Köztelek – 1916. 1-26. szám

1916-04-29 / 18. szám

626 hagyni, anélkül, hogy ebből a szőlő túl nagy kárt szenvedne. Újabban a szakkörök mind nyomatékosabban hangoztatják, hogy az első permetezéseknek idején­való és alapos végrehajtása, teszi a védekezésnek alapját s irányadó a betegség elnyomását illetően. Ezeket illetően pedig a lappangási időszakon felépülő naptár adatai s megállapításai meg éppenséggel megbecsülhetetlen értékűek. Az 1914. évben az állami növényvédelmi szol­gálat a bádeni nagyhercegségben a permetezési időpontokat a lappangási naptár alapján hatá­rozta meg s a szőlősgazdákkal a polgármesteri hivatalok révén közölte. Aki ezeknek az utasí­tásoknak megfelelően permetezte szőlőjét, annál a peronoszpóra, mikor azután június közepén egyszerre hatalmasan kezdett tért foglalni, már csak a fiatal hajtásokat és leveleket károsította, míg az idősb levelek és a fürtök a korábbi permetezések révén a megtámadások ellenében már teljesen meg voltak védve. * Karl Müllernek ehhez a cikkéhez még csak azt teszszük hozzá, hogy a bádeni növényvédelmi szolgálat központja által az 1915 háborús esz­tendőre kiadott peronoszpóra elleni védekezési útmutatásban*) a permetezéseknek végrehajtási idejét illetően a központ a jelzéseket ugyancsak a lappangási naptár adatai alapján igéri meg­adni a gazdáknak. Istvánffi Gyula dr., egyetemi tanár. Az édes burgonya termelése­ Az édes burgonya az Egyesült­ Államokban mind nagyobb fontosságra és termelése mind nagyobb elterjedésre tesz szert, főleg a déli államokban, a tropikus Amerikában. Mondhatni, hogy az öt legfontosabb termény között foglal helyet és ezek között is a harmadik helyen áll. Különösen a Philippini-szigeteken az alsóbb néposztálynak főtáplálékát képezi s olyannyira elterjedt, hogy termesztésével az utóbbi években behatóbb kísérleteket végez az Országos Növény­termesztési Kísérleti Állomás egyfelől, másfelől vele karöltve és általa megbízva, e sorok írója is. Az édes burgonya termelése kétféle célból történhetik: 1. házi használatra; 2. nagyban a piac számára. Az első termelési köre természe­tesen szélesebb, mint az utóbbié, mely inkább van határolva az éghajlati, talaj- és közgazda­sági viszonyoktól. Az édes burgonya tropikus eredetű hazája Nyugat-India és Közép-Amerika. Botanikai neve : Convolvulus batata , Ipomoea batatas. (Angolul: Sweet potatoes). A déli államokban a leveses hússal bíró édes burgonyát „Yam"-nak, a száraz­­ húsat édes burgonyának ismerik. A Yam név félrevezető lehet, mert ez tulajdonképpen a tró­pusnak egy más növénycsaládjába tartozó *) Die Peronosporabekämpfung im Kriegsjahr 1915. Von dr. Karl Miilter in Augustenberg. Mitteilung der Hauptstelle für Pflanzenschutz in Baden. Dioscorea Batatas-nak nevezett növény, melynek termelési módja ezzel teljesen megegyező, mégis más elbírálás és kezelés alá tartozó. Az édes burgonya tropikus természete hozza magával, hogy legjobban díszlik -az Atlanti-tenger melletti déli és a golfparti államokban és az ehhez hasonló égalji és helyrajzi helyeken, de házi használatra termelhető és termesztik New-York déli részéig terjedő magasságban is és nyugatra egész a Sziklás-hegységig. Kereske­delmi termelésre alkalmas vidék New­ Yerestől délre és nyugatra Texasig terjed s ilyennek tekinthető Kalifornia középső, valamint a Missi­sippi völgye északra Iowa, Illinois és India déli feléig. Luisville (Kentucky) környéke különösen kitűnő terményt szolgáltat. E példák után joggal fel­tehető, hogy nagyban való termesztése hazánk déli részeinek védett fekvésű meleg talajaiban sikerrel fog járni, házi szükségletre való ter­mesztése pedig minden jobb házi kertben helyet követel. Az édes burgonya díszlésére olyan éghajlat felel meg, mely a tenyészidő alatt 4 és fél hónapig fagy nélkül való; ezalatt meleg éjjele­ket, nappal bőséges napfényt, azonkívül mérsé­kelt mennyiségű csapadékot kíván. Öntözést nagyobb mennyiségben közvetlen kiültetés után és csak akkor tűr meg, amikor hajtásai, indái a talajt jóformán beborították. Ha a tenyész­idő vége felé az édes burgonya a kelleténél több vizet kap, sok szárat, kevés és vizenyős gumót terem. Eredés idején az öntözéssel telje­sen felhagyunk, feltéve, ha addig és egyáltalán öntöztük. Az édes burgonya a legjobban szereti a jó táperőben lévő homokos agyagtalajt, mely nem túlságosan gazdag szerves anyagokban (tehát nem frissen trágyázott). Jelentékenyebb meny­nyiségű meszet tartalmazó talajok is alkalmasak a termelésre. Nagy előnye az édes burgonyá­nak az is, hogy olyan silányabb talajokon is jó termést ad, ahol a legtöbb termény sikerrel nem termeszthető. Bő termést ad dohány- és délen gyapottalajokon, különösen, ha ezek válta­kozva hüvelyesekkel termeltetnek. A kellő forgó rendszert az édes burgonyánál is be kell tar­tani, ugyanazon földön huzamos ideig sikerrel nem termelhető. Laza, homokos feltalajú, kellően vizáteresztő agyagos altalajú földeken terem a legjellegzetesebb alakú kereskedelmi áru. Említettük már, hogy az édes burgonyának a mérsékelt táperejű talaj felel meg legjobban, úgy találtuk, hogy az olyan talajokon, melyek nagyon gazdagok szerves alkatrészekben, a növény inkább szárat és levelet nevel a gyökér rovására. Viszont, ha a talaj szerves anyagok­ban nagyon szegény, a földfeletti részek nem fejlődhetnek kellően s a gumók is aprók marad­nak és a termés kicsi lesz. Ennélfogva az istálló­trágya főleg szerves anyagokban hiányt szen­vedő vagy kiélt talajokon alkalmazandó, de nem igen nagymértékben és közel az ültetés előtt, mert ennek eredménye dús szár- és kevés gumó­termés lesz. Legcélszerűbb és leghálásabb az istállótrágyát a tapasztalatok szerint az elő­vetemény alá adni. Nitrogéngyűjtő pillangósok a forgóban, az általánosan elterjedt zöldtrágyá­zás is az istállótrágyához hasonlóan a talajnak szerves anyagokban való gazdagítását célozzák. Az édes burgonya egyike azon növényeknek, melyek a műtrágyázást meghálálják. A nitrogén­trágyák közül azok jönnek elsősorban tekin­tetbe, melyek a nitrogént könnyen felvehető alakban tartalmazzák, ennélfogva már a tenyész­idő kezdetén, gyorsan hatnak. A kísérletek sze­rint a kálitrágyázás iránt szintén rendkívül hálás az édes burgonya, de meghálálja a foszfort is, amely beéredésére is előnyösen hat. Hogy mennyi és minő műtrágyázást, milyen összeállításban kell alkalmazni, az mindig a helyi viszonyoktól függ és csak kísérletezéssel lesz eldönthető. Alkalmazható továbbá az édes burgonya alá a fahamu is, kat. holdanként körülbelül 8—13 g mennyiségben. A fahamu értéke a kilúgozás mértékétől függ, rendesen 6—8% kálit tartal­maz, azonkívül jelentékeny meszet. Hasonlóképpen alkalmazható mész is, amely zöldtrágyázásnál fellépő bomlás okozta savak ellensúlyozására célszerűnek mutatkozott, kat. holdanként 14—28 g mennyiségben. A meszezés sietteti a növény fejlődését és jelentékeny termés­ 32. ábra. Southern Queen édes burgonya. KÖZTELEK, 1 .1­6. ÁPRILIS HÓ 29 18. SZÁM 26-IK ÉVFOLYAM. CASE AUTOMATIKUS CSÉPLŐ 8-14 munkással 2-4 vagon napi teljesítményt • Ajánlattal szolgál­­ HAHN ARTHUR ÉS TÁRSAI, BUDAPEST, VIII., ÜLLŐI­ ÚT 52/B. Szrgönycím a CASE Budapest, Telefon­­ József 160.

Next