Köztelek – 1912. 1-49. szám
1912-03-30 / 25. szám
24. SZÁM 22-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1912. MÁRCZIUS HÓ 23. 903 Hengert nyomon követik az egy ember által tolt „Stoss "-rendszerű kapák. Ugyanaz a rendszer, mint minden „Planet", de sokkal olcsóbb, könnyebb, egyszerűbb amazoknál (gyártja Metallwarenfabrik Saa a. d. Thaga) és ideális munkát végez. Egy ember egy nap elvégez középkötött földön játszva 1400 D-öset. Meg is járatom répatábláimat egy idényben e tolókapákkal 6—8-szor. Főszabályul szolgáljon : minden eső után 48 óra alatt az összes répa át legyen tolókapákkal járva, amit keresztül is viszek, pedig 240 holdon termesztek répát. E tolókapákba" mélyen dolgoznak egyenletesen,mindenütt egyforma mélyen és egyenlő szélesen. A munkás nem is tud vele másképp dolgozni, csak jól. A tolókapák után dolgoznak közvetlenül a Shuttleworth-rendszerű egylovas kapálógépek, a sorközökets mélyen felkapálva; ezek munkájánál is főszabály az: minden eső után 4 nap alatt legkésőbb az összes répa meg legyen kapálva. Az első gépkapálás után és egyezés előtt elszóratok géppel 1200 •-ösenként 30 kg. chilisalétromot, az egyezés utáni kézikapálás előtt, mikor csak a répasorok közét kapálják, kézzel ismét 30 kg. chilisalétromot. A többi kapálást mindenkor géppel végeztetem, illetve tolókapákkal. Így megmunkálva répánkat — egy kissé normális július és augusztusi csapadékot feltételezve — bátran nézhetünk fáradságunk jól megérdemelt gyümölcse elé, mire bizton számíthatunk is, meglévén magunkban a tudat, hogy emberileg mindent megtettünk, természetesen az elemekkel nem állhatunk harczba. De abnormis száraz, vagy nedves időjárás esetén is, mely utóbbi tényező kedvezőtlenebb, ha helyesen jártunk el a vetésnél és művelésnél, mindig jobban bírják ki répáink az időjárás rendellenességeit, mintha csak régi „rossz" szokás szerint járnánk el a termesztésnél. Galsai Polgár László: II. : A „Köztelek" 22. számában „Helyes talajelőkészítés a czukorrépa alá" czimű közlemény jelent meg Turcsányi Gyula gazdatársunk tollából s e cikk tartalmára óhajtom most megjegyzéseimet megtenni. Gratulálok Turcsányi gazdatársnak, hogy ily olcsó mivelés mellett „a legnagyobb sikereket" érte el, mi felvidéki gazdák ilyen mivelés mellett a koldusbotra jutnánk. Én is évek óta termesztek czukorrépát, de az első vetésem is olyan volt mindig, mint az utolsó, vagyis tömött sorokban kelt ki a répa, soha a sorokban egy lábnyi üres, répacsemete nélküli hely nem volt, pedig én is gőzekével szántok őszszel. Nézetem szerint a legrosszabb helyen alkalmazott takarékosság az észszerű munkával való takarékosság, ez bosszulja meg magát legjobban, de sehol annyira, mint éppen a czukorrépa termesztésénél. Nem tudom, hogy mit ért „a legnagyobb siker" alatt Turcsányi gazdatárs, mert számokról nem beszél, én pedig számokkal akarom bizonyítani a terméseredményt. Minálunk Trencsén megye alsó részén, ahol a földbérek kicsinyben és nagyban a 80—100 K., sőt ezenfelüli árakat is értek el, „legnagyobb sikerről" csak akkor beszélünk, ha hat. holdanként 200—250 g termést értünk el. Ilyen eredményt azt hiszem Turcsányi gazdatárs aligha tud kimutatni az ő mivelése mellett. Mi a mivelési módunkat a közeli Morvaországban tanultuk és ez a következő munkálatokból áll: Az őszszel megtrágyázott és gőzekével megszántott földet, mihelyst a fagytól szétesett göröngyök porhanyóvá váltak, azonnal nehéz boronával megboronáljuk keresztben, miáltal a gőzökétől származott kompokat részben kiegyenlítjük. Ezután szórjuk ki a műtrágyát 2—3 héttel a vetés előtt. Ha esetleg őszszel nem trágyáztunk istállótrágyával, úgy most hintjük azt el, az ugyancsak előzőleg jól megboronált, esetleg kétszer is boronált őszi szántásra, mely akkor egy teljesen egyenletes felületet mutat. A trágyát 4"-re beszántjuk, talajtömörítővel azonnal az eke után megjáratjuk és ismét megboronáljuk, de itt már csak egy könnyű boronával, mely után nehéz henger megy, sőt gyakran simítódeszka is. A vetőgép után, melylyel 22 kilogramm magot vetünk kat holdanként, ismét egy könnyű korona jön, hogy az esetleg felszínen maradt magokat még betakarja. Ha a föld felülete száraz, úgy végül újból a henger megy, hogy több nedvességet kapjon a mag, ha elég nedves a felület, úgy ez az utolsó hengerjárás elmarad. A szántóföldnek úgy kell kinéznie, mint egy szépen mivelt kertnek. A henyerezés, még pedig nehéz hengerrel való megjárása a földnek a vetés előtt feltétlen szükséges és semmi körülmények között el ne maradjon, mert ez az egyedüli biztosíték arra nézve, hogy a répamag 1—2 cm.-nél ne jusson mélyebben a földbe. Az igy elkészített földből a czukorrépának minden körülmények között 5—6 nap múlva telt sorokban kell kijönnie, kivéve, ha a mag rossz. Ha a vetés után hirtelen eső jön és a föld megkérgesedik úgy, hogy a gyenge palánták a kéreg alatt elgörbülnek és nem tudnak kijönni, akkor a 3 részű rögtörővel (Clayton-Shuttlewort-féle Dreiteilige Schollenwalze) kell megjáratni a földet, mely eljárás feltétlenül használ. Ez szól a tavaszszal istállótrágyával trágyázott földekről. Az őszszel megtrágyázott földeknél, a műtrágya tavaszi kiszórása után 2—3 héttel az őszi gőzeleszántással keresztbe megjáratjuk a földet a kultivátorral, azt 4—6' mélységre eresztve le. A legalkalmasabb eszköz az úgynevezett „amerikai rugósfogú borona", utána a nehéz borona, nehéz henger és a deszkasimító jön, melyen a béres áll és úgy hajt. A vetőgépet lehetőleg súly nélkül használjuk és csak nagyon kötött földben sulyokkal. Végül újra a borona következik. A föld ilyen előkészítése biztosítja a jó és biztos kelést a répának, de még nem a termést. A tulajdonképpeni mivelés csak ezután jön és ez a drága a répatermesztésnél, de főleg ez biztosítja a terméseredményt. Mihelyt kikel a répa úgy, hogy az első 2 levele kint van a földből, máris meg kell vakarni a földet a sorok között, hogy valahogy a gaz el ne nyomja a gyenge palántát és ezt a vakarást lehetőleg közel a sorokig kell megcsinálni. Ha a kelés gyenge vagy a palántáknak a színe nem haragos-zöld, ugy azonnal meg kell a sorokat chilisalétrommal (kat. holdanként 20—25 kg.-mal) szórni s 3 nap múlva teljes mérges-zöld sorokat fogunk látni. Ezután jön az egyezés, amely munka a répatermesztésnél talán a legfontosabb, ha ezt rosszul csináljuk, az egész munka hiábavaló. Egyik palántának a másiktól egyforma távolságban kell állnia 8—9"-re egymástól és a répaközöknek is meg kell kapálva lenniök, nehogy dudva maradjon köztük. Az egyezésben legjobbak a gyermekek vagy a fiatal asszonyok, akik könnyen hajlongnak és akik szót fogadnak. Nem elég az, hogy ne maradjon egy helyen több répa egynél a csomóban, de a legszebb, legerősebb palántának kell maradnia, azonkívül pedig a megmaradt palántát meg is kell kapálni, de nem kapával, hanem a munkás ujjával, mégpedig oly módon, hogy az egyik kezével a palántát tartja, a másik keze mutatóujjával pedig körülbelül egy hüvelyknyi mélységben a palántát körülszántja. Ezáltal megporhanyitja körülötte a földet és eltépi az esetleges mellékgyökereket, kényszeríti ezáltal a répát a főgyökerével való mélyebb hajtásra, minek következtében a répa hosszú lesz, már pedig csak a hosszú répa kiadós és czukordás. Az egyezés után a répát ismét megszórjuk 30—35 kg. chilisalétrommal, amit egy pár nap múlva a mély kapálás követ. Ezt alaposan kell végezni, lehetőleg a kapa egész mélységére, ennél a munkánál, minden egyes palántát köröskörül kell megkapálni, nem pedig csak a sorok között, egyúttal meg kell a munkásnak vizsgálnia, nem maradt-e esetleg az egyezésnél mégis valahol 2 palánta egymás mellett, melyek közül ismét a silányabbik tépendő ki. Ha a föld gazos természetű, úgy szükség lesz még egy kapálásra, ellenkező esetben elég, ha e kézi munkák után lehetőleg 2—2 heti időközökben megjáratjuk a földet lókapával, a Laas-féle vagy Deyl-féle kapa igen jó szolgálatokat tesz, de nem pótolja soha a kézi munkát. A lókapák csak arra valók, hogy a föld kapillaritását folyton bolygassák és így az alsó rétegek ki ne száradjanak. Ezt addig kell tennünk, amíg a répa teljesen össze nem nő, vagyis amíg a lókapa kártétel nélkül benne járhat. Ha nagy a szárazság és gyenge a répa, akkor a teljes benövés előtt még harmadszor is megszórjuk 25—30 kg. chilisalétrommal. Ez a mi művelési módunk és nagyon be is vált, ha drága is, mindenesetre meghozza a hő hasznát, ellen esetben nem vehetnénk 2500 koronával egy hold földet és nem fizethetnénk 80—100 korona bért. Szilvay Gusztáv: SZABADALMAZOTT FORRÓGŐZEKEMI mérnökdoktor hírneves füstcső-túlhevítőjével ,: dsz Referencziákkal, kimerítő felvilágosításokkal és költségvetésekkel készséggel szolgáló nedvesgőz-, compound- vagy compound-túlhevitett úgy teljesítőképesség, mint tartósság tekintetében már és lényegesen kevesebb szenet fogyasztanak. Budapest, 111. ker., Váczi-körut 51. sz. I SUrgönyczim : KEMNA, BUDAPEST. Telefon 91-21. Újabb tapasztalatok az egészséges vetőburgonya termesztéséről. Az egészséges vetőgumó termesztésének kérdésével már évek óta foglalkozva az eddigi — sok esetben helytelen — burgonyatermesztési irányokkal szemben olyan kezelési és mivelési eljárásokat állapítottam meg, amelyekkel a burgonyatermések csökkenésének nemcsak gátat vetni, hanem a terméseket szembeszökőleg fokozni s a minőséget is javítani lehet. Márpedig mihelyt tudjuk a módját a több és jobb ter-