Köztelek – 1909. 51-101. szám

1909-08-07 / 61. szám

62. SZÁM 19-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1909. AUGUSZTUS HÓ 11. Ne várjuk azonban azt be, hogy az esetleges betegek­ vérsavóval való kezelése által kelljen vé­dekeznünk a lépfene ellen. Sokkal nagyobb és biztosabb az eredmény, ha minden évben védő­oltásban részesítjük állatainkat. A nagyobb bir­tokosok ma már általában foganatosíttatják is ezeket a védőojtásokat, ellenben a kisgazda már ritkábban hajlandó erre. Ez a körülmény nem is abban leli magyarázatát, mintha a kis­gazda szintén nem fogná fel helyesen a védő­ojtás nagy hasznát, hanem a költségeket so­kalja, melybe kisszámú állatjának ojtása kerül. De csak mérsékelt számú filérekbe kerül ez a védőojtás, ha a kisgazdák ebből a czélból szö­vetkeznek, mert az ojtóanyag ára és az ojtó állatorvos költségének megosztásával egy-egy kisgazdára csak kevés jut. Ezért minden község, ahol a lépfene évente elő szokott fordulni, a saját jól felfogott érdekét szolgálja, ha főként szarvasmarhaállományát, a szükséghez mérten azonban a lovakat és a juho­kat is, kellő időben évente egyszer beojtatja. Az ilyen védőojtások legalkalmasabban kora tavaszszal foganatosíthatók, amikor a mezei munka még nem vette kezdetét és a legelőre való kihajtás még korai, amidőn tehát megvan az idő és az alkalom az állatok beoltására, hogy azok egy év tartamára megvédve legyenek a lépfenés fertőzés ellen. Az állatoknak lépfenében való megbetegedése esetén a vonatkozó törvényes rendelkezés a következőket is magában foglalja: Olyan szemé­lyek, akiknek kezein vagy egyéb fedetlen test­részeiken sérüléseik vannak, lépfenés állatok vagy hullák körül szolgálat teljesítésére nem alkalmazhatók. Lépfenében beteg vagy ennek gyanújában álló állatoknak fogyasztásra való levágása tilos. Lépfenében beteg állattal közvetlenül érintkezett állatot az érintkezéstől számítva 6 napon belül közfogyasztásra levágni tilos. A lépfene kitörése miatt foganatosított zárlati intézkedéseket a hatóság megszünteti, ha a betegség kitörése helyén 14 nap óta lépfenében beteg vagy gyanús állat nincsen és a fertőtlenítés szabályszerűen befejeztetett. Tátray János: IRODALOM. Lud- és kacsatenyésztés. Irta: Hreblay Emil gazdasági m. kir. felügyelő Kolozsvárt. Il­ik tel­jesen átdolgozott kiadás­­ára fűzve 5 korona. A hazai baromfitenyésztés szakirodalmának tör­ténete Hreblay Emil neve nélkül az utolsó húsz évről megírható nem volna. Az utolsó húsz év baromfitenyésztésének gyakorlati ered­ményei Hreblay Emil nélkül nagyon is hiányo­sak volnának. Ez a két tény egymást szak­szempontból megerősíti és kiemeli. Hreblay nem tisztán csak szakiró, hanem szenvedélyes tenyésztő is, aki a tenyésztési helyes irányok kutatásában fáradhatatlan, viszont nemcsak te­nyésztő, hanem szakíró is, aki nem azért kutat a baromfitenyésztés beláthatlan nagyságú me­zején, hogy magának megtartsa tapasztalatait, hanem azért, hogy minden gyakorlatias nyítást beírjon, közkincsesé tegyen. Baromfitenyésztési szakkönyvei számos kiadást érnek és hazánk ezirányú szaktudásfejlesztési ügyének aczélrugóit képezik. Külön megérdemli Hreblay, hogy iro­dalmi és tenyésztési tevékenysége mellett ha­tározottan jellegzetes és fáradhatlan agitáló ké­pességét is fölemlítsem. A baromfitenyésztés fejlesztésének egyik főrugója a baromfik­iállítás, melyek rendezésébe a csalódások és szép sike­rek egész lánczolata után sem fáradt bele Hreblay Emil. Az ő személye, rendező képes­sége nélkül hazánkban na­gyobbszabású baromfi­kiállítás el sem képzelhető. Most megjelent munkája, a Lúd- és kacsa­tenyésztés, a baromfitenyésztés egyik országos irányítójának, Firkner János miniszteri taná­csos, országos állattenyésztési főfelügyelőnek van ajánlva. Bevezetőjében megemlékezik szerző az országos állattenyésztési főfelügyelő c­él­tudatos irányban működő tevékenységéről és az eddig elért sikerekről. Ebben Hreblaynak föltét­len igaza van, de a legjobb vezér is semmit­tevésre van kárhoztatva jó tisztikar és bátor közvitézek nélkül. A baromfitenyésztésben éppen ez okból a vezér és a tiszt egyenlőképpen szük­ségesek. Hreblay Lud­ és kacsatenyésztés czimű könyve három részre van osztva, melyek tar­talma a következő: I. rész. A hazai lud- és kacsatenyésztésről általában. A ludól­és beren­dezése. A kacsaól­és berendezése. A lud- és kacsatrágya értéke és kezelése. Az okszerű takarmányozás segédeszközei. A tenyészludak takarmányozása. A tenyészkacsák takarmányo­zása. A ludak legeltetése. A kacsák bő takar­mányozásának előnyei. A ludak és kacsák gon­dozása. A baromfibetegségek és azok gyógyítása. A tojásgyüjtés stb. A keltetőhely és a keltetés módjai. A viziszárnyasok mesterséges keltetése. A kis libák és kacsák kelése stb. Takarmányo­zás, koppasztás, jelzés stb. Az amerikai tenyész­tési módokról. II. rész. A lud- és kacsafajtákról. A magyar lud. A magyar kacsa. A fodros tollú lud. Tarka magyar kacsa. Az emdeni lud. Az olasz lud. A pekingi kacsa. A keresztezésekről. III. rész. Külföldi viziszárnyasok, melyekben tizenegyféle külföldi viziszárnyasról számol be. Ebből három lud- és nyolcz kacsafajta. A tizenegy éves könyvet 68 sikerült kép diszíti, a hirdető részben pedig hazánk elsőrangú tenyésztői hir­detik eladásra termelt tenyészanyagjaikat. p. Folyóiratok: Természettudományi Közlöny. Ez a havonként kétszer megjelenő folyóirat augusztusi első száma is érdekes tartalommal jelent meg. Kiadja a K. M. Természettudományi Társulat Budapesten, előfizetési ára 12 K. Az augusztus 1-i füzet tartalma: A mezőgazdasági kémia mai jelentősége és jövője. Irta: Sigmund Elek dr. Betegségeket terjesztő rovarok irtása. Irta: Sajó Károly. Az élet periódusai. Irta : Dalmady Zoltán. A vasút és a villámcsapás. Irta: Szalay László. Villámhárító fa: Szalay László. Tudósítások. Feleletek stb. — A Hadsereg 14. számának tar­talma : Magenta és Solferino 50-ik évfordulójá­hoz. Honvédő polgárok. A gyalogsági ásónak pánczélul való alkalmazása. Katonai hírek. Hely-Őrségi hirek. Tizenegy szép kép disziti ezt a közkedveltségnek örvendő katonai folyóiratot, mely Heris Vilmos szerkesztésében jelen meg havonta kétszer Aradon. * Az ezen rovatban ismertetett könyvek meg­rendelhetők a Pátria r.-t. gazd. szakkönyvkeres­­­kedésében Budapest, IX., Üllői­ ut 25. (Köztelek.) LEVÉLSZEKRÉNY. Luczerna műtrágyázása. 460. sz. kérdés. Luczernás alá a földet nyáron felszántatom gőzekével 8 hüvelykre és további 4 hüvelykre grubbereztettem. Még az őszszel szeretnék vagy szuperfoszfátot, vagy Thomassalakot beléfogá­solni. Melyiket használjam és mily mennyiségben magyar holdanként, hogy a luczernás körülbelül 6—7 évig jó legyen? H. J. Felelet a­­ 460. sz. kérdésre. A luczerna mű­trágyázásának mindenesetre a leghelyesebb el­járását követi tisztelt kérdésrevő azzal, hogy a műtrágyát még a luczerna elvetése előtt kívánja a földbe hozni, mert a fejtrágyázásnak az alkalmazása a luczernánál bizonytalan. Mi­után a luczernánál a műtrágyának hosszabb ideig kell hatni, helyesebb a lassúbb hatású, de több évre kiható Thomassalakot használni a szuperfoszfát helyett, mindig azt véve figye­lembe, hogy a több éves luczernás felültrágyá­zása (fejtrágyázása) mindig bizonytalanabb, mintha a kellő mennyiségű trágyát már az el­vetés előtt hozom a földbe. Erre való tekintet­ből a Thomassalakból hat, holdanként 400 kg.-ot kell adni. A Thomassalak kiszórási ideje már most aszerint módosul, amint a luezernát védő­növénynyel, vagy tisztán egymagában vetjük. Ha védőnövénynyel vetjük, akkor a Thomas­salakot tavaszszal kell kiszórni és leszántani, (vagy legrubberolni), hogy hatását ne annyira a védőnövényre, mint az ezt követő luezernánál fejtse ki, vagyis hogy a védőnövényt túl erős fejlődésre ne késztesse, ami a luezerna hát­rányául szolgálna. Ha a luezernát ellenben védőnövény nélkül — tehát tisztán egymagá­ban — vetjük, akkor a Thomassalakot helye­sebb már őszszel (vagy a tél folyamán) kiszórni, mert ez esetben tavaszszal a zsenge luezernára nagyobb hatással lesz és növekedését, megerő­södését jobban biztosítja. Megjegyzem, hogy én a luezerna védőnövény nélküli vetésének vagyok barátja, mely az al­földi gazdaságokban is mindinkább terjed. Jelen esetben pedig a 12 hüvelyk mélységig meg­munkált földnél a védőnövény (a fekete humó­zus talajban) oly buja fejlődésű lehet, hogy a luezernának kárára lesz, míg a tiszta vetésű lucterna ilyen talaj előkészítésnél bámulatos eredményeket szolgáltathat. K. K. Tavaszi szalma átadása. 461. kérdés. Bérlet lejártakor a bérbeadó a tavaszi szalmát becs­árban köteles átvenni, míg a haszonbérlő az őszi szalmát ingyen engedi át. Köteles-e a bérlő a tavaszi buza és rozs szalmáját is bocs­árban átvenni? R. S. Felelet a 461. sz. kérdésre. Kérdésttevő és az általa bérelt birtok tulajdonosa között akörül merült fel a vita, vájjon a tavaszi buza és tavaszi rozs szalmája mint tavaszi szalma más elbírálás alá esik-e a takarmány és szalma­neműek átadásánál, mint az őszi szalma név alatt megjelölt buza-, rozs- vagy repczeszalma. A bérlő azt állítja, hogy a tavaszi buza- és rozsszalmák a tulajdonos által mint tavaszi szalmák váltandók meg, mert azok tényleg tavaszszal történt vetésből származnak. A tu­lajdonos ezzel ellentétben azt vitatja, hogy a tavaszi búza és tavaszi rozs szalmáját a bérlő 1753 MELICHAR FERENCZ Az IUa«gymegft»i­. CS. egyetemes sorbavetőgép az egyedüli gép, mely megbizható egyenletes vetést végez. — Eddig több mint 40.000 Unicum Drill vetőgép van munkában. Kérdezze meg gazdatársait, hogyan vannak megelégedve az EREDETI „U MT A C? T I ITM R I I J I J " sorbavetőgépemmel és hogyan az utánzott gyárt­mánynyal. „Értéktelen utánzatoktól óva intem a gazdákat." Magyarországi vezérképviselő: Árjegyzékkel és árajánlatokkal készséggel szolgálok. / Óvakodjon utánzatoktól! / Óvakodjon­ utánzatoktól!

Next