Köztelek – 1900. 1-50. szám
1900-03-14 / 22. szám
21. SZÁM. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS HÓ 10. 423 kataszteri holdanként tehát 27 kg. és 600 gr. vetőmag volna szükséges a fenti keverékből. T. L. Burgonya etetése fejőstehenekkel. (Felelet a 98. számu kérdésre.) A tehenekkel fejenkint s naponta 10—15 kg. burgonyát czélszerű etetni; ami pedig a burgonyaetetés módját illeti, azt tapasztalták, hogy 10 kgig legelőnyösebb a burgonyát nyersen, de fölaprítva s mintegy 1k annyi sulya szalmaszecskával keverve etetni, mig ha több burgonyát etetünk, akkor előnyösebb azt főzni vagy gőzölni, mert a nagyobb mennyiségben etetett nyers burgonyától kellemetlen ízt kap a tej, míg a főtt burgonya nem árt a tej ízének. A tej mennyisége és zsírtartalmára nézve azonban közönyös az, hogy a tehenek nyersen vagy főre kapják a burgonyát. A főtt vagy gőzölt burgonyát összezúzva és szalmaszecskával keverve, a rendes etetési időkben, tehát reggel, délben s este első takarmányul adjuk a teheneknek. A fejőstehenek további etetésére vonatkozólag ajánljuk a „Köztelek" 13. és 14. számának „Fejőstehenek takarmányozása” czimű közleményeit. Sőt átlag 40 gr-ot czélszerü naponta egy tehénre számítani s azt a jelen esetben a burgonyára kell hinteni. A szopósborjuk nem szükségesnek sót, mert a tej elegendő sót tartalmaz, szintúgy az a széna s abrak is, amit a szoptatás alatt etetünk velük. Cselkó: A csibebur, mint báránylegelő. (Felelet a 99. sz. kérdésre.) A csibehur egyike a legtermészetszerübb takarmánynövényeknek s miután állatjaink — a lovat kivéve — nagyon szeretik, bátran legeltethető és pedig ugy a megnőtt, valamint a növendék állatokkal. Némi óvatosság azonban nem árt a csibehur legeltetésénél, mert kivételesen fölpuffasztja az állatokat, különösen ha harmatos, vagy ha meg van ázva s ha az állatokat éhgyomorral hajtjuk reá. Ezért tanácsos a bárányoknak kihajtás előtt kevés szénát adni s azokat csak a harmat fölszáradása után a csibehurra ereszteni. A csibehur táphatása valamivel csekélyebb mint a füé, mert átlag van százalékokban. E csekély fogyatkozását azonban egyenlíti a csibehár azáltal, hogy az állatok többnyire kevesebb fáradsággal legelik, mint a füvet. Cselkó: Mi lehet az oka a kanczák nem fogamzásának. (Felelet a 100. számú kérdésre). A kanczák meddőségének sokféle oka lehet, de ezt az okot többnyire csak akkor lehet kideríteni, ha az adott viszonyokat és körülményeket igen pontosan megfigyeljük. A jelen esetben határozott választ annyival kevésbé lehet adni, mert az sincs megmondva, hogy váljon szilárd vagy petyhüdt szervezetű kanczákról van-e szó. Azért tehát vegyük sorra a dolgot. A kancza csak akkor fogamzhatik, ha termékeny csődörrel a sárlás pillanatában fedeztetik be. Első kérdés tehát termékeny-e a csődör ? Miután jelen esetben több csődörről van szó, alig tehető fel, hogy a csődörben legyen a hiba. Miután azonban ennek a lehetősége még nincs kizárva, meg kell figyelni, hogy az ugyanazon csődörök által befedezett más kanczák fogamzanak-e vagy sem. Tudunk egy esetet, ahol egy fedeztető állomás három ménje által befedezett összes kanczák közül csak 7 drb fogamzott. A második kérdés, hogy csakugyan sárlik-e a kancza a befedeztetés pillanatában, mutatja-e tehát a sárlásnak jeleit, mert megesik ám elég gyakran, hogy a petyhült szervezetű kancza magára engedi erőszakolni a mént, ha nem sárlik is. A kanczát tehát nem akkor kell befedeztetni, amikor éppen alkalom kínálkozik arra, hanem mikor a sárlás jeleit valóban mutatja, de akkor azután nem kell halogatni, hanem azonnal mén alá vezetni. Jelen esetben azonban úgy hiszem a takarmányozásban is kereshető a hiba. Nagyon sok ott a kukoricza-dara, korpa, répa, amelyek meglehetősen petyhüdté teszik a kanczát. Ha tehát az előbb említett körülményekben nem lehet feltalálni az okot, a kanczákat tisztán széna- és zab-etetésre kell fogni, és emellett naponként meghajtani vagy lovagolni — már t. i. azokat, melyeknek nincs kis csikója, hogy a felesleges zsírt kiizabják. Ha ez a fogás sem használna úgy legjobb lesz a tenyészanyagot kicserélni, mert az is feltehető, hogy talán bizonyos szervi bajok vannak jelen, amelyeken persze nem lehet segíteni. Csy: Szabad-e a polyvát és töveket eladni ? (Felelet a 101. számú kérdésre.) A buza- és rozspolyva és tövek époly takarmány, illetve alomanyag, mint a szalma, mert egymást kölcsönösen helyettesithetik. Tápanyagtartalom tekintetében pedig a polyva gazdagabb s ennélfogva mint takarmány becsesebb is, mint a szalma, mely okból eltartására nagyobb gondot is fordítanak, mint a szalmára. A törek pedig nem egyéb, mint összetört s polyvával kevert szalma. Gazdasági értelemben tehát a szalma, polyva és törek, egy kategóriába tartozó hasonló értékű anyagok s a polyvát és töreket senki sem fogja ipari czélokra szolgáló, nyersanyagnak tekinteni, époly kevéssé, mint a szalmát, habár utóbbi még papírgyártásra is alkalmas. Mindezekből az következik, hogy ha a szerződésben ki van kötve, hogy a bérlő sem szalmát, sem takarmányt el nem adhat, a polyva és törek eladása sem állhat jogában, mivel ezek az anyagok határozottan a takarmányfélék közé sorolandók, mert minden okszerűen kezelt gazdaságban takarmányul használtatnak. Figyelembe veendő továbbá, hogy a haszonbéri szerződésben a takarmány és szalma eladása azért lett eltiltva, hogy ezek az anyagok trágyává alakítva, a szántóföld termőerejének fentartására fordíttassanak s igy ha a bérlő polyvát és töreket eladna, trágyakészlete csökkennék, ami a szántóföld termőerejének fokozatos hanyatlását vonná maga után. A polyva és törek eladása által tehát a haszonbéri szerződés intencziója ellen is vétkeznék a bérlő, minélfogva ezen anyagok eladása mellőzendő. Ph. Jadoo a dohány-melegágyakban. (Felelet a 102. számú kérdésre.) A jadoonak nevezett anyag a „Jadoo Company"-nál Sopronban szerezhető be, melyet a melegágyakban következőképpen kell használni: A jadoot használat előtt jól szét kell tépni, hogy összeálló darabokat ne képezzen s ha száraz lenne, meglocsolandó annyira, hogy nyirkossá váljék. Az ily módon előkészített anyagból körülbelül egy ujjnyi vastag réteget teszünk a melegágyi földre s 2—3 cm. vastag földréteggel betakarjuk. Egy 4 méter hosszú s 130 cm. széles melegágyba körülbelül 20 kgr. kell. K. K. Felszántott gyep bevetése. (.felelet a 103. számú kérdésre.) Tekintettel azon körülményre, hogy a tengerit jóval később vetjük, mint a zabot, a tavaszszal vizenyősebb gyeptörésbe, helyesebb lesz korán érő tengerit vetni. A tengeri vetése idejekor a föld már megszikkadt, míg a korai zabvetésnél még túlnedves lehetne. Másrészt a tengeri, mint kapásnövény, a talaj összetömődését megakadályozza, azt porhanyó állapotban tartja, ami gyeptörésnél lényeges dolog. A korán érő tengerik közül vethető a székely korai tengeri, a kanadai vagy florentini tengeri. Sőt ha a vetés május vége előtt eszközölhető nem lenne s a talaj fekvésénél fogva tartani kell attól, hogy az ősz eleje felé ismét vizenyőssé lenne, akkor legjobb lesz cinquantinó tengerit vetni, mely a magyaróvári gazdasági akadémia gazdaságában szerezhető be igen jó minőségben. Kg: A lóbabó termesztése. (Felelet a 104. számú kérdésre.) Az orosz lófogú bab nem egyéb, mint a nálunk is termeszteni szokott lóbabónak egy felesége. Jó erőben álló földet kíván, sőt a friss trágyát is nagyon meghálálja, ami annyival is inkább előmos, mert utána a búza kitűnően szokott sikerülni; a lóbabó a búzának egyik legkitűnőbb előveteménye. Április hó elején vethető, sőt ebben az időben legjobb elvetni, mert akkor a levéltetvek támadásának kevésbé van kitéve. Sorvetőgéppel 24—36 cm. távolságban elvetve, kat. holdanként 70—90 kgr. mag szükségeltetik. Én rendesen 36 cm. távolságban vetem kat. holdankénti 70 kgr. mag felhasználásával. Termése kat. holdanként 8—12 g között ingadozik. Nálam például a mult évben, a jégverés daczára, 12 méter mázsán felül termett. Mivelése olyan, mint a kapás növényeké. Kelés után kapálunk és ha szükséges, a sorban kissé ritkítunk úgy, hogy 8—10 cm.-re álljon egyik tő a másikhoz; a fejlődés folamán még egy kapálásban és egy feltöltögetésben részesítjük, mely munkák lókapákkal eszközöhetők. Midőn hüvelyei feketednek, akkor legjobb sarlóval levágni s kis kévékbe kötve s megszárítva, akár cséplőgépen (tágra állított kosárral) kicsépelni vagy kinyomtatni. Utóbbi jobb, mert a gép sok magot összetör. Szalmája nem igen értékesíthető, a birkák finomabb részeit megeszik ugyan, de leginkább csak tüzelésre használható. Kg. A durva termelése. (Felelet a 105. számú kérdésre). Ott, ahol a csalamádé biztosan megterem, a durvát csak feltételesen, kisebb területeken érdemes termelni, mert nem ad oly jó takarmányt, mint a csalamádé, könnyebben fásodik meg, a rossz hideg időjárást könnyebben sínyli, a talajt is jobban kiéli s végül magtermelése is bizonytalanabb, mert a madarak óriási kárt tesznek benne s magja igen későn érve, nem ritkán éretlenül kerül leszedés alá. Előnye, hogy a szárazságot jobban bírja mint a csalamádé, de csak akkor, ha előzetesen kellően megerősödhetett. A durva vetése május hó első felére esik; takarmányul, sorvető géppel 24 cm. sortávolságba vethető, mely esetben k. holdanként körülbelül 10—12 kg. a vetőmagszükséglet, feltéve, hogy a mag jó minőségű ; erről előzetesen csiráztatással meg kell győződnünk, mert a rossz csiraképesség a durramagnál könnyen előfordul, ha tenyészfeltételeinek meg nem felelő talajról vagy klíma alól került ki. A durrát legalább egyszer megkapálni igen czélszerű, eszközölhető ez a 24 cm. vetésnél is, de ezen czélból vethető 36 cm.-re is. Kg. a legelő a csibelyben burban szárazanyag . 20'0 200 cm. fehérje . . 1*6 l-l , zsir . . . 0'4 0-3 „ szénhidrát 9'5 9-1 Luczenbacher Pál. (1898—1900.) Idegen országban, hová kortól és munkától kifáradtan a csendes magányba visszavonult, életének 83-ik évében, f. hó 12-én reggel csendesen elhunyt szobi id. Luczenbacher Pál. Benne a magyar típusnak egy olyan alakja szállott sírba, aki életének egész folyásával igazolta, hogy a kitartó szorgalom, az egyszerű és takarékos életmód, a helyes vállalkozói szellem, a kellő kereskedelmi képzettség a magyar nemzeti faj tulajdonsággal nem ellenkezik és oly kiváló ered.