüskés borzonnak nevezi. Az ördögbocskor elnevezést különösen a Caucalis daucoides-ra nagyon találónak tartom, mert a termések csakugyan bocskor alakuak s horgos tüskéik után megérdemlik az „ördög" jelzőt. Nagyon kívánatos lenne, ha gazdáink figyelemmel volnának a gyomok és a füvek népies elnevezéseire s megfigyeléseiket nyilvánosságra hoznák, hogy legalább a gazdasági növénytan irodalmából tűnnének el a rossz hangzású, gyártott magyar nő 1005 Köztelek, 1894. julius 211. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: oldal Gróf Festetich Andor az uj földmivelésügyi miniszter ... ... ... ... ... . 997 Az orsz. magyar gazd. egyesület közleményei VII-ik országos sörárpa-kiállitás és vásár. — Felhívás kísérletezésre... ... ... 998 Mezőgazdaságunk statisztikája. Jeszenszky Pál 998 Tárcza. A nyaraló Köztelek ... ... . 998 Állattenyésztés. „Lófölötti munka". Monostori Károly ... 1000 Rozs a növendékmarháknak. M. K. ... ... ... ... 1000 Növénytermelés. A poudrette-trágya alkalmazása és értéke. —r. 1000 Gazdasági gépészet. Egy ujabb gabonarosta. O. Z. ... ... 1002 Irodalom. Gazdasági előadások 1002 Tíz éV folyamán végrehajtott nagybani kísértetek műtrágyákkal, -y. ... 1002 Baromfiak fertőző betegségeiről, —y. ... ... _ . 1003 Új könyvek 1003 A nevezetesebb bortermelő s borfogyasztó államok borforgalma. —.. ... . ... ... . ... 1003 Levélszekrény ... . . ... ... 1001 Vegyesek ... ... ... ... — — — ... — — 1005 Eljegyzések. — Házasságok. — Gazdasági tudósítások. — Tenyészállatkiállitás Csepregen — Csákvári földmives iskola. — A munkások érdekében. — Szőlőoltási czélokra szolgáló használt parafadugók vámmentessége. — Az állattenyésztés fejlődése Bácsmegyében. — Országos sörárpakiállitás és vásár. — Országos sertésvásárok. —• Vörös szőlőlevelek. — Népies előadások a hesszeni legyek elleni védekezésről. — Hasított körmű állatok bevitele Francziaországba. — Uj raktárak Fiuméban. — Az érdiószegi m. kir. vinczellériskola. — Francziaország szőlőterülete 1893-ban. — Ausztráliai hus Bécsben. — Lótenyésztési jutalomdijosztás. — A Bácsbodrogmegyei gazd. egyesület tanulmányútja ... ... ... ... ... ... ... 1007 Kereskedelem és tőzsde. ... 1007 Budapesti gabonatőzsde. — Budapesti gabonatőzsde. — Határidők árfolyama Budapesten. — Határidők árfolyama a külföldi gabonatőzsdéken. — Szeszüzlet. — Élelmiczikkek a budapesti hetivásáron.— Budapesti takarmányvásár. — Állatvásárok : Budapesti szurómarhavásár. Juhvásár. — Bécsi marhavásár. — Paksi marhavásár ... .................... ... ... 1008 Szerkesztői és kiadóhivatali üzenetek ... ... 1008 Eljegyzések. Dr. Zsolnay Miksa igazságügyminiszteri fogalmazó e napokban jegyezte el Burger Saroltát, Bürger József, abauj-tornai földbirtokos leányát. — Frank Dániel eljegyezte Biedermann Klemmát Zólyomban. — Wagner László vaszari ispán leányát Olgát a napokban jegyezte el Csikgyergyói és Gyergyó-Ditrói Csiby .József cs. és kir. tart. hadnagy és m. kir. államvasuti tisztviselő. Házasságok: Kruppi és freithurni Apfaltern Arthur Mária báró tartalékos hadnagy julius hó 21-én esküdött örök hűséget Bruselle-Schaubeck Erzsébet bárónőnek, üszöghi és mozsgói Biedermanne unokájának. — Dr. Bathó Elek királyi kincstári ügyész oltárhoz vezette Reiner Irmát, özv. dr. Reiner Zsigmondné leányát. Gazdasági tudósítók: A földmivelésügyi m. kir. miniszter Utassy Béla bellatinczi lakost és gazdatisztet Zalavármegye alsó-lendvai járására, ifjabb Magyari György felvinczi lakost Torda-Aranyos vármegye felvinczi járására, Reményik Imre biai lakos uradalmi felügyelőt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye pilisi alsó járására, Oláh Dezső kalocsai lakos uradalmi tiszttartót Temesvármegye vingai járására és Ziegler István nagy-sinki lakost Nagy-Küküllő vármegye szentágotai járására nézve az állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Tenyészállatkiállítás Csepregen. A Sopronmegyei gazdasági egyesület f. évi szeptember hó 16-án gazdasági gép- és eszközárveréssel egyebekötött tenyészállatdíjazást rendez Csepregen. A dijazás kiterjed 1. simmenthali jeleggel bíró szarvasmarhára, 2. sertésekre, (mangalicza, angol tisztavérű fajtákra és keresztezésekre), 3. baromfiakra, a fajtára való tekintet nélkül. Dijaztatni csak sopronmegyei lakosnak és csakis kisbirtokosoknak saját nevelésű marhái fognak. A díjak egyrészt készpénz, másrészt gazdasági gépek és eszközökből állanak. A kiállítás gép- és eszközárveréssel rekesztetik be, s ez alkalommal árverezés alá kerül vetőgép, ekék, szecskavágó, répavágó gépek, vasboronák stb., az árverésen csakis a gazd. egyesület tagjai vehetnek részt. Az elővezetendő állatokat nem szükséges előre bejelenteni. Csákvári földmives iskola. A gróf Eszterházy Miklós Móricz-féle csákvári földmives iskola Nod éves növendékei a folyó évi tanfolyamot augusztus hó 31-én végzik. Az igazgatóság felkéri mindazon földbirtokos és bérlő urakat, kik a növendékek sorából gazdaságaikban gazdát vagy más munkavezetőt óhajtanak alkalmazni, hogy a szándékukat július hó végéig az igazgatósággal tudassák, az adni kívánt szolgálat minősége és bér, valamint azon gazdaság megjelölésével, a melyen alkalmaztatni fognának. E növendékek egytől-egyig parasztfiuk, szerény igényűek s e mellett értelmesek, miután a felvételi vizsgán csakis olyanok vétetnek fel, kik e tekintetben helyüket megállják. Jártasak a gazdasági, szőlészeti, kertészeti, irodai, méhes selyemtenyésztési, kosár- és seprű-kötési munkákban. A munkások érdekében. A selmeczbányai dohánygyári munkásnők részére, kik közül sokan több kilométernyire laknak a gyártól, a gyár igazgatósága közös étkezést rendezett be oly formán, hogy a távol lakó munkásnők személyenként 10 krajczárért tápláló ebédet kaphassanak a gyárban. A munkásnők eleinte nem nagy bizalommal vették az új intézmény hírét, de most már tömegesen jelentkeznek a felvételre, úgy hogy elhelyezésükre nincs elegendő hely, s az igazgatóság nagyobb helyiségről kénytelen gondoskodni. Szőlőoltási czélokra szolgáló használt parafadugók vámmentessége. A szőlőoltványok elkészítéséhez évente több millióra menő parafadugót használnak fel, melyek külföldről való szállítását a behozatali vám nagyon megdrágítja. Ennek következtében a földművelésügyi miniszter lépéseket tett az iránt, hogy az e czélra szolgáló dugók vámmentesen legyenek behozhatók. Ez okból a pénzügyminiszter, a kereskedelemügyi és a földmivelésügyi miniszterekkel, valamint az osztrák kormánynyal egyetértésben elrendelte, hogy a szőlőtő nemesítésére szolgáló, használt parafadugók, amennyiben azok bortermelők számára szállíttatnak s ez a körülmény va-