Köztelek – 1900. 1-50. szám

1900-03-14 / 22. szám

21. SZÁ M. 10-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1900. MÁRCZIUS H O 10. 423 kataszteri holdanként tebát 27 kg. és 600 gr. vetőmag volna szükséges a fenti keverékből. T. L. Burgonya etetése fejőstehenekkel. (Fe­lelet a 98. seámu kérdésre.) A tehenekkel fejen­kint s naponta 10—15 kg. burgonyát czélszerü etetni; ami pedig a burgonyaetetés módját illeti, azt tapasztalták, hogy 10 kgig legelő­nyösebb a burgonyát nyersen, de fölapritva s mintegy ík annyi sulyu szalmaszecskával keverve etetni, mig ha több burgonyát etetünk, akkor előnyösebb azt főzni vagy gőzölni, mert a nagyobb mennyiségben etetett nyers burgo­nyától kellemetlen ízt kap a tej, mig a főtt burgonya nem árt a tej izének. A tej mennyi­sége és zsírtartalmára nézve azonban közö­nyös az, hogy a tehenek nyersen vagy főve kapják a burgonyát. A főtt vagy gőzölt burgo­nyát összezúzva és szalmaszecskával keverve, a rendes etetési időkben, tehát reggel, délben s este első takarmányul adjuk a teheneknek. A fejőstehenek további etetésére vonatkozólag ajánljuk a „Köztelek" 13. é3 14. számának „Fejőstehenek takarmányozása* czimü közle­ményeit. Sót átlag 40 gr-ot czélszerü naponta egy tehénre számítani s azt a jelen esetben a burgonyára kell hinteni. A szopósborjuk nem szükségeinek sót, mert a tej elegendő sót tar­talmaz, szintúgy az a széna s abrak is, amit a szoptatás alatt etetünk velük. Cselkó. A csibeliur, mint báránylegelö. (Felelet a 99. sz. kérdésre.) A csibehur egyike a leg­természetszerübb takarmánynövényeknek s miután állatjaink — a lovat kivéve — nagyon szeretik, bátren legeltethető és pedig ugy a megnőtt, valamint a növendék állatokkal. Némi óvatosság azonban nem árt a csibehur legeltetésénél, mert kivételesen fölpuífasztja az állatokat, különösen ha harmatos, vagy ha meg van ázva s ha az állatokat éhgyomorral hajtjuk reá. Ezért tanácsos a bárányoknak ki­hajtás előtt kevés szénát adni s azokat csak a harmat fölszáradása után a csibehurra ereszteni. A csibehur táphatása valamivel csekélyebb mint a füé, mert átlag van százalékokban: a legelő a csibe­luben liurban szárazanyag . 20'0 20-0 em. fehérje . . 1*6 l-l , zsir . . . 0'4 0-3 „ szénhidrát 9'5 9-1 E csekély fogyatkozását azonban egyenlíti a csibehur azáltal, hogy az állatok többnyire kevesebb fáradsággal legelik, mint a füvet. Cselkó. Mi lehet az oka a kanczák nem fogam­zásának. (Felelet a 100. számú kérdésre). A kanczák meddőségének sokféle oka lehet, de ezt az okot többnyire csak akkor lehet kide­ríteni, ha az adott viszonyokat és körülménye­ket igen pontosan megfigyeljük. A jelen eset­ben határozott választ annyival kevésbé lehet adni, mert az sincs megmondva, hogy váljon szilárd vagy petyhüdt szervezetű kanczákról van-e szó. Azért tehát vegyük sorra a dolgot. A kancza csak akkor fogamzhatik, ha termé­keny csődörrel a sárlás pillanatában fedezte­tik be. Első kérdés tehát termékeny-e a cső­dör ? Miután jelen esetben több csődörről van szó, alig tehető fel, hogy a csődörben legyen a hiba. Miután azonban ennek a lehetősége még nincs kizárva, meg kell figyelni, hogy az ugyanazon csődörök által befedezett más kanczák fogemzanak-e vagy sem. Tudunk egy esetet, a hol egy fedeztető állomás három ménje által befedezett összes kanczák közül csak 7 drb fogamzott. A második kérdés, hogy csakugyan sárlik-e a kancza a befedeztetés pillanatában, mutatja-e tebát a sárlásnak jeleit; mert megesik ám elég gyakrsn, hogy a pety­hült szervezetű kancza magára engedi erősza­kolni a mént, ha nem sárlik is. A kanczát te­hát nem akkor kell befedeztetni, amikor éppen alkalom kínálkozik arra, hanem mikor a sár­lás jeleit valóban mutatja, de akkor azután nem kell halogatni, hanem azonnal mén alá vezetni. Jelen esetben azonban ugy hiszem a takarmányozásban is kereshető a hiba. Nagyon sok ott a kukoricza-dara, korpa, répa, a me­lyek meglehetősen petyhüdté teszik a kanczát. Ha tehát az előbb emiitett körülményekben nem lehet feltalálni az okot, a kanczákat tisz­tán széna- és zab-etetésre kell fogni, és emel­lett naponként meghajtani vagy lovagolni — már t. i. azokat, melyeknek nincs kis csikója, hogy a felesleges zsírt kiizadják. Ha ez a fogás sem használna ugy legjobb lesz a tenyészanyagot kicserélni, mert az is feltehető, hogy talán bizonyos szervi bajok vannak jelen, a melyeken persze nem lehet segíteni. Csy. Szabad-e a polyvát és töveket eladni ? {Felelet a 101. számú kérdésre.) A buza- és rozspolyva és törek époly takarmány, illetve alomanyag, mint a szalma, mert egymást köl­csönösen helyettesithetik. Tápanyagtartalom tekintetében pedig a polyva gazdagabb s en­nélfogva mint takarmány becsesebb is, mint a szalma, mely okból eltartására nagyobb gondot is fordítanak, mint a szalmára. A törek pedig nem egyéb, mint összetört s polyvával kevert szalma. Gazdasági értelemben tehát a szalma, polyva és törek, egy kategóriába tartozó hasonló értékű anyagok s a polyvát és töreket senki sem fogja ipari czélokra szolgáló, nyers anyag­nak tekinteni, époly kevéssé, mint a szalmát, habár utóbbi még papírgyártásra is alkalmas. Mindezekből az következik, hogy ha a szerződésben ki van kötve, hogy a bérlő sem szalmát, sem takarmányt el nem adhat, a polyva és törek eladása sem állhat jogában, mivel ezek az anyagok határozottan a takarmány­félék közé sorolandók, mert minden okszerűen kezelt gazdaságban takarmányul használtatnak. Figyelembe veendő továbbá, hogy a ha­szonbéri szerződésben a takarmány és szalma eladása azért lett eltiltva, hogy ezek az anya­gok trágyává alakítva, a szántóföld termőere­jének fentartására fordíttassanak s igy ha a bérlő polyvát és töreket eladna, trágyakész­lete csökkennék, a mi a szántóföld termőere­jének fokozatos hanyatlását vonná maga után. A polyva és törek eladása által tehát a haszon­béri szerződés intencziója ellen is vétkeznék a bérlő, minélfogva ezen anyagok eladása mellő­zendő. —h. Jadoo a dohány-melegágyakban. (Felélet a 102. számú kérdésre.) A jadoonak nevezett anyag a „Jadoo Company"-nál Sopronban szerezhető be, melyet a melegágyakban követ­kezőképpen kell használni: A jadoot használat előtt jól szét kell tépni, hogy összeálló darabokat ne képezzen s ha száraz lenne, meglocsolandó annyira, hogy nyirkossá váljék. Az ily módon előkészített anyagból körülbelül egy ujjnyi vastag réteget teszünk a melegágyi földre s 2—3 cm. vastag földréteggel betakarjuk. Egy 4 méter hosszú s 130 cm. széles melegágyba körülbelül 20 kgr. kell. K. K. Felszántott gyep bevetése. (.felelet a 103. számú kérdésre.) Tekintettel azon körül­ményre, hogy a tengerit jóval később vetjük, mint a zabot, a tavaszszal vizenyősebb gyep­törésbe, helyesebb lesz korán érő tengerit vetni. A tengeri vetése idejekor a föld már megszikkadt, mig a korai zabvetésnél még tulnedves lehetne. Másrészt a tengeri, mint kapásnövény, a talaj összetömődését megaka­dályozza, azt porhanyó állapotban tartja, ami gyeptörésnél lényeges dolog. A korán érő tengerik közül vethető a székely korai tengeri, a kanadai vagy florentini tengeri. Sőt ha a vetés május vége előtt eszközölhető nem lenne s a talaj fekvésénél fogva tartani kell attól, hogy az ősz eleje felé ismét vizenyőssé lenne, akkor legjobb lesz cinquantinó tengerit vetni, mely a magyaróvári gazdasági akadémia gazdaságában szerezhető be igen jó minőségben. Ky. A lóbabó termesztése. (Felelet a 104. számú kérdésre.) Az orosz lófogu bab nem egyéb, mint a nálunk is termeszteni szokott lóbabónak egy félesége. Jó erőben álló földet kíván, sőt a friss trágyát is nagyon meghálálja, ami annyival is inkább előmos, mert utána a buza kitűnően szokott sikerülni; a lóbabó a búzának egyik legkitűnőbb elő.veteménye. Április hó elején vethető, sőt ebben az időben legjobb elvetni, mert akkor a levéltet­vek támadásának kevésbé van kitéve. Sorvető­géppel 24—36 cm. távolságban elvetve, kat. koldanként 70—90 kgr. mag szükségeltetik. Én rendesen 36 cm. távolságban vetem kat. holdankénti 70 kgr. mag felhasználásával. Ter­mése kat. holdanként 8—12 q között ingadozik. Nálam például a mult évben, a jégverés daczára, 12 métermázsán felül termett. Mive­lése olyan, mint a kapás növényeké. Kelés után kapálunk és ha szükséges, a sorban kissé ritkítunk ugv, hogy 8—10 cm.-re álljon egyik tő a másikhoz; a fejlődés fobamán még egy kapálásban és egy feltöltögeté.-ben részesítjük, mely munkák lókapákkal eszközö hetők. Midőn hüvelyei feketednek, akkor legjobb sarlóval levágni s kis kévékbe kötve s megszárítva, akár cséplőgépen (tágra állított ko-árral) kicsépelni vagy kinyomtatni. Utóbbi jobb, mert a gép sok magot összetör. Szalmája nem igen értékesíthető, a birkák finomabb részeit megeszik ugyan, de leginkább csak tüzelésre használható. Ky. A durva termelése. (Felelet a 105. számú kérdésre). Ott, ahol a csalamádé biztosan meg­terem, a durrát csak feltételesen, kisebb területeken érdemes termelni, mert nem ad oly jó takarmányt, mint a csalamádé, könnyebben fásodik meg, a rossz hideg idő­járást könnyebben sínyli, a talajt is jobban kiéli s végül magtermelése is bizonytalanabb, mert a madarak óriási kárt tesznek benne s magja igen későn érve, nem ritkán éretlenül kerül leszedés alá. Előnye, hogy a szárazságot jobban birja mint a csalamádé, de csak akkor, ha előzetesen kellően megerősödhetett. A durra vetése május hó első felére esik; takarmányul, sorvető-géppel 24 cm. sortávol­ságba vethető, mely esetben k. holdanként körülbelül 10—12 kg. a vetőmagszükséglet, feltéve, hogy a mag jóminőségü ; erről előzetesen csiráztatással meg kell győződnünk, mert a rossz csiraképesség a durramagnál könnyen előfordul, ha tenyész-feltételeinek meg nem felelő talajról vagy klimä alól került ki. A durrát legalább egyszer megkapálni igen czél­szerü, eszközölhető ez a 24 cm. vetésnél is, de ezen czélból vethető 36 cm.-re is. Ky. Luczenbacher Pál. (18.8—1900.) Idegen országban, hová kortól és munkától kifáradtan a csendes magányba visszavonult, életének 83-ik évében, f. hó 12-én reggel csendesen elhunyt szobi id. Luczenbacher Pál. Renne a magyar típusnak egy olyan alakja szállott sírba, aki életének egész folyásával igazolta, hogy a kitartó szorgalom, az egyszerű és takarékos életmód, a helyes vállalko­zói szellem, a kellő kereskedelmi kép­zettség a magyar nemzeti faj tulaj donság­gal nem ellenkezik és oly kiváló ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék