Köztelek – 1907. 1-50. szám

1907-02-27 / 17. szám

432 KÖZTELEK, 1907. FEBRUÁR HÓ 'z7. 17. SZÁM 17-IK ÉVFOLYAM. „A Hermann-féle gazdálkodási rendszer és tengeritermesztési mód ismertetése" czimü munkára, amely aktuális voltánál fogva minden modern gazdát érdekel, e helyen is fel­hívjuk olvasóink figyelmét. A müvet Gyárfás József a helyszínén szerzett tapasztalatai és a rendelkezésére bocsájtott adatok alapján irta meg. Az ábrákkal illusztrált könyv ára 1 K. 60 fillér. Előleges beküldése ellenében megrendelhető a „Pátria" részv.-társ. könyvkiadó osztályában (IX., ÜUői-ut 25.). Luxuslóvásárok a Tattersallban. Az „OMGE." védnöksége alatt a Budapesti Tattersall-társaság által rendezett f. évi tavaszi luxuslóvásárok a következő napokon tartatnak: az első tavaszi XXXV. sz. vásár márczius hó 11., 12. és 13-án, a második tavaszi XXXVI. sz. vásár április hó 14., 15. és 16-án. Mindkét vá­sár díjazással lesz egybekötve, melyeknél a dijazás feletti bírálatot az „OMGE." kebeléből kiküldött bizottság végzi. Az első vásár be­jelentési határideje február 27-én, a második vásáré április 2-án jár le. Bejelenteni csakis a vásárszabályokat magukon foglaló bejelentési lapokon lehet, melyeket bárkinek felszólítására a „Tattersall" titkársága (Budapest, Kerepesi-ut 5.) küld meg. XXIV. tenyészállatvásár. Az Országos Magyar Gazdasági Eyyesiilet XXIV. tenyészállatvásárját 1907. márczius hó 24. és 25-én tartja meg Budapesten a Tatter­sall B.-T. istállóiban (szemben a keleti pálya­udvarral). A vásár díjazási czéljaira dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszter 15,400 koronát ado­mányozott. Bendelkezésére áll továbbá egy 1000 koronás tiszteletdíj, melyet Budapest székesfőváros adományozott; ez idén tehát 6400 koronával nagyobb értékű dijak állanak a biráló-bizottság rendelkezésére és igy remél­hető, hogy a tenyésztők azok elnyeréséért leg­kiválóbb tenyészanyagokkal pályázni fognak. A bejelentési határidő márczius 10. A vásártervezetet és a bejelentési iveket már szétküldtük, aki ilyeneket nem kapott volna, forduljon az OMGE. titkári hivatalához. A rendező-bizottság. Örök harcz. Nyomorúságos viszony ez a mienk Ausztriával. Amióta tudtára jöttünk annak, hogy a mult gazdasági kiegyezéseiben Ma­gyarország mily károsodást szenvedett, s amióta ennek tudatában az uj kiegyezés­ből a régi hibákat kiküszöbölni óhajtjuk, azóta az osztrák hivatalos és nem hivata­los közvéleménynyel egyaránt harczban állunk. Az 1897. év végével lejáró vám- és kereskedelmi szövetség megújítása tárgyá­ban már a 90-es évek derekán felvettük a tárgyalásokat s igy jött létre a Bánffy Badeni-féle kiegyezés, amely Magyarország kívánságát sok tekintetben juttatta kifeje­zésre, s reánk nézve messzemenöleg elő­nyösebb volt a régi gazdasági kiegye­zésnél. Az időközben beállott politikai zavarok nyomán bekövetkezett kormányváltozások természetes következménye volt, hogy az uj osztrák kormány első kötelességének ismerte a Bánffy—Badeni-féle kiegyezést elejteni, mert az osztrák parlamentben és azonkívül ez a kiegyezés oly visszatet­szést szült, hogy annak parlamenti sorsa tekintetében az osztrák kormány nem lehetett kétségben. S a hosszas huza­vonának az lett az eredménye mégis, hogy 1899-ben létrejött a Széli-féle formula, amelynek értelmében Magyarország tör­vénybe igtatta a Bánffy—Badeni féle meg­állapodásokat, mig az osztrák kormány arra kötelezte magát, hogy ezen megálla­podásokat betartja. Közismert dolog, hogy a Széli-féle for­mula alapján létrejött viszonossági meg­állapodás 1907. deczember 31-éig tartja fenn a vámközösséget, amely idő alatt, ha uj megegyezés nem létesül, Magyar­ország önálló alapon rendezkedhetik be. Az uj kiegyezés 1902. év Szilveszter éjjelén, mint tudjuk a Széli—Körber-féle kiegyezés alakjában létrejött. Erre sem vár azonban más sors, mint a Bánffy -Badeni­féle kiegyezésre. Az uj kiégyezés törvénybe igtatását ismét politikai zavarok akadá­lyozták meg s az uj kibontakozás telje­sen uj alapot is teremtett. A magyar kormány kötelezettséget vál­lalt arra a Felséggel szemben, hogy a sza­bad forgalmat, ha nem is a vámszövetség, de szerződés alakjában 1917. év végéig a Széli—Körber-féle kiegyezés alapján fenntartja. Ez a megoldás nem találkozott az uj osztrák kormány, különösen annak miniszterelnöke Beck gróf tetszésével s kormányra lépése óta oly szokatlan agi­tácziót fejt ki a magyar kormány által kötött ezen megállapodás megtörésére, amely kormányelnöki állásával semmikép sem összeegyeztethető. Beck grófnak ez az ellenszenve magya­rázza meg azon tényét is, hogy a Széli— Körber-féle javaslatokat a parlamenti tár­gyalás alól kivonva, kijelentette, hogy azokat a maga részéről alapul el nem fo­gadja. Egy szóval 12 évi harcz és háború után újra ott vagyunk, hogy a tárgyalá­sokat újból felvehetjük. Ennek a tervszerű hercze-hurczának és huzavonának vet véget a magyar kor­mány férfias állásfoglalása, amely végre tisztulást hoz a zavarokba. Kossuth Fe­rencz kereskedelmi miniszternek a kép­viselőház közgazdasági bizottsága előtt tett nyilatkozata végét veti az osztrák kormány bujkálásának azzal, hogy egy határidőhöz odaszegezi, ugy a saját, mint az osztrák kormány létét, amely napig el fog dőlni, hogy vájjon lehetséges-e az osztrák kor­mánynyal békés megoldásra jutni a gaz­dasági kérdésekben, avagy önállóan le­szünk-e kénytelenek intézkedni; s el fog dőlni e napon az a kérdés is, hogy melyik kormány lesz kénytelen a szakítás tényé­ből a következményeket levonni. Ha a csomót kibogozni nem sikerül addig, ketté kell azt vágni. A magyar közvélemény ma teljes egészé­ben a magyar kormány mögött van, mert torkig van már mindenki az osztrák kor­mány intrikáival. Beck gróf merész politikát folytat, mert a magyar kormánynyal s a magyar köz­véleinénynyel szemben nemcsak maga szállt harczba, hanem harczba vitte az egész osztrák sajtót, a parlamentet, ma a válasz­tókat is s rendelkezésére álló hatalmi esz­közökkel mindent elkövet arra nézve, hogy bennünket megtörjön s megfélemlítsen. Ez a merész terv hajótörést fog szenvedni, mert ha ápr. l-ig nem sikerült a szabad for­galom és a Széli—Körber-féle kiegyezés alap­ján Ausztriával kereskedelmi szerződést kötni s illetve erre nézve komoly bizto­sítékokat szerezni, akkor Beck gróf és társai jól megérdemelt nyugalomra meg­érettek. De be fog ez következni akkor is, a politikai felelősség konzekvencziájakép, ha a kereskedelmi szerződés létre jön, mert ez azt jelenti, hogy Beck gróf politikája teljes kudarczot vallott s régebbi és uj állásfoglalását a parlament és közvélemény előtt megindokolni nem tudná. Ezzel szemben a magyar kormány állás­pontja világos és igaz. Ha április l-ig a jelzett irányban az osztrák kormánynyal megállapodás nem létesül, akkor a Fel­Uj! Egygéprendszerü gőzszántás. Uj! (egy ölet fogó 7 vasú ekével) Csekély befektetés. Olcsó üzem. Tökéletes munka. Előkelő referencziákkal az ország legtöbb vi­dékéről, valamint bárminemű felvilágosítással szolgál egyedüli gyártója i Az Első Magyar Gazdasági Gépgyár R.-T. mmmmmmummu mmmmm m mm Budapest, vi. karOkt, Váe»-ut 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék